Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-02 / 10. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 ugyanis nagyon szerette használni vasárnap azt a szót, hogy „képviselőtársam" és nagyon szerette elhagyni mellőle a „volt" jelzőt. A sok „politikai hullák", „népcsalók", „bitang", „kirúgta a király"féle ékes kifejezések mellett, amelyek mind a koalíciót illették, elmondott egy kis epizódot is a Ház folyosójáról: — A minap Pesten járva, bementem az országházba. Találkoztam ott sok volt képviselőtársammal. Egyszer csak megszólít Farkasházy Zsiga képviselőtársam : — Mit keresel itt, ^ndris ? — Eljöttem —I mondok — a temetésetekre. Mert hogy a bitang koalíciót eltemetik, az kétszer kettő négy. És mindezeken ugy, de ugy kacagott a nép. * Volt szó Kossuth Ferencről is. Pető Sándor hozta fel, hogy szegény kénytelen volt lemondása után eladni fényes uri fogatát és a demokrata konflison járni. — Látják, polgártársak, ez is a koalíció haldoklását jelenti. A nagy Kossuth konflison jár. — Járjon gyalog! — kiáltott fel az emelvény közelében egyik elvtárs. — De hiszen fáj a lába, — torkolja le a szomszédja. — Hát akkor vegyen mankót! — hangzott a bölcs felelet. Krax. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára fagypont körüli hőmérsékletet jelez, délen sokhelyütt csapadékkal. — A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 14-én, hétfőn fogja megtartani január havi rendes ülését, melynek egyik legfontosabb tárgya a belügyminiszterhez felterjesztendő félévi jelentés lesz. Ezt a jelentést, melynek ki kell terjeszkednie a vármegye összes közérdekű eseményeire ós magában kell foglalnia az esetleges közérdekű kívánalmakat is: minden félév végén szokta a közigazgatási bizottság felterjeszteni. A mostani jelentésben lesz két érdekes kívánság. Az egyik a gyomai járás főszolgabirájának kívánsága az iránt, hogy Gyomán járásbíróság állíttassák fel. Ez régi vágya már a gyomaiaknak, különösen a gyomai fiskálisoknak. Megjegyzendő, hogy ez a kérdés szoros összefüggésben áll a csabai uj járásbirósági épület kérdésével. Ha Gyomán járásbíróságot állítanak fel, akkor fütyültek az uj csabai járásbirósági épületnek. A másik közérdekű kívánság a gazdasági munkás- és cselédtörvény módosítása, amely törvény ellen igen sok panasz merült már fel ugy a gazdák, mint a cselédek és munkások részéről. Ugy hisszük azonban, hogy mindkét kívánság csak jámbor óhajtás marad egyelőre, különösen a mostani zűrzavaros politikai viszonyok között. — Az idei munkásházak. A vármegye munkásházépitó bizottsága február 5-én ülést tart Ambrus Sándor elnöklete alatt, melyn az idei építkezési programot fogja megalkotni. Ebben az évben a legnagyobb valószínűség szerint Csabán, Vésztőn, Szarvason, Gádoroson és Köröstarcsán fog mintegy 150 munkásházat épitetni a vármegye. — A Mezöberényi Gazdaság Takarékpénztár, mely a községi hitelszövetkezetből alakult az elmúlt évben a Békés csabai Takarékpénztár Egyesület támogatásával takarékpénztárrá, vasárnap délután tartotta első évi közgyölósót Az igazgatóság igen kielégítő üzletévről számolt be s az 50 koronás részvények után 2 kor. 50 kor. osztalékot fizet. A pénzintézet kiváló ügyvezető-igazgatója, Kiss Márton, az általa virágzásra emelt házi szövőgyári vállalkozásnál való nagyarányú elfoglaltságra hivatkozva, állásáról lemondott. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul az intézet éléről való távozását és helyére K ék e s i Sándort, a ceglédi kereskedelmi és iparbank főkönyvelőjét választották meg. A felügyelő-bizottságba K ov á c s L Mihályt ós V a s Sándort csabai takarókpénztár egyesület titkárát. — A békési papválasztás. Lapunk olvasói előtt ismeretes már az az áldatlan testvérharc, „amely Békésen tört ki a V i n c z e Ödön elhalálozása folytán megürült második lelkészi állás betöltése ügyében. Az egyház többsége a legközelebbi választás alkalmával Ny ár á d y Lászlót tette az egyház lelkészévé, de a kerületi egyházbiróság ezt á választást megsemmisítette, ugy hogy uj pályázatot kellett kihirdetni. Most tehát ismét alkalma lesz az anélkül is széttagolt békési társadalomnak küzdeni egymás ellen. A jelölt pályázók névsora különben a következő: Enyedi Sándor esperesi titkár, segédlelkész (Gyula), Nagy Imre lelkész (Csabdi), Atjay Jenő lelkész (Mártonfalva) Kájel István lelkész (Balatonősz), dr. Márk Ferenc lelkész (Okány), Mészáros János lelkész (Ócsa), Sipos József lelkész (Milota), Taviska Sándor lelkész (Kölese) Barta György lelkésztanitó (Köröstarcsa), Barkász Kálmán lelkész (Bia), Kovács Sándor lelkész (Vajdahunyad), Rácz Károly (Szapárifalva), Elek Sándor segédlelkész (Szeghalom), Sáfár István lelkésztanitó (Körösladány), Mózes István segédlelkész (Szatmár), Gy. Kovács József segédlelkész (Nagykároly), Hamar György lelkész (Vadászerdő), Szombathy István lelkész (Mosnica), Keresztesi József lelkész (Kisszántó), Melkó István lelkész (Vasmegyer), M. Szabó Miklós lelkész (Királydaróc), Pap Gusztáv lel kész (Hajdusámson), G Szabó Gábor segédlelkész (Nagyvárad), Kis László segédlelkész (Nagyvárad), Szabó Mihály félkész (Doboz), Horváth Imre lelkész (Majtis). A választás e hó 20-ikára van kitűzve. A választás vezetésével Nagy Károly makói lelkész ós dr. B a k s a Lajos egyházmegyei tanáczbirákat bízta meg az "esperes. A választás eredményére mindenesetre kíváncsiak vagyunk, mert Bókésvármegye közönségére nézve nem közömbös azj hogy ki kerül a tekintélyes békési egyházba lelkésznek. — Egy pénzintézet ujabb tőkeemelése. Nemzetgazdászok szerint az ország lakosainak vagyonosodása nemcsak a takarékpénztári betétek növekedésétől, hanem részben a hitelnek igénybevételétől is magyarázandó, mert nem minden hiteligónybevótel egyúttal adósságcsinálás, banem nagyrészben vagyonszerzési mód. Az utóbbi négy-öt év alatt alig van az országban pénzintézet, mely alaptőkéjót részvények kibocsájtásával ne emelte volna. A körültekintéssel vezetett Mezöberényi Takarékpénztár csak a mult évi február 14-ón tartott közgyűlése határozata folytán részvénytőkének felemelése céljából 500 darab 100 korona névértékű részvényt boc3ájtott ki 195 korona árfolyammal. A kibocsátott részvények rövid pár nap alatt el lettek helyezve, a befolyt 97500 koronából 50000 koronát a részvénytőkéhez ós 47500 koronát pedig a tartalékalaphoz csatolt. Minthogy azonban ugy a kölcsönkihelyezéseknól, mint a betétnél erős emelkedést ért el az intézet s a rá bizott idegen vagyont saját tőkéivel összhangba kívánja hozni, továbbá, hogy az intézet további fejlődósét biztosítsa, az igazgatóság ujabb 1000 darab részvény kibocsátása által s a tartalékalap részbeni felhasználásával a részvénytőkét 450 ezer koronára felemelni javasolja. Az erre vonatkozó indítványokat a jövő vasárnap tartandó közgyűlésen fogja az igazgatóság előterjeszteni. A takarókpénztár ez óvban 13 korona osztalékot fizet. — Uj állatorvos. Dénes Samu gyulai állatorvos most mutatta be okieveiét az alispánnak ós kérte annak a szokás szerinti meghirdetését. Az uj állatorvos Gyulán fog működni. — Költözködés a megyeházáról. A jó öreg vármegyeháza főispáni lakosztálya ismét kiürült. Hogy mennyi időre, az még bizonytalan. A szép tágas szobákban, ahol két éven keresztül egy szimpatikus és az egész megye részéről tisztelettel környezett család, D ő r y Pál családja lakott: most a komor üresség ütötte fel tanyáját. Dőry Pál nyugalmazott főispán ugyanis a mult hét vógén végleg elköltözött a vármegyeházáról a Novák-fóle házba. Egyelőre családjával Gyulán marad a volt főispán. — Változás egy lap szerkesztőségében. M a k a i Márton dr., a „Szeghaloaividóki Hírlap szerkesztője kilépett a lap kötelékeiből. E kilépést most jelentette be az alispánnak. — Uj egyesület. Békéscsabán uj egyesület van alakulóban, mely a kontinens minden nagyobb városában régen meg van. Állatvédő-Egyesület alakításán fáradozik dr. K r a m m e r Nándor tanár, dr. Tarján Tibor ügyvéd ós K ö k ényesi Gyula állatorvos. Az uj egyesület alakuló közgyűlése csütörtökön délután 3 órakor lesz a városháza emeleti kistanácstermében s azon az egyesület céljairól dr. K r a m m e r Nándor tart felolvasást, — Érdekes összeférhetetlenségi ügy. Németh Kálmán tótkomlósi főjegyzőnek ugyancsak sok baja van képviselőtestületével. Fáj ennek a képviselőtestületnek már régen, hogy Németh Kálmán egyszersmind a Tótkomlósi Takarékpénztárnak is igazgatója. A mostani biró uralma alatt már háromszor mondotta ki, hogy a bankdirektori állás összeférhetetlen a főjegyzőséggel, de a törvényhatósági bizottság mindannyiszor feloldotta a határozatot. Tótkomlós azonban csökönyös. Negyedszer is kimondotta az összeférhetetlenséget, amit a község autonom jogaira való tekintettel, kénytelen volt végre a megye is jóváhagyni. Most Németh Kálmán felebbezéssel ól a megyei határozat ellen. A felebbezés szerint a megye nem járt el következetesen, amennyiben Csorváson az összes tisztviselőket eltiltotta a magánhivatalnokoskodástól, Tótkomlóson meg csak őt, pedig több tisztviselő is van, akik pénzintézeteknél különféle állásokat töltenek be. Ő 8 év óta bankigazgató, de fennakadás sohasem volt a községi adminisztrációban. Azonkívül a képviselőtestület határozata nem volt szabályosan meghozva, amennyiben érdekeltek is szavaztak. A felebbezést az alispán felterjeszti a belügyminiszterhez. — Uj feltételes megállóhely A MÁV. igazgatósága a Békés és Földvár közötti szárnyvonalon az 1 számú őrházat feltételes megállóhellyé akarja átalakítani. Most a kereskedelmi miniszter leiratot intézett az alispánhoz az iránt, hogy tegyen a feltételes megállóhely elnevezésére vonatkozólag javaslatot. — A dijnoki szabályrendelet. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a mult évben elfogadott egy, a vármegyei dijnokokra vonatkozó szabályrendeletet, mely a dijnokok jogait ós kötelességeit körvonalozza ós állapítja meg. A törvényhatóság a szabályrendeletet felterjesztette jóváhagyás végett a belügyminiszterhez, akinek most érkezett le a leirata. Eszerint a miniszter jóvágyja a szabályrendeletet, egyedül az ellen van kifogása, hogy a női dijnokok ugyanannyi illetményt kapjanak, mint a férfiak. Ebben a miniszter szerint nincsen méltányosság. Most a szabályrendeletet a miniszternek ez antifeminista intézkedése szerint kell módosítani. — Allatok összeírása. A föidmivelésügyi miniszter rendeletileg hívta föl a vármegye alispánját, hogy, mint minden óvaen, az idén is gondoskodjék a haszonállatok összeírásáról. A miniszter leiratát az alispán magküldötte a községi elöljáróságoknak. — Bezárt iskola. A gyulai józsefvárosi róm. kath. elemi iskolában oly nagy mórtékben lépett föl a gyerekek között a kanyaró-járvány, hogy az alispán kénytelen bezárását elrendelni. Ugyanitt emiitjük meg, hogy a nagy oláhvárosi gör. keleti román iskola, mely gyermekjárvány miatt szintén zárva volt, most már megnyílt. Tarkaságok. A csősz. Csabán van egy csősz. Szigorú pontossággal teljesiti a reá bizott feladatot. Aki nem engedelmeskedik neki, rögtön megzálogolja. Egyszer csendőrjárat portyászott keresztül a kukoricaföldön. A csősz eléjök megy ós zálogot követel. — Ne bolondozzék öreg, — mondja neki jóakarólag az őrmester. — Eresszen az utunkon tovább. Hiszen jobban tudjuk mi, hogy mit szabad, mit nem, mint kend. De az öreg nem tágit. Erővel zálogot akar. Az őrmester tréfára veszi a dolgot. Kérdi a csősztől, hát mit ^djon zálogul. — Adja ide a puskáját, — mondja a csősz. Erre az őrmester leemeli válláról a fegyvert ós nyújtsa az öregnek. De mikor az elakarja venni, mellbe löki s a csősz hanyatt esik. Miközben négykézláb feltápászkodik, keserűen jegyzi meg. — No ezt sem hittem voln, hogy a fegyveres erő igy támogatja egymást. A kihágás. Szarvason történt évekkel ezelőtt. Hajtó vadászatot rendezett a főbiró, aki járásban nagy népszerűségnek örvend. Meghagyta a csendöröknek, hogy majd portyázzanak el arra ós a orvvadászokat tartsák távol. A csendőrök el is mentek. De nem csak orvvadászokat tartották távol, hanem kötelességszerűen ellenőrizték, hogy a vadásznak van-e engedélyük és azt magukkal hordják-e törvényszerűen. Mikor már meggyőződtek arról, hogy a vadászjegy mindenkinél nála van, oda mentek a főbíróhoz ós attól is kérték. A fő biró keresi, kutatja, de nem találja. Röstelli a dolgot cudarul, csak ugy pirul bele. Végre — mit tehetett egyebet — moudta a csendőröknek, hogy csináljanak, amit akarnak, de nem birja előadni a vadászjegyet. Bizonyosan a felesége kivette zsebéből vagy pedig elvesztette. A csendőrök följelentették és a szolgabíró annak rendje és módja szerint elitélte a főbírót 4 korona büntésre. A kinyújtott nyelv. Ez a kis történet — irja nekünk, mintegy mentegetve magát, egy orvos-olvasónk — gyermekszájból való, sőt a szó szoros értelmében gyermekszájból, de nem afféle kitalált história, hanem valóban a gyermeklelket, a gyermekgondolkozást jellemzi. Egy harmadfél éves kisleányhoz hívtak és nagynehezen megbarátkozván vele, sikerült odáig jutnom, hogy kinyitotta a száját és nagy könyörgésre kinyújtotta a nyelvét is. De csak egy picikét nyújtotta ki, ugy hogy lehetetlen volt megnéznem a torkát. — Nyújtsd ki, drágám, jobban a nyelvedet! — kérleltem. A kislány erre nagykomolyan rámnézett és selypítve tiltakozott. — Nem lehet — mondotta — mert akkor kiesik ! SZÍNHÁZ Polgári iskolai leánykák a színpadon. A csabai közönség részéről eddig alig tapasztalt érdeklődés kisérte a Böszörményi Róza igazgatása alatt álló polgári leányiskola növendékeinek azt az igazán merész vállalkozását, hogy szinpadra lépjenek ós a legnagyobb nyilvánosság előtt adják tanújelét ügyességüknek tehetségüknek ós életrevalóságuknak. A legnagyobb elismerés illetné meg az intézet vezetőségét és tanítónői-karát még abban az esetben is, ha a gyermekelőadások nem jártak volna olyan fényes erkölcsi és anyagi sikerrel, mint amit elértek. Most még jobban bebizonyította ez az iskola — amit különben már úgyis tud mindenki — hogy hézagpótló, hogy reája nagy szüksóg van s hogy míndénkópen méltó a társadalom, a község, az állam legmesszebbmenő támogatására. Az ilyen gyermekszinielőadások már pedagógiai szempontból is előnyösek. Bátrabbá teszi a gyermeket, fellépése öntudatosabbá, biztosabbá válik, ami lényegesen befolyásolja az oktatás eredményét is. A polgári leányiskola kis művésznői ugyancsak kitettek magukórt. Ugy mozogtak a világot jelentő deszkákon, mintha egész életükben rajta tartózkodtak volna. Elfogultságnak, lámpaláznak sehol semmi nyoma. Mozdulatuk, hanglejtésük természetes volt, mint maga az élet. És ami fő, sugó nélkül is ugy í fújták a szerepüket, hogy sok színésznő megirigyelhette volna tőlük. Az igazán nagysikerű előadásról, melyben ugy a főpróbán, mint szombaton este zsúfolt ház gyönyörködött, az alabbiakban számolunk be; Nyolc órakor, a függöny felgördülte után egy bájos kis leányka, M ü 11 e r Gizella jelent meg a lámpák előtt ós kedvesen elszavalta lapunk szerkesztőjének, Gulyás Józsefnek ez alkalomra irt verses prológját. Sok megérdemelt tapsot aratott. Hangos derültség kísérte a ti Kisvizsga a falusi iskolában" cimü gyermekszinjátókot. A tanítót Illés Matild IV. osztályú növendék adta igen ügyesen, sok termószetességgel. A növendékek tréfás feleletei nem egyszer kacagtatták meg a közönséget. A kis művésznőknek a darab befejeztével sokszor meg kellett jelenniök a lámpák előtt.