Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-02 / 79. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 okt. 2. ség van. A bécsi polgármester budapesti barátságos látogatása elé mindkét részről a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek, mert ez képezi tulajdonképen az első lépcsőfokot ama magaslatra, amely magaslatra emelkednie kell mindkét város vezetőségének, hogy közös érdekeiket kölcsönösen megóvhassák és előmozdíthassák, de ez a szép cselekedet csak gondolat marad, mert az egész látogatás csak udvariassággá zsugorodik össze. * Fekete Vilmos. Név, mely lassanként fogalommá alakul. Személyesiti a mai társadalom könnyelmű, dolgozni, munkálkodni nem akaró individumait, akik csak játékból, ha pedig onnan nem telik, lopásból, rablásból, sikkasztásból s végre gyilkosság utján szerzik be azt, amire a mindennapi élet reászoritja őket. Fekete Vilmos, miután a lóversenyen már mindent elveszitett, megölte a perditát, rut kiszámítással, csalfa tőrbeejtéssel, hogy megfossza s a maga céljaira fordíthassa, vérnél is verejtékesebben szerzett kicsinyke holmijától s azon a pénzen talán megrakhassa azt a lovat, mit a zugkávéházak tipsterei, mint holtbizonyosat jelöitek meg aprogrammon. Fekete Vilmos nem egy ember. A fővárosi élet tipusai közül számtalanra akadunk, kik ott kezdték el, ahol a legfrisebb sütetü rablógyilkos s ott is végzik majd, az akasztófa árnyékában, jól megérdemelt sorsukat. A társadalmi berendezkedésünk, a munkátlanságnak szörnyen pusztító bacillu3a ellen kell szérumot felfedezni. Mert ha sokáig igy folytatódik, kevés börtönünk lesz a sikkasztók, csalók s kevés fenyőfánk a gyilkosok akasztófája részére. Segédjegyző-xálasztás. Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése, bár a napirenden választás is szerepelt, csak csekély érdeklődést keltett. A választáson gyorsan átesett a közgyűlés, de mindjárt a második pont előterjesztésénél, egy beteg állami tanító illetőségének megállapításánál Áchim L. Andrásnak célzatosan gyanúsító olyan értelmű felszólalása folytán, hogy a közgyűlés az illetőség megállapításánál paraszt és ur között különbséget tesz : oly szenvedélyes vihar keletkezett, hogy a biró jónak látta az ülés felfüggesztését. Kuszált sorokból betűzi majd még : . . . nem tudok lemondani . . . Menekülj előlem, ha elveszni nem akarsz . . . Közben tizszer, húszszor, százszor is feléje kiabál egy szó: Szeretlek! szeretlek ! Ott volt ez a szó minden lapon, ezzel fejezték be minden leveleiket. Igaz, később már el-el maradt ez a rövid, égő kis vallomás. S mikor e szótól dísztelen leveleit bontotta halálra : szerelmük haldoklásának szellője érte elfehéredett arcát és megremegett... Mert elmúlt a láz, elmúlt az álom, elmúlt minden, mielőtt betelt volna. Lehet, a természet rendje volt, hogy meg kellett halni az érzésnek, amelynek nem volt tápláléka. Valami keserű izü barátság vált belőle, s ha éppen mondani valójuk van, rövidesen, csaknem üzleti hangon, pár sorral intézik el. A levelekből pedig, azokból a forró, sokszor indulatos, de mindig szerelemről beszélő levelekből — hamu lett. Kató asszony önkénytelenül is kezébe vette a tüzet élesztő vasat és bele irta a hamuba : Fűit. Az esküvőtől már csak nagyon rövid idő választotta el a fiatalokat. Az öreg Kató — oh mert nagyon öregnek érezte magát, — a kis Katóval szemben ült, hogy jó tanácsokkal lássa el. Olyan szépen elgondolta, hogy mit fog neki mondani, de ahogyan belenezett leányának bársonyos szemébe, amely éppen olyan volt, mint azé a szép anyá-é, vagy mint az övé s amelyben egy pillanatig az ő végzetüket sejtette meg — nem jött az ajkára egyetlen szó sem. Katóka csodálkozva, értelmetlenül nézett sírással küzdő anyjára s nem tudta megérteni azt sem, miért rezket olyan különösen a hangja, mig neki az íróasztal titkos rejtekét magyarázza ?... Ekkor meg K r a s z k o Mihály kezdett hapacsolni, hogy a felfüggesztéssel megint a biró kedvez az uraknak s igy ők nem is gorombáskodhatnak. Ezek a folyton megujuló gyanúsítások, gorombáskodások igazán elvehetik minden jóizlésü egyén kedvét a közügyek iránti érdeklődéstől. A közgyűlésről tudósításunk különben a következő : Alig néhány képviselőtestületi tag jelenlétében nyitotta meg S e i 1 e r Elek főszolgabíró a választó-közgyűlést s jelentette, hogy a főpénztári ellenőrré választott Medovarszky Mátyás segédjegyzői állására hozzá 8 kérvény érkezett. Egyik pályázó visszavonta iérvényét, egynek nincsen meg a kívánt kvalifikációja, igy a többi hat pályázót mind jelöli. A közgyűlés Horváth István ujkigyósi segédjegyző nevét hangoztatta, igy a főszolgabíró őt jelentette ki egyhangúlag megválasztottnak. Most az elnöklést Kovács Sz. Ádám vette át és lassan benépesedett a terem, a karzat zsúfolva volt. Bejött a közgyűlésre Csaba képviselője Áchim L. András is, ki eddig a folyosón tartózkodott, mert mint mondották, gyöngélkedik. A közoktatásügyi miniszter leiratát, mely szerint a kulturház építési kölcsönét jóváhagyta és az annuitásos törlesztést vállalta, tudomásul vették. A vihar. Az alispán rendeletére a tanács javasolta a közgyűlésnek, hogy ifj.Bencsík Mihály illetőségét, ki 16 éven át Kígyóson lakott s most beteg, ne ismerje el, ellenben B u t h y László elmebeteg állami tanító illetőségét, a törvényben gyökerező okoknál fogva el kell ismerni. Most felpattant .helyéről A c h i m L. András és azt mondotta, hogy nem járul az illetőség elismeréséhez, mert mig a parasztot elutasítják, az urat a közgyűlés csabainak elismeri. — Ne gyanúsítson, ilyent nem szabad mondania. Csak hangulat keltés 1 kiáltották többen. K o r o s y főjegyző : A tisztelt felszólaló nagy tévedésben van és nem ismeri a törvényt . . . — Jobban, mint maga, kiáltja oda Áchim. Csak az uraknak . . . — Ne gyanúsítson! — szól az ügyvezető-főorvos. — Maga ne beszéljen, — felelte Áchim, magából kikelve, az asztalt verdesve, — maga hivatalnok! A nagy zaj közepette Kovács biró felfüggeszti a közgyűlést tiz percre. Most meg Kraszkó a bírót vádolja, hogy ő is az urak kedvéért függesztette fel a gyűlést, Áchim pedig azon vitatkozik a főjegyző szobájába vonuló városatyákkal, hogy ő igenis nagyságos ur, mig a főjegyző sohasem fog arra a polcra emelkedni, amelyre ő, Áchim, már emelkedett. Erre üres lett a terem, most a képviselő is kivonult a folyosóra. A tiz perc alatt lehiggadtak a kedélyek. Most már a főjegyző kioktatta a betegápolási törvényről a Buthy illetőségét ellenzőket. Állami tisztviselőnek nem kell a lakositást kérnie. Különben, aki elmebeteg, trachomás, vagy akit az Ehrlich 606-os szérumával kell kezelni, annak gyógykezelési költségét az állam viseli, ha fizetni nem képes. Tehát a hangulatkeltő gyanúsítás fölösleges volt. Kucsera Mária 'illetőségét, ki szintén beteg és két törvénytelen gyermeke van s azok neveltetéseért a községnek 15 ik életévükig havi 20 —20 koronát kell fizetni, elismerték. A nagygerendási pusztai lakosok Orvosi ellátására nézve azt javasolta a tanács, hogy ne önálló orvosi állás szerveztessék, mert az évi 6000 koronájába kerülne a községnek, hanem fogadják el dr. Fenyves Ignác apácai orvos ajánlatát, ki hetenkint kétszer jelenne meg Gerendáson s a szabályrendeletileg megállapított dijakért nyújtana orvosi segélyt. Ez a községnek évi 800 koronájába kerülne. Áchim L. András ugy véli, ha már a gerendásiaknak községi jelleget adtak . . . — Dehogy adtak! — Igen adtak, s ha telik muzeumra, akkor szervezzenek önálló orvosi állást is. ~ K o r o s y László főjegyző : Gerendás puszta ós az is fog maradni. Csak előljárósági kirendeltsége van, az azonban igaz, hogy ez folyton tul lő a célon. A gerendásiak nem akarnak egyebet, minthogy 40 ezer koronáért köveztesse ki Csaba az orosházi utat, vegyen 40 holdas disznólegelőt, holdját 900 koronáért. A heti kétszeri orvosi állás kielégítő lesz. — A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Jelentések, kérvények. A sugáruti telek eladására ós a gerendási községháza kibővitósóre vonatkozó tanácsi javaslatokat, melyekhoz elvileg a mult közgyűlés is hozzájárult már: névszerinti szavazással elfogadták. A tanyai iskolák és az óvodák 1910-11. iskolai évre szóló költségvetésének bemutatása alkalmával ismét felszólalt Áchim L. András és az ő szokott modorában kelt ki az ellen, hogy ő bár iskolaszóki tag, az iskolaszéki ülésekre meghívót nem kap sohasem. Azzal érvelnek az iskolaszéki urak, hogy ő nem tette le annak idején az esküt. Ez nem érv. Az az eljárás egyenesen pofonveróse a törvényeknek. Ezért kijelenti nyiltan, hogy lemond az iskolaszéki tagságról. Hülye Ó3 szemtelen isk. jegyző alatt ő nem működik. (Zúgás.) K o r o s y László főjegyző : Az előtte felszólaló állításai egytől-egyig valótlanságok, a tényeknek tudatos elferditései. A szolga mindenkihez el szokta vinni a meghívót, elvitte tehát oda is. Hogy azután otthon elkallódott, arról az iskolaszéki jegyző nem tehet. Tessék nagyobb rendet tartani a házánál. V a r s á g h Béla, mint a községi iskolaszéknek az elnöke, tudja, hogy a meghívókat mindenkinek elviszi a szolga. Az az ember, aki Achimot tévesen informálta, nyiltan megmondja, hazudott. Reisz Simon csodálkozik, hogy egy férfi hülye és szemtelen kifejezésekkel illethet közgyűlésen egy köztiszteletben álló férfiút, aki még hozzá nem is védekezhetik, mert nem tagja a közgyűlésnek. Rendre kellett volna utasítani ! Áchim: Én nem mondtam szt! Ki mondta ? Felkiáltás ok: Mondta, mondta! Áchim: Tagadom ! Reisz Simon: Hallottam én is, hogy mondta. Máskor az ilyen kijelentésektől tartózkodjék. Áchim: Reisz Simon urat nem kérte védelmezőül fel senki. Mit Hombár Mihályoskodik. Tanácsait tartsa meg magának. Ez épületes kis incidens után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatait. Á Rudolf főgimnázium mult tanévi számadása és a szokásos havi jelentések tudomásul szolgáltak. Sailer Gyula, a megválasztott intéző bejelentette a képviselőtestületnek, hogy állását csak november 1-ón foglalalhatja el A közgyűlés e bejelentést tudomásul vette. Albrechtovich G.yusztávnó óvónő ismételten benyújtotta segély iránti kérvényét. A tanács az igazán méltányos kérelem elutasítását javasolla, amit a közgyűlés ridegen el is fogadott. Hasonlóképen járt egy másik szin, tón kellőképen indokolt kérvény is, melyet Orvos Endre ós V e r e s Gu ztáv nyújtottak be. E két művészember a Fiume uj éttermének egyik falára művészi freskót festett. A községtől a munkáért potom 200 korona hozzájárulást kértek. A tanács a kórelem elutasítását javasolta azzal, az indoklással, hogy nincsen fedezet. És a képviselőtestület, dacára Wagner József és Áchim Gusztáv meggyőző érveléseinek, hozzájárult a tanács javaslatához. Áchim L. Andrásnak természetesen ez ismét jó alkalom volt kiruccanásra az „urak" ellen. Hadakozó hévvel kiabálta : — Fizessék ki a kávéházakat az urak. Mi nem adunk pénzt olyan terem díszítésére, ahonnan kinézik a parasztot! És a képviselőtestület nem is adoít. Ugy gondolkozott, mint Áchim L. András. Pár jelentéktelen ügy elintézése után Kovács Sz. Ádám biró a közgyűlést berekesztette. Békésmegye helyiérdekű vasutai. Növekedik a forgalom. A Gyv. H. É. V. fejlődése. Az október 10-iki megyegyűlésen előterjesztendő alispáni jelentés igen sok érdekes adatot tartalmaz a vármegye ez évi közállapotaira vonatkozólag. Különösen figyelemreméltó a jelentésnek az a része, mely a vármegye területén közlekedő helyiérdekű vasutak forgalmáról számol be. Örömmel kell regisztrálnunk, hogy e kis vasutak forgalma évről-évre növekedőben van, bevételük nagyobbodik. Ezek a fontos adatok azt jelentik, hogy Bókésvármegye közlekedésügye rohamos léptekkel halad előre, lakosságának üzleti szelleme folyton izmosodik. Mert a vasutak forgalma mintegy kifejezője valamely vidék kereskedelmi színvonalának is. A vicinális vasutaknak, különösen Békósvármegyében nagy a közgazdasági jelentősége. Mindössze két fővonal fut a vármegyén keresztül: A Budapest— predeali és a Nagyvárad—szegedi. A megye többi részében vicinális vasutak bonyolítják le az összes személy- és teherforgalmat. Olyan vidékeket tesznek e kis vasutak megközelíthetőkké, amelyek a fővonalaktól nagyon távol esnek ós vasút hiányában az örök elmaradottság éjszakája várna rájok. A helyiérdekű vasutak között különös figyelmet érdemel a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút, amelynek forgalma és bevétele ez év folyamán hihetetlen módon megnövekedett. Ez a kisvasút a mult év elején tudvalevőleg a tönk szélén állott ós ha a Máv. nem megy segítségére, ezóta talán be is szüntette volna üzemét. Az állam patronatusa alatt aztán fejlődésnek indult és olyan forgalmat ért el, amelyhez képest elenyésző a többi vasutak forgalma. Az alispáni jelentós idevonatkozó adatai egyébként a következők: A Mátra—körösvidéki vasút személyforgalma a mult évihez képest 50,000-el emelkedett, teherforgalma pedig 40,000 j tonnával. Ez az impozáns forgalom, emelkedés 204,000 korona jövedelemtöbbletet okozott. Mindenesetre nagyon szép eredmény, úgyhogy a Gyv. H. É. V. mellé állitható ebben a tekintetben. A gyulavidéki vasút jövedelme és forgalma csak aránylag nagyobb ennél. A Békés—csanádi vasút teherforgalma 1200 tonnával kevesebb volt, mint a mult évben, személyforgalma azonban 24000-el növekedett. Ennek köszönheti, hogy bevétele 14000 koronával volt több a mult évinél. A vasút részvényeseinek 4'5 százalék osztalékot fizet. Az Orosháza—szentesi vasút, melynek építéséhez a vármegye annak idején 160, C00 koronával járult hozzá, szintén szép eredményt mutathat fel. Személyforgalma ugyanis 28000-el, teherforgalma pedig 3600 tonnával növekedett. Részvényeseinek 3 25% osztalékot fizet a vasút. Leggyengébb eredményt az Alföldi Első Gazdasági Vasút mutatja föl, ami szinte érthetetlen, ha figyelembe veszszük azt, hogy ez a vasút a vármegyének más oldalról úgyszólván megközelíthetetlen vidékeit köti össze a nagyobb közlekedési gócpontokkal. Az A. E. G. V. teherforgalma 28 százalókkal növekedett, személyforgalma azonban csak 084 százalékkal, tehát még az 1 százaléknyi emelkedést sem tudta elérni. Bevételtöbblete mindössze 2172 korona volt. Legérdekesebbek a Gyula vidéki Helyiérdekű Vasút adatai. Ez a kisvasút — mint fentebb mondottuk — nagyon szép fejlődést mutat föl. Teherforgalma ugyanis 38,000 tonnával, személyforgalma pedig 68000 koronával emelkedett. A bevételi többlet 72CC0 korona. Ennek dacára érdekes, hogy mégis 14000 korona deficitje van a kisvasúinak. Ez a deficit annak tulajdonitható, hogy a vasút igazgatósága a régi adósságok alól szabadulni akarván, nagy összegeket törleszt ós osztalékot nem juttathat a részvényeseknek. Ezek a számadatok mindenesetre azt igazolják, hogy Bókésvármegye közlekedósügye szép fejlődésnek indult. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök. Változások a káptalanban. Három uj kanonok. Ezerkilencszáznyolc nyarán üresedett meg a nagyváradi római kathólikus pü&pöksóg. Schlauch Lőrincz utódjának, Szmrecsányi Pálnak halálával. Az árvaságra jutott hatalmas javadalmu püspökséget most újra betöltik. Jól értesült forrásból származó hír szerint a nagyváradi római katholikus püspökség élére Széchenyi Miklós