Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-25 / 77. szám

Békéscsaba 1910 szept. 25. célszerűbb a napszámosok helyett négy utkaparói állást rendszeresíteni. A szá­mítások beigazolták, hogy ez kevesebbe kerül. Ennélfogva a képviselőtestület egyhangúlag elhatározta a négy utka­parói állás rendszeresítését. A közgyűlés többi tárgyai csekély jelentőségűek voltak, úgyhogy a kép­viselőtestület mindegyikre vonatkozólag elfogadta az állandó választmány javas­latait. Viták nem merültek fel, ugy ho^y a kora délelőtti órákban már be­fejezést nyert a közgyűlés. A képviselő­testület tagjai nem valami nagy szám­ban voltak jelen, ami elsősorban a meg­lehetősen érdektelen tárgysorozatnak tulajdonitható. Csaba 1911. évi költségvetése. Kevesebb a pótadó. Békéscsaba község képviselőtestü­lete október havi közgyűlésén fogja tárgyalni a jövő évi költségvetést, mert a törvény értelmében a költségvetést mindig az őszi rendes közgyűlésen kell letárgyalni, ez a közgyűlés pedig októ­berben szokott lenni rendes körülmé­nyek között. Bár a költségvetés csak egy hónap múlva kerülhet a képviselő­testület plennma elé, Ács János szám­vevő már elkészítette és bemutatta az elöljáróság pénteki tanácsülésén. A költ­ségvetést a tanács ki fogja nyomatni ós közszemlére teszi, hogy kifogásait min­den adófizető polgár megtehesse ellene. A költsógelőirányzat mindjárt az indokolásban azzal a kellemes hirrel lepi meg a csabaiakat, hogy a pótadó kót százalókkal kevesebb lesz a jövő évben. Ez kitűnő eredménynek mondható a mostani időkben, amikor minden város ós község pótadója emel­kedőben van. Legnagyobb pótadóval tudvalevőleg Gyula, a megye szókhelye küzködik vármegyénkben. Nem sokkal maradt azonban mögötte Csaba sem, amennyiben jelenleg is 73 százalék a pótadója. Ez a nagy százalék is tekin­télyes summát képvisel. Az apadás min­denesetre azt bizonyítja, hogy Csaba anyagi ügyeinek vezetése igen jó ke­zekben van és a vezetőség lelkiismere­tesen törekszik a polgárság terheinek könnyi'.ésén. A költségvetés terjedelmes indo­kolása szerint az 1911. évre előirány­zott bevételi összeg 12,30669 koronával, a kiadás pedig 29,588'47 koronával több mint az 1910. évre előirányzott össze­gek. Ennek dacára a pótadó kevesebb lesz két százalókkal. E körülményt egy­részt az okozza, hogy az indemnitási 1910. óvi III. t.-c. fenntartja az 1909. óvi XII. törvénycikknek azt a rendelkezését, mely szerint a pusztai birtokosok ós bérlők is megrovandók az összes adó­alapják után községi pótadóval, más­részt pedig az, hogy az 1909. évi VI. törvénycikk az uj házosztályadót mint­egy 20,000 koronával emelte. Ezek miatt állott elő az a körülmény, hogy dacára a fedezetlen hiány emelkedésének, ki­sebb lett a pótadó százaléka. A bevétel emelkedését a házbér-, fogyasztási adó-, helypénz-, végrehajtás-, vágóhídi jövedelem, az öntözött rét jö­vedelme ós más különféle jövedelmek remélhető emelkedése okozza, mig a 29,588 korona emelkedést a köztarto­zások, elöljárók stb. fizetése, rendőr­ség ós szolgák stb. ruházata, előfo^at­tartás, állategészségügy, szegónyügy és segélyezós és az előre nem látott kiadá­sok okozzák. A költségvetést, mint fenntebb mon­dottuk, az elöljáróság az indokolással együtt 100 példányban] kinyomatja, az­tán közszemlére teszi ki. Csak a * köz­szemle törvényes határidejének eltelte után kerül tárgyalás alá a képviselő­testület közgyűlésén. Ez a közgyűlés majd október vógón lesz. A közgyülé­• sen történő felszólalások kapcsán an­nak idején még vissza fogunk térni a költségvetésre és részletesebben foglal­kozunk véle. Ez alkalommal csak álta­lánosságban, főbb adatai felsorolásával, ismertettük. A megyei községi jegyzők egylete A „Békósmegyei Községi Jegyzők Egylete" Békéscsabán, a községháza közgyűlési termében október hó 9-ik napján délután 3 órakor tartja óvi ren­des közgyűlését Petneházy Ferenc elnöklete alatt. Az eddig ugy a jegyzői karra, mint a társadalmi életre kiható és életbevágó indítványokat tartalmazó évi jelentós helyett, az elnökség a következő jelen­tést terjeszti a közgyűlés elé. Szokatlan tartalommal adjuk ez évi jelentésünket. Jelentéseink eddig ugy karunk, mint a közigazgatás s a közönség érdekeink védelmére és a helyzet javítására szá­mos indítványt tartalmaztak. Ez alkalommal mindezektől eltekin­tünk, hiszen egyesületünk közgyűléseit tagtársaink nem látogatják, fontos ós mindannyiónkat érdeklő ügyeinkkel csak egynehányan törődnek s a tapasz­talt közönyösség, helyesebben jólét, stagnálásra kárhoztatja azokat az erőket is, kik eddig fiatalos hévvel, buzgalom­mal munkálták a közös érdekeket, mely érdekek főként a közsógjegyzői kar jo­gainak kiterjesztésében, tekintélyének ós társadalmi állásának emelésében csú­csosodtak ki. Karunk jellegzetes intenciója, aka­dálya sok, nagyon sok szép és üdvös eszme megvalósulásának ós az emiatt elmaradt siker az, mely közönyössé te­szi azokat is, kik önzetlen munkásai a köznek s akik a kar érdekeinek elő mozditását elsőrendű kötelességeik közé sorolják. Már a mult óvi közgyűlésünkben az alapszabályok módosításának tárgyalá­sakor megállapítottuk, hogy egyesüle­tünkre a közös cél ós összetartás ér­dekében szükség van, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy egyesületünk, ma­gától tagjaitól a kellő erkölcsi ós anyagi támogatásban nem részesül. Vagy talán nincsenek sérelmeink, melyeket közös erővel orvosolhatnánk? A tagdíjhátralékok évről-évre sza­porodnak s maholnap odajutunk, hogy az administráció is megakad, mert nem lesz pénz. Kérjük ezért kartársainkat, egyesü­letünk tagjait, ismerjék fel az összetar­tás nagy erejét, támogassanak bennün­ket, támogassák egyesületünket a kö­zös cél érdekében kifejtett munkában, mert ha az érdeklődésnek csak legki­sebb jelét is tapasztaljuk, ujult erővel fogunk a munkához. Mult évi közgyűlésünk óta törtónt ós egyesületünket érdeklő események közül csak azokról számolunk be, me­lyek egyesületünkkel vannak kapcsolat­ban ós amelyekről sem mai közgyűlé­sünk tárgysorozatában nincs említés téve, sem pedig azokról tagjaink más uton tudomást nem szerezhettek. Mielőtt azonban ezt tennők, meg kell emlékeznünk halottainkról is. Elhaltak: Forgách Lajos mezőbe­rényi községi jegyző, egyesületünk el­lenőre, Lombay Géza békéssámsoni községi jegyző, Vangyel Szilárd Oros­háza község nyug. főjegyzője ós Lózsa Albert Köröstarcsa község nyugalmazott főjegyzője. Az elhunytak egyesületünk­nek igen buzgó ós tevékeny tagjai vol­tak. Indítványozzuk, hogy mély fájdal­munk és lelki megilletődésünknek a gyászbaborult családok előtt rószvét­, iratunkkal adjunk kifejezést. Még az 1908. évben tartott közgyű­lésünk elhatározta, hogy a községi irat­tárak selejtezési munkáinak foganato­sítására egy, az összes községek terhére szervezendő ambuláns irattár rendezői állás felállítása iránt tesz előterjesztést a törvényhatósági bizottságnak. Az elő­terjesztés megtörtónt, de a törvényható­sági bizottság ugy határozott, hogy az í ügy még korai s az indítvány felett I napirendre tér. Ezután a tett felterjesztósek felső­. rolását tartalmazza még az évi jelentés. A közgyűlés napirendje a követ­| kező : 1. Elnöki jelentós. 2. Uj politikai hírlapkiadó-vállalat alapítási tervezete. 3. A községi-, kör- és segédjegyzők szabadságidejéről alkotott szabályren­deleti tervezett. 4. A községi- ós körjegyzők orsz. közp. egyesületének ügyrendje. 5. A közsógjegyzői nyugdíj szabály­rendelet módosítása iránti indítványok. 6. A barsmegyei jegyzőegylet kör­irata és alapszabálytervezete a segély­egyletről. 7. Kner Izidor adománya a jegyzői árvaház alapra. 8. Beke Albert indítványa a községi jegyzők és tisztviselők nyugdijviszo­nyosságának az állami ós törvényható­sági szolgálatra való kimondása iránt. 9. Az orsz. közp. egyesület 1909 . óvi rendes és 1910 évi rendkivüli köz­gyűléseinek jegyzőkönyve. 10. Szabályrendeleti tervezet a köz­ségenkinti kölcsönös ós kötelező szarvas­marha kártalanításról, betegség és bal­eset esetére. 11. Kisküküllő vármegyei jegyzők egyletének megkeresése, Szász Ferenc százalék kiszámítási kulcsának ajánlása tárgyában. 12. A köztisztviselők nyugdijpótló és segélyzőegyesületének átirata, alap­szabályának ismertetése tárgyában. 14. Kozma Ármin ajánlata a nála rendelt házszámtáblák után bizonyos százaléknak a jegyzői árvaház javára való juttatása tárgyában. 14. Tagok feltétele. 15. Az edyesület és alapjainak 1909 óv számadása. 16. Kót jegyző és az eltenőri állás betöltése. 17. Az országos egylet folyó évi közgyűlésére kiküldöttek választása. 18j A jövő óvi közgyűlés helyének meghatározása. 19. Indítványok, melyek október 9­óig az elnöknél írásban beadattak. A sárréti haramiát agyonlőtték. Berettyó-Szentmártonban tartózkodott. Az az idegizgató és a maga nemé­ben szinte páratlanul álló hajsza, me­lyet három vármegye csendőrsóge éj­jel-nappal folytatott Vitális Imre a több­szörös rablógyilkos után: Szombaton reggel véget ért. Mint ugyanis füzes­gyarmati tudósítónk jelenti, Vitálist a szülőfalujában Berettyószentmártonban a csendőrök agyonlőtték. A haramia bámulatos ügyességgel tudott rejtőzködni üldözői elől. Hete­ken keresztül tudott félrevezetni 4—500 főből álló csendőrséget. Valóságos gyürü vette körül állandóan ós ő mégsem ke­rült csendőrkózre. Hol itt látták, hol ott látták, üldözték Biharmegyében, Bé­kósmegyóben, Aradmegyóben, sőt leg­utóbb még Budapest környékén is és — Vitális ott tartózkodott, ott bujkált csak a szülőfaluja : Berettyószentmárton körül. Nem is távozott messze tőle. Mint tudósítónk jelenti, Vitális Be­rettyószentmártonban a toronyban tartóz­kodott legtöbbször. A harangok között húzta meg magát és onnan nevette a csendőröket, akiket a képzelődő nép hol ide, hol oda bolondított. A haran­gozó látta el enni-inni valóval. Meg is büntetik érte bizonyosan. Mikor elterjedt a hír, hogy Vitális elment Berettyószentmárton környéké­ről, a csendőrök számát is megapasz­tották. Ekkor könnyű dolga volt Vitá­lisnak. Éjjelenként besurrant a községbe, vett magához ismerőseinél mindent, ami kellett, aztán ment fel toronybeli laká­sára. Szombaton azonban rajta vesztett. Már előtte való nap értesítette valaki a csendőrséget, hogy Vitális az éjjel is­mót be megy a faluba. Megmondták á házat is, amelyikben tartózkodni fog. És csakugyen ugy törtónt minden. Éjjel megjelent Vitális a háznál. Gya­nútlanul ment be a szobába, még lám­pát is gyújtott, levélírásba fogott. Ezt a pillanatot használták fel a csendőrök, akik körülvettók a házat. Egyszerre 7 lövés dördült el ós a csendőrkarabólyok golyói a haramia testébe fúródtak, aki holtan esett össze. Egyes csirkefogók még fel is hasz­nálják a népnek azt a rettegését, mely Vitális nevének említésénél támadt mos­tanában. Szeghalmon például Csontos Józsefókhez, akik a temető mellett lak­nak, beállított egy toprongyos alak. A gazda nem volt otthon csak kót asz­szony. — Én Vitális vagyok. Adjatok pénzt, rivallt a rémült asszonyokra az előkelő idegen. Azok összeszedték minden pén­züket és odaadták az ál-Vitálisnak, aki elégedetten távozott. A tanítók jutalmazása magyarosításért. A Békósvármegyei Közművelődési Egylet évenkint megjutalmazza a megye azon tanítóit, kik a nemzetiségi isko­lákban a magyarosítás terén érdemeket szereznek. Nem célom foglalkozni az egyesület mindenesetre nemes céljával, csupán a jutalmazás módozatai ellen van egy észrevételem. A Közművelődési Egylet a várme­gyei tanfelügyelőség útján, körrende­letében évenkint felhívja a megye taní­tóit, hogy a tanév március haváig ad­ják be kérvényeiket az egyesület által kitűzött jutalomdijak elnyeróseért. Ezen jutalomdijak elnyerése az ott kitüntetett feltételekhez van kötve. Nevezetesen: Idegen ajkú növendékei tudják-e ma­gyar nyelven önállóan gondolataikat kifejezni? A tantárgyak mindegyike magyar nyelven tanittatik-e ? A társal­gási nyelv magyar-e ? stb. A jutalom elnyeréséhez szükséges eme feltételek betartása, az 1907. évben hozott XXVII. t.-c. szerint úgyis köte­lező minden tanítóra, de ha törvény sem intézkednék arról, minden tanító­nak hazafias kötelessége ilyen irányban nevelni a reá bízott növendékeket. Hogy ez nem ugy van mindenütt, mutatja az egyesület kitűzött célja, mely az érde­metlent nem jutalmazza, illetve jutalom adásával igyekszik sarkalni a tanítókat hazafias működésre. A jutalom elnyeréséért, mint emlí­tettem, kérvény adandó be. De a feltó­telek betartását tartalmazó ilyen kér­vény beadása sok tanítóra feszélyező, mivel a feltételek elősorolása — leg­alább szerintem — a tanitó saját érde­meinek elősorolása dicsekvés számba megyen. Minthogy kérvényét ilyen tar­talommal nem hajlandó kitölteni inkább eláll azon szándókától, hogy hazafias működése ilyen módon jutalmaztassák. Szerintem az egyedüli helyes mód az volna, ha ezen jutalmazás elbírálása ki­zárólag a vármegye tanfelügyelőjéhez utaltatnék, ki iskolalátogatásai alkal­mával meggyőződnék a jutalmazandó érdemeiről s mint ilyet terjesztene fel a közművelődés egyletéhez jutalmazásra. Még egy szempontból nem tartom az intézkedést helyesnek t. i. a felhí­vásra beadandó kórvények nem bélyeg­Az őszi és téli idényre I r r* f r* erfi- GS fi Legújabb szabású (Sliefer) ajánlom a nagyérd. közönség figyelmébe iui •• i i» ím. huh > műm u in hí* átmeneti felöltök Minden szerdán és szombaton olcsó gyermekruha árusítás. KLEIN GÉZA ruhatelepe Békéscsabán,a Nádor-szállodával szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents