Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-08-28 / 69. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 uri passzió! Sok-sok rendőr ügyel itt a „rendre"! Nézzük most már meg, hogy mi történik odabent a gyepen Emberezrek utolsó garasaikat is fölteszik a lovakra. Néhányan nyernek ugyan, de a legtöbbje vészit. Igy aztán nem csoda, ha a sikkasztások napirenden vannak, sőt még az öngyilkosságok sem uj dolgok e téren. A fővárosi lapok eleget foglalkoznak a lóversenyekkel, mint erkölcsi megrontókról, de az ugylátszik nem használ és nem egyéb, mint falra hányt borsó. Méltó befejezésül pedig részünk van egy kis katasztrófában is. E szép napon két zsokét ért halálos szerencsétlenség futtatás közben. Mindezek a jeles Magyar Lovaregylet áldozatai. De végeredményben az egyesület nem is okolható annyira, mint a közönség, amely mindenét képes feláldozni a totalizátörért. Mert amiga lóverseny-őrület dühöngeni fog, addig nem fogy ki a számtalan kisebb-nagyobb tragédiák sorozata. Itt csak elsősorban a pub ikum józan Ítéletére van szükség, hogy megszűnjék a pesti nyomorúság egy égbekiáltó tünete: a lóversenyzés. Kereskedelmi és iparkamarai tagok választása. Alispáni intézkedések. Nemsokára élénk mozgalom indul meg vármegyénk kereskedői és iparosai körében, amely mozgalom, ha nem is lesz olyan méretű, mint például egy képviselőválasztás, de mindenesetre felér egy megyebizottsági, vagy képviselőtestületi tagválasztással. Ez év junius végén ugyanis lejárt azoknak a mandátuma, akiket a megye iparosai és kereskedői kamarai tagokká választottak. Ennélfogva újabb választásra van szükség. Ismerve a kereskedelmi ós iparkamarák nagy közművelődési és közgazdasági fontosságát, mindenesetre elsőrangú érdek, hogy a kamara tagjai közé a kereskedők és iparosok legkiválóbbjai választassanak meg, mert csak azok képesek a kamarai kerület ipari és kereskedelmi érdekeit előmozdítani. Az iparosoknak ós kereskedőknek ennélfogva jól meg kell gondolniok, hogy szavazatukat kikre adják ós bizalmukkal kiket tüntessenek ki. A kamarai tagok választását szintén az alispán intézi, aki a következő intézkedéseket tette meg erre vonatkozólag: Mindenekelőtt egy központi bizottságot alakított három gyulai iparosból ós három ottani kereskedőből. Ez a központi bizottság, mely az ő elnöklete alatt működik, augusztus 24-én, szerdán, déluián ülést tartott, amelyen megalakította az albizottságokat. Minden albizottság két iparosból, két kereskedőből áll és a járási székhelyeken működik a főszolgabirák elnöklete alatt. Az albizottságok feladata az aradi kereskedelmi és iparkamara által kiadott névjegyzéket revideálni, a meghaltakat vagy távozókat törölni, az ujakat pedig felvenni. A kiigazított névjegyzékek 8 napon át közszemlére lesznek kitéve ós ellene ugyancsak nyolc napon belül lehet felszólamlással élni az alispáni hivatalhoz. A felszólamlásokat az alispán végérvényesen intézi el. Mikor az iparosok és kereskedők névjegyzéke teljesen rendben lesz, a központi bizottság újból összeül és határoz a választások kitűzése tárgyában. A szavazás közsógenkint történik, de csak olyan kereskedőkre, vagy iparosokra történhetik szavazás, aki a járás területén lakik. Más járásbeliekre nem lehet szavazói. Ez intézkedéseket most közölte az alit-pín a főszotgabirákkal további eljárás céljából. Nemsokára tehát megint korteszajjal lesz tele a vármegye. Gyula uj városháza. A jövő évben épül. Rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés. A gjulaiódon városháza fölött megkondultak már a halál harangok. Nemsokára el fog tűnni az a bemohosodott, szürkefalu öreg épület, hogy helyet adjon egy másiknak, díszesebbnek és cél szerübbnek. Az öreg városháza most már egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Helyiségei szürkék, sötétek, egészségtelenek. Móg ezeken a hibákon, legalább részben, valamiképen lehetne segíteni, de van ám egy nagyobb baj is. Mégpedig igazán nagy baj. A városháza ugyanis teljes joggal a közveszélyes épületek közé sorozható. Falai tudniillik már gyengék, repedezettek, a folyosók boltozatán is nagy repedések tátonganak, úgyhogy nem lehet tudni, melyik percben szakad a hivatalnokokra, vagy az ott tolongó felekre az egész alkotmány. Olyan az az épület, akárcsak egy leomlófólben levő régi vár, amelyet az idők vasfoga csaknem teljesen megemésztett. Legfőbb ideje tehátJÍZ öreget nyugalomba, az enyészetbe küldeni, mielőtt még valami katasztrófa történnék. Gyula város mostani lelkes ós ambiciózus vezetősége már évekkel ezelőtt belátta a helyzet tarthatatlanságát, tétovázó kéz simogatta végig arcomat, valami furcsa melegség kezdett megcsapni, mely pórusaimon keresztül bizseregve igyekezett a szabadba. Szent érzés futott végig rajtam, nem mertem megmozdulni, nem mertem hátranézni. — Ön sírt ? — szólalt meg hirtelen a nő mögöttem. A fürdőbórlöjónek már öregedő lánya volt, akit én nem vettem észre. — Miért szomorkodik mindég ? Azt hiszem azért, mert nincs itt a mamája. Aztán rám kapott, homlokon csó-, kolt. Nem hittem volna soha, hogy a nő ajak oly puha. Félénken tapogatóztam a keze után s lehúztam magam magam mellé a lépcsőre. Félénken öleltem át a derekát, még félénkebben nyújtottam felé az ajakamat. Megelőzőit s felém kapott. Hosszasan megcsókoltuk egymást. Végre kibontakozott karjaim közzül. — Ne itt, — mondá szenvedélyesen. — Menjünk a tengerpartra. Elmentünk. Nagyon nevezetes nap volt ez az életemben. Oá3ze-vissza csókoltuk egymást s azt hittem, hogy szeretem. De mikor elmondotta az egész élettörténetét, hogy mint végezte ol a leányiskola minden os tályát, kivéve a legutolsót, mikor kivették onnan, hogy anyjának segítsen a házi teendőkben, hogy hány fiatal emberi kosarazott ki, közöttük még olyan tekintélyes embert is, mint a fürdői zenekar karmesterét, mily ideg beteg volt egyszer, mert semmit sem evett s egész nap csak fekete kávét ivott s ahogy közben puha, de elhanyagolt kezecskéivel gesztikulált, akkor megmagyarázhatatlan ellenszenvet kezdtem iránta érezni. Szépnek nem volt éppen mondható. Ugy harminc körül járhatott. Az arca már el volt virágozva a teste még fejletlen volt. Este, mikor lefeküdtem, a legvegyesebb érzelmek árja szakadt rám. A legnagyobb boldogságot is elrontják a kételynek apró tüszurásai. Mikor éjszaka arra ébredtem fel, hogy a sötétben ott ül az ágyam mellett s a homlokomat simogatja, tudtam, hogy szeretem, hogy forrón, izzó szenvedéllyel szeretem. — Tehát mégis — mondá diadalmasan a kis Beyermann. — Teve vagy kicsikém, — mondá Berger. — Elárulhatom neked, hogy a szerelem nem tartott sokáig. Néhány hót alatt a méz teljesen elfogyott s a leánynak minden kellemetlen tulajdonsága ismét előtórba lepett. Megelégeltem. — Legalább szép emléked maradt — nyakaskodott Beyermann. — Az, szép emlék. Az által az eset által kis világfi lett belőlem s ezt még most is érzem a csontjaimban. S véletlenül tudom, hogy a leány még most is szomorkodik utánam. Mert azóta semmiféle női lény nem szeretett ugy, mint az a vén kisasszony. Haim c. ennélfogva segíteni akart a bajokon mindenképen. Eleinte az volt a terv, hogy a városházát rekonstruálják, kibővítik, megerősitik, de ez a terv nem sokáig tartotta magát, mert mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy a városházán a tatarozás egyáltalában nem segíthet. Ekkor az a terv lépett előtérbe, hogy a megye székhelyéhez méltó, uj városházát kell épiteni. E terv kivitele azonban megakadt az anyagiak miatt. Gyula ugyanis nagyon szegény és pótadója is a legnagyobbak közé tartozik az országban. Módot kellett tehát keresni arra nézve, hogy az uj épület elkészítése a lakosság minden különösebb megterheltetése nélkül legyen keresztül vihető. A vezetőség csöndben végezte ezt a nagy munkát és most már olyan stádiumba jutott az ügy, hogy a képviselőtestület is érdemlegesen foglalkozott véle. Csütörtökön délelőtt rendkívüli köz" gyűlést tartott e tárgyban a képviselőtestület. Az ügy fontosságára való tekintettel a városatyák csaknem teljes számban megjelentek és nem volt közöttük egy sem, aki az állandó választmány indokolt javaslata ellen szónokolt volna, ami például Csabán nem történhetik meg, mihelyst a parasztpárt tagjai megjelennek a közgyűlésen. Az állandó választmány javaslata alapján tehát a képviselőtestület egyhangúlag kimondotta, hogy az átalakítás és tatarozás helyett uj városházat épit, mégpedig a mostani telken, amely a város középpontján van, tehát minden részről leghamarább megközelíthető. A terveket országos nyílt pályázat utján szerzi be a város. Á pályázati tervek beadási határideje 1911 március 1, mikor az arra megválasztott bizottság megvizsgálja és kiválasztja közülök a legjobbat és legcélszerűbbet, úgyhogy az építkezéshez, hogyha valami különösebb akadály nem lép fel, már a jövő nyáron hozzá lehet fogni. Megállapította a képviselőtestület a pályadijakat is. Az I. dij : 2500, a II. dij: 1500, a III. dij 1000 korona lesz. Ezenkívül jogában áll a bíráló bizottságnak a tervek bármelyikét megvenni 500 koronájával, amelyek aztán a város tulajdonát fogják képezni. A biráló-bizottság tagjai lettek dr L o v i c h Ödön polgármester elnöklete alatt a Magyar Mérnök- és Épitósz Egylet egy kiküldöttje, a kereskedelmi miniszter megbízottja, Molnár Albert városi mérnök, a képviselőtestület részéről padig rendes tagok : dr. L a d i c s László, Szarvassy Arzén és Braun Mór, póttagok dr. Z ö 1 d y János, W e i s z Mór ós Schrőder Kornél. Az uj városháza az előzetes költségvetés szerint 250-300.000 koronába fog kerülni. Ez első tekintetre olyan nagy összegnek látszik, amelyet Gyula nem viselhet el. Figyelembe véve azonban a meglevő alapot és egyéb jutalékokat, az egész építkezés mindössze két és fél százalékkal fogja emelni Oyula pótadóját. A városnak ugyanis van 66,000 koronányi építkezési alapja takarékpénztárban elhelyezve. Ezenkívül a földszinten más városok mintájára üzlethelyiségek lesznek, amelyek egyenkint, a legminimálisabban számítva is évi 500 koronát jövedelmezn?k. A regále kötvény értékesítéséből szintén lesz 30,000 koronája a városnak, amit az építkezésre fordíthat. A városháza felépítése után eladható lesz az úgynevezett „Szarvas" épület is, ahol jelenleg az árvaszék ós a mérnöki hivatal van elhelyezve. Ez az épület is megér legkevesebb 14,000 koronát. Felszabadul végül a város az anyakönyvi hivatalért fizetett évi 350 korona házbér alól is. Mindezeket összefoglalva, tekintélyes fedezet áll a város rendelkezésére s ezért emelkedik a pótadó olyan kevés százalékkal. I Hogy az uj városháza felépítésére ! már mennyire szükség van, legjobban ' bizonyítja az, hogy a képviselőtestület ! elrendelte a tűzoltóságnak és a rendőrlegénységnek a városháza melléképületeiből való azonnali kilakoltatását. A melléképületek ugyanis minden pillanatban ősszedőléssel fenyegetnek, teI hát a legnagyobb mórtókben veszedelmesek A tűzoltóság elhelyezése céljából célszerűnek látta a képviselőtestület a városháza közelében levő Schwimmerfóle telek megvásárlását, melyet a tulajdonos 28000 koronáért hajlandó a városnak átengedni. A telek megvásárlását már azért is szükségesnek mondotta ki a képviselőtestület, mert rajta utcát lehet nyitni, amely ulca folytán a Nagymagyarváros közvetlen összeköttetésbe jutt a Belvárossal. A nagymagyarvárosi lakosságra nézve pedig ez nagy fontossággal bir. A megvétel dolgában a legközelebbi közgyűlés fog érdemlegesen határozni. Békésmegye közgazdasági viszonyai 1909-ben. Az aradi kzreskedelmi és iparkamara évi jelentése. Második közlemény. A mult vasárnapi számunkban megkezdettük már az aradi kereskedelmi és iparkamara tartalmas évi jelentésének Bókésvármegyére vonatkozó részét ismertetni. Akkori ismertetésünk a mezőgazdasági részre és a mezőgazdasági kereskedelemre szorítkozott. Ez alkalommal pedig a szorosabban vett kereskedelmi ós ipari részt fogjuk kivonatosan tárgyalni. E hiteles számadatokkal ellátott rövid ismertetés is hü képet ad vármegyénk kereskedelmi és ipari állapotáról. Kereskedelem. A kamara egész területin, kivéve természetesen Arad várost, elmondhatni, hogy Békésmegyében legvirágzóbb a kereskedelem, úgyhogy mögötte Csanád-, Arad , különösen' pedig Hunyadmegyék messze elmaradnak. Ez a ' körülmény vármegyénk szépen fejlődő és hatalmas községeinak tulajdonitnató. Kiváltképen azok az üzletágak virágzanak, amelyek több vagy kevesebb összefüggésben állanak a mezőgazdasággal, ami ilyen par excellenc agrárius vármegyében természetesnek is látszik. A kamara területén például vaskereskedés van összesen 28 Ebből 15 Békésmegyére esik. A többi 13 megoszlik Arad város és a három vármegye között. Qépkereskedés van összesan 30. Ennek a fele, 15 szintén Békósmegyében áll fenn. Ugy a vas , mint a gépkereskedelem meglehetősen stagnált a mult esztendőben, ami főképen a gyönge terméseredménynek tulajdonitható. A kereskedelem többi ágai közül: bútorkereskedés van Békósmegyében : 9, szintén több, mint a többi vármegyékben ; diszmíí- és norinbergi áru-kereskedés Békósmegyében csak 27 van, mig Aradmegyében 54; papírkereskedés vármegyénkben 11 áll fönn, ugyanannyi, mint Arad városában ; kézmű- ós rövidáru kereskedés 143, divatkereskedés 61, füszerketeskedés 106 van a mi megyénkben, összehasonlíthatatlanul több, mint a többi vármegyékben. Már a számadatok is örvendetesen bizonyítják, hogy vármegyénkben a kereskedelem rohamos fejlődésnek indult. Kereskedelmi szakoktatásról azonban, sajnos, vármegyénkben alig lehet szó. Csabán ós Orosházán megindult ugyan egy akció felső kereskedelmi iskola fe állítása iránt, azonban az akció a felső körök visszahúzódása miatt nem járt sikerrel. A kereskedelmi pörök száma a mult évben elég nagy volt. A gyulai kir. törvényszékhez 155 rendes- ós 747 sommás váltókeresetet nyújtottak be. A csődügyek száma 23 volt, amelyek piszsziv értéke 1.575,223 korona, aktív értéke pedig 955,025 korona volt. Az 1909 ev végén volt vármegyénkben 691 egyéni-, 222 társas- és 184 pótcóg. Ipar. A rossz gazdasági óv meglátszott az ipari életen is, mely meglehetősen stagnált. Az ipartestületek a mult évben is teljes odaadással fáradoztak a reájuk bízott feladatok végzésében. Országos jelentőségű ügyekhez azonban nem volt alkalmuk hozzászólani, kivéve a munkásbiztositási novellát és a minisztériumban befejezetlenül maradt ipartörvónytervezetet. Vármegyénk 10 ip irtestülete közül legnagyobb a békéscsabai, melynek a mult óv végén 701 tagja volt. Aradmegyóben 6, Csanádban ós Hányadban pedig 3—3 ipartestület működik. w> 1 I Ne tétovázzék, ha fáj a feje, B ERETVAS - PA STILL AT hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Á

ro I OQ Kapható minOívosok által ajánlva ' " u den gyógyszer tárban. Késziti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás. HM* •O