Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-03 / 53. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba l r i,0 julius 17 a megcsalt férjnek sikerült egy jól ta­láló pofonnal megtorolni a súlyos ese­tet, de mi haszna belőle? így törtónt az eset: Péter ós Pál estéjón a Városligetben találkoztak a jó barátok. Mindegyikük pénzes ember, vagy jó állást foglaltak el az életben. K. K. földbirtokos vitte a szót. Az este ő mulattatta a kedélyes társaságot, nem is sejtve, hogy mi fog törtónni az el­beszélése után. Csendet és figyelmet kórt ós belefogott kalandjának elmon­dásába. — Remélem titeket is érdekelni fog az én kis kalandocskám — kezdette a csinos, daliás férfi a mondókáját. Teg­nap este végre elórtem azt, amire oly régen vágytam. Lencsét csókoltam meg. No, ne nevessetek! Türelem! Nagy küzdelembe került ez nekem s mond­hatom nem kis dolog volt őnagyságát meghódítanom. De azért mégis sike­rült és megcsókoltam a rózsás ajkon a kis hamiskodó lencsét. Itt ugyan egy kis legyintésben is volt részem, de az is annyira jól esett, hogy bátorságot kaptam . . . Azután a drága nő meg­engedte, hogy a másik lencsét is meg­csókolhassam. Kutya szerencsém volt, mert az áttetsző ruhán gyorsan felfe­deztem a lencse párját. És mit gondol­tok, hol volt az? — kérdezte. A kompánia sejtett valamit, de még­sem az igazit. — Nos hát megmondom én. A má­sodik lencse a jobb felső karján kacér­kodott. De tovább nem folytathatta, mert B. D. bankigazgató, a kalandorhős leg­jobb barátja igy ordított fel: • — Te nyomorult, hisz az az én fe­lesógem volt! S már el is csattant a hagyományos pofon. Nagy volt a rémület. A kacagást egyszerre néma, kellemetlen csend vál­totta fel ós az ügynek lovagias folyta­tása következett. Azonkívül még a vá­lópör is megindult. Vér nem fog folyni, csak a tenta s a felszarvazott férj alig várja, hogy a bíróság kimondja a válást. Vigasztalódjók kedves férj uram, ez nem az első, sem az utolsó eset a Lipótvárosban! k Jékéiep Közlöny" táviratai. Vita a Házban. A képviselőház szombati ülésének végén váratlanul szenvedelmes vitát provokált egy interpelláció, melyet Szmre­csányi György néppárti képviselő terjesz­tett elő. Szmrecsányi interpellációjának oka az volt, hogy a nagytapolcsányi fő­szolgabíró nem engedélyezte a kath. népszövetség nagygyűlésének megtar­tását. Khuen- Héderváry Károly miniszterel­nök kijelenti, hogy az esetről nincsen még tudomása, de meg fogja vizsgálni alaposan az ügyet és megelégedésre fogja elintézni. Návay Lajos alelnök: A Ház a mi­niszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. Justh Gyula: Ez törvénytelenség, házszabályellenes! (Nagy zaj.) A mi­niszterelnök érdemlegesen még nem válaszolt, tehát nem lehet tudomásul sem venni. A Justh-párton és néppárton nagy volt a kiabálás. Végül is az elnök javaslatára ki­mondotta a Há?, hogy a miniszterelnök válaszának azt a részét veszi tudomá­sul, amelyben megigéri a vizsgálatot. Justhék és az általános válasz­tójog. A Justh pártnak az általános vá­lasztójog ügyében pénteken hozott ha­tározata élénk recenzust keltett az ösz­szes pártok körében. Különösen a Kos­suth-párt és a pártonkívüli független­ségiek itélik el a Justh pártot. Ezek körében általános a vóllemény, hogy a Justh-párttal az együttműködés ez°k után lehetetlen. A véderő bizottság ülése. A képviselőház véderő bizottsága szombaton délelőtt ülést tartott Tallián Béla elnöklete alatt. Ez ülésen terjesz­tette elő Hazai Samu honvédelmi mi­niszter az ujonclótszám megajánlásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a bi­zottság nagy szótöbbséggel elfogadott. Szenzációt keltett Okolicsányi László Kossuth-párti képviselő szavazata, aki elfogadta a javaslatot, holott pedig a párt vezére, Kossuth Ferenc kijelen­tette, hogy nem szavaz meg a kormány­nak sem újoncot, sem költségvetést, így Okolicsányi ellentétbe került a sa­ját pártjával. A Kossuth-párt értekezlete. A Kossuth-párt szerdán, e hónap 6-án értekezletet tart, melyen a fölött határoznak, hogy a párt milyen állás­pontot foglaljon el a kormány ál­tal előterjesztendő törvényjavaslatokkal szemben. Két milliós büntetés. Bernből táviratozzák : A svájci pol­gári főtörvényszók két millió korona pénzbüntetésre ítélte Brandt oroszor­szági milliomost, aki régóta lakik már Svájban. Brandt évente 15 millió ko­rona jövedelemmel rendelkezik, de sok­kal kevesebbet vallott be, hogy adója kevesebb legyen. A dolog azonban ki­tudódott s most a fenti horribilis sum­mát kell lefizetnie büntetésül. KróniKa. Róna, mező tele néppel, Napsugaras reménységgel, Peng a kasza, nóta hangzik Erre-arra, Boldog idő fojdul tala'n fi magyarra. Bizony Isten, ránk is férne, Ha a magyar jobb kort érne, Hisz' szenvedtünk eleget már Száz év óta. Vigabbá is válhatnék a Magyar nóta. Ez a világ nem lesz börtön, Dáridó lesz hegyen, völgyön, Ha a remény egytől-egyíg Mind beválik, Minden gazda mámoros lesz Jó sokéig, Most azonban nincsen semmi Kishitünek kell még lenni. Mert szeszélyes ám a sors, a Kocka fordul, Hogy utána még könnyünk is Majd kicsordul. Egy szó, mint száz: nagy igazság, Hogy drukkolnak most a gazdák, Rz is igaz, nagyon igaz Rz irgalmát: Legboldogabb emberek most Itt a „szalmák". Sok nagysága fürdőzni ment S tudják kérem, ez mit jelent? Férjuramnak rég óhajtott Szabadságot, Felkeresi bátran most a Társaságot. Rtifjodnak néhány hétre, Vacsorára és ebédre, Korcsmába jár velamennyi S múlat vigan, Nem köt le most egyet sem a Holtomiglan. Hangossá lesz minden csárda, Cigány húzza tánc is járja, Túltesznek a szalmák minden Nagy legényen, Nem jó veiük megárúlni Egy gyékényen. Őnagysága messze, távol, Álmodozik jó uráról, Könnyezik is, ha olvassa R levélben: „Tenélküled oly szomorú Most az éltem I" És elhiszi neki szentül, Szívecskéje meg-megrendül S megszereti még jobban a Drága férjet, Rki itthon vigan zengi : Ez az élet I Várja őket nemsokára fl Nőegylet tombolája. Vig élet lesz egy hét múlva R ligetben, R villany is szebben ég és Melegebben. Lehet ottan mindent nyerni, Sőt szidást is lehet nyelni, Mert ha jegyet nem veszel te Egy-egy lánytól, Rz Isten is mentsen meg a Haragjától. No de azért mi ne féljünk, Csak pályázzu nk és reméljünk, Hiszen úgyis megbékülnek Majd a lányok, Ellenségek nem lehetnek R virágok. Én kimegyek, az már zicher, i Ha lesz nálam egy pár nikkel, i Mert szeretek, meg nagyon is Tombolázni, Lányharagtól meg nem szoktam Soh'sem fázni. . . . Guy Rablótámadás Gyulán. A hálátlan cimborák. Vakmerő rablótámadást követett el a keddről szerdára virradó éjjel Gyulán két büntetett előéletű ember. Fóldre­teperték és kirabolták azt, akinek gaval­lériájából egy egész napot, meg egy fél éjszakát átdorbézoltak. A gyulai rend­őrségnek azonban sikerült őket hama­rosan kézrekeriteni s már rájuk tette sújtó kezét a büntető igazságszolgálta­tás. Az áldozatra nézve pedig az egész esetből az a tanulság, hogy máskor még becsipett állapotban is válogassa meg, hogy kikkel üljön le egy asztalhoz. D á s z k á 1 Szilárd gyulai tégla­gyáros kedden valami jó jövedelemre tehetett szert, mert a különben takaré­kos ember átmulatta anapot. Elkezdte délelőtt a sörözéssel. Egymásután hajto­gatta fel a poharakat ós csakhamar ész­revehető lett rajta a mámor. Haza se ment ebédelni, hanem mikor a rendes söröző kompánia eltávozott és ő egye­dül maradt, kevés idő múlva korcs­mát változtatott. Mintegy ösztönszerűleg kereste a mulatni szerető társaságot. Végre egyik kis csárdában akadt is két meglehetősen távoli ismerősére: P a­k u c a Illésre és Kovács Mihályra, Mihályra, akik azonnal hajlandónak is mutatkoztak segíteni a mulatozásban. Ér­tették is a módját annak, hogy kell vala • kit hangulatba hozni. Mondtak egy pár jó viccet s az anélkül mámoros Dasz­kálnak csakhamar cudar kedve támadt. — Bort ide korcsmáros a javából! — kiáltotta. És folyt a bor. Estefelé már sem a nem elégítette ki. — Cigányt ide, az árgyélusát! ­bor, sem a nótázásrendelkezett Dászkál. Csakhamar ott is termett valamelyik malacbanda. — Húzzatok fiuk, van itt pénz! Dászkál elővette nagy tömött pénz­tárcáját ós lobogtatta a bankókat Fáraó dédunokáinak csillogó szeme előtt. De nem csak a cigányok szeme csillant fel a sok pénz láttára, hanem a két mulató cimboráé is. Összenéztek és már abban a pillanatban elhatározták, hogy a má­moros téglagyárost „megfejik" egy ki­csit. Nyakra-főre töltöttek a poharába, ők azonban óvatosan ittak. Dászkálnak egyre szélesebb lett a kedve. Tapsolva járta az oláh és magyar táncokat az ott levők nagy mulatságára. Éjfélkor be kellett zárni a korcsmát. Akkorára már Dászkál tökéletesen elké­szült ós tántorgó léptekkel hagyta el a korcsmát. Még volt annyi józan esze, hogy megfogadta a vendéglős tanácsát és hazafelé igyekezett. A két cimbora azonban nyomtalanul eltűnt mellőle, akárcsak a kámfor. Dászkál azért csak botorkált az éjjeli holdvilágnál. Mikor elhagyta a várost és gyárához közele­dett, az ut melletti árokból hirtelen két alak ugrott fel. Szó nélkül rárohantak a meglepett részeg s ennélfogva telje­sen védtelen emberre. Megragadták ós ütlegelni kezdték. Dászkál ráismert mu­lató cimboráira. Ösztönszerűleg véde­kezni is próbált, de nem birt semmire menni a túlerővel szemben. A két rabló földre teperte, száját zsebkendővel be­tömték, hogy ne kiabálhasson s mig az egyik a két karját tartotta erősen, a másik kivette a pénztárcát ós nagy hir­telenséggel elvett belőle a Dászkál ké­sőbbi vallomása szerint több, mint száz koronát. Aztán ott hagyták a félig esz­méletlen embert a földön fekve és elfu­tottak. Dászkál másnap, mámorának kial­vása után azonnal feljelentette támadóit a rendőrségen, mely elfogatta és kihall­gatta őket. A rablást nem tagadta egyik sem, ennélfogva a rendőrség kiszolgál­tatta őket a királyi ügyészségnek. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál loniás mára meleg időt jelez, elvétve^' csapadékkal. — Tenácsülés Békéscsabán. Békés­csaba község elöljárósága pénteken dél­után rövid tanácsülést tartott, melynek tárgysorozatán a csütörtöki közgyűlés miatt igen kevés érdekes tárgy szere­pelt. Kisebb fontosságú kérdések fölött kellett csak határoznia a tanácsnak. így például szó volt a község szentetornyai 18 holdas legelőjének a bérletéről. A tanács a legelőt W e i s z Fülöpnek adta bérbe. A nagyváradi postaigazgatóság átirt a községhez aziránt, hogy gon­doskodjék a nagygerendás-pusztai te­lefon felügyeletéről. A tanács elhatá­rozta, hogy felkéri a csabai postafő­nöksóget a felügyelet gyakorlására. A magyar kir. selyemtenyésztósi felügye­lőség megkereste az elöljáróságot, hogy a selyemfonó gyárra annak idején meg­szavazó ít 120,000 korona hozzájárulást uialja ki. A tanács elhatározta, hogy az állami hozzájárulást érdeklő felvilágo­sítások kikérése után az összeget ki fogja utalványozni. A kettős-körösi ha­lászati társulat megküldötte a tanácsnak a legutolsó közgyűléséről szóló jegyző­könyvet. A tanács a jegyzőkönyvet tu­domásul vette s egyben kiutalta a 28.74 koronányi s a halászati társulatnak járó illetéket is. A szükséges tüzelő anyagot a gazdasági intéző javaslatával ellen­tótben árlejtósi hirdetmény utján fogja beszerezni az elöljáróság. Ezek voltak a tanácsülés fontosabb tárgyai. -T- Lelkósszentelés ós primicia. Fényes ünnepély volt Péter Pál napján Vácott a püspöki székesegyházban. Gr. C s á k y püspök egyházmegyéje öt kis papját, köztük L a v a t k a Józsefet, Lavatka Gyula fiát is pappá szentelte. Lavatka József, a fiatal pap első miséjét Békésen, aróm.kath. templomban a jövö szomba­ton tartja. A templomban nagy és diszes közönség lesz jelen. A feldiszitett oltár körül fehérruhás leánykák állanak majd, mig az oltáranyai tisztet Széchenyi Kázmórnó és Lavatka Józsefnó töl­tik be. Délben a bérház dísztermében az uj misós pap tiszteletére bankett lesz. Lavatka József mint s. lelkész Ujszászon fog működni. — A vármegyei központi választmány ü'ése. Békésvármegye központi választ­mánya julius hó 2-án, szombaton dél­előtt ülóst tartott, melyen a gyomai ós orosházi kerületek választási elnökei­nek a lefolyt választásról szóló jelen­téseivel foglalkozott. A választmány a jelentéseket tudomásul vette. Ugyan­csak ezen ülésen tárgyalta a választ­mány az 1911 évi képviselő választ ói névjegyzék .ellen beérkezett felszólam­lásokat is. Összesen 40 felszólamlás ér­kezett be, melyeket indokaiknál fogva nagyobbrészt figyelembe is vett a vá­lasztmány ós a szerint kiigazította a névjegyzékeket. — Fetser püspök ezüst-miséje. F e t­s e r Antal nagyváradi h. püspök, aki csak nem régen járt Csabán a róm. kath. templom fölszentelóse ós bérmá­lás céljából: Péter-Pál napján, pappá­szentelésének huszonötödik évforduló­ján mondta el egész csöndben Mária­Radnán ezüst-miséjét. Jellemző a püs­pök jószívűségére ós kegyeletes gon­dolkozására, hogy Nagykárolyban visz­szaszerezte szülőházát és abban gimná­ziumi internátust létesített szegény ta­nulók számára. — A csabai munkásházak. Békésme­gye munkásházépltő bizottsága kedden, e hónap 5-ón délután ülóst tart, melyen foglalkozni fog Csaba ismeretes bead­ványával a munkásházakra vonatkozó­lag. Csaba ugyanis azt az ajánlatot tette a vármegyének, hogy bocsássa rendel­kezésére az egy-egy munkásházra szánt 1000—1100 koronákat s ő majd gondos­kodni fog arról, hogy a kiszemelt mun­kások ez összegből is felépíthessék a házakat. A bizottság előreláthatólag el is fogadja Csaba ajánlatát. — EJjegyzós. Reznicsek Emil, a 101-ik gyalogezred alezredesének, a csabai zászlóalj parancsnokának leányát, I d u s k á t eljegyezte dr. S u r a Jó­zsef cs. és kir. ezredorvos, a bécsi hely­őrségben. — Ezüstlakodaiom. Csanádi János, köztisztelt csabai fodrász és borbély­mester csütörtökön ünnepelte nejével, Kapta Máriával boldog házasságának ezüst lakodalmát gyermekei, rokonsága és sok jóbarátja körében.

Next

/
Thumbnails
Contents