Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-22 / 76. szám

4 - BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 4. ban nem sokáig látta a községháza, mert pár náp múlva már a Földesi-fóle portán használgatták nagy nyugalom­mal. Majd a Herzberger Dániel cégtől rendelt 15 drb. csavart és 5 kilogramm denaturált szeszt. Mind a Földesi-por­tára került. Földesi József ezeket az eltulajdo­nításokat olyan ügyesen csinálta, hogy nem tudtak rájönni, csak az évi szám­adások összeállítása alkalmával. Akkor feltűnt, hogy a gazda naplójának na­gyon sok adata nem egyezett a cégek számlájának adataival. A gazda ugyanis, ha egy kilogrammnyit rendelt valami­ből, beirt helyette kettőt. Az ár azért ugyanannyi volt, mint a két kilogrammé. Ekkor azonban kisült a turpisság. Gazduramat azonnal felfüggesztették és feljelentést tettek ellene a gyulai kirá­lyi ügyészségnél. A bíróság hétfőn ítél­kezett Földesi felett és tekintettel bün­tetlen előéletére, töredelmes vallomá­sára elég enyhe büntetést szabott rá. Hűtlen kezelés és sikkasztás vétsége miatt ugyanis egy hónapi fogházra, egy évi hivatalvesztésre és politikai jogainak egy évre való felfüggesztésére Ítélte Föl­desi Józsefet. Az ítélet jogerős. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­omás mára változékony, szeles, hűvös időt jelez, sokhelyütt csapadékkkal. — A csabai ág. ev. egyház uj felügye­lője. A S a i 1 e r Gyula lemondása foly­tán megürült felügyelői állást két hót előtt szándékoztak betölteni a csabai ág. ev. egyház hívei. a. választás azon­ban Áchim L. András és társai ok­vetlenkedése miatt meghiusult. Az el­nökség az uj választó-gyűlést vasárnap délelőttre hívta össze a nagytemplomba. Erről a gyűlésről már távolmaradtak a zavargó elemek, úgyhogy a választást csendben lehetett megtartani. Mint már megírtuk, a presbitérium törvényadta jogánál fogva dr. Zsilinszky En­drét, Korosy Lászlót ós K o v á c s L. Mihályt jelölte a felügyelő állásra. Utóbbi azonban a második választás előtt a jelöltségtől visszalépett s a meg­jelent hívek egyhangúlag, nagy lelke­sedéssel dr. Zsilinszky Endrét kiáltották ki felügyelővé. Ezt a választást minden­képen szerencsésnek kell mondanunk a csabai egyházra nézve, amelyet már évek óta belviszályok gyöngítenek egyes emberek hatalmi aspirációi miatt. Dr. Zsilinszky Endre, mint az arad-békési egyházmegye felügyelője is, kiváló, nagytehetségű ós erőskezű vezérnek bizonyult. E jeles kvalitásokat bizonyára érvényesíteni fogja a csabai egyház el­nöki székében is s ha valakinek, ugy neki sikerülni fog helyreállítani a régen nélkülözött bókét ós nyugalmat. Mint értesülünk, egyesek a vasár­napi választást meg akarják felebbezni, egyrészt azért, mert a választást nem névszerinti szavazás utján ejtették meg, pedig a múltkori gyűlés ugy rendelte, másrészt azért, mert a visszalépett K o­v á c s L. Mihály helyett a presbitérium harmadik jelöltet nem állított, pedig a törvény értelmében a választást három jelölt között kell megejteni. — Előléptetés. Az igazságügyminisz­ter B e r e c k y János szeghalmi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt jelen­legi alkalmazási helyén való megha­gyása mellett a IX. fizetési osztályba léptette elő. — Halálozások. Csaba egyik régi, közismert és általánosan tisztelt pol­gára : id. Kapta János, a szó teljes értelmében igazi müórás, a köznek csen­des munkása hunyt el hétfőn este, őt rajongásig szerető nagy családja köré­ben, élte 81-ik évében. A megboldo­gultat ma délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra. Siratja elhunytát fe­lesége, Lujza, Mária, János gyermekei, vejei, unokái és dédunokái. Baukó János, Csaba községének egyfolytában 18 éven át volt derék es­küdtje szintén elhunyt élte 77-ik évé­ben. A község elöljárósága és tisztikara koszorút helyezett ravatalára Csaba ér­demes ós ritka becsületességü hivatal­nokának. — A vármegye Mensa-alapitványa. Bé­kés vármegye törvényhatósága a mult év folyamán tudvalevőleg 6000 koronás alapítványt tett a budapesti Mensa-Aka­demica egyesületnél szegény békósme­gyei egyetemi hallgatóknak élelemmel való ellátása céljából. Az alapító levelet fel is terjesztette a vallás- és közokta­tásügyi miniszterhez. A miniszter most leiratban utasította a törvényhatóságot, hogy az alapító levél hiáuyos rendel­kezéseit egészítse ki. Az alapitó levél­ben ugyanis nincs megjelölve az a pénzintézet, melytől az összeg kamatai felvehetők. Ezzel kapcsolatban azt a tanácsot adja a miniszter a vármegyé­nek, hogy pénzintézet helyett célsze­rűbb volna az összeget 4'/ 0-os korona ­járadékban letenni. A vármegye legkö­zelebb foglalkozik a miniszter leira­tával. — Kossuth sziiletesének évfordulója. A magyar nemzet nagy fia, Kossuth La­jos születésének 108-ik évfordulóját ha­zafias kegyelettel ünnepelte meg hót őn Csaba polgársága. Délelőtt a Kossuth­szobrot koszorúzták meg. Az, elöljáró­ság koszorúját Kovács Sz. Ádám bíró tette le rövid beszéd kíséretében, a Rudolf főgimnázium koszorúját pedig H e 11 e r János VIII. o. tanuló, aki szép, költői lendülető beszédet tartott. Este a Polgári Körben lelkes hangulatu tár­sasvacsora volt, melyen dr. R e 11 La­jos tanár tartalmas, gondolatokban gaz­dag beszédben fejtegette Kossuthnak nemzeti életünkre való korszakos je­lentőségét. Utána F á b r y Károly, a kör elnöke mondott gyújtó hatású lel­kes beszédet. Kimagasló pontja volt az ünnepi lakomának dr. U r s z i n y i Já­nos beszéde is, aki azt indítványozta, hogy a Kör indítson gyűjtést a Kossuth szobor mostani elhanyagolt kerítése he­lyett a művészi emlékhez méltó, izlózes kerítés létesítése érdekében. A lelkes be­szód hatása alatt azonnal össze is gyűlt 52 korona. Ez összeget a Kör a város­nak fogja átadni s ezzel is figyelmez teti arra az ígéretére, hogy a szobrot méltó kerítéssel fogja körülvenni. — Öngyilkosság az anya sírján. K o­v á c s Károly körösladányi legényt na­gyon elkeserítette az élet. Szerető szi­vet nem talált magának, a ládányi bo­gárszemü leányok inkább másra ka­csintgattak. Ezt tette móg az az egy is. A legény ezt nem tűrhette tovább. Ked­den délután kiment a temetőbe és be­kopogtatott a temetőcsőszhöz: — Jöjjön csak kend, mutatok va lamit! A temetőcsősz ment is. Egy sírnál aztán megállott a legény és szomorúan mondta: — Nézze, itt fekszik az én jó anyám. A következő pillanatban revolvert rántott elő és főbe lőtte magát. Hö­rögve hullott a temetőcsősz lábaihoz és rövid kínlódás után meghalt. — A csabai szüret. Békósmegyóben még jó termés idején sem szoktak va­lami nagy szüretek lenni azon egyszerű okból, hogy itt kevés a szőlő s a gaz­dák nem szeretnek vele bajlódni. Mind­azonáltal van néhány szőlőtelep, külö­nösen a csabai határban. Ezekre nézve hivatalosan közhírré teszi a tanács, hogy a szüret szeptember 20-tól kezdődőleg tartható meg. — Freskó a „Fiume"-ban. Megemlé­keztünk már arról, hogy Veres Gusz­táv csabai festőművész a „Fiume" diszes uj éttermének egyik falára egy stílszerű freskót fest, amelynek költségéből 100 koronát Wagner József, 100 koronát pedig özv. B a r t o s Jánosnó fedez. Veres Gusztáv a még szükséges 200 koronát a községtől kérelmezte. A ta­nács szombati ülésén azonban ezt az igazán méltányos kérelmet azzal a ba­nális indokolással utasította el, hogy nincs rá fedezet, holott ez nem is átl, mert van fedezet. Csodálkozunk azon, hogy a tanács egy művészi vállalkozást, mely még hozza községi épületet fog díszíteni: ily csekély összeggel sem tá­mogat. Remélhetőleg a képviselőtestü­let más álláspontra helyezkedik s a tehetséges művésznek, aki csabai szüle­téső is: megszavazza az igazán nevet­ségesen csekély összeget. — A közbiztonság Békésmegyében. A debreceni VIII. számú csendörkerületi parancsnokság jelentóse szerint Békés­megyében augusztus hóban 259 bűn­eset törtónt, amely szám nagy mérték­ben felülmúlja az előző hónapi bűnese­tek számát. E bűnesetek közül kiderí­tetlen csak 12 maradt. Letartóztatás 21 esetben vált szükségessé. A bűnesetek közül volt: szemérem elleni vétség 4, ember élete ellen elkövetett merénylet 3, testisórtés 32, lopás 37, gyújtogatás 40, zsarolás 3, hatóság elleni erőszak 1, vallás elleni vétség 1. — Az iparkamarai választásokhoz. Bé­késcseba nagyközség elöljárósága köz­hírré teszi, hogy az ipar- ós kereske­delmi kamarai tagok névjegyzéke szep­tember hó 22-től, szept. 30-ig az iktató­hivatalban 8 napi közszemlére van ki­téve, mely idő alatt az érdekeltek azt megtekinthetik s észrevételeiket meg­tehetik. — Gyomaiak a szomszédban. A me­zőtúri kaszinó szombaton hangversenyt rendezett a Nemzeti Szallodában igen nagy erkölcsi ós anyagi sikerrel. Az es­tély művészi műsorát nagyban emelte Mányin ó-P r i g 1 Olga sok és meg­szívlelendő igazságot tartalmazó felol­vasása az asszonyokról. Kató József a dalról beszélt, mig Dombi Béla ref. lelkész költeményeiből olvasott tel. „A kaszinó" páros jelenet művészi előadá­sával M ü n n i c h Ödön és felesége ér­tek el megérdemelt sikert. — E hó 28-án tartja a békés-bánáti ev. ref. egyházke­rület Hódmezővásárhelyen közgyűlését. A vendéglátó egyház jótékonycélu hang­versenyt rendez a kiküldöttek tisztele­tére és az estélyen Dombi Béla ref. lelkész és Kató József, lapunk mun­katársai szintán közre fognak működni. A sárréti haramia — Pesten ? A legendás alakká vált haramiát, V i t á­1 i s imrót már nemcsak Békés- Bihar­és Aradmegyében keresik, hanem móg — Budapest környékén is, ami már igazán csodálatos. És a rendőrség, csen­dőrség felül egyes hiszékeny embe­reknek. Kedden délután a haraszti-i csendőrőrsvezető érdeklődött Vitális Imre személyleirása iránt. A csendőr­örsvezető meg is kapta a főkapitány­ságtól a kivánt szemólyleirást. Este az­után a Fehérvári-uti rendőrőrszobáből a rendőrellenőr telefonon tudatta a főkapitánysággal, hogy az őrszobában jelentkezett nála Farcs János kőműves, aki a Fehérvári-ut egyik épülő házán dolgozik ós előadta a következőket: — Ma, amikor a rendes napi mun­kámat befejezve, hazafelé igyekeztem Erzsébetfalvára, az összekötő vasúti hiddal szemközt levő Lenke-uton, az úgynevezett „se fü, se fa" bokorból két alak ugrott elő. Az egyik paraszt­ruhás volt, a másik uri öltözetű. Az úri öltözetű pénzt kért tőlem. „Szegény munkásember vagyok. Nincsen sem­mim ! u — válaszoltam. „Maga az ? I" — mondotta az illető. — »Na nem bánom ! Menjen tovább ! De ne szóljon senki­nek sem, hogy találkozott velem I" A kőmives előadta ezután, hogy az uri ruhás utonállóban határozottan fel­ismerte Vitális Imrót, a bihari begyárt. Egy év előtt együtt volt vele a gyűjtő­fogházban. Egész jól emlékszik még rá ós ezért bátran meri állítani, hogy ő volt az útonálló. A főkapitányságon a jelentés után azonnal intézkedtek, hogy meginduljon a nyomozás. Rendőrök, detektívek és polgári rendőrök mentek ki a Lágymányosra Farcscsal együtt. A rendőrség ugyan kételkedik abban, hogy valóságot állított Farcs, aki gyilkossági kisórlet miatt volt tavaj letartóztatásban ós akkor beszámithatatlannak nyilvání­tották, de azért folyik tovább a nyo­mozás. — Makacs öngyilkosjelölt. J á r o s y István mezőberónyi gazdának a lelkét valami nagy bánat nyomhatta, mert két év alatt háromszor is meg akart válni az élettől. Hozzátartozói azonban min­dig észrevették és megakadályozták tet­tében. Vasárnap éjjel aztán sikerült célját elérni. Kisurrant a szobából ós háza padlásán felakasztotta magát. Csak reg­gel akadtak rá. Akkor már halva volt. — Tornaegyleti vigalom. Az orosházi tornaegylet most szombaton az Alföld összes termeiben saját pénztára javára zártkörű táncvigalmat rendez. A viga­lom védnökei: dr. Borthóty István, dr. Bikádi Antal, Bulla Sándor, Endrődy István, Fischer Sándor, Gémes Ferenc, Gremsperger József, Herczegh Géza, Horovicz Mór, Kovácsik János, Kucz­kay Zoltán, dr. Kunos István, Laitner Zsigmond, Menyhárt Zsigmond, Nagy Elemér, Nagy Lajos, Pál Ernő, Rajz M., Ródei János, Sarkadi Imre, Székács Ele­mér, Szél István, Talányi János, Tor­kos Kálmán, Torkos László, dr. Van­gyel Tibor. A vigalom érdekében pe­dig 150. tagu rendezőség fárad. Belépő­díj személyenként 2 korona. Család­jegy 5 korona. Felülfizetések köszönet­tel fogadtatnak. — Lucernavizsgálat Csabán. A föld­mivelésügyi miniszter leküldötte dr. G e b h a r d t Guidó miniszteri osztály­tanácsost Békósmegyóbe, hogy a lucer­nán tellépő betegségeket tanulmányozza. A miniszteri tanácsost Csaba határában W i 1 i m István h. gazdasági intéző ka­lauzolta. Az osztálytanácsos a szerzett tapasztalatokról jelentést fog tenni a miniszternek. — A csabai Rokkant-Egylet mulatsága. A Magyarországi Munkások Rokkant­ós Nyugdijegyletónek csabai fiókja ok­tóber 2-án vasárnap este a „Három nyolcas" vendéglő helyiségeiben csa­ládias összejövetelt tart, melyen P a­t a k i Szilárd, C h r i s z t i á n György, Gulyás József, Brucker Ágoston ós F e h ó r Károly működnek közre. Az estélyen belépődíj nem lesz, kiki tetszés szerint adakozhatik a Rokkant Egylet csabai fiókpónztára javára, mely­ből az özvegyeket és az árvákat segíti az egylet. A műsor után táncmutatság is lesz. Ételekről és italokról L ó­v i u s z Mihály vendéglős gondoskodik. — Elfogott lókötö. Lázár Imre vésztői lakos nagyon szerette a lovakat, különösen a jó állású, tüzes vórü csi­kókat. Az iljen formás jószágok azon­ban drága pénzbe kerülnek. Lázár azon­ban efölött nem nagyon epesztette ma­gát. Kerített pénzEnélkül. Ilyen elköté­sért már vagy hót ízben volt külön­böző állami menhelyekre internálva, ahol rátánként tlz esztendőt ült. A leg­utóbbi kötése sem járt szerencsével. Nagyvárad a'att elfogták a csendőrök. Mivel azonban Vésztőn egy kis bérlete van, szabadlábra helyezték, azzal a szi­gorú meghagyással, hogy Vésztőről ki ne tegye a lábát, mig ügyét a törvény le nem tárgyalja. Az öreg fogadkozott is szörnyen, hogy egy tapodtat sem ... Hanem csak addig erősködött, amig a tollas embereket látta. Eljárogatott biz őkelme a vásárokra. A csendőrök ne­szét vették az öreg szószegésének, meg­figyelték s a ládányi vásáron elcsípték. — Nyugdíjazottak figyelmébe. A köz­igazgatási bizottság egy konkrét eset kapcsán elvi jelentőségű határozatban kimondotta, hogy valamennyi íeleke­zeti papok ós tanítók aggkori ellátására megállapított nyugdíj adómentes ós mindazok a tőkék, amelyek ezen össze­gek hiztositására különböző nyugdíjin­tézetek által mint nyugdijalapok kezel­tetnek, az illeték egyenérték alól kivé­tetnek. Ajánljuk ez érdekes elvi határo­zatot az érdekelt nyugdijasok, tanító­egyesületek, különösen pedig a csekély nyugdijukból tengődő tanítók figyel­mébe. — Halálos baleset. D u r k ó Ferenc békési községi esküdt tanyásával ós har­madosával tengerit szállított az u. n. borosgyánrószi tanyájáról. Délután 3 órakor ismét kifelé törekedett az esküdt emberivel, amidőn észrevette, hogy egyik lovának hámja félrecsúszott A szerszám rendbe hozatalára a mellette ülő harma­dost szólította fel, aki ki is ugrott a szekérből, de alig érintette a jószágot, ez ijedtében vágtatni kezdett. A szekér­ben ülő esküdt mindenáron meg akar­ván fékezni megvadult lovait, felállott az ülés előtt, hogy nagyobb erővel húz­hassa vissza a gyeplőt, Egy zökkenőnél azonban oly szerencsétlenül esett ki a szekérből, hogy eszméletét vesztve az útfélen maradt. A nyomában a másik szekéren halladó tanyás ós az elhagyott harmados ugyan hamarosan rátaláltak szerencsétlenül járt gazdájukra, azonnal haza is szállították és orvosi segély után láttak, de a beteg a ledodaadóbb ápolás mellett sem nyerte többé vissza eszmé­letét. Az orvosi vizsgálat szerint agyráz­kódást szenvedett, amelybe belehalt. — Felakasztotta magát. A szeghalmi szegényházban ápolták Patai Bálint­nét, egy 70 éves öreg asszonyt. Patain £ azonban betegség gyötörte, amely el­viselhetetlenné tette számára az Jóletet. Elkeseredésében hétfőn délelőtt felakasz­totta magát. Mire észrevették, meghalt. — A veszedelmes sarló. A régi idők poétikus, de célszerűtlen aratószerszáma a sarló, melyhez annyi népdal fűződik, most már utolsó napjait éli. Mindazon­által még mindig akadnak olyanok, akik a maguk kis termését sarlóval aratják. Igy tett B a y e r József gyulai ember is hétfőn. Egyszer aztán megjárta. Egy erőteljes csapásnál ugyanis a sarló bele­vágódott a ballába szárába és súlyos sebet ejtett rajta. A kórházban ápolják. Tarkaságok. Sejtelem. Szól ez az eset egy tanárról, akit i egy délben igy fogadta a felesége : — Ma kimenőt adtam a szakácsnő­nek, azért ón főztem ebédet. — No ós mi lessz az ebéd — kér­dezi a férj. — Egyelőre csak azt árulom el, hogy csináltam süteményt, amely va­lóságos költemény. — No akkor érzem — jegyzi meg a tanár, — hogy az én gyomrom lesz hozzá a papírkosár. Ripacséknál. Ripacstörténet. Régen volt, talán igaz se volt, beszélte egy nemcsak sok sikert, de valamikor sok viszontagsá­got is látott színészünk, hogy egy ván­dor társulat egy szérűben előadta Sna-

Next

/
Thumbnails
Contents