Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-09 / 81. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szeptl 25 menjen bele a szabályrendeletnek a jegyzők által kontemplált módosításába, hanem egyáltalában tiltsa el a jegyzőket a magánmunkálatok teljesítésétől. Ez akcióból következtetve, heves össze csapásra van a hétfői megyegyűlésen kilátás. Lapunk munkatársának alkalma volt ez ügyben beszélgetést folytatni egyik tekintélyes gyulai ügyvéddel, aki tagja a törvényhatósági bizottságnak is. Az ügyvéd kérdésünkre a következőleg nyilatkozott: — Igen, a hirek nem hazudnak. Mi csakugyan támadást intézünk hétfőn a jegyzők kérelme ellen. Ezt azonban nem kell ugy tekinteni, mintha mi ellenségei volnánk a községi jegyzőknek. Sőt ellenkezőleg. Mi éppen azt akarjuk és azt kívánjuk, hogy a jegyzők kapjanak fonlos közigazgatási funkcióknak megfelelő tisztességes fix-fizetést és ne legyenek kényszerítve magánmunkálatok teljesítésére. Hiszen az, kérem, nem egyéb, mint törvényileg védett zugirászat. Minden egyént, aki megfelelő képesítés, sőt ügyvédi kamarai bejegyzés nélkül végez jövedelmező ügyvédi teljesítményeket : szigorúan büntet a törvény, csak éppen a jegyzőket nem. Azoknak megengedi. Szó sincs róla, olyan községekben, ahol nincsen ügyvéd, ennek van értelme. De az ám a bökkenő, különösen a csupa nagyközségekkel biró Békésmegyében, hogy a jegyzők olyan helyen is végeznek magánmunkálatokat, ahol ügyvédek vannak. Tudtommal ez alól egyedül Csaba a kivétel, ahol a jegyzők fix-fizetésük felemelése fejében lemondtak a magánmunkákról. — Ránk, ügyvédekre nézve a törvénynek és a szabályrendeletnek a magánmunkákra vonatkozó intézkedése nagyon sérelmes. Mi nagy fáradtsággal és észmüködéssel tudunk szert tenni évi 3—4000 korona jövedelemre, mig ludok Békésmegyében olyan községi jegyzőt — pedig csak egy 8000 lakosú község jegyzője — aki évi 9-10,000 korona jövedelmet vág zsebre. És ennek legnagyobb részét olyan munkálatokért kapja, amelyeket tulajdonképen nekünk, az ügyvédeknek kellene végeznünk. Hát kérem, érdemes 20—22 évig tanulni azért az oklevélért, mikor egy jegyző 12-13 évi tanulás után is dus jövedelmű ember hozzánk képest? Mi határozottan vehemens akciót indítunk a jegyzők magánmunkálatai ellen és rövid időn belül országos jellege lesz akcióknak. Ez az akció maga után fogja vonni a jegyzők fizetési viszonyainak rendezését is. Mert ismétlem, mi nem vagyunk ellenségei a jegyzőknek. E nyilatkozatból következtetve, a jegyzők kérelme körül fog legnagyobb vita támadni a hétfői megyegyűlésen. A hétről. - Külön fővárosi tudósítónktól. A politikai élet központja a magyar hazára nézve Bécsbe helyeztetett. Öt miniszter szorong a császárvárosban, hogy valahogyan nyélbe üssék a hadsereg s az azzal járó közös pénzügyi kiadások fenyegető mumusát. Eleddig, minden szép simán ment s szinte azt mondhatnók, hogy élvezetből állott magyar miniszterelnöknek lenni, de most azután elkövetkezett a fizetés órája s a bécsi körök nyakra-főre prezentálják azokat az Ígéreteket, melyeket kormányra jutása előtt a ^Khuen-kabinet Bécsben felajánlott, mint megvalósitandókat. A létszámemelés, a hatalmas hadihajók s az ezekkel járó óriási pénzügyi megterheltetés fenyegető réme küszöbön áll s most már a fekete leves következik, melyet éppen ugy fel kell hörpenteni, mint ahogyan a jó ós mézes napok minden édességét felszürcsölték. A delegációk már itt vannak s most már ezeket a kérdéseket elódázni nem lehet. Az évek óta húzódó reformokat most akarják ott fent Bécsben megvalósítani s ennek a megvalósulásnak mi gátját sem látják tornyosulni. Bezzeg a bécsi sajtó mindenféle, még a legkisebb rekompenzáció ellen már eleve menydörög, addig a mi sajtónk, szelíden, béketürően nézi, mint viszik az ország lakosságát a vágóhidra, miképpen szívják ki belőle az utolsó életerőt csak azért, hogy a világ nagyhatalmainak fegyveres er ível mi, a szegény, agyongyötrött, holtrasanyarga- j tott ország, lépést tarthassunk. Az adóterhek már ma is amugyis oly magssra ' emelkedtek, hogy ennél nagyobb meg- ! terheltetést, az ország jövendőjének kockázata nélkül el nem bir s a követ- ! kezmények mégis megkívánják, hogy , ezeken a terheken, hozzá még lényegesen, nehezítsenek. Majd meglátjuk, mit hoz a jövendő. A külföldi perspectiva meglehetősen sötét és komor s mintha közelgő viharok előszelét éreznők a levegőben. * Portugália köztársaság! Ez a hét legnagyobb szenzációja. Forradalom kónyszeritette az ifjú Manuel királyt, hogy az oly véres árnyékkal reá szállott trónt elhagyja s meneküljön hazájából, alattvalói bosszúja elől. A pünkösdi királyság tehát csak rövid ideig tartott. Meg csak el sem moshatták azokat a véres emlékeket, melyek a portugál trónt beszennyezték, ime a helytelen uralkodás, a klerikális befolyás, a nép teljes és tökéletes elégedetlenségét vonták maguk után s a beállott anarchia következményeképpen, a bukott portugál kormányt nyomon követte az elűzött menekülő király futása. Portugália köztársaság lett, miután megcsömörlött a királyok középkori uralmát visszaállítani akaró törekvésektől. Az élet nehéz küzdelmeiben a portugál nép nem nézhette tétlenül uralkodójának lehetetlen életmódját, pazarlását s a jövedelmeknek tisztátalan forrásból való merítését. A külföldi államok, látva a portugál nép igazságos felbuzdulását, egy lépést sem tehetett, hogy Mánuel királynak a trónját biztosítsa, avagy visszaszerezze. Amit századok vétkes könnyelműsége elhibázott, azt semmiféle külállam beavatkozása meg nem javíthat. A portugál nép már kivívta szabadságát, de Európa még igen sok államában azt hiszik az uralkodók, hogy népeik még mindig hisznek isteni küldetésükben s abban, hogy az uralkodás, mint isteni adomány szállott rájuk. A sor most Spanyolországra kerül, mely legközelebbi szomszédja, az immár szabad Portugáliának s melyben ugyanaz a rendszer uralkodik és felfogás, mely a portugálokat emez erélyes rendszabályok megtételére indították. * A Haverda-pör ime harmadik fázisát is megérte. Akár csak valamely jó színdarab, mely első előadása alkalmából is teli házakat vonzott a színházba s az élelmes direktor második, sőt harmadik reprizzel is jó üzleteket csinál, éppen igy vagyunk ezzel a pörrel is, melyet immár harmadik felmelegítésében élvezhetünk. Mintha bizony olyan épületes dologról lenne szó, melyet minél többet dörzsölnek a világ orra alá, annál egészségesebb hatásokat vált ki belőle. De ez az undok botránypör, bizony inkább az agyonhallgatás politikáját érdemelte volna, semmint ezt a túlzott nagy publicitást, melyet különösen a i botrányokban utazó sajtó kölcsönöz neki. Erről a perről már oly sokat és feleslegeset írtak össze az újságok, hogy ugyanannyi jóakarattal s igyekezettel az analfabéták szomorú statisztikáján javítani lehetett volna. Az országnak is már rengeteg költségébe van az, ' hogy vájjon Haverda Mariska börtönt ! szenved-e hihetetlen s embertelen csej lekedetéért, avagy a kórház megfigye| lőjében folytatja szomorú életét. Mi csak azt a tényt óhajtjuk leszögezni, ; hogy okosabb lett volna a három bünpörben szereplő s zarvart gondolkodású egyént futni hagyni, semmint rut cselekedetük folytonos felszínen tartásával, az egész világ, de meg országunk erkölcsös népei előtt hét, sőt hónapszámra szégyenkeznünk. A csabai kultúrpalota építése. Megtörtént az árlejtés. Huszonnégy ajánlat érkezett. Végre valahára az utolsó akadály is elgördült a monumentálisnak ígérkező csabai kultúrpalota építésének útjából. Lapunk olvasói bizonyára tudják, hogy mily sok küzdelmet kellett vivni Csaba intelligenciájának a parasztpárttal, mig a kultúrpalota ügyét a megvalósulás útjára lehetett terelni. Rövidlátóság, rosszakarat, a város haladása iránt való közönyösség, minden feltámadt az intelligens gondolkozású emberek nemes törekvése ellen, amelynek támogatására elsősorban a kultuszkormány sietett olyan nagyszerű adománnyal, amelyre büszke lehet nemcsak Csaba, de akármelyik nagy város is. A szükséges összeg, 180,000 korona most már együtt van, úgyhogy néhány hét előtt a Muzeum-egyesület elnöksége közzé tehette az építkezési munkáitokra az árlejtési hirdetményt, melynek határideje csütörtökön déli tizenkét órakor járt le. Délután 3 órakor a beérkezett ajánlatok felbontása céljából összeült a muzeumi választmány V a r s á g h Béla elnöklete alatt. Jelen voltak: Dr. R e 11 Lajos titkár, J é g e r József, Áchim Gusztáv, dr. Reisz Miksa és W á gn e r József választmányi tagok. A beérkezett ajánlatok, melyeket Áchim Gusztáv mérnök olvasott fel, a következők: Az összmunkára pályáztak : Bányai és Lipták épités vállalkozók (Békéscsaba). Ok hajlandók a 123,909 40 korona egységárból 112 százalékot engedni. Ajánlati összegük tehát 110,03155 korona. Kásmér és Zámecsnik (Békéscsaba) engedménye 105 százalék. Az ajánlati összeg tehát 111,890 92 korona. Lipták János (Csaba).Engedmény 8-7 százalék. Ajánlati összeg 113,12032 korona. Sztracinszky ésKékegyi (Békéscsaba). A vasmunkák kivételével az összesre ajánlati összegük 104,68665 korona. Kiszely és Hugyecz (Békéscsaba.) Engedmény 6 3 százalék. Az ajánlati összeg 116,092 kor. Molnár János (Csaba.) Engedménye csak 5 3 százalék. Továbbá : Harminc M. és Andó (Budapest)- Engedménye csak 7 százalék. Az ajánlati összeg egyiknél sem volt feltüntetve. A részletmunkákra pályáztak: Szabó Albert (Csaba) üvegezés. Engedmény 10 százalék. Ajánlati öszszeg 2484'57 korona. Grünwald Kálmán (Csaba). Aszfalt és cement. Engedmény 26 százalék. Ajánlati összeg 190671 kor. P é 1 i Mihály (Csaba) üvegezés. Engedmény 10 százalék. Ajánlati összeg 2392-22 kor. Dubraucsik János, Klein Vilmos ós társaik (Csaba). Asztalos, mázoló, lakatos, vas- ós üvegezési munka. Vasmunkából engedmény 7 7 százalék, Ajánlati összeg 7219 04 kor. A többiből engedmény 4 2 százalék Ajánlati összeg 16,12673 kor. R o s e n t h a 1 Miksa (Csaba). Bádogos müvek. Engedmény 18 százalék. Ajánlati összeg 3242 92 korona. B o h u s Pál (Csaba) ács, Engedmény 11-5 százalók. Ajánlati összeg 11,297 96 korona. V i s k i Dezső (Csaba) bádogos. Engedmény 18 százalók. Ajánlati öszszeg 3242 92 kor. Miskolczi ós Társa (Piszke Esztergom megye.) Azbeszt ós cement. Engedmény 20 százalók. Ajánlati öszszeg 4358 64 kor. Hatsek Lajos (Budapest). Eternit-pala. Ajánlati összeg 5406 20 kor. Wagner Károlynó (Arad). Szobrászmunkák. Engedmény 20 százalók. Ajánlati összeg 1664 kor. Tóth Mór (Törökszentmiklós) bádogos. Engedmény 8 százalék. Ajánlati összeg 3642-39 kor. F i 1 i p i n y i János (Csaba). Ácsmunkák Engedmény 125 százalók. Ajánlati összeg 11,170 30 kor. Werner Ede és Társa (Csaba). Kőfaragó-munkák. Engedmónv mészkőnél 20 százalók, trachitná! 23 százalék. Ajánlati összegek 276890, illetve 2665-06 kor. Z s i b r i t a Márton (Nagyszalonta). Cement és aszfalt. Cementnél engedmény 26 százalék, aszfaltnál 5 százalék. Ajánlati összegek 21,561 23 kor., illetve 2447-80 kor. Balogh Endre (Gyula) lakatos. Engedmény nincs. A kiirt 7800 koronáért hajíandó a vasmunkákat elkészíteni. Balogh Endre és Társai (Gyula) Asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkák. Engedmény 1 százalék. Ajánlati összeg 16,665-39 kor. H a n k ó Mátyás (Csaba) bádogos. Engedmény 26 százalék. Ajánlati öszszeg 2926-53 kor. Az ajánlatok felolvasása után felkérte Áchim Gusztáv ós Wagner József választmányi tagokat az elnök, hogy az ajánlatokat számítsák át, válasszák ki a legolcsóbbat ós a szombaton délután összehívandó ujabb ülésen tegyenek jelentést. Közegészségügy és jégellátás. Talán sokak előtt időszerűtlennek látszik, ha már most tesszük szóvá a közegészségügygyei szoros kapcsolatban levő jógszolgáltatás kérdését. Azonban a községünkben szinte meghonosodni látszó typhus-esetek és a most az országban, bár csak szórványosan fellépett kolera-eseteknek a jövőre nézve fokozott figyelmet és éberséget involváló esetleges nyári megújulásával s nagyobb mérveket öltésével bekövetkezhető veszélyek engem arra indítanak, hogy a jógtermelós fontos momentumára rátereljem idejekorán az illetékes tényezők figyelmét. Felszínen akarom tartani a nagy nyilvánosság előtt a közegészségügy érdekében ezt a témát. Hisz nem most irok róla először, azt hiszem, nem is utoljára. Tudvalevő, hogy ez idónig, amikor is a mult tél enyhe időjárásának jóvoltából kénytelen-kelletlen hozzájutottunk a közegészségügyi szempontból egyedül kifogástalan, csiramentes vízből előállított müjóghez, mondom, eddig a községünk mészárosai, hentesei, vendéglősei, cukrászai, tejcsarnok s magánfogyasztók részben a Köröscsatorna medrének mindenféle, az e^ószségre ártalmas anyagokkal ;el

:tett, nem nagyon étvágygerjesztő vizéből származó, részben a község szélén levő gödröknek meggyült, állott, erjedő vizéből eredő jeget haszrálták az általok forgalomba s fogyasztásra hozott húsfélék, élelmi és élvezeti cikkek s italok romlástól való megóvására, hűtésére. Kétségtelen, amint egy a mult évben a typhusról e lapban irt cikkem keretében is reámutattam, hogy községünk talaja beszivárgás folytán'fertőzve van typhusbaciilusokkal s főleg fertő zöttnek bizonyult az ott feltűnő nagy számban előfordult typhus-esetek által igazolva, a Köröscsatorna és Vásártér közt fekvő terület, melyből magából bőséges alkalom nyílik a Köröscsatorna vizének typhusos fertőzésére. Aztán a mederbe jutott typhuscsiráknak kitűnő melegágya a rendkívül gyors szaporodásra a Köröscsatorna erjedő anyagokkal telitett állott vize. Hogy mást ne említsek, pl. a Drienszki-fóle bőrkikészítő telep is jócskán liferál beléje ilyen anyagokat. Az ilyen vízből termelt jég persze tele van typhusbaciilusokkal ós egyéb ártalmas bacteriumokkal, melyek javarészt a jégben is megtartják életképességöket s csak alkalomra Várnak, hogy az emberi szervezetbe jutva, ott kifejtsék kárhozatos müködósöket. Prudden, amerikai bacterologus megállapította, hogy egy általa megvizsgált 103 napos typhuscsirákkal fertőzött vizből nyert jégnek egy köbcentiméterében 7300 typhusbacillus volt. Hogy az ilyen vizből eredő jégből az élelmicikkeknek vele való kezelésé! nól rája való elhelyezése közben könnyű i szerrel tapad azokra a bacillusokból, az nem szorul bővebb magyarázatra. Számtalan esetben a hust közvetlen a jégverem jegére teszik, Az edénybe a jégre tett vajat, sajtot, kolbászfélét stb. a vendéglős nem tulpedáns alkalmazottja azzal a kézzel fogja meg, amelylyel a jeget érintette s ugy a jégen levő bacülus az élelmicikkre s onnan j az emberbe jut. Hányszor dobnak jóg| darabokat az italba, hogy lehütsók. Az ártó anyagokkal telt jégnek használata az emberi fogyasztásra ;szánt élelmicikkek (nyershus, füstölt husnemüek, kolbászfélék, tej, vaj, turó, sajt, italok stb.) körül, iőleg könnyelmű kezelésnél, oly veszélyt rejt magában a fogyasztó közönség egészségére nézve, hogy indo; koltnak véteném fontos közegészségügyi te\ kintetekből az élelmicikkek árusításával I foglalkozóknak{mészárosoknak,henteseknek. \ tejcsarnokoknak, cukrászoknak, vendéglősöknek) a Köröscsatornábóls más hasonló szenynyezett gödrökből eredő jég használatától