Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-17 / 92. szám

Békéscsaba 1910 szept. 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 249 Egyszerre elsötétült a nagyterem slspanovits Sándor tanár tartott előadást vetített képekkel az ezer tó országáról. Képekben vonultak el a hallgatóság szemei előtt Finnország vá­rosai és a természet által oly gazdag ajándékokkal felruházott tájai. Az előadás keretébe méltón illesz­kedett be Szemere Viola, ki szép, csengő hangon, bájos közvetlenséggel énekelt finn népdalokat. A közönség szűnni nem akaró tapssal, a rendezőség szép csokorral honorálta és újrázta min­den énekét, ugy hogy végül is egy ma­gyarra fordított finn dallal fejezte be sikerült szereplését. Zongorán dr. K or­n i s s Géza kisérte igen ízlésesen. Ezután Ispanovits Sándor folytatta felolvasását. Ezúttal ötven ve­tített képben a finn népéletet és szoká­sokat ismertette a hallgatósággal. Az igen tartalmas és tanulságos előadást nagy figyelemmel kisérő közönség za­jos tapssal honorálta Ispanovits Sán­dornak mioden izében szép és élveze­tet nyújtó felolvasását. A felolvasás végeztével a férfikvar­tett, G a 11 i János, Székely Vil­mos, K r i e n e r Jenő és J a c z i n a István: énekeltek igen szépen magyar dalokat s ezzel fejeződött be a nagy­sikerű hangverseny. Röviddel azután táncra perdült a sok szép leány, akik ezúttal nem pa­naszkodhattak, mert a megjelent fiatal­ság ugyancsak járta a táncot még a hajnali órákban is. A megjelent asszonyoknak és leá­nyoknak a neveit itt közöljük. Leányok: Zsilinszky Margit, Szalay Lini és Emmi, Seress Jolán, Szamek Irén, Kalmár Ilonka, Juhász Juliska, Szemere Viola, Réthy Böske, Dzurich Zsófi (Jászapáti), Révész Erzsi, Szenes Tilda, Neumann Margit, Lang­felder Ella, Korosy Anna. Asszony o k: Özvegy Beliczey Istvánné, özv. Beliczey Rezsőné, Áchim Gusztávné, Szemere ' Kálmánné, Kiéin Gusztávné, Weisz Edéné, dr. Szamek Ignácné, Szenes Sándorné, Réthy Bé­láné, Áchim Károlyné, Jávor Gyuláné, Neumann Manóné, özv. Fejér Béláné, Kalmár Jenőné, dr. Zsilinszky Endiéné, Kriener Jenőné, Reisz Simonná, Léwy Sámuelné, Rosenthal Mártonné, S/.aiay Sándorné, özv. Rasofszky Miksáné, Gécs Jánosné, Wallerstein Sámuelné, Németh Istvánné, özv. Kuttkáné, Kuttka Bella, Zeislex Lipótné, özv. Back Lászlóné, Kery Józsefnó, Haraszti Sándorné, dr. Révész Fülöpné. — Iparosbál. A csorvási Iparoskör november 26-án, a Nagyvendéglőben saját pénztára javára zártkörű Katalin­bálat rendez. Belépti-dij személyenként 1 kor. 20 fii]'., csatadjegy 3 személyre 3 kor. Kezdete este 8 órakor. Felülfize­tések köszönettel fogadtatnak és hirla­pilag nyugtáztatnak. Esküdtszéki tárgyalások. Gyilkosságért hét évi fegyház. Mikor katonáék tévednek, Vasárnapi számunkban megemlé­keztünk már a novemberi esküdtszéki ciklus legérdekesebb, legnagyobb bűn­cselekményéről, a dobozi gyilkosságról, melynek hőse egy öreg ember, D. Szathmári Gábor volt. Az öreg Szatmári tudvalevőleg május havában agyon lőtte Patai Jánost, fiának vé­letlen gyilkosát ós ezért került az es­küdtbíróság elé. A tárgyalást váradi Szakmáry Arisztid kir. ítélőtáblai biró vezette, szavazóbirák K u r z Antal és Weinmann Jenő voltak. A vádat dr. Konrád Ernő kir. ügyész, a védelmet pedig dr. Simonka György látták el. Sokáig elhúzódott a tárgyalás, mert körülbelül 35 tanút kellett kihallgatni. E monstre tanujárásnak az a magyará­zata, hogy a bűneset vasárnap és ven­déglő előtt történt, amely akkor tele volt mulatozókkal. Este 8 óra volt már, mikor az elnök kihirdethette az itóle­tett. Ugy a vád, mint a védelem kép­viselője' teljes tudásukat és ékesszólá­sukat előszedték álláspontjuk védelmére és hatalmas beszédeket tartottak. Sőt egy alkalommal keményen össze is tűz­tek. Már ebből is látható, hogy a tár­gyalás elég izgalmas volt. A tanuk na­gyobbára terhelően vallottak az öreg Szathmárira, ami a védő helyzetét na­gyon megnehezítette, az ügyészre azon­ban kedvező volt. Igy történt meg, hogy a biróság súlyos büntetést mórt Szath­máryra, amennyiben gyilkosság bün­tette miatt hét évi fegyházra ítélte. Az ité­let móg nem jogerős, amennyiben a védő semmisógi panasszal ól ellene a Kúriánál. A legutóbbi esküdtszéki tárgyalás, nak hétfőn kellett volna megtörténnie­azonban az a katonaságnak egy érde­kes és komikus tévedése miatt elmaradt. A tárgyalás még a mult hót keddjére volt kitűzve. A vádlottak Pásztó György és Juhos György mezőbe­rényi legények voltak, akik ez év már­cius 5-én egy korcsmai mulatozás^után az utcán földre teperték mulató cimbo­rájukat, B r o d a Gábort ós tőle 56 ko­ronát elloptak. A bűneset tárgyalásé] azért nem lehetett kedden megtartani, mert a vádlottak egyike, Juhos György katona, még pedig messzire, Cattaró­ban. A biróság ennélfogva kikérte Ju­hust a katonai hatóságtól s a tárgyalás elnapolta. lóifőn délelőttre meg is érkezett Gyu ára egy katona, móg hozzá káplár ur. Feszesen lépdelt befelé a törvény­széki palotába, fel az emeletre ós jelent­kezett az elnöknél. — Maga mit keres itt ? — hangzott a kérdés. — Kérem szépen, ide küldtek. — Hogy hívják ? — Juhos Antal. — Maga az a mezőberényi, aki megrabolta Broda Gábort ? — Nem én. Sohasem voltam Mező­berónyben, de móg ebben a megyében sem. Nek m Debrecenben volt egy kis esetem, de nem ilyen rablásféie, hanem csak verekedés. Meglékeltem egy másik legény koponyáját. Ebben az ügyben is mostanában lenne a tárgyalás. — Hát akkor miért jött ide. — Parancsot kaptam, hogy jöjjek Gyulára, hát nekem engedelmeskednem kellett. — Van abban az ezredben más Juhos nevü is ? — Van. Egy György nevü. Az való Mezőberónybe. Igy derült ki a katonaság tévedése. Nekik mindegy volt, hogy György-e vagy Antal az illető, csak Juhos legyen. Igy kellett Juhoz Antalnak megtennie azt a szép utat. Mert Cattarótól Gyuláig menni elóg szép kis stáció. Vádiott ilyenképen nem lévén, az esküdtbíróság nem tarthatta meg a tár­gyalást, hanem elhalasztotta a követ­kező esküdtszéki cik;usra. Akkor talán meg tud jelenni a mezőberényi Juhos. A másik Juhos különben elutazott Gyuláról Debrecenbe, hogy elintézze az ő kis ügyét, azt a koponyalókelést. Mert hát oda is kapott idézést a bíró­ságtól. Ez volt a mostani esküdtszéki cik­lus elóg csattanós záradéka. Tarkaságok. A drágaság. A husdrágaságról beszéltek egy társaságban. Valaki megjegyezte, hogy ez tűrhetetlen állapot. Es elkeseredet­ten vetette föl a kérdést: — Kíváncsi vagyok mi lesz, ha ez a drágaság még tovább tart. Erre elmondta egy fiskális a kö­vetkező anekdotát: Egy szentéletü zsidó, akinek gon­dolkozását a nyomorúság egy kissé megzavarta, elhatározta, hogy beszélni fog az Istennel és megkérdezi mi lesz már ő vele, meddig tart még az Ín­sége, nyomorúsága. A szegény ember korán reggel el­ment a templomba, amikor még senki sem volt ott, csak az oltár mögött készülődött a templomszolga a reggeli istentisztelethez. A szentéletü ember nagy bensőséggel és ájtatos föllendü­léssel lépett az oltárhoz ós igy szólt: — Te nagy Isten! Mondd meg ne­kem az ég szereimére, meddig gyötör még ez a nyomorúság ? — Egy évig ! — felelte az oltár mögül a laihatatian templomszolga. Az Istennel diskuráló ember foly­tatta : — Es ezután mi lesz ? — Azután megfogod szokni ! — fe­lelte a rejtélyes hang. — Hát ugy vagyunk a husdrága­sággal is — fejezte be az anekdótát az ügyvéd — a húsdrágaság addig tart, amig meg fogjuk szokni. A bankfiu. A megye egyik takarékpénztárának igazgatója szemlét tartott a minap hiva­talában. Az inspaktiót nem jelentette be előre s igy könnyen elképzelhető, hogy a hivatalnokok nagy izgalomban voltak. A könyvelési osztályban az egyik gya­kornok számlát irt ki az egyik könyv­ből. Amikor az igazgató a szobába lépett, ijedtében a számlára öntötte a tóntát. Az igazgató odamegy kezébe veszi a parirlápot és igyszól: — Mondja barátom, mi ez? A bankfiu szomorúan nézi a pa­takként lecsurgó tentát és igyszól: — Igazgató ur kérem, ez — folyó­számla ! TORVENYKEZES. § Hova lett a halak ára. Frank­furter Márton megbízta nemrég M a­r ó k János 46 éves csabai embert, hogy egy csomó halat adjon el. Marók kész­szóggel vállalkozott a funkcióra ós el­adta hamarosan a halat. A pénzt azon­ban elfelejtette elvinni Frankfurterhez, vagy talán azt gondnlta, hogy van an­nak ugy is elég pénze, neki meg nincs. Elóg az hozzá, hogy Marék uram a pénzt elköltötte. Frankfurter ezért fel­jelentette a bíróságnál, mely hétfőn hat hónapi börtönre ítélte, tekintettel arra, hogy a kitűnő férfiú nem egyszer ke­rült már összeütközésbe a büntetőkönyv paragrafusaival. § Tolvaj legény. S e p r é n yi Károly 19 eves békési legény szintón nem a válogatós tolvajok közé tartozik, Ez óv elején Csabán volt szolgálatban, még­pedig több helyen. Egyrészt azért, mert szerette a változatosságot, másrészt pedig azó rt, mert ajtót mutattak neki. Seprényi ugyanis megkárosította a gazdáit. Ko­vács Lászlótól 4 60 korona készpénzt, Varga Gábortól egy pár csizmát, meg egy nadrágot, Illyés Imrétől pedig két kulcsot lopott el. A kis esetek azonban kiderültek ós Seprényinek hétfőn a bi­róság elé kellett állania, mely lopás vétségéért négy hónapi fogházra ítélte. Valamennyi ítélet jogerős. § Akik nem válogatnak. Béres And­rás és Szilágyi Gábor békési su­hancok egyáltalában nem tartoznak azok közé a tolvajok közé, akik válogatni szeretnek. Nem, ők nem válogattak. Loptak folyton és rendületlenül, ami csak a kezük ügyébe esett: kenyeret, szalonnát, tejet, hust, kulcsot, ruhát, ci­pőt stb. Béresre, a nagyobbikra 12 lo­pási eset bizonyult rá, a még csak 13 éves Szilágyi Gáborra pedig 11 esetben. Látható már ebből is, hogy a fiu igen nagyreményű csemete és szép jövőre van kilátása. Különben mind a ketten Schlüssler Izidor szabómesternél vannak alkalmazásban. Béres a nyáron egyszer átadott a gazdájának egy régi aranypénzt ós egy 50 koronás bankót. — Hol vetted ezeket? — kérdezte Schlüssler. — Az anyámtól kaptam. Csak azért adom oda mester urnák, hogy el ne költsem Schlüssler gyanutlanul eltette a pén­zeket. Nem is sejtette, hogy még neki is lesz egy kis baja miatta. Pedig lett. Mert a két suhanc turpisságai nemso­kára napvilágot láttak és ekkor kiderült az is, hogy Béres az aranyat, meg a bankót Szerencsy Imrétől lopta. Hétfőn aztán a mester is, az alkalma­zottjai is a biróság előtt állottak. Bérest a biróság nem tekintette fiatalkorú bű­nösnek, mert a 18-ik életévet már be­töltötte. A jeles ifjú lopás büntete miatt nyolc hónapi börtönt kapott. Szilágyit javitó-intézetbe internálta a biróság, Schlüsslert pedig, aki teljesen jóhisze­müleg járt el, orgazdaság vétsége miatt két napi fogházra átváltoztatható 20 korona pénzbírságra Ítélte. KU2GAZDASAG. Sabona érák­Békéscsaba, nov. 16. A budapesti gabnnatőzsgén alig ja­vul a forgalom, igy az irányzat is el­lanyhult. A csabai hetipiacon szintén kevés ahozatal. Ujbuza 1969-20 70 Árpa 13-20 Tengeri, uj, morzsolt . 9.80—10 — Budapest, nov. 16. Készbuza nyugegt; ápriisi buza 21 82, májusi 20.70, tengeri 11.26. Dr. SZ1LVASSY GYULA főorvos tístitlieli országos betegpénztári tagok részére rendel naponta délután fél 2 tol 4-ig. A fekvő betegek hozzátarto­zói szintón ott jelentkezzenek. ,Ko!lárit' (börlemez). A jelenkor legjobb tetöfedöleraeze Egyedelárusitó : Grünwald Móv Békéscsabán (Saját ház) ••••••••••••••••••••••••••••••• Csődtömeg kiárusítás. Szives tudomására hozzuk, miszerint a néhai •W KRCSMARIK E.-féle "M üveg- ás porcellánüzletet megvettük és a raktáron levő összes árúkat minden eSfogadhaté árán pT kiárusítjuk. ~3Mi Tisztelettel: REIN és TÁRSA. Ugyanott egy teljesen jókarban levő üzleti berendezés olcsón eladó. ••••••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••••••a

Next

/
Thumbnails
Contents