Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-08 / 72. szám

146 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 11. zekről. De addig maradjunk meg szép csendesen a régi hitelezőnk atyai jóindulatxi segítésében s ne dobjuk el a meglevőt, mig fnem biztosítottuk a övendőt. A csabai ág. ev. egyház lőréből Meghiusult felügyelőválasztás. A csabai egyháznál az egyházfelügyelői állás megüresedése újból felidézte a mult évben szőnyegen volt zavarokat s az egyház ellenségeinek és elégedetlen elemeknek alkalmul szolgál, hogy személyek és az egyház ellen cselekedjenek. Kedden délelőtt kellett volna az uj egyházi felügyelőt megválasztani. Az egyháztanács előző nap tartott értekezletén a felügyelői állásra dr. Z s i1 i n s z k y Endrét, Kovács L. Mihályt és K o r o s y Lászlót jelölte. A választó-közgyűlésen azonban megjelent a templomban A c h i in L. András, az öt vakon követő híveivel s ott a vezér oly beszédet mondott, hogy az elnöklő lelkész, Szeberényi Lajos többszöri figyelmeztetése után megvonta a szót. Midőn ez sem használt, feloszlatta a közgyűlést, igy a felügyelő választása későbbi időre maradt. Mindenki tudja, hogy az egyházfelügyelői állásra a hivek az egyházközség tisztelt és becsülésben álló fórfia közül jelölnek ós választanak. — Csaba „jó" szelleme az egyházi téren is érvényesülni akarván, minden eszközzel azon fáradozik, hogy az egyház vezetőségébe bejutva, ahelyett, hogy egyházát a boldogulás ós virágzás útjára vezetné, helyette az iskolák, tanintézetek vezetőivel is éreztesse hatalmát. Eddig a „jó" szellem e törekvését az egyházi, kulturális téren való romboló munkáját Szeberényi Lajos lelkész akadályozta meg s ezért van az ádáz ellenségeskedés. A keddi felügyelő-választói ülés előtt is hangoztatták: - Botokkal jelenünk meg ós jó lesz csendőrökről gondoskodni. Az ülést jóval megelőzőleg zsúfolásig megtelt a templom. Nagyszámban megjelent Áchim L. András táborkarával és híveivel. A közgyűlésen Szeberényi La' jos ig.-lelkész ós Zsíros András másod-felügyelő elnökölt. A közgyűlést megnyitó rövid ima után az elnöklő igazgató-lelkész tudatta a hívekkel, hogy Seiler Gyula volt felügyelő más irányú elfoglaltsága folytán a felügyelői állásról lemondott. Az egyháztanács az előző napon tartott ülésen egyházfelügyelőkül dr. Zsilinszky Endrót, Kovács L. Mihályt és K o r o s y Lászlót jelölte s felhívta a közgyűlést hogy a jelöltek közül válasszon. A többség dr. Zsilinszky Endre nevét hangoztatta, midőn felállott Áchim L. András és a választás megejtésére névszerinti szavazás elrendelését ajánlotta. Az elnökségnek nem volt ellenve tése a névszerinti szavazásra, de az csak az egyháztanács által jelöltekre történhetik. Ez ellen aztán hosszú, kíméletlen hangú és a helyhez nem méltó beszédet mondott Áchim L. András. Vádolta az egyház vezetőségét, az egyházukat igazán szerető férfiakat s ajánlotta a maga s hívei által kiszemelt jelöltet: M a c z á k Györgyöt. Az elnökség a beszéd alatt több ízben figyelmeztette Áchimot, hogy ne folytassa oly tenorban beszédét s ne izgasson az egyház ellen. De az hiába való volt s ennélfogva megvonta tőle a szót. Midőn pedig erre sem reagált, hanem tovább beszólt, Szeberényi feloszlatta a közgyűlést és eltávozott a templomból. Áchim L. András még beszélni óhajtott: azzal indokolva ezt a híveknek, hogy nem izgatott sem a lelkész, sem az egyház ellen. Da okoskodása hiábavaló volt, mert a templom gyorsan kiürült. Ő és hivei ekkor azzal kérkedtek, hogy sikerült szétrobbantaniok a választó-közgyűlést. És a képviselő ur csak nem rég azt igérte a mandátum átvételénél, hogy a bókét akarja, minden törekvése az lesz, hogy Csaba, abban minden felekezet boldoguljon. Igazán szép béke ós boldogitás! Orvost Gerendásra! Zúgolódik a lakosság. Lapunk olvasói előtt ismeretes már a Nagygerendás puszta lakosságának az a törekvése, amelynek célja az, hogy Gerendás puszta vagy Csorváshoz csatolódjon, vagy pedig önálló legyen. Csaba elöljáróságának a mnlt évben nagy gondot okozott e szeparatisztikus törekvések meghiúsítása különösen azért, mert Csorvás folytonosan izgatta a gerendásiakat. Sikerült mégis a kellemetlen kérdést megoldani olyképen, hogy a gerendásiak legfontosahb követelményeit teljesítette Csaba. Többek között külön közigazgatási kirendeltséget állított fel, amelynek ólén egy biró és egy segédjegyzö áll; külön temetőt létesített. Már ez is nagy könnyebbség volt a gerendásiakra nézve, mert ügyes- [ bajos községi dolgaikban nem kell a 20—22 kilométernyire fekvő Csabára bejönniök. Egy fontos kérdés azonban ^tisztázatlan maradt, Az egyezkedés alkalmával ugyanis külön orvosi állás rendszeresítését követelték a gerendásiak. Ezt a nagy költségbe kerülő követelést a község egyelőre nem teljesítette, hanem az erzsóbethelyi községi orvost bizta meg Gerendás orvosi szükségleteinek ellátásával. E körül aztán konfliktus támadt. A mostani erzsébethelyi orvos ugyanis keveselte a számára megszavazott jutalmat, illetve fizetéstöbbletet. Neki ugyanis évi 000 koronáért kellene Gerendásra hetenként egyszer kimenni. Hatszáz korona pedig móg kocsiköltségre sem elég. Az ügy még nincsen teljesen elintézve, pedig az elintézésre már nagy szükség volna, mert az már tűrhetetlen, hogy olyan nagy vidék lakossága orvos nélkül szűkölködjék. Különösen tűrhetetlen ez az állapot most, mikor ajtónkat döngeti észak, nyugat és dél felől a fekete rém, a kolera. És hasonló állapotok bármikor támadhatnak, mert Békésvármegye az erdőhiány miatt a különböző ragályos betegségeknek valóságos Eldorádója. Már pedig a járványok idején nemcsak az erzsóbethelyi, de minden községi orvosnak akad dolga benn a városban és egyiknek sem akad ideje kimenni Gerendásra. Az ottani lakosok tehát teljesen orvos nélkül maradnak ós áldozataivá lesznek a járványos betegségeknek. Da van móg más baj is. A mostani intézkedések szerint ugyanis az erzsébethelyi orvos hetenként egyszer tartozik kimenni Gerendásra. Ha máskor van szüksége valakinek orvosra, akkor kénytelen Csabára, vagy Csorvásra bemenni. Természetesen szívesebben válalja Csorvást mindenki, mert közelebb van. A csorvás i orvos ám nagy ur. Valósággal egyetemi rendes- vagy legalább is magántanárnak képzeli magát. A látogatási dijak legalább is arra vallanak. Dr. Molnár husz koronákat szokott kérni a szegény gerendásiaktól egyszeri látogatásért. Nagyon szép összeg, csinos összeg, de nem minden gerendási polgár bírja meg. Sőt a legtöbben egyáltalán nem bírják ós inkább orvosi segítség nélkül költöznek át a másvilágra. A husz koronát, sz ottani elégedetlen lakosok panasza szerint, arra való hivatkozással szedi a csorvási orvos, hogy ő idegen város határába megy át, az pedig triplán számit, ha mindjárt 100 méterre van is a lakásától. Ilyen körülmények között a gerendásiak nagyon el vannak keseredve, Lépten-nyomon érezhető az orvoshiány. A mult héten például összemarta a kandisznó egy kis gyermek testét. Szülei kótsógbegsetten telefonáltak át Csorvásra, ahonnan azt a választ kapták hogy az orvos nem hajlandó kimenni. A rettenetes sebeket kapott gyermeket végre is be kellet szállítani a csabai kórházba. Nagy ideje volna már a gerendási orvosi állás rendszeresítésének, mert csak ez által lehet elejét venni a gerendásiak szeparatisztikus törekvéseinek. Amerikába szökött volt békésmegyei nagybérlő. Menekülés az adósságok elöl. Budapest előkelő társaságának gyülekező helyein, de különösen a lipótvárosi kaszinóban, a fővárosi társas és gazdasagi élet egyik legismertebb tagjának szökése kelt kinos feltűnést. Már régebb idő óta tudták, hogy a szökevény, aki családját is magával vitte az uj hazába, zilált anyagi viszonyok közt élt ós óriási veszteségek érték. Egyetlen fiának házassága volt utolsó reménye, ami azonban szintén megrendítő szerencsétlenség által hiu reménynek ós csalóka álomnak bizonyult. Sok embert károsított meg az Amerikába vándorolt egykori nagybirtokos, aki a túlsó partról irt leveleiben azt igéri, hogy dolgozni fog ós keresetéből törleszti adósságait. Komlós Árminról, ki móg öt óv előtt gróf Károlyitól bérelte az orosházai határban elterülő Kakasszék birtokot ós mint kiválóan szorgalmas gazdát ismerték, utóbb Budapestre költözvén, a lipótvárosi kaszinói élet egyik tipikus alakjáról tudták meg néhány napja, hogy hátat fordított egykori kedves mulatóhelyének, amelynek alapításában nagy buzgalommal és áldozatkészséggel vett részt. Amikor a kaszinó létesítésén fáradozott, akkor még igen kiterjedt földbirtoknak volt az ura ós Budapesten mint dúsgazdag embert ismerték, aki nyitott házat vitt ós áldozatkész támogatója volt minden társadalmi és művészi akciónak. Tudták azt is, hogy a börzén igen nagy szerencsével operál és gazdálkodását is siker koronázta, ugy, hogy főúrhoz méltó életmódját csak természetesnek ós baráti körei felfogása szerint megfelelőnek találták. Még két évvel ezelőtt" is teljes fényességében ragyogott a Komlós név. Oly minden kétségen felül állónak isvárta, hogy sorra kerüljön. Az ajtónálló kérdésére, hogy kit jelentsen be, büszkén felelte : Tóth Henriknót, Mármarosról és bár hatgombos svéd keztyü volt a kezén, kitöltötte a bejelentő lapot. Két végtelenül hosszú óra után végre bevezették a szenteK szentjébe. A miniszter a jelenkor ez egyik legjelentékenyebb államfórfia, bár általában vajmi kevéssé volt szeretetreméltó minisztertársaival s móg különösebben választóival szemben, nagyon is tudott kivételt tenni, főképp, ha csinos aszszonyságokról volt szó. Clementine asszony nővórónek Tóth Anna asszonynak neve alatt legszeretetremóltóbb oldaláról ismerte meg ő exellenciáját s mint hogy nagy su'yt vetett ra, hogy öccse érdekében a legjobb benj omást tegyen reá, valósággal Önmagát multa felül. Ha valami indiszkrót ujságtudósitó a miniszter belső fogadószobájának ajtajának tette volna fülét, efféle beszédet hallott volna: — Tehát holnap este. Ne feledkezzél meg a kék szobáról. Várlak I A viszontlátásig angyalom... Vendel János, ki mit sem gyanitva körmölt a hivatalában, néhány óra múlva megkapta a bizalmas értesítést, hogy előléptetése éppen most megtörtónt. S minthogy a szeréncse sohasem jár egyedül, János megtudta azt is, hogy Kerekes urat, az ö rettegett osztályfőnökét, áthelyezték a vidékre. Egészen kegy vesztessé lett. Vagy nem ő követte-e el azt a tapintatoságott, hogy egy által lános fogadtatás alkalmával különböző dolgokat mondott a miniszternek Tóth úrról és feleségéről ? — Érdemes volna megismerkednie kegyelmes uram, azzal a Tóth Annával Egyike a legrutabb nőknek, kiket valaha láttam. Csak azt csodálom, hogy egyáltalán akadt ember, aki feleségül vette. Bámulatos, hogy vannak férfiak, kiknek semmi sem lehet eléggé utálatos .. . A hamis ékszerek. Válóper, mely beillik novellának is. Miért mennek a nők fürdőre*? Erőgyűjtés céljából. Kell nekik az erő, mert szegények letörnek a rettentő sok munkától. Ruhapróba, kalapvásárlás, látogatások fogadása ós viszonzása, bál és ünnepély, zsúr, színház és hangverseny, olyan súlyos munkát raknak a gyenge női vállakra, hogy attól roskadoznak. A tengeri, erdei ós hegyi levegő fog össze, hogy a hölgyek viruló, egészséges idegekhez jussanak. Ez azonban igen sok pénzbe kerül ós ha a férj kissé szűkebb marokkal osztotta ki a fürdőzés költségeit, vagy pedig más valami ok játszott közre, egy szó mint száz: őnagysága abba a helyzetbe került, hogy az ékszereit zálogba kellett rakni. Azaz hogy pardon, „nagyobb kölcsönnel volt kénytelen megterhelni azokat," mert zálogba csak kevósbbé előkelő emberek szoktak járni. A dolgot a fürdőhelyhez közeli városban akarta nyélbe ütni. Csak akarta, mert az ő akaratához, sajnos, nem csatlakozott az — ókszerósz. Az ugyanis kijelentette, hogy az ékszerek bámulatra méltó — utánzatok. — Lehetetlen uram, — szörnyűködött az asszonyka — az ékszereket ón választottam ki a férjemmel együtt a i főváros legjobb nevü ékszerészénél, a j kinek cége minden kritikán felül áll. ' Magam hoztam el az üzletből, velem volt a fórjemen kivül az anyám és a nővérem is. Tizenhatezer koronát fizetett ki az uram a drágaságokért. Soha senki más kezébe nem kerültek és a férjem maga szokta elzárni a pénzszekrénybe, mikor nem viseltem. A szobaleányom már évek óta van nálam és őt az ékszerek elcserólósével nem is gyanúsíthatom. Mit tegyek ebben a kétségbeejtő helyzetben, adjon uram tanácsot. -- Csak ne csapjon nagysád lármát, — mondotta az ókszerósz, — mert ha a dolog nyilvánosságra jut, akkor a tolvajt sohasem fogják el. Az ilyesmit a lehető legnagyobb csendben kell elintézni. Amikor hazajött a fürdőről, arra határozta el magát őnagysága, hogy ügyvéd bátyjával közli a dolgot 03 azt kéri meg, hogy derítsen világosságot a titokzatos ügyben. Férjét nem értesítette a felfedezésről, mert finom női ösztöne azt súgta: aligha nem ludas lesz'. Az ügyvéd aztán hamarosan végére is járt a dolognak. Azzal az ürügygyei, hogy az ékszereket meg kell javíttatni, megtudta, hogy ki szállította azokat, igy arról is meggyőződött, hogy a férj volt a megrendelő. Első pillanatban azt hitte, hogy sógora pénzzavarba jutott és azért folyamodott az ékszerek elcserólésóhez. Egy ügyes detektív azonban csakhamar jelentette, hogy az eredeti ékszer egy másik nőt ékesít. A férj ugyanis abból a helyes meggyőződésből indult ki, hogy az ékszerésznél fő dolog az iluzzió és ezt a kitűnő utánzat ép ugy keltheti, mint a valódi ós meggyőződött arrról, hogy a felesége boldog a hamis ékszer birtokában is. Az igaziakkal egy megvesztegetően szép hölgy erényeit vesztegette meg. Tudta, itt addig célt nem ér, mig igaz gyöngyökkel nem bizonyítja be, hogy a drága hölgy tényleg igen drága. Ezután már csak a sablon következett. Válókereset, melyet az asszony bátyja adott be 03 amelyben bizony elóg magasra taksálta a tartásdijat ós bizony mólyen kellett volna abba a pénzszekrénybe nyúlni, amelybe ezelőtt a felesége smukkját szokta volt elzárni a férj. Csak kellett volna, mert az ügyvéd az ellenfél védője nélkül C3inálta a számadást. A férj jogi képviselőjének ugyanis felünő volt, hogy az asszonyka épen a fürdőhelyen győződött meg az ókszerei hamis voliáról. — Egy laikus soha életében sem leplezhette volna le a dolgot — mondotta az ügyvéd a férjnek és minden ok nélkül csak nem fordult a felesége szakértőhöz ? E mögött lappang valami. A gyanú nőttön-nőtt. Egy napon a férj vonatra ült és megjelent abban a városban, amely a felesége fürdőjéhez közel feküdt. Diszkrét tapogatódzásai közben megtudta, hogy melyik ékszerésznél akarta a felesége az ékszereit elzálogosítani. Ez elóg volt. — A feleségem csak egy okból akart pénzhez jutni a tudtomon kívül. Amire szüksége volt, azt ón fedeztem. Hosszasabb kutatás aztán felderített mindent. Az asszony viszonyt kötött egy íiatal emberrel, akiről kiderült, hogy közönséges szélhámos a tapasztalatlan nőt zsarolta. Az eseményeknek ez a fordulata aztán meghozta a bókós kiegyezést és az ügyvéd-sógor most már sokkal kisebb paripára ülve, fejezte be a tartásdíjért megindult tárgyalásokat.