Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-27 / 8. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. cára is kicsi ahhoz, hogy az Erdélyi­Miklós-fóle nagy társulatokat egymaga el birja tartani. Makónó szegedi társu­latát is felfrissíti a két hónapos gyulai szezon. Gyula város polgármesterének a Gallovich Jenő meghívásával szemben az az álláspontja, hogy fölösleges Gyu­lának magát a kecskeméti értekezleten képviseltetni, mert ha beosztják vala­melyik kerületbe, elveszti szabad ren­delkezési jogát ós publikumának, mely csak elsőrangú társulatokhoz van hozzá­szokva, esetleg harmad-negyedrangu társulatokkal kell megelégednie. Ha szabad keze van, könnyen meg tudja nyerni magának a nyári szezonra akár a szegedi, akár az aradi, akár a nagy­váradi társulatokat. Gyulának ez az álláspontja helyes. Bár Csaba lenne ilyen biztos a maga dolgában. Csaba szinügyi bizottságának még mindig küzdenie kell a versengő direktorokkal és nem egyszer bizony alaposan beleválaszt. A D. M. K, E. akciója, melynek mozgató erője legnagyobb valószjnüsóg szerint a befolyásos Mariházy Miklós : nem igen biztat sikerrel, mert Gyulá­hoz hasonlóan több intelligens alföldi város is gondolkozik. ÚJDONSÁGOK. A békéscsabai Termény- és Aruraktár közgyűlése, Vasárnap délelőtt 10 órakor tar­totta meg tizenegyedik évi közgyűlését a B.-Csabai Termény- és Arúraktár Részvénytársaság. Dacára annak, hogy az 1909. évi termésviszonyok nem a legjobban alakullak, ami egyik főténye­zője a közraktári vállalatnak, külföldi összeköttetései vévén sikerült igen szép üzleti eredményeket felmutathatni. A közgyűlés VarsághBéla elnök­lete alatt egyhangúlag megadta a fel­mentvényt az igazgatóságnak és fel­ügyelőbizottságnak, valamint jóváhagyta az igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett nyereségfelosztásról szóló ja­vaslatot is. Keresztes Ferenc, Csabáról el­távozott és leköszönt igazgatósági tag helyébe D u s b a b a Vilmost, az Aradi Ipar- és Népbank békésmegyei fiókinté­zete ügyvezető-igazgatóját, B o h n e r t József leköszönt felügyelő - bizottsági póttag helyébe pedig V a s Sándort, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület titkárát választották meg. Végül a közgyűlés az igazgatóság indítványára az alapszabályok 17. §-át olyképp módosította, hogy a közgyűlés hirdetése ezután csak egy békéscsabai lapban lesz közzéteendő, nem ugy, mint eddig, hogy Aradon is kellett hirdetni. A vállalat árúforgalma 350 ezer métermázsa volt a tavalyi 259 ezer mó­termázsával szemben s az árúkra kiadott előlegek összesen 368 ezer koronát fér­tek el. Kifizetett a vállalat 4638 napszám fejében 9060 koronát a tavalyi 3465 napszám és kifizetett 6477 koronával j szemben. Az évi tiszta nyeresége 27049 korona 1 fillér s osztalékul 7y 2% fog fizetni. A közgyűlés után tartott igazgató­sági ülésen az eltávozó Rajz Jenő ügyvezető-igazgató helyébe, kit a most épült Aradi Termény- és Arúraktár­hoz hivtak meg ügyvezető-igazgatónak, G r o s z Hugót, az első csabai gőzma­lom volt tisztviselőjét választotta meg az igazgatóság az árúraktár intézőjéül. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára fagypont körüli hőmérsékletű időt jelez, elvétve csapadékkal. — Az uj korminy a vár.nagyéhez. Egy­szerre két irat is érkezett az uj kor­mánytól Békésmegyéhez. Az egyikben K h u e n-H éderváry Károly mi­niszterelnök értesiti a kabinet hivatalba lépéséről a törvényhatóságot és kéri í egyszersmind támogatását is A másik iratot Lukács László, az uj pénzügy- ' miniszter intézte a vármegye közigazga­tás 5 bizottságához, hasonlóképen kérve maga iránt pénzügyi kérdésekben a bi­zottság jóindulatu támogatását. Hogy ez a támogatás meg fog-e történni, az az uj kormány viselkedésétől függ. Ha valami darabont-féle merényletre vete­medik, természetesen nem nagyon szá- ; mithat a kért pártolásra. — Eljrgyzós. Lázár Loránd bank­tisztviselő, a nagyváradi ifjúság szimpa­tikus tagja eljegyezte B a t i z f a 1 v y Elzát, Nádasy, soproni színtársulatának szubrettjét. — A csabai képviselő beszámolója. Dr. Pető Sándor, Csaba országgyűlési képviselője vasárnap, e hónap 30-án, d. u. 2 órakor fogja tartani beszámoló­ját a „Vigadó"-ban. A képviselő kísé­retében valószínűleg Csabára fognak érkezni Vázsonyi Vilmos ós L e i t­ner Adolf demokrata párti képviselők is. A képviselők a szombat délutáni gyorsvonattal érkeznek Csabára. — Bókésvármegye kataszteri bizottsága. Békésvármegyének a decemberi megye­gyűlésen megválasztott kataszteri bizott­sága február 3-án fogja tartani alakuló < gyűlését. A bizottságnak ez első ülésén j a pénzügyminiszter rendeletének meg- } felelően az alispán fog elnökölni. Az ő előzetes vezetése mellett fogja megvá­lasztani a bizottság elnökét és a tiszti­kar többi tagját és ezen az ülésen fog­ják megállapítani azt, hogy a megbíza­tásukat el nem fogadó rendes tagok helyett a póttagok milyen sorrendben fognak behivatni az ülésekre. — A békési villanyvilágítás ügye. So­kat irtunk már azokról a tárgyalások­ról, melyek Békés és Csaba között folytak Békés villanyvilágításának a csabái villanytelepről történendő ellá­tása tárgyában. A tárgyalások megálla­podásra is vezettek s a megállapodás­hoz Békés képviselőtestületének több­sége is hozzájárult. Mint mindenütt; Békésen is vannak felebbezési mániáku­sok, akik a képviselőtestület határozatát megfelebbezték azzal az indokolással, hogy nagyon hosszú a harminc éves szerződés. A felebbezést a törvényható­sági bizottság fogja elbírálni. — Választmányi ülés. A békéscsabai Nőegylet február hó 1 én. délután fél 3 órakor a felsőbb leányiskola termé­ben özv. Beliczey Rezsőné elnöklete alatt választmányi ülést tart, melyen fo­lyó ügyek fognák tárgyaltatni. — Lemondott kórházi orvos. Dr. H e r­c z e g Géza vármegyei közkórházi se­gédorvos, akit csak nemrég nevezett ki az alispán, ez állásáról lemondott. Igazán érthetetlen ez a gyakori válto­zás a megyei közkórház orvosi karában. — A csabai leánykiházasitó egylet köz­gyűlése. E fiatal, de agilis egyesület va­sárnap délután tartotta a tagok nagy érdeklődése mellett, elnökválasztásról lévén szó, közgyűlését. Az évi jelentés a vagyonállapot örvendetes gyarapodá­sáról számolt be, mi nagyrészban G r ü n­b a u m Adolf pénztáros tevékenységé­nek eredménye. De a főtitkár, H e r­z o g Henrik dr., kinek agitációjára lé­tesült ez egyesület, nem hallgathatta azt sem el, hogy a szegény leányok a nyert egyesületi segélyt, két ízben, fé­nyűzési cikkekre fordították. E tekintet­ben szigorító határozatot hozott a köz­gyűlés. Haraszti Sándorné, elnöknő, állásáról lemondott, igy a közgyűlés egyhangúlag dr. F á y Samunét válasz­totta elnökül, ki köszönete mellett az egyesület fellendítését igérte. A választ­mányba beválasztattak Grünhut Már kuszné, Reisz Hermanné, Szmuk Sá­muelné. Herzog Henrik dr. főtitkár le­mondását nem fogadták el. — Eladott gőzmalom. Békéscsabám a voit K o 11 á r i c s-féle gőzmalmot szer­dán délelőtt adták el birói árverésen. Több reflektáns volt s a malmot az ed­digi volt társtulajdonos B ö h m Pál és Fiam, tiszacsegődi gőzfürész tulajdo­nos vették meg 121,750 koronáért. A malomra árvereltek még L e s z i c h, Zsíros és társai és Kollarics állítóla­gos rokonai. — A vármegyei korházi bizottság ülése. Bókésvármegye közkórházi alkizottsága kedeen, e hónap 25-ón délután ismé­telten ülést tartott, melynek legfonto­sabb tárgya a kórház kibővítésével kapcsolotos egyéb intézkedések meg­tétele volt. Ezeken kivül csak a szokásos folyó ügyek szerepeltek a bizottság ülésén. — Gyula viriiistái. Gyula város leg­több adót fizető polgárainak 1910 évre szóló névjegyzéke fellebbezés folytán változást szenved, amennyiben L u d v ig Ferenc nem mint póttag, hanem mint rendes tag fog a névjegyzékbe beik­tattatni. Ez az egyetlen kifogás merült fel csak a névjegyzék ellen s a kiigazí­tás folytán most már jogerőre emel­kedett a névjegyzék. — Bezárt iskolák. A gyulai szent­benedeki és remetei iskolákban oly nagy mértékben' lépett fel a vörheny­és difteritisz-járvány, hogy Ambrus alispán kénytelen volt bezáratásukat elrendelni. — Az idei munkásházak. A vármegye munkásházépitő-bizottsága legközelebb ülést tart, melynek feladata lessz meg­állapítani azokat a községeket, ahol a folyó évben munkásházakat fognak építeni. Az idén körül-belül öt község­ben fog építeni a vármegye 120—150 munkásházat, amivel második részét fogja beváltani erre tett kötelező ígé­retének. — A polgári leányiskola szinielőadásá­nak főpróbája. Mint már megirtuk, a csa­bai polgári leányiskola növendékei e hónap 29-én, szombaton,gjgyermekszini­előadást rendeznek a színházban. A színielőadás jelmezes főpróbája pénte­ken délután 5 órakor lesz ugyancsak a színházban. Akik a szombati előadás megtekintésében valamiképen gátolva lesznek, a jelmezes főpróbát 30—30 fillér belépődíj mellett megtekinthetik. — Egy halászati társulat költségvetése. A föidmivelésügyi miniszter a Hármas­körösi Halászati Társulat 1910 évi költ­ségvetését jóváhagyta. Jóváhagyta ezen­kívül a miniszter a társulatnak azt a határozatát is, mely a tagok hozzájáru­lását holdankint 50 fillérben állapí­totta meg. — A békési polgári leányiskola tandija. A békési szülök régen panaszkodtak már, hogy a községi polgári leányiskola tandija túlságosan magas. Abban az iskolában ugyanis az első osztályúak 20 K. a II. osztályúak 40, a III. osztályú­ak pedig 60 korona évi tandijat tar­toztak fizetni. A képviselőtestület mél­tányolva a panaszokat, leszállította a tandijakat mégpedig ugy, hogy az I. osztályban marad a régi, a II. osztály­ban 30, a III. osztályban pedig 40 ko­ronát kell fizetniök a szülőknek. E ha­tározatot most beterjesztették jóváha­gyás végett a törvényhatósághoz. — A gyulai városerdő kiirtása. Cso­dálatos, hogy a Békésvármegyében mi­lyen sok ellensége van az erdőknek, amelyek pedig nemcsak szépek, hanem közegézségügyi szempontból is igen nagy fontossággal birnak. Hiszen, hogy Békésmegyében olyannyira pusztit a tüdővész, abban nagy része van annak a sajnálatos körülménynek is, hogy a mi megyénk erdők tekintetében legsze­genyebb vidéke az országnak. Lagutóbb' Gyula akarta kiirtani a „Körös" nevü erdőséget azzal a furcsa indokolással, hogy semmi haszna sincs és területét, mint szánntó földet jobban lehetne hasz­nálni. A városnak erre vonatkozó ké­relmét azonban sem az erdő felügyelő­ség, sem a m. kir. erdőhivatal nem vé­leményezte, ennélfogva, igen helyesen a föidmivelésügyi miniszter is elutasí­totta. —'' Magyar fajú szarvasmarhák Szarva­son. A vármegyejszarvasmarhatenyésztési szabályrendelete meghatározta, hogy a megye egyes vidékein nyugati vagy magyar fajú szarvasmarhák tenyószthe­tők-e. Az egységes faj a szarvasmarha­tenyésztés érdekében szükséges. Most Szarvas község állattenyésztési bizott­sága azt kéri a vármegyétől, hogy a nyugati fejű szarvasmarhák helyett gu­lyánként magyar szarvasmarhákat is tenyészthessenek a gazdák. Mivel ez a kérelem a szabályrendelet módosítását vonja maga után, vele a legközelebbi törvényhatósági bizottsági ülés fog fog­lalkozni. — Az orosházi méntelep áthelyezése Az orosházi gazdák régóta panaszkodnak már amiatt, hogy a méntelep azon a helyen, ahol jelenleg van, nem elégíti ki az ő igényeiket és sokkal kedvezőbb a hódmezővásárhelyi gazdákra nézve. Az alispán utján azzal kérelemmel for­dultak a föidmivelésügyi miniszterhez, hogy helyezze át a méntelepet a község másik végére . A miniszter az alispán javaslatának megfelelően ezt az áthelye­zést nem tartotta szükségesnek és igy nem is teljesítette az orosházi gazdák kérelmét. — A zenede vizsqálatl hangversenye. A Gyöngyösi Gusztáv igazgatása alatt álló Békéscsabai Városi Zenede növendékei vasárnap délután tartották meg félévi vizsgálati hangversenyüket a városháza nagytermében, amelyet színültig megtöltött a közönség. A hang­verseny minden egyes résztvevője igen szép haladásról tett bizonyságot, ami | dicséretére válik az intézet két kiváló tanárának, Gyöngyös y Gusztávnak és Nyári Gézának. Különösen ki kell emelnünk a szereplők közül K o­c z i s z k y Lászlót ós Gajdács Györgyöt, akik mindketten kiváló te­hetségnek adták tanujeleit. A hang­verseny 50 koronát jövedelmezett az intézeti ösztöndijalap javára. — Kisorsolás. A Csabán kisorsolt hor­golt paplant Dörflinger Béíánó nyerte meg „Gábor" névvel. — Egy kis leány balesete. A gyerme kek szokásos kíváncsiságának csaknem áldozata lett G 1 a b á c s Klára egy 3 éves gyulai kis leány. Hétfőn délben, mikor édesanyja az ebédet az asztalra kitálalta, a kis Klára nem birt magával, hanem felmászott egy székre, hogy megnézze mi lesz az ebéd. Valószínű­leg kedve szerinti étel volt, mert a szó­ken ugrándozni kezdett, aminek az lett a következménye, hogy a szék felborult ós a kis leány a jobb karjára esett, amely azonnal eltört. A kis leányt a kórházban vették ápolás alá. — Az ellopott óra. A 1 m á s i Róza, a gyulai „Magyar Király"-szálloda szo­baasszonya vasárnap este lement a ven­déglőbe vacsorázni. Mig vacsorázott, emeleti szobájából egy 8 korona értékű óráját valaki ellopta. A szobaasszony az óralopással Dénes Mátyás hetest gya­núsította és az ellen tett jelentést a rend­őrségen. A gyanúsításnak azonban nem volt semmi alapja s Dénes ártatlansága teljesen kiderült. Most más irányban nyomoz a rendőrség. Tarkaságok. A jo' vicc. Van Csabán egy úriember, aki töb­bek között arról nevezetes, hogy kitűnő viccei és még kitűnőbb anekdótái van­nak. Annyira ismeretes már erről az oldaláról, hogy minden valamire való szellemes viccet, vagy anekdótát neki tulajdonítanak. Hiába cáfolgatja, nem hiszik el neki, hogy nem ő mondta az anekdótát. A minap találkozott a Főtéren egyik ismerősével, aki már előre mosolygott reá. Mikor közel érnek, az ismerős már előre nyújtja a kezét: — Gratulálok ! Az is nagyszerű volt. — Micsoda ? — Az a kitűnő, elmés anekdóta, amit tegnap mondtál. — Melyik az ? - kérdé a humorista. Az ismerős elmond egy anekdótát. Csakugyan kitűnő volt, ugy hogy maga a humorista is nevetett rajta. — Csakugyan jó, bár nem én mond­tam ! — Hogyan! — szól meglepetve a másik — hát nem te mondtad ? — Nem, de azért ne busulj. Holnap­tól fogva én mondtam. A szórakozott koldusok Egy nagy ház udvarán egy sánta koldus szánalomra méltó hangon kiál­tozott : — Szegény világtalan koldusnak adjanak pár garast! Az emeletről egy pár jószivü cse­léd fillérei repültek a kalapjába, amely eredményei a koldus ntm nagyon volt megelégedve s még szívfacsaróbb han­gon ordította : — Szegény világtalan koldus ! A háziúr éppen akkor lépett az ud­varra. Meglátta a koldust, odament a mit sem gyanító emberhez és szigorúan rászólt: — Hallja, hiszen maga nem vak, hanem sánta ! Erre a koldus nagy zavarba jött ós hebegni kezdett: — Nem is ón vagyok vak, hanem a szegény társam. — Hát az hol van? — Az? . . . Odakünn a kapu előtt lesi, hogy nem jön-e a rendőr . . . Az egérfogó'. Egyik közkedvelt csabai iparos aki arról nevezetes, hogy nem nagyon utálja a jó hideg sört, különösen ha nincsen benne „hanzi": már hetek óta készült egérfogót venni. Utja azonban mindig a „Fiume" mellett vezetett el. Nem tudott ellentállani vágyainak és, mit volt mit tenni, bevonult „csak egy" pohár sörre. Ott aztán mindig talált kompániát, amellyel eldískurázott, elsö­rözött, úgyhogy ráharangozták a delet és igy természetesen nem lett az egér­fogó-vételből semmi. Odahaza pedig mindig sűrűbben ós sűrűbben cincogtak az egerek ós a fe­leség nem győzött eleget bosszankodni, mikor a bácsit egérfogó nélkül látta hazamenni. A napokban virágos kedvvel érke­zett haza délben, természetesen megint egérfogó nélkül. — Hol az egérfogó ? — kórdó a fe­leség. — Tyhü, a teremtésit I Megint elfe­lejtettem. — Nahát, én már nem rimánkodok többé. Fogd el te az egereket. — Ne bántsd, anyjuk, — feleli a férj — egeret ón úgysem tudok fogni, de rókát már most is fogtam l

Next

/
Thumbnails
Contents