Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-17 / 92. szám

Békéscsaba 1910 nov. 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY hogy mégis akad — szerencsére — csak egy-két orvos, aki nem tud beilleszkedni abba a valóban bámulatraméltó egyetértésbe, mely egész Békésmegye orvosait áthatja. Sajnálja azt is — foglalkoznia kell ezzel, úgymond, mert az események gyúpontjában a betegpénztár ügye áll — hogy azt a tévhitet iparkodnak a nagy közvéleménybe vinni érdekelt részről, hogy az orvosok anyagiak, pénzkérdés miatt törették ki a krizist. Hát ebből egy szó sem való. Ösmerheti a nagyközönség az orvosokat arról a részről, hogy nem kapzsiak. Most is a szabadságukért, jogaikért küzdenek, amely törekvésök a pénztári tagoknak csak előnyére válik, mert orvosaik akkor nem a pénztár adminisztratív bábjai. Bizonyos helyről azt fogják mondani, hogy az orvosok most halotti torukat ülik iít. Lehet, hogy tetszhalottjai az orvosok most a pénztári orvosi küzdelemnek, de szilárd a meggyőződése, hogy a feltámadás napja mihamar elérkezend s erre üriti poharát. Beszélt Kacvinszky, Décsi, Reisz, Wagner mindnyájan az orvosi testvéri egyetértés örvendetes tényét konstatálván. Godán dr. Bárdos dr. Keleti dr. orvosi ügyeket pertoaktáltak nagy tetszés közt. A legközelebbi estélyt Gyulán rendezik. Gyula város közgyűlése. Az érdekesebb tárgyak. Igen látogatott és népes közgyűlést tartott hétfőn délután 3 órakor Gyula város képviselőtestülete. Ezt az érdeklődést indokolttá tette az, hogy a közgyűlés 22 pontból álló tárgysorozatában szerepelt néhány tárgy, amelyek nemcsak a képviselőtestületi tagokra, hanem a város egész lakosságára nézve nagy fontossággal bir. Egyik-másik tárgy körül parázs vita is keletkezett, amely viták azonban csaknem egészben a tanácsi javaslat javára dőltek el. A tárgyak között nem annyira fontosságánál, mint inkább újszerűségénél fogva különös figyelmet érdemel a városi tanács előterjesztése az iránt, hogy vasár- és ünnepnapokon a rendszeres adószedés szüneteljen. Ez kiváltképen az adószedő tisztviselőkre nézve bir nagy fontossággal. Az adószedőknek tudvalevőlag vasárnap szokott legtöbb dolguk lenni, mert a lakosság egy nagy része hétköznapokon egyáltalában nem szeret fizetni, vasárnap pedig, mikor ráér, megrohanja az adószedőket. A közgyűlés most kimondotta a tanács előterjesztése alapján, hogy ezután vasár- és ünnepnapokon adószedés nem történik. Ez a határozat humanussága mellett arra is jó, hogy az adózó polgárságot nagyobb rendhez szoktassa és megtanítsa arra, hogy a tisztviselőknek is van vasárnapja. Gyula képviselőtestületének határozatához hasonlót a többi képviselőtestületek is hozhatnának. A közgyűlésen szerepelt érdekesebb tárgyak a következők: Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, mint annak idején megirtuk, visszaküldötte Gyula módosított szervezési szabályrende étét különböző pótlások eszközlése céljából. A képviselőtestület a pótlásokat a törvényhatósági bizottság határozatának megfelelően megejtette, úgyhogy a jóváhagyásnak most már semmi sem áll útjában. A borital- és hu^fogyasztási adók 1911. január 1-től a törvény értelmében házi kezelésbe veendők. Gyula a házi kezelésre vonatkozólag egy szabályrendeletet alkotott, melyett a törvényhatósági bizottság jóváhagyott. Az erre vonatkozó megyegyűlési határozat tudomásul szolgált. A gyulai legtöbb adót fizető polgárok névjegyzékének összeállítása most van folyamatban. A virilisek kiírása az adóhivatal által már megtörtént, csak a kiigazítás van móg hátra. Ezt a teendőt egy küldöttség szokta végrehajtani, amelynek tagjait a közgyűlés szokta a polgármester előterjesztésére megválasztani. Dr. L o v i c h Ödön polgármester ajánlatára a küldöttség tagjaiul Schröder Kornélt, K u k 1 a Ferencet és H e i 1 i n g e r Károlyt jelölték, akiket a képviselőtestület meg is választott. A városi előfogatozás Gyulán eddig bérbe volt adva. Ebből azonban sok kellemetlenség származott a városra nézve. Most tehát kimondotta a képviselőtestület, hogy az előfogatozást házi kezelésbe veszi át. Az 1911. évben szükséges cselédségi csizmák és ruhák, valamint a tüzelőanyag és nyomtatványok beszerzése tárgyában felvett árlejtés jegyzőkönyvvek tudomásul szolgáltak. K r i z s á n Mojsza és Béres István lovasrendőrök a lovasrendőrség létszámának szaporítását kérték, hivatkozva arra, hogy ketten képtelenek Gyula nagy határának a közbiztonsága fölött őrködni. A képviselőtestület azonban a méltányos kérelmet kellő fedezet hiányában nem teljesítette. A városi tanácsnak azt az előterjesztését, hogy vasár-ós ünnepnapokon az adószedés szüneteljen : a közgyűlés elfogadta. A központi választmány tagjainak mandátuma lejárt. A közgyűlés a választmány tagjaiul a következőket választotta meg: Schmidt József, dr. Zöldy Géza, dr. Bucskó Koriolán, Kóhn Dávid, dr. Jantsovits Emil, Pettner József, Szikes György, Kukla Ferenc, dr. Márky János, Nóvák Árpád, dr. Ladics László, Nádházy Gyula. Ezek voltak érdekesebb tárgyai Gyula közgyűlésének. Tőrvény a városokról. Békéscsabán már több izben mozgalom akart indulni abból a célból, hogy a község szervezete változzék meg és legyen rendezett tanácsú várossá. Azonban, szerencsere, a mozgalom inditói is belátták, hogy a szervezetnek ilyetén való változtatása a községre nem jár előnynyel, csak több kiadást okoz. Egyszóval, inkább hátrányos. Mert végtére közigazgatásilag mindegy akár a főszolgabíró, avagy az alispán rendelkezése alatt áll a község. A polgármester, a tanácsosok csak fölösleges nagy kiadás. Aztán tessék egy kétszáz tagból álló képviselőtestülettel, mely egyet nem ért, sőt a kulturális, közgazdasági haladásnak túlnyomó részben ellensége, üdvös határozatot hozni. Mindezt érzik a rendezett tanácsú városok ós belátják a nagy népességű nagyközségek is. Ezt a fontos kérdést csak a községekről és a városokról szóló törvény újraalkotásával, a mai kor szellemében, lehet megoldani. Idestova husz éve ígérgetik már a kormányok, hogy külön törvényt alkotnak a városokról, írja a „P. H.

u Valóban a leglehetetleneab állapotok uralkodnak e téren. Vannak városok, melyeknek lakossága kétezer lelken alul van és vannak községek, melyeknek lélekszáma a harmincezret meghaladja. Tűrhetetlen helyzet ez, amelyen gyökeresen változtatni kell. Miután pedig e helyzetet a kiváltságok teremtették meg, azokat kell elsősorban eltörölni. Mi értelme van például annak, hogy a még kétezer le.ket sem számláló Nagyrőce, Leibitz, Ó ubló városi szervezettel bírjanak, mikor Orosháza, Békéscsaba, Szarvas stb. községi szervezetben élnek? A fejlődés és haladás mértéke lehet csak irányadó e téren, hogy a községgé visszafejlődött városok valóban a községi életre szoríttassanak, mig a városokká fejlődött községek valóban városi szervezetet nyerjenek és haladásuk, fejlődésük mértékéhez képest mindazon igényeket kielégítsék, melyeket a városi rang megkövetel. Első sorban is meg kell húzni a határvonalat, hol végződhetik a községi szervezet és hol kezdődhetik a városi, még pedig az önálló törvényhatósági joggal felruházott ós a rendezett tanácsú varosok szervezete. A létszám arányának kell irányadónak lenni, mert az emberek tömegesebb együttélése követeli az erősebb szervezetet, a magasabb kulturát és a vele járó igények kielégítését. Ahol 10000 ember ól együtt, az a község igényli a városi szervezetet ós vele a városi kulturát. Kivételt képeznének itt csupán azok a kisebb városok, amelyek megyeszékhelyek, vagy a kellő anyagi és kulturális erővel rendelkeznek, hogy városi jellegüket megtarthassák. De móg ez esetben is kikötendő lennne a minimális 5000 lélekszám. Az önálló törvényhatósági joggal felruházott városoknál kikötendő lenne a minimális 40.000 lélekszám. Ezek a városok jogosan igényelhetnének törvényszéket, főgimnáziumot, vagy főreáliskolát, polgári leányiskolát, katonaságot stb. Ezen városok önálló választókerületeket is alkotnának. Magyar, nemzti szempontból is fon; tos a városok uj szervezése, mert sok | nemzetiségi fészek szoríttatnék vissza a 1 községi életre, ellenben a magyar Alföldön számos népes község nyerne városi szervezetet ós igényt arra, hogy | magasabb kultura áldásaiban részesüljön. Az országnak 28 olyan rendezett tanácsú városa van, amelyeknek lakossága az 5000 lélekszámot sem éri el. Az apróbb rendezett tanácsú városokban a nemzetiségiek vannak túlsúlyban. A 28 város közül csupán 7 a magyar többségű, német többségű szintén 7, tót többségű 12, oláh többségű 2. Ezen arányszámokat a jövő évi népszámlálás se igen fogja megjavítani. Az uj városi törvény megalkotásásánál a legfőbb szempont csak a magyar nemzeti érdek lehet, a történelmi jogokon úgyis keresztülgázolt már az élet. A városokban tömörül a nemzeti élet, a kultura és onnan szórja szét sugarait. Nemzeti érdekünk, hogy mentül több ilyen kulturközpontunk legyen, amely magyar. Nincs semmi szükség a törpe é# fejlődésre képtelen városokra, különösen nincs szűkség nemzetiségi törpe városokra. Eieket vissza kell engedni vagy szorítani az egyszerűbb és olcsóbb községi élet medrébe, viszont a népes és városoknak beillő községeket városi rangra kell emelni. Természetesen e kérdést csakis a törvonyhozás utján lehet rendezni. A legalkalmasabb időpont pedig erre a népszámlálás eredményének ismerete, ami két éven belül köztudomásu lesz. Sok hasznos és tanulságos ismeretet lehet meríteni a népszámlálás adataiból. Ezek fogják mutatni, melyek a fejlődő, a hanyatló vag., a fejlődósükben megállapodott városok és melyek a várossá fejlődött községek. Ami a magyarság szempontját illeti, már a tiz év előtti népszámlálás is megmutatta, hogy a régi, főként nemzetiségi városok erősen visszamaradtak, mig az alföldi városok óriási lépésekkel előre törtek, sőt népesség dolgában az alföldi falvak és az úgynevezett mezővárosok a régi, történelmi városokat messze túlszárnyalták. Sürgősen rendezni kell a városok kérdését. A történelmi szempontok többé nem lehetnek irányadók. A „szabad királyi" címeket raktározzák el a levéltárakba és a muzeumokba. A városok osztályozásánál csak a ma létező állapotok lehetnek irányadók. A beosztásnál a lélekszámnak ós a fejlődési arányoknak juthat csak döntő szerep. Fel kell ruházni az önálló törvényhatósági joggal mindazon városokat, tehát Békéscsaba nagvkö séget is, ahol a lakosság száma a 40.000 lelket meghaladja, kivételkép tiszteletben lehetne tartani a szerzett jogokat azon, már eddig is törvényhatósági joggal felruházott városoknál, a melyeknek fejlődése biztosítékot nyújt arra, hogy a kikötött lélekszámot 10—20 év ala'.t el fogják érni. Természetesen az államnak nagy áldozatába fog kerülni a városok státusának rendezése, mert különösen a kulturális Lényeket kell kielégítenie ós fokoznia, de ez elől nem lehet kitérni, mert a haladó korszellem sürgeti ezen igények kielégítését. Békéscsaba virllisei. Az 1911. évi névjegyzék. A csabai járás főszolgabírói hivatala a községi elöljáróság előterjesztése alapján most állította össze a csabai legtöbb adót fizető polgároknak az 1911. évre érvényes névjegyzékét. Ez a névjegyzék azonban móg nem vógleges. December 5-ig közszemlére van kitéve a városházán s addig az ideig lehet ellene felszólamlással élni. A névjegyzék a következő : Rendes tagok: Szalay József gróf Hoyos Miksáné Rosenihal Adolf Haraszti Sándor Beliczey Géza Kocziszky Mihály Omazta Gyula Nemeskey Andor Fdbry Károly Houchardt Ferencnó Kovács L. Mihály Varságh Béla Weisz Ede Áchim Gusztáv Kitka János Dr. Szondy Lajos Dr. Sailer Vilmos Reichardt József Vidovszky Károly Kun Ede 10359.8650.34 7977.42 6241.76 6030.96 4841.81 4497.18 305862 2985 52 2520 55 2489.48 224140 2232 25 2083 88 1942.41 1921 22 1802.38 1710.47 1643.92 1636.81 Póttagok: Reisz Simon és Hermann 1634.62 Özv. Félix Ákosnó 1600.55 Özv. Kiiment Z. Györgyné 1515 68 Kiiment Z. János 1448.32 Bakos Mátyás 1368.01 A szeghalmi tisztviselők fizetésrendezése. Elkészült a tervezet. Az az általános mozgalom, mely országszerte megindult csaknem minden társadalmi osztálynál abban az irányban, hogy anyagi helyzetükön könnyítsenek : sorompóba állította a községi tisztviselőket is, akik — mondhatni — a legmostohábban vannak díjazva az öszszes tisztviselők között. Lapunk már nem egy megyebeli mozgalomról adott hirt. Legutóbb a köröstarcsai községi tisztviselők akciójáról emlékeztünk meg, most pedig a szeghalmi tisztviselők fizetésrendezésónek ügyét van alkalmunk ismertetni. A község főjegyzője már elkészítette a fizetésrendezési tervezetet, melyben a fizetések tetemes javítása foglaltatik, mégis akként, hogy hogy az a község semminemű anyagi megterheltetósóvel nem járna, tisztán az eddigi magánmunkáiatoknak a község részére átengedésével. A tprvezet szerint a főjegyző fizetése évi 1600, a két jegyző fizetése 1800, a biró 200, a törvónybiró ós esküdtek fizetése 500, az Írnoké 400 koronával emeltetnek megfelelő lakbéremeléssel. Uj állásként van tervezve a község ügyészi állása, amelyre évi 600 korona volna fordítva. Az indokolás szerint a jegyzők javadalmazásának egy jó részét a magán munkálatokért szedhető dijak képezik — a javadalmazásnak ez a módja azonban az ő nyugdíj igényüknek s jogosultságuknak meg nem felel, mert a magánmunkálatokórt szedhető dijak a nyugdíjalapba be nem számittatnak. Feltéve, hogy a nyugdíj ügy törvényhozásilag országos alapon rendeztetik és a magánmunkálatoaért szeehető dijak egy maximális összegben a törvénytervezet szerint állítólag 1000 koronában a nyugdijalapba beszámíttatnak — nyugdíj igényük ós jogosultságuk még ez által sem volna kellőleg biztosítva, mert a szeghalmi jegyzők mellékjövedelme fejenként 1000 koronánál jóval többre megy. Bármiképen intézkedjék is azonban a törvényhozás, szükséges, hegy a nyugdíj alap a tényleges javadalmazás lehető megközelítésével első sorban a képviselőtestület áltai biztositassék, hogy a törvény a biztos alapot készen találja. A jegyzők fizetésének módosítása 5400 korona különbözetet tesz, de ezt az összeget az ő mellékjövedelmük bőven fedezi. Ha tehát a magánmunkálatokat a szervezési szabályrendeletnél felemlített változtatással ezután is a jegvzők végzik — de a mellékjövedelmekről a község javára lemondanak — nem lesznek kénytelenek javadalmazásuk fokozása végett külünösen a mellékjövedelemre támaszkodni. Ez által sok suriódásnak vége szakad, a jegyzők hivatalos működése kie ógi:őbb lesz és mig egyrészről a nyu dij alapnál ők is nyernek, a község és lakosság is előnyben fog részesülni a közügyek megfelelőbb ellátása által. A jegyzők lakbérét egyenlősitik, mert hasonló állású tisztviselők egy községben és ugyanazon lakás viszonyok között egyenlő lakbérre jogosan tarthatnak igényt. A főjegyző fizetése 1000 koronával több lesz, mint az adóügyi és közigazgatási jegyzőké, de ez méltányos azért, mert a főjegyzőnek, mint vezető jegyzőnek a feladata szólesebbkörü és felelősége is nagyobb. A biró és törvénybiró fizetése a táblázat szerint felemelendő, mert a község birájának 300 ós helyettesének 200 korona nem fizetés. Olyan nagy községhez ez nem méltó. Azért móg egy cselédet sem kap, aki addig, amig ő a község ügyeivel foglalkozik, a gazdálkodásban helyettesítse. A napidijakat szabályozni fogják, mégpedig oly módon, hogy napidijak csak a határon kivül számithatók: A főjegyző ós az ügyész napidija 8 kor., a jegyzőké 7 korona, a biróé, vagy helyetteséé ós a segédjegyzőó 6 kor., a többi elöljárók, írnok és rendőrbiztos napidija 4 kor., a szobapénz eltöröltelik. A segédjegyző, adóügyi ellenőr — okleveles egyének, — az életfogytiglan