Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-23 / 85. szám

Békéscsaba 1910 szept. 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 249 Áchim: Kívánom, hogy bemutassák 20 év alatti számláit! Korosy László: Mindenekelőtt kijelentem, hogy Szihelszkynek a községnél nyomtatványszámlája nincs. A nyomtatványokat régebben Povázsay készítette, most megia „Függetlensóg"nyomda. A nyomtatványokat árlejtés utján, mindég a legolcsóbb ajánlattevőnek szokták kiadni. A részletes tárgyalás végeztével Áchim annak a kívánságának adott kifejezést, hogy mennyi a község összes adóssága, mikor a költségvetésben adós ságok törlesztésére 208,636'98 korona van előirányozva? Korosy főjegyző azonnal válaszolt, hogy a község összes vagyona 4.480,000 korona, amelyen 3.707,000 korona teher van. Ennek a törlesztésére kell a fenti összeg. Végjedményben az 1011. évi költségvetés 683,688 38 korona kiadással szemben csak 391.056 80 korona bevételt tüntet fel. A póladóval fedezendő tehát 292,63158 korona, ami 73°/

0 pótadónak felel meg. A közgyűlés ezután részleteiben is elfogadta a költségvetést, A többi táigy. A gyulai államépitészeti hivatal megkeresést intézett az elöljárósághoz, mely a békési villanyvezeték felszerelésére vonatkozólag foglal magában tanácsokat és utasításokat. A közgyűlés az iratot tudomásul vette. A kir. pénzügyigazgatóság értesítette a képviselőtestületet, hogy 1910. szeptember 7-én a pénzügyigazgatóság és község kibüldötteí, továbbá a főszolgabíró jelenlétében megköttetett az állam és a község között a fogyasztási hus- és italadók megváltására vonatkozó szerződés. Eszerint a község megváltja a fogyasztási adókat az államtól az 1911. évre feltétlenül, az 1912. és 1918 évekre pedig feltételesen összesen 58,643 koronáért, amely összeg körülbelül 8000 koronával nagyobb az előbbinél. A fogyasztási adók házi kezeléséről kü ön szabályrendelet intézkt dik. A kezelés módozatait később fogják megállapítani. A pénzügyigazgatóság rendelete tudomásul szolgált. A községi és árvapénzeknek a három helybeli pénzintézetbe való elhelyezését" határozta el névszerinti szavazással a közgyűlés. Néhány kisebb fontosságú ügy letárgyalása után K o v á c s Sz. Adám biró a közgyűlést berekesztette. Düledezik a gyulai városháza. Alátámosztják a menyezetet. Mi van az uj városházával ? Nagyon rozoga, ósdi épület már a gyulai városháza. Pedig a falai még nem is egészen századosok. Egy néhány száz esztendővel fiatalabbak, mint a felvidéki várakéi, amelyek még mindig büszkén dacolnak vasfogával a mindent megemésztő időnek. Bizony nem valami jó anyagból és nem is valami elsőrangú kőmivesek építették annak idején az öreg városházát, mert mikor a mult évben az a kérdés merült fel, hogy renoválják-e, vagy újraépítsék, a megejtett szakértői vizsgálat eredménye az lett, hogy renoválni nem érdemes az épületet, mert falai gyöngék ós nem bírnák ki sokáig. Már régebben támadtak repedések a városháza falain, különösen pedig a legveszedelmesebb helyen, a boltozatokon. Ezek a repedések hónapról-hónapra nagyobbodtak is, meg szaporodtak is, amivel egyenes arányban nőtt a városháza közveszólyessóge is. A hiva talob ennek dacára benne maradtak a szük és sötét helyiségekben, mivel a mérnökök kijelentették, hogy közvetlen veszedelemtől nem kell tartani, megáll az épület addig, mig lebontása elkövetkezik. A tisztviselők és polgárok tehát nyugodtan jártak a rozoga lépcsőkön, a feltöredezett kőpadlózaton a sötétszürke, pókhálós falak között. Nem régen azonban ujabb veszedelem támadt. Az egyik kapubejáró boltozata ugyanis, mely fölött az emeleten az iktató és a kiadóhivatal van : nagyon megrepedt. Erre már a mérnöki hivatal is azt mondta, hogy többé nem lehet tréfálni, mert nem lehet tudni, melyik pillanatban omlik be a boltozat, magával rántva ós maga alá temetve a fölötte levő hivatalokat a hivatalnokokkal együtt. A városi katóság ennélfogva el1 rendelte a boltozatnak erős gerendákj kai való alátámasztását, amelynek haladéktalanul nieg kell történnie. A városháza düledezése annál kel; lemetlenebb, mert az uj városháza épi, tóséhez csak a jövő óv tavaszán kezdi hetnek hozzá. A képviselőtestület, mint ! annak idején megírtuk, 300000 koronát ! szavazott meg egy díszes ós modern, a vármegye székhelyéhez mindenképen méltó városházi épületre. A tekintélyes summa nagy részét kölcsön utján fogja fedezni a város. Már ki is hirdették a tervpályázatot, amely iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Még fővárosi építészmérnökök Í3 megjelennek a helyszínén vázlat készítése céljából. A pályá

: zat határideje 1911 március 1. Mikor a döntés megtörténik, kiírják az árlejtést, úgyhogy körülbelül április havában hozzáfoghatnak az uj városháza építéséhez, mely még a jövő óv őszóa átadható lesz rendeltetésének. A csabai Rudnlí-íőgimnázium szerződés revíziója. Halasztást adott a miniszter. Mult vasárnapi számunkban megemlékeztünk már a Rudolf-főgimnázium felügyelő-bizottságának üléséről, melyen az 1910-11 óvi költségvetést tárgyalták. Ez a költségvetés — mint megírtuk — deficitet tüntett föl, amenynyiben a kultuszminisztérium határozottan követelte az építkezési kölcsönl nek a folyó és a jövő polgári évre szóló törlesztési összegét, amely évi 6900 koronára rug. E tekintélyes öszszeget azonban az intézet jelenleg törleszteni képtelen, mert sem az állammal kötött revideált szerződés értelmében járó 6000 korona államsególytöbbletet nem kapta meg az intézet az ex-lex miatt, sem a 7 éven keresztül járó 6900 korona rendkívüli segélyt nem utalványozták ki ugyancsak az ex-lex miatt. Eanek dacára a minisztérium olyan szigorúan követelte a két évi törlesztési részletet, hogy szinte már végrehajtással is fenyegetődzött. E visszás állapot orvoslása céljából a felügyelő-bizottság egy küldöttséget menesztett a kultuszminiszterhez, melynek tagjai voltak dr. S a i 1 e r Vilmos felügyelő vezetése alatt: F á b r y Károly, dr. U r s z i n y János, S z e b er ó n y i Zs. Lajos és S u c h Albert. A küldöttség e hóten, szerdán délelőtt jelentkezett kihallgatásra Zichy János gróf miniszternél. Célja az volt a küldöttségnek, hogy halasztást kérjen a törlesztésre addig, mig az állam pénzügyi helyzete helyreáll, mikor tehát a minisztérium abban a helyzetben lesz, hogy a 6000 koronás államsegélytöbbletet — melylyel az intézet államsegélye 38,000 koronára rug — utalványozhatja. A küldöttség — örömmel regisztrálhatjuk — teljes sikerrel járt. Délelőtt 11 órakor ugyanis a miniszter előszobájában találkoztak báró Barkóczy államtitkárral, aki F á b r y Károlynak régi jó ismerőse még országgyűlési képviselő korából. Azonnal odament hozzá és kérdezte, mi járatban vannak ? Fábry röviden előadta kihallgatásuk célját. — Kár volt ezért felfáradniok az uraknak — jegyezte meg államtitkár. — Elég lett volna egy egyszerű kérvény. Egy-két nap alatt elintéztük volna. Hiszen nem ütközik az semmi nehézségbe. Megjegyezzük itt, hogy már két kérvény is ment fel, de móg mindkettő elintézetlenül hever. Később a küldőttsóg a miniszter elé került, aki szintén igen kegyesen fo| gadta és szívesen megígérte, hogy a kérelmet teljesíteni fogja. De nemcsak megígérte, hanem azonnal intézkedett is, hogy a sürgetések hatályon kivül helyeztessenek ós teljesíteni fogja a felügyelő-bizottság ama kérelmét, hogy az óvi 6000 koronát addig ne fizessék, mig az állammal kötött szerződós szerint az államsegély a 38 ezer koronát el nem fogja érni. — Ez csak négy óv múlva fog bekövetkezni. A jól végzett munka után a küldöttség megelégedetten érkezett haza Budapestről. A társadalmi mozgalmak mai korában, amidőn minden egyes osztály tömörül Ó3 sikra száll helyzetének jobbításáért, a községi jegyzők országos központi egyesülete is folyó hó 16-án, azaz a mult vasárnap tartotta Budapesten Pestvármegye történelmi nevezetességű tanácstermében óvi rendes közgyűlését. De mig más egyesületek többnyire osztály érdekekért küzdenek, addig a jegyzők egyesülete a kari érdekek is| tápolása mellett országos érdekekért is hircol, amelyet bizonyít az is, hogy az egyesület évi közgyűlésén a kormány rendesen képviselteti magát. A községi jegyzők országos központi egyesületét a vármegyékben megalakult megyei jegyzői egyesületek alkotják s ezen megyei jegyzői egyesületek kiküldötteiből áll az országos közgyűlés. Igy az idei közgyűlésen 354 kiküldött jelent meg mintegy hétezer jegyző és segédjegyző képviseletében. Az országos közgyűlésre Békósvármegye részéről PetneházyFerenc köröstarcsai főjegyző, Papp Károly gádorosi főjegyző ós J a n d ó Pál békésszentandrási segédjegyző voltak kiküldve. A közgyűlést U s z k a i Bálint Mezőtúr város nyugalmazott főjegyzője, miat ógyesületi elnök, nyitotta meg, üdvözölvén a kormány képviseletében megjelent Madarász Emil min. tanácsost, a magát sürgönyileg kimentő Némethi Károly államtitkárnak pedig a közgyűlés üdvözletét táviratilag tolmácsolta. A közgyűlés első tárgya volt az elnöki jelentós, amelyben továbbra is felhatalmazást kér az elnökség a közigazgatás újjászervezése érdekében a kormánynál már korábban megtett javaslatainak megsürgetósére. Ugyanis tudvalevő, hogy a mai közigazgatás oly elavult, hogy a közérdeket ós különösen a falusi élet előbbrevitelót nem képes szolgálni. A közgyűlés ezenkívül a közigazgatás reformjának fejlesztése érdekében 1000—1000 koronás pályadijat tűzött ki, hogy igy az életrevaló eszméket a felszínre hozhassa. A községek anyagi erejének növelése s igy a községi adó csökkentése érdekében pedig közsőgi takarékpénztár létesítéséért már korabban megkezdett akcióját a minisztériumnál megsürgetni határozta. Továbbá megbízta a közgyűlés az elnökséget, hogy a 2000 korona értéken aluli hagyatékok tárgyalásának a jegyzőkre ruházása iránt az uj polgári törvénykönyv készítése alkalmával a minisztériumnál hasson közre. Ezzel sokkal gyorsabbá és olosóboá tennék az ily kisebb hagyatékok letárgyalását. Ezzel kapcsotatban utasíttatott az elnökség a telekkönyvi rendtartás megváltoztatása iránt is felterjesztést intózni a kormányhoz, mivel a mostani eljárás komplikált ós költséges. Az elnöki jelentésben foglaltakon kivül a közgyűlés még a következő közérdekű ügyekről tárgyalt: A kötelező szarvasmarha biztosításról törvényhozási intézkedést javasol, a községek vagyoni viszonyainak állami támogatását kéri a kormánytól, mert a községek túlnyomó részben állami feladatot végeznek, továbbá a telekkvi teheralapra vonatkozó birói végzéseknek a községekkel közlését kérelmezi, hogy igy ezzel a közönség már a saját községénél tudomást szerezhsssen ingatlanának állapotáról s ne kellesen a telekkönyvi hatóság székhelyére befáradnia. A közérdekű ügyeken kivül foglalkozott a közgyűlés a jegyzők ós segédjegyzők "lakbér ügyének rendezésével, mivel az országnak számos vidékén megfelelő lakást sem képes kapni a jegyző ós a segédjegyző. Megujult erővel követeli a közgyűlés a szolgálati ! pragmatika és a fegyelmi szabályzat megalkotását, mert a jegyzőnek igen sok felebbvalója mellett nincs szabályozva a munkaköre, fegyelmileg pedig teljesen védtelen, mert a mai kifejlett j jogelvek mellett móg mindég egy kéz- ! ben van a vádlói, a vizsgálóbírói és az ' ítélkezői hatalom. Ezenkívül kívánja még a közgyűlés a jegyzők ós segédjegyzők fizetósónek ós korpótlékának rendezését, mert a Tisza-féle rendezés csak némileg javította a helyzetet, mint a hogy azt már akkor sem tekintették végleges rendezésnek. Végül a számadások bemutatása és az uj elnökség megválasztásával a közgyűlés véget ért. A kultura Gyulán. Ezer tanketele3 gyermek is — nélkül. Megdöbbentő adatokat hozott napfényre Gyulán a tanköteles gyermekek legutóbbi összeírása. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy móg a XX. században is akadjon Magyarországon olyan 25000 lakosú város, amelyben 1000 tanköteles gyermek marad távol tisztán szüleik gondatlansága folytán a kultura elemeinek megszerzésétől. Valósággal Ázsiába, vagy a középkorba illő azoknak a szülőknek a maradi gondolkozáímódja. Gyulán van iskola elég, ugy hogy ott nem kell bajlódni az iskolák túlzsúfoltságával, mint például Csabán, ahol a szülők szívesen adnák gyermekeiket az iskolába, ha volna hely. Itt a szó szoros értelmében egymás hátán ülnek hering módra összezsúfolva a gyermekek s a tanítóknak igazán nagy és terhes munkát kell vógezniök. Gyula ebből a szempontból serencsésebb helyzetben van. Ezen kivül a népoktatás teljes ingyenessége is törvényerőre emelkedett már. E kedvező körülmények dacára is akadnak, mégpedig rengeteg számban, olyan szülők, akik gyermeiket készakarva távoltartják az iskolától. A kulturális haladás szempontjából ez oly szomorú adatra csak a mostani iskolai óv elején jött rá a gyulai városi hatóság. Eddig ugyanis a városi tanácsosok végezték a tankötelesek összeírását. A tanácsosok nem valami lelkiismeretesen végezték feladataikat, mert egy szóra elhitték a szülök által bemondott adatokat : — Jár az ón gyermekem iskolába, kérem. Rendben volt. A tanácsosok ezután már nem is néztek különösebben utána ós innen volt, hogy mindössze 3—400 iskolázatlan tankötelest tudtak bemutatni. Az idén azonban másként történt a dolog. A városi hatóság ugyanis a tanítókat bizta meg a tankötelesek öszszeirásával, amit több városban vagy községben is megtettek már s a mi épen a hétfői közigazgatási ülésen is szóba került. Veres Józsel bizottsági tag ugyanis kikelt az ellen, hogy a tanítókat bizzák meg a tankötelesek összeírásával. Szerinte ez nem helyes, mert miatta a tanitók ós a tanulók is mulasztanak. A gyulai példa bebizonyította, hogy sokkal helyesebb a tanítókra bizni az összeírást már a kultura érdekében is, mert a tanitók lelkiismeretesebben néznek utána a dolognak ós leleplezik azokat a könnyelmű és gondatlan szülőket, akik gyermekeiket a műveltség áldásaitól akarják megfosztani. A tanitók szorgalmasan is vógezgeztók dolgukat. Nem hitték el, ha valamelyik szülő könnyen odavetette, hogy gyermeke jár iskolába. Kikutatták ós megállapították, hogy igen sok esetben fel akarták őket ültetni. Ily lelkiismeretes munka árán sikerült nekik megállapítani, hogy Gyulán ezer tanköteles gyermek nem jár iskolába. A városi hatóság a gondatlan szülők ellen a népoktatási törvény megtorló szakaszai értelmében jár el. Legtöbbet kisebb-nagyobb pénzbirsággal sujt, azok ellen pedig, akik az összeirókat félre akarták vezetni, kihágási eljárást indít, amire szintén van megfelelő szakasz. Ez talán intő például fog szolgálni a gyulai szülőknek arra, hogy gyermekeikkel szemben fennálló kötelezettségeiket ezután pontosabban teljesítsék. A gyulai példa bizony nem vet v-a lami jó fényt Békósvármegye kulturális viszonyaira. A körös-tisza-marosi ármentesitő-társulat közgyűlése előtt. Személyváltozások a társulatnál. A körös tisza-marosi ármentesitő ós belvizszabályozó társulat, mint jeleztük is, október 26-án, szerdán délelőtt 9 órakor a vásárhelyi városháza nagy-