Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-08-20 / 67. szám

Békéscsaba, 1910 aug. 28. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 107óta állandó vevőit, ügykezelésükbe köztisztviselők ne folyjanak be, csakis ott állíttassanak fel, hol okvetlenül szükség van reájuk, nem pedig ott, ahol a kereskedővel versenyezve, együtt haladnak a bukás felé, dohány-és italmérési engedéllyel ne rendelkezzenek, végül ne álljanak egyes társadalmi vagy felekezeti osztályok szolgálatában. Uj kartel törvény hozandó, amely főleg az immár nálunk is tűrhetetlenül elhatalmasodott árkartelek megrendszabályozását tűzné ki feladatául. Elsőrendű követelése a hazai kereskedelemnek a tisztességtelen verseny elleni védekezésről intézkedő törvény haladéktalan megalkotása, mely a hazai viszonyokat figyelembe véve, a legszigorúbb büntetésekkel igyekezzék sújtani a versenytársaik kárára tisztessagtelen eszközökkel dolgozókat. Különösen azoknak a visszaéléseknek a raeggátlására fordítson a törvényhozás gondot, amelyek az áruknak hazai köntösbe való öltöztetésével okoznak a hazai kereskedelemnek megbecsülhetetlen károkat, A legnagyobb sajnálattal látja a jelentés ama nagyszabású munkálatoknak a halomra hullását, amelyek az uj, modern ipartörvény megteremtésén fáradoztak; elsőrendű feladat a munkálatok megszakadt fonalát újból felvenni ós az érdekeltek véleményeinek legteljesebb figyelembe vételével az uj ipartörvényt megalkotni. Reformálandó volnn az „uj" munkásbiztositási törvény, a kezelés egyszerűsítésével és a kerületi pénztárak autonómiájának legtökéletesebb kiépítésével. Égetően szükség volna sztrájk törvényre, amely biztosítaná a a munka nyugodtságát a munkabeszüntetések módjának és idejének szabályozásával, a felbujtók szigorú büntetésével és a dolgozni akarók legmesszebbmenő védelmezésével. Ipari kivitelünk a Balkán szerződések ügyének mielőbbi megoldásával volna elősegítendő. Közlekedési ügyünk, még pedig mind az államvasutak reorganizációja, mind a közutakrólés vámokról szóló uj törvény megalkotása, mind ppdig vízi utaink kiépítése és telefon díjszabásunk revíziója által, célszerű beruházási programm alapján fokozatosan fejlesztendő volna. Bányászatunk megerősödésének elsőrendű feltétele az uj bányatörvény megalkotása. Kis ós középiparunk fennmaradása a hosszúlejáratú ipuri hitel kérdésének sürgős megoldásával volna biztosítandó. De különösen szükséges volna a merkantil elemeknek az ország törvényhozásában való részvételének kiterjesztése, az összeférhetetlenségi törvény revíziójával, amely eddig lehetetlenné tette, hogy a gyakorlatban dolgozó kereskedő és iparos a parlamentbe bejusson és igy kénytelen mezőgazdákra ós jogászokra bízni kérdéseinek „méltányos" megoldását. Ezzel vége szakadna annak, az utóbbi években szinte minden határon túlmenő kereskedelemellenes irányzatnak, amely tultengósóben e termelési ág létjogosultságának egyenes megtagadásig ment.. íme, dióhéjban itt vannak összehirtelen visszaejti az assztalra. Kezei remegnek. — Nem tudok, most képtelen vagyok, nincs erőm hozzá! Jaj nekem szerensétlennek! is nagyon sajnálatra méltó szegény 1 Mi szerettük egymást. Mi szerelmet esküdtünk egymásnak ós most szívtelen einb >rek elválasztanak egymástól. Távozz Erast Ivanics. Rád se tudok nézni többé. — Hát akor eljövök holnap Mokaruska. Akkor majd megnyírsz egészen. — Jó! — Nyugodj csak meg, holnap reggel korán itt leszek. Erast Ivanics félig meg volt nyírva és egy fegyenchez hasonlatosan Nagyon furcsán nézett ki, nagyon fura lesz, ha igy emberek közzé megy, de hát mit tegyen? Becsavarta fejét ós nyakát a shawl-ba és elkotródott. Mikor Kuzmics egyedül marad, lehanyatlik egy szekbe és csendesen sírdogál magában. Másnap reggel, jó korán újra megjelenik Erast Ivanics. — Mit akarsz? — kérdi tőle Mokar Kuzmics hidegen. — Kedves Mokarus, nyirj meg most már egészen. A fél fejem még hajas. — Fizess előbb, potyára nem dolgozom. Erics Ivánovics szót sem szólt, elmegy. A fél feje kopaszra van nyírva, a másik fele tele hajjal. Da mert egészen felesleges pénzpocséklásnak tartja, ohgy hajnyirásért pénzt is adjon, inkább meg akarja várni, mig a feje megnyírt felén i3 kinő a haja. Ilyen fejjel volt a lánya lakodalmán is. A. F. Csehov. foglalva nemcsak Bókósvármegye, de az egész ország legvitálisabb érdekei, amelyeknek megvalósítása hazánk közgazdasági fejlődésót óriási módon előmozdítaná. Az általános közgazdasági óhajok hangozlatása után a jelentés áttér a részletes adatok tárgyalására, a melynek Békésmegyére vonatkozó részét az alábbiakban ismertetjük. Mezőgazdaság. Eredményeiben nagyon gyönge esz tendőről kell beszámolnia az évi jelentésnek. Már az 1908. év őszén olyan rosszul alakult az időjárás, hogy mindenkinek le kellett mondania a jó termés reményéről. Azt a reményt, hogy az ősz hiányait a tavaszi vetés pótolni fogja, hiúvá tette a csaknem hat hónapig tartó tél, mely messze kitolta a tavasz kezdetét. Ennek dacára a bevetett területek nagyságában az előző évhez képest lényeges változás nem történt: búzával 216,705, rozszsal és kétszeressel 6437, árpával 66,235, zabbal 27,621 és tengerivel 131,737 katasztrális hold, legnagyobb a kamara egész területén. E területen termett Bókésmegyében: buza 901,114, kétszereres 33,il6, árpa 471,145, zab 171,043, tengeri pedig 1.148,837 métermázsa, amely eredmény, az árpa kivételével, jóval alatta marad az aradmegyei eredménynek. A gabonaüzlet az elmúlt évben nem sok hasznot hajtott a kereskedőknek, eőt e tekintetben az elmúlt üzleti évet a legrosszabb évek közé számítják. A gazdákra nézve ellenben igen jó eredménnyel járt, értve ez alatt azokat a gabonatermelőket, akiknek eladásra is termeti gabonájuk. A gabonaárak mindjárt az év elején olyan magasab voltak, mint az elmúlt években egy ízben sem. Megelégedéssel jegyzi fel a jelentés, hogy az elmúlt években a gabonakereskedők köréből csak igen ritkán hangzott fel panasz a waggonhiány miatt, amit az előtte való esztendőkben számtalanszor éreztek. Ennek főképpeni oka az, hogy a forgalom nem az őszi hónapokra koncentrálódott, amikor a waggonhiány csaknem az összes teheráiúk szállításánál érezhetők. A kamara területén fennálló közraktárak közül legnagyobb forgalma volt a békéscsabainak. Ez áruraktárba 1909-ben beraktároztak: 109,604 métermázsa búzát, 2897 mm. ro/.sot, 4213 mm. árpát, 7526 mm. zabot, 09,626 mm. tengerit és 26

;533 mm. egyéb árut. Egyszóval, az ott felhalmozott gabonanemüek 3záma csaknem 209,000 mótermázsát tett ki, ami mögött a dévai és szarvasi árúraktárak messze elmaradnak. A kereskedelmi ós takarmánynövények tekintetében szintén Bókósvármegye vezet a kamara területén. Yolt összesen 242 holdnyi len-fö!d, melyen 1283 mázsa mag és 1210 mázsa fonál termett. A kendertermelós terén Hunyadvármegye vezet. A dohánytermés a mult évben nem volt kielégítő, mert csak gyönge közepesnek mondható. A hosszas szárazság folytán ugyanis a levelek nem fejlődhettek ki, nem is voltak egyformák s az alsók sok helyen elszáradtak. Mennyiség és minőség tekintetében Békésvármegye termése volt a legjobb, amenynyiben katasztrális holdanként 721 kilogrammot adott. Bókésmegyében 3448 hold volt beültetve dohánynyal, amely területen 2 492,590 kiló dohány termett 1.074,869 korona értékben. A cukor- és takarmányrépa termés jó közepes volt, amelynek legnagyobb részét a Mezőgazdasági ipar r.-t. mezőhegyesi cukorgyárába szállították. A cukorgyárak fejlesztését és uj gyárak alapítását nagyon hátráltatja a gazdáknak a cukorrépa termeléstől való ós mondhatni, indokolatlan vonakodása. A gyümölcs

1, csemegeszőlő- ós borkereskedelemről a termények csekélysége miatt Bókésmegyében alig lehet szó. Bókésmegyében például mindössze 5495 hektó iter bor termett Aradmegye 104,258 hektoliterével szemben. Az állattenyésztés terén örvendetes haladás mutatkozott a mult év folyamán. Az intenzivebb állattenyésztésnek egyik főoka mindenesetre az utóbbi 5—6 évben tapasztalt és a régihez képest rohamosnak mondható áremelkedés. A gazdák remélve, hogy a magas árak megmaradnak, nagyobb erővel vetették magukat az állattenyésztésre. Békósvármegyében összesen 73,925 drb szarvasmarha, 49,048 ló, 134,472 sertés és 71,632 juh volt a mult évben. E tekintetben Békésmegye közép helyet foglal el Aradós Hunyadvármegyék között. Az állatkereskedelem viszonyai ugy a gazdákra, mint a kereskedőkre nézve reálisak voltak. A kereskedők nem panaszkodhattak, mert a szerb és román állatbehozatal mult évi szünetelése a kereskedelemre határozottan jó halassal volt, az árak magasak voltak, a húsfogyasztás erősen emelkedett ós a szilárd i áralakulás folytán a kockázat teljesen ! ki volt zárva. A szarvasmarha vásárok forgalma igen nagy volt. Békéscsabán például elI adásra került 603 ökör, 2300 tehén, 1410 borjú, összesen 5313. Sertés elkelt Csabán 2700, Gvulán 8408. Ló elkelt 3662 Csabán ós 5006 Gyulán. Az állati termékekkel való kereskedés terén különösen említést érdemel a selyemtenyésztés, mely a békéscsabai selyemfonógyár hatása alatt a mult évben nagy lendületet vett. Bókésvármegyében a tavaszi fagy nem tett kárt a szederfákban ós mind a selyemtenyésztők száma, mind a gubótermés mennyisége és a kereset jelentékenyen emelkedett. Ugyanis mig 1908ban 24 községben és pusztán 542 család foglalkozott selyemgubőtermeléssel és a termelt 9.57650 kg. selyemgubóért 19.950-80 koronát kaptak, addig 1909-ben a vármegyének 25 községében, illetve pusztájáa 579 család 12 50140 kg. selyemgubót termelt, amelyért 26.072-36 koronát kapott. Erdők tekintetóban nagyon silányan áll a mi vármegyénk, ami egyik főoka a veszedelmes tüdővósz terjedóséuek. Bókésvármegyében az 1909. év végén az erdők egész kiterjedése 9552 kat. holdat tett ki, — Aradmegye 325,455 kat. holdjával szemben, — amelyből 4086 kat. hold üzemszprü kezelésre volt kötelezve, ellenben 5466 kat. hold magán tulajdonban volt. A törvény szerinti újraerdősítések rendesen teljesíttettek. Ujraerdősittetett mintegy 79 kat. hold, erdősitendő lett volna 262 kat. hold, amelyből azonban 160 kat. hold az újraerdősítés végett irtás alatt álló terület, ugy, hogy erdősítési hátralék gyanánt csupán 23 kat. hold maradt. Békésvármegyében az erdőtörvény 165. §-a alapján kijelölt kopár és vízmosásos terület nincs. Az erdőfelügyelősóg a mult évben erdősítésre ingyen állami csemetét nem osztott ki, mert egy erdőbirtokos sem folyamodott érte. Eddig tart az iparkamarai jelentós mezőgazdasági része. A szorosabban vett ipari ós kereskedelmi rószszel más alkalommal fogunk foglalkozni. A békésmegyei gyermeknapok. Csekély eredminy, Még a legjobb emberekről a legnemesebb célzattal alapított ós népszerűvé vált intézmények jó hirét is kóp^s megrontani egy-két hitvány ember. Nálunk például az utolsó évtizednek egyik legtöbbször hangoztatott ós legszebb jelmondata az, hogy „Mentsük meg az elhagyatott gyermekeket!" ideális gondolkozású emberek állottak csakhamar e jelmondat által kifejezett eszme zászlaja alá és ma már szervezett hatalmas tábor dolgozik azon, ho^y a rokontalan kis árvák ne nőjenek ugy fel, mint a katángkóró, utcák korában, lebujok sötétjében, gazemberek társasában, hanem ők is érezzék a szeretett melegét, a műveltség áldásait. A magyar társadalom szívesen és lelkesen támogatta a gyermekvédelem apostolait. Mikor póldáui megalapították a gyermeknapok intézményét, senkisem mulasztotta el koronáját vagy fillérjét a', urnákba dobni, úgyhogy az országban hatalmas összeg gyűlt egybe a gyermeknapok folytán minden évben. De ebben az évben a gyermeknapok intézménye is népszerűtlenné vált. Ez év elején hasábokat közöltek a lapok arról a lelkiismeretlen sikkasztásról, mely a gyermekvédő ligánál történt. Ellopták az elhagyatottak, az árvák pénzét. Feketelelkü iráterek lehettek a tettesek. És ez a sikkasztás dezauválta a nagyközönség szemében az egész intózméhyt. Az idén már sokkal csekélyebb összeg gyűlt össze a gyermeknapokon, mint máskor. Sőt nagyon sok helyen, Bókésmegyében is, meg se tartották a gyermeknapot, mert nem akadtak hölgyek, akik a gyűjtésre vál lalkoztak volna. Ezen nem is lehet csodálkozni. Hiszen például Csabán ezeket mondták a gyermeknap hirére : — Nem adok ón egy fillért sem. Miért adjak ? Hogy megint legyen mit sikkasztani ? Ennélfogva Csabán nem is volt gyermeknap, sem Gyomán, sem az egész szarvasi járásban. A többi helyen összegyűlt: Szeghalmon: 110 korona, Orosházán: 170 korona, Endrődön : 85 korona. Egyszóval mintegy 350 korona gyűlt össze az egész vármegyében, holott máskor ezreket küldölt fel a budapesti ' központhoz a bizottság. Sok idő is elmúlik addig, mig hely! reáll ismét a gyermeknapok népszerűsége: Szövetkezésben az erő. Békésmegyei szabóiparosok akciója. Csak nem régen adtunk hírt a csabai asztalosmesterek szövetkezetéről, most a csabai szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezet megalakulását közölhetjük lapunk olvasóival. A szabóiparosok eme mozgalmát különösen az teszi érdekessé, hogy ők eltérően az eddigi szövetkezetektől, nem helyi, hanem országos jellegű, teljesen egyöntetűen és közösen működő, a kifejtendő erőket meghatványozó szövetkezeteket alapítanak, mert a gyakorlatból merített tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ipari szövetkezetek csak ugy boldogulhatnak s hivatásuk magaslatára csak ugy emelkedhetnek, ha szakmánként ós országosan szerveztetnek. Az igy szervezett, ugyanazon szakmáju szövetkezetek egy országos szakipari központ kötelékébe fognak tartozni, amely központ aztán ugy a kereskedelmi vezetést, mint termelési ágat irányítaná, a szabóipari szövetkezeteknél a tömegtermelés költségeit a munkabéreken kívül minimumra szállítaná s a most még leginkább Ausztriából beözönlő raktári ruhák ós azok minden irányban való értékesítését vezetné. Különben az ipari szövetkezetek szakmák szerinti országositásának horderejét maga a törvényhozás is belátta, mert 1908. évben e célra 1400.000 koronát szavazott meg az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, amely azonban hatalmát, befolyását fóitve, nem akar belemenni az országositásba, hanem azt akarja, hogy, mint eddig is volt, az egyes helyi szövetkezetek mind külön-külön működve, az ő fennhatósága alá tartozzanak, azok vezetését s szakszerű ellenőrzését az ő protekcióval alkalmazott hivatalnokaival végeztesse, akik az ő véleménye szerint éppen ugy értenek a cipő , mint a ruha-, vagy a bútorkószitóshez. Ez különben, a dolog humoros oldalát tekintve, igaz is. De ha a különmüködés helyes lehet is a többi iparágak szövetkezeteire nézve, nem lehet helyes az a szabóipari szövetkezetekre nézve; mert például az asztalos elkészít egy hálószoba-, ebédlő- vagy más valami szobabútort, azt elviszi a szövetkezeti raktárba, kap reá 70—80y

0 előleget s mikor a munkáját eladtak, megkapja bizonyos százalék levonásával a többi összeget s az ügy rendben van, feltéve, hogy a szövetkezet forgalmas s nem k-sll évekig heverni bent a bútornak, amikor aztán a kamat fölemésztené a hasznot. De az ilyen mód, a legkedvezőbb oldalát is tekintve, nem alkalmas a szabó szövetkezetekre nézve, mert a szabóiparosok nem készíthetnek el ugy egy ruhát, hogy azt a szövetkezet elárusító helyiségébe vigyék, mert az ilyen kész ruha olyan drága volna, hogy nem volna értékesíthető. A szabóipari szövetkezeteknek a tömegtermelés mellett egységes tanítás, egységes vezetés, egységes termelés és egységes értékesítés kell, hogy az országba bejövő kész árut vámsorompó nélkül is kiszoríthassa. S ha mód lesz arra, hogy a szabóiparosság a most még Ausztriából beözönlő 60—70 millió korona áru kész ruhát idebenn az orszátiban termelheti, ha mód lesz arra, ho»y az emiitett órtókü ruhák munkabérét itt az országban szerezhessék meg ós itt költhessék el: nemcsak a szabóiparosság boldogul, hanem a haza minden polgára, mert a pénz vásárlás révén mindenfele eljut. A parlamentben sokat vitatkoznak azon, hogy mi okozza hazánkban minden téren a drágaságot s érveik mellett felhoznak tücsköt-bogarat s csak azt nem, ami a való! Hát lehet-e egy országban más, mint drágaság, ahol a kereskedelem, mert kénytelen vele, csakis a külföld érdekeit szolgálja, abol a kereskedelem vanallusa a külföldnek, ahol mindez egyes kereskedő s iparos törekszik minél nagyobb forgalmat elérni, minél több pénzt beszedni, hogy abból levonva a maga s a személyzete szük megélhetésére szolgáló hasznot, a többit kiszállítsa külföldre. Nem kell-e ott a drágaságnak szükségképen bekövetkeznie, ahonnan a pénzt nap nnp után mind kiviszik s csak csekély hányadát hozzák vissza a kivitt élelmi cikkekért, amely kivitel aztan a benti élelmezést is megdrágítja. A csabai szabóiparosok is belátták e sorok igaz voltát s e hó 8-án megalakították a békéscsabai szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezetét, amely hivatva lesz arra, hogy tagjai érdekében hathatósan közre működjön. A végleges megalakulás ugyancsak e hó 28-án lesz s ekkor a tisztikart is kiegészítik. Augusztus 28-án tartja ugyanis Bó-