Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-01-27 / 8. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. cára is kicsi ahhoz, hogy az ErdélyiMiklós-fóle nagy társulatokat egymaga el birja tartani. Makónó szegedi társulatát is felfrissíti a két hónapos gyulai szezon. Gyula város polgármesterének a Gallovich Jenő meghívásával szemben az az álláspontja, hogy fölösleges Gyulának magát a kecskeméti értekezleten képviseltetni, mert ha beosztják valamelyik kerületbe, elveszti szabad rendelkezési jogát ós publikumának, mely csak elsőrangú társulatokhoz van hozzászokva, esetleg harmad-negyedrangu társulatokkal kell megelégednie. Ha szabad keze van, könnyen meg tudja nyerni magának a nyári szezonra akár a szegedi, akár az aradi, akár a nagyváradi társulatokat. Gyulának ez az álláspontja helyes. Bár Csaba lenne ilyen biztos a maga dolgában. Csaba szinügyi bizottságának még mindig küzdenie kell a versengő direktorokkal és nem egyszer bizony alaposan beleválaszt. A D. M. K, E. akciója, melynek mozgató erője legnagyobb valószjnüsóg szerint a befolyásos Mariházy Miklós : nem igen biztat sikerrel, mert Gyulához hasonlóan több intelligens alföldi város is gondolkozik. ÚJDONSÁGOK. A békéscsabai Termény- és Aruraktár közgyűlése, Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg tizenegyedik évi közgyűlését a B.-Csabai Termény- és Arúraktár Részvénytársaság. Dacára annak, hogy az 1909. évi termésviszonyok nem a legjobban alakullak, ami egyik főtényezője a közraktári vállalatnak, külföldi összeköttetései vévén sikerült igen szép üzleti eredményeket felmutathatni. A közgyűlés VarsághBéla elnöklete alatt egyhangúlag megadta a felmentvényt az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak, valamint jóváhagyta az igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett nyereségfelosztásról szóló javaslatot is. Keresztes Ferenc, Csabáról eltávozott és leköszönt igazgatósági tag helyébe D u s b a b a Vilmost, az Aradi Ipar- és Népbank békésmegyei fiókintézete ügyvezető-igazgatóját, B o h n e r t József leköszönt felügyelő - bizottsági póttag helyébe pedig V a s Sándort, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület titkárát választották meg. Végül a közgyűlés az igazgatóság indítványára az alapszabályok 17. §-át olyképp módosította, hogy a közgyűlés hirdetése ezután csak egy békéscsabai lapban lesz közzéteendő, nem ugy, mint eddig, hogy Aradon is kellett hirdetni. A vállalat árúforgalma 350 ezer métermázsa volt a tavalyi 259 ezer mótermázsával szemben s az árúkra kiadott előlegek összesen 368 ezer koronát fértek el. Kifizetett a vállalat 4638 napszám fejében 9060 koronát a tavalyi 3465 napszám és kifizetett 6477 koronával j szemben. Az évi tiszta nyeresége 27049 korona 1 fillér s osztalékul 7y 2% fog fizetni. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen az eltávozó Rajz Jenő ügyvezető-igazgató helyébe, kit a most épült Aradi Termény- és Arúraktárhoz hivtak meg ügyvezető-igazgatónak, G r o s z Hugót, az első csabai gőzmalom volt tisztviselőjét választotta meg az igazgatóság az árúraktár intézőjéül. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára fagypont körüli hőmérsékletű időt jelez, elvétve csapadékkal. — Az uj korminy a vár.nagyéhez. Egyszerre két irat is érkezett az uj kormánytól Békésmegyéhez. Az egyikben K h u e n-H éderváry Károly miniszterelnök értesiti a kabinet hivatalba lépéséről a törvényhatóságot és kéri í egyszersmind támogatását is A másik iratot Lukács László, az uj pénzügy- ' miniszter intézte a vármegye közigazgatás 5 bizottságához, hasonlóképen kérve maga iránt pénzügyi kérdésekben a bizottság jóindulatu támogatását. Hogy ez a támogatás meg fog-e történni, az az uj kormány viselkedésétől függ. Ha valami darabont-féle merényletre vetemedik, természetesen nem nagyon szá- ; mithat a kért pártolásra. — Eljrgyzós. Lázár Loránd banktisztviselő, a nagyváradi ifjúság szimpatikus tagja eljegyezte B a t i z f a 1 v y Elzát, Nádasy, soproni színtársulatának szubrettjét. — A csabai képviselő beszámolója. Dr. Pető Sándor, Csaba országgyűlési képviselője vasárnap, e hónap 30-án, d. u. 2 órakor fogja tartani beszámolóját a „Vigadó"-ban. A képviselő kíséretében valószínűleg Csabára fognak érkezni Vázsonyi Vilmos ós L e i tner Adolf demokrata párti képviselők is. A képviselők a szombat délutáni gyorsvonattal érkeznek Csabára. — Bókésvármegye kataszteri bizottsága. Békésvármegyének a decemberi megyegyűlésen megválasztott kataszteri bizottsága február 3-án fogja tartani alakuló < gyűlését. A bizottságnak ez első ülésén j a pénzügyminiszter rendeletének meg- } felelően az alispán fog elnökölni. Az ő előzetes vezetése mellett fogja megválasztani a bizottság elnökét és a tisztikar többi tagját és ezen az ülésen fogják megállapítani azt, hogy a megbízatásukat el nem fogadó rendes tagok helyett a póttagok milyen sorrendben fognak behivatni az ülésekre. — A békési villanyvilágítás ügye. Sokat irtunk már azokról a tárgyalásokról, melyek Békés és Csaba között folytak Békés villanyvilágításának a csabái villanytelepről történendő ellátása tárgyában. A tárgyalások megállapodásra is vezettek s a megállapodáshoz Békés képviselőtestületének többsége is hozzájárult. Mint mindenütt; Békésen is vannak felebbezési mániákusok, akik a képviselőtestület határozatát megfelebbezték azzal az indokolással, hogy nagyon hosszú a harminc éves szerződés. A felebbezést a törvényhatósági bizottság fogja elbírálni. — Választmányi ülés. A békéscsabai Nőegylet február hó 1 én. délután fél 3 órakor a felsőbb leányiskola termében özv. Beliczey Rezsőné elnöklete alatt választmányi ülést tart, melyen folyó ügyek fognák tárgyaltatni. — Lemondott kórházi orvos. Dr. H e rc z e g Géza vármegyei közkórházi segédorvos, akit csak nemrég nevezett ki az alispán, ez állásáról lemondott. Igazán érthetetlen ez a gyakori változás a megyei közkórház orvosi karában. — A csabai leánykiházasitó egylet közgyűlése. E fiatal, de agilis egyesület vasárnap délután tartotta a tagok nagy érdeklődése mellett, elnökválasztásról lévén szó, közgyűlését. Az évi jelentés a vagyonállapot örvendetes gyarapodásáról számolt be, mi nagyrészban G r ü nb a u m Adolf pénztáros tevékenységének eredménye. De a főtitkár, H e rz o g Henrik dr., kinek agitációjára létesült ez egyesület, nem hallgathatta azt sem el, hogy a szegény leányok a nyert egyesületi segélyt, két ízben, fényűzési cikkekre fordították. E tekintetben szigorító határozatot hozott a közgyűlés. Haraszti Sándorné, elnöknő, állásáról lemondott, igy a közgyűlés egyhangúlag dr. F á y Samunét választotta elnökül, ki köszönete mellett az egyesület fellendítését igérte. A választmányba beválasztattak Grünhut Már kuszné, Reisz Hermanné, Szmuk Sámuelné. Herzog Henrik dr. főtitkár lemondását nem fogadták el. — Eladott gőzmalom. Békéscsabám a voit K o 11 á r i c s-féle gőzmalmot szerdán délelőtt adták el birói árverésen. Több reflektáns volt s a malmot az eddigi volt társtulajdonos B ö h m Pál és Fiam, tiszacsegődi gőzfürész tulajdonos vették meg 121,750 koronáért. A malomra árvereltek még L e s z i c h, Zsíros és társai és Kollarics állítólagos rokonai. — A vármegyei korházi bizottság ülése. Bókésvármegye közkórházi alkizottsága kedeen, e hónap 25-ón délután ismételten ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya a kórház kibővítésével kapcsolotos egyéb intézkedések megtétele volt. Ezeken kivül csak a szokásos folyó ügyek szerepeltek a bizottság ülésén. — Gyula viriiistái. Gyula város legtöbb adót fizető polgárainak 1910 évre szóló névjegyzéke fellebbezés folytán változást szenved, amennyiben L u d v ig Ferenc nem mint póttag, hanem mint rendes tag fog a névjegyzékbe beiktattatni. Ez az egyetlen kifogás merült fel csak a névjegyzék ellen s a kiigazítás folytán most már jogerőre emelkedett a névjegyzék. — Bezárt iskolák. A gyulai szentbenedeki és remetei iskolákban oly nagy mértékben' lépett fel a vörhenyés difteritisz-járvány, hogy Ambrus alispán kénytelen volt bezáratásukat elrendelni. — Az idei munkásházak. A vármegye munkásházépitő-bizottsága legközelebb ülést tart, melynek feladata lessz megállapítani azokat a községeket, ahol a folyó évben munkásházakat fognak építeni. Az idén körül-belül öt községben fog építeni a vármegye 120—150 munkásházat, amivel második részét fogja beváltani erre tett kötelező ígéretének. — A polgári leányiskola szinielőadásának főpróbája. Mint már megirtuk, a csabai polgári leányiskola növendékei e hónap 29-én, szombaton,gjgyermekszinielőadást rendeznek a színházban. A színielőadás jelmezes főpróbája pénteken délután 5 órakor lesz ugyancsak a színházban. Akik a szombati előadás megtekintésében valamiképen gátolva lesznek, a jelmezes főpróbát 30—30 fillér belépődíj mellett megtekinthetik. — Egy halászati társulat költségvetése. A föidmivelésügyi miniszter a Hármaskörösi Halászati Társulat 1910 évi költségvetését jóváhagyta. Jóváhagyta ezenkívül a miniszter a társulatnak azt a határozatát is, mely a tagok hozzájárulását holdankint 50 fillérben állapította meg. — A békési polgári leányiskola tandija. A békési szülök régen panaszkodtak már, hogy a községi polgári leányiskola tandija túlságosan magas. Abban az iskolában ugyanis az első osztályúak 20 K. a II. osztályúak 40, a III. osztályúak pedig 60 korona évi tandijat tartoztak fizetni. A képviselőtestület méltányolva a panaszokat, leszállította a tandijakat mégpedig ugy, hogy az I. osztályban marad a régi, a II. osztályban 30, a III. osztályban pedig 40 koronát kell fizetniök a szülőknek. E határozatot most beterjesztették jóváhagyás végett a törvényhatósághoz. — A gyulai városerdő kiirtása. Csodálatos, hogy a Békésvármegyében milyen sok ellensége van az erdőknek, amelyek pedig nemcsak szépek, hanem közegézségügyi szempontból is igen nagy fontossággal birnak. Hiszen, hogy Békésmegyében olyannyira pusztit a tüdővész, abban nagy része van annak a sajnálatos körülménynek is, hogy a mi megyénk erdők tekintetében legszegenyebb vidéke az országnak. Lagutóbb' Gyula akarta kiirtani a „Körös" nevü erdőséget azzal a furcsa indokolással, hogy semmi haszna sincs és területét, mint szánntó földet jobban lehetne használni. A városnak erre vonatkozó kérelmét azonban sem az erdő felügyelőség, sem a m. kir. erdőhivatal nem véleményezte, ennélfogva, igen helyesen a föidmivelésügyi miniszter is elutasította. —'' Magyar fajú szarvasmarhák Szarvason. A vármegyejszarvasmarhatenyésztési szabályrendelete meghatározta, hogy a megye egyes vidékein nyugati vagy magyar fajú szarvasmarhák tenyószthetők-e. Az egységes faj a szarvasmarhatenyésztés érdekében szükséges. Most Szarvas község állattenyésztési bizottsága azt kéri a vármegyétől, hogy a nyugati fejű szarvasmarhák helyett gulyánként magyar szarvasmarhákat is tenyészthessenek a gazdák. Mivel ez a kérelem a szabályrendelet módosítását vonja maga után, vele a legközelebbi törvényhatósági bizottsági ülés fog foglalkozni. — Az orosházi méntelep áthelyezése Az orosházi gazdák régóta panaszkodnak már amiatt, hogy a méntelep azon a helyen, ahol jelenleg van, nem elégíti ki az ő igényeiket és sokkal kedvezőbb a hódmezővásárhelyi gazdákra nézve. Az alispán utján azzal kérelemmel fordultak a föidmivelésügyi miniszterhez, hogy helyezze át a méntelepet a község másik végére . A miniszter az alispán javaslatának megfelelően ezt az áthelyezést nem tartotta szükségesnek és igy nem is teljesítette az orosházi gazdák kérelmét. — A zenede vizsqálatl hangversenye. A Gyöngyösi Gusztáv igazgatása alatt álló Békéscsabai Városi Zenede növendékei vasárnap délután tartották meg félévi vizsgálati hangversenyüket a városháza nagytermében, amelyet színültig megtöltött a közönség. A hangverseny minden egyes résztvevője igen szép haladásról tett bizonyságot, ami | dicséretére válik az intézet két kiváló tanárának, Gyöngyös y Gusztávnak és Nyári Gézának. Különösen ki kell emelnünk a szereplők közül K oc z i s z k y Lászlót ós Gajdács Györgyöt, akik mindketten kiváló tehetségnek adták tanujeleit. A hangverseny 50 koronát jövedelmezett az intézeti ösztöndijalap javára. — Kisorsolás. A Csabán kisorsolt horgolt paplant Dörflinger Béíánó nyerte meg „Gábor" névvel. — Egy kis leány balesete. A gyerme kek szokásos kíváncsiságának csaknem áldozata lett G 1 a b á c s Klára egy 3 éves gyulai kis leány. Hétfőn délben, mikor édesanyja az ebédet az asztalra kitálalta, a kis Klára nem birt magával, hanem felmászott egy székre, hogy megnézze mi lesz az ebéd. Valószínűleg kedve szerinti étel volt, mert a szóken ugrándozni kezdett, aminek az lett a következménye, hogy a szék felborult ós a kis leány a jobb karjára esett, amely azonnal eltört. A kis leányt a kórházban vették ápolás alá. — Az ellopott óra. A 1 m á s i Róza, a gyulai „Magyar Király"-szálloda szobaasszonya vasárnap este lement a vendéglőbe vacsorázni. Mig vacsorázott, emeleti szobájából egy 8 korona értékű óráját valaki ellopta. A szobaasszony az óralopással Dénes Mátyás hetest gyanúsította és az ellen tett jelentést a rendőrségen. A gyanúsításnak azonban nem volt semmi alapja s Dénes ártatlansága teljesen kiderült. Most más irányban nyomoz a rendőrség. Tarkaságok. A jo' vicc. Van Csabán egy úriember, aki többek között arról nevezetes, hogy kitűnő viccei és még kitűnőbb anekdótái vannak. Annyira ismeretes már erről az oldaláról, hogy minden valamire való szellemes viccet, vagy anekdótát neki tulajdonítanak. Hiába cáfolgatja, nem hiszik el neki, hogy nem ő mondta az anekdótát. A minap találkozott a Főtéren egyik ismerősével, aki már előre mosolygott reá. Mikor közel érnek, az ismerős már előre nyújtja a kezét: — Gratulálok ! Az is nagyszerű volt. — Micsoda ? — Az a kitűnő, elmés anekdóta, amit tegnap mondtál. — Melyik az ? - kérdé a humorista. Az ismerős elmond egy anekdótát. Csakugyan kitűnő volt, ugy hogy maga a humorista is nevetett rajta. — Csakugyan jó, bár nem én mondtam ! — Hogyan! — szól meglepetve a másik — hát nem te mondtad ? — Nem, de azért ne busulj. Holnaptól fogva én mondtam. A szórakozott koldusok Egy nagy ház udvarán egy sánta koldus szánalomra méltó hangon kiáltozott : — Szegény világtalan koldusnak adjanak pár garast! Az emeletről egy pár jószivü cseléd fillérei repültek a kalapjába, amely eredményei a koldus ntm nagyon volt megelégedve s még szívfacsaróbb hangon ordította : — Szegény világtalan koldus ! A háziúr éppen akkor lépett az udvarra. Meglátta a koldust, odament a mit sem gyanító emberhez és szigorúan rászólt: — Hallja, hiszen maga nem vak, hanem sánta ! Erre a koldus nagy zavarba jött ós hebegni kezdett: — Nem is ón vagyok vak, hanem a szegény társam. — Hát az hol van? — Az? . . . Odakünn a kapu előtt lesi, hogy nem jön-e a rendőr . . . Az egérfogó'. Egyik közkedvelt csabai iparos aki arról nevezetes, hogy nem nagyon utálja a jó hideg sört, különösen ha nincsen benne „hanzi": már hetek óta készült egérfogót venni. Utja azonban mindig a „Fiume" mellett vezetett el. Nem tudott ellentállani vágyainak és, mit volt mit tenni, bevonult „csak egy" pohár sörre. Ott aztán mindig talált kompániát, amellyel eldískurázott, elsörözött, úgyhogy ráharangozták a delet és igy természetesen nem lett az egérfogó-vételből semmi. Odahaza pedig mindig sűrűbben ós sűrűbben cincogtak az egerek ós a feleség nem győzött eleget bosszankodni, mikor a bácsit egérfogó nélkül látta hazamenni. A napokban virágos kedvvel érkezett haza délben, természetesen megint egérfogó nélkül. — Hol az egérfogó ? — kórdó a feleség. — Tyhü, a teremtésit I Megint elfelejtettem. — Nahát, én már nem rimánkodok többé. Fogd el te az egereket. — Ne bántsd, anyjuk, — feleli a férj — egeret ón úgysem tudok fogni, de rókát már most is fogtam l