Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-20 / 6. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. ügyminiszteriumban hivatalának elfoglalása céljából. A miniszterelnökség tisztikara szerdán délután 1 órakor tisztelgett a miniszterelnöknél. A tisztikar nevében Romy Béla miniszteri tanácsos üdvözölte Khuen-Héderváryt, aki az üdvözlésre adott szintén rövid válaszában kijelentette, hogy nem főnöke, de barátja akar lenni a tisztikarnak. Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisztert Ottlyk István adminisztratív államtitkár üdvözölte a tisztikar élén szerdán déli 12 órakor. Ugyancsak ez időtájban jelent meg Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter is hivatalában, hol szintén rövid üdvözlési aktus folyt le. Székely Ferenc, a kultuszminisztérium vezetésé/el megbízott igazságügyminiszter, szintén szerdán délelőtt jelent meg a kultuszminisztériumban, hol Molnár Viktor államtitkár és Náray-Szabó Lajos miniszteri tanácsost fogadták. Lukács László pénzügyminiszter csütörtökön foglalja el hivatalát. A Justh párt értekezlete. A Justh Gyula vezetése alatt álló Függetlenségi és ;48-as párt vasárnap délelőtt értekezletet tart, melyen egyrészt precizirozni fogja a Khuen kormánnyal szemben elfoglalandó álláspontját, másrészt pedig az önálló bank érdekében a királyhoz intézendő felirat ügyében hoz határozatot. A szerb királylány Budapesten. Heléna, szerb királyi hercegnő most Rómába utazik. Útját Budapesten szerdán félbeszakította és a „ Hungária "-ba szállt. Egy pár sétát tett a mi szép fővárosunkban, aztán folytatta útját az örök város felé. Darányi vacsorája. Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter pénteken este vacsorát ád a földmivelésügyi minisztérium tisztikara tiszteletére az Országos Kaszinóban. Ez alkalommal fog a tisztikartól elbúcsúzni. Incidens a tárgyaló-teremben. Az elnök és a védőügyvéd. Sajnálatos incidens játszódott le hétfőn délelőtt a gyulai kir. törvényszék egyik főtárgyalási termében. Az incidenst egy fiatal orosházai ügyvéd idézte föl, aki ugy látszik, nem volt még a gyulai törvényszéken, mert magaviseletével elárultata, hogy nincsen tisztában a helyi viszonyokkal ós a főtárgyalási terem berendezésével. Ebből kifolyólag heves összeszólalkozása volt a főtárgyalás elnökével, melynek során viselkedése az elnökkel szemben olyan volt, hogy a tárgyalás komoly méltóságát veszélyeztette ós nem lehet csodálkozni azon, ha az elnök erélyesebb és hevesebb kifejezésekre ragadtatta magát. Az eset a következő: Kökény Mihály dr, fiatal orosházai ügyvédnek egy bünügyben a védő tisztét kellett betöltenie a hétfői főtárgyaiások alkalmával. Az az ügy, amelyikben neki szerepelnie kellett, elsőnek volt kitűzve. Kökény dr. tehát 9 órakor annak rendje és módja szerint helyet foglalt a védők számára fentartott asztalnál, anélkül azonban, hogy az uralkodó szokások szerint a főtárgyalás elnökének, váradi Szakmáry Arisztid kir. itólőtáblai birónak bemutatkozott volna. Igy történhetett meg, hogy nem tudott semmit az időközben beállott változásról. Az ő általa képviselt ügyben ugyanis nem jelentek meg mindnyájan a beidézettek, ugy hogy e miatt el is kellett napolni a tárgyalást ós másik bűnügyet kellett elővenni.. A büntető-tanács 9 órakor elfoglalván helyét a teremben. Váradi Szakmáry Arisztid elnök felszólította a védőasztalnál ülő ós előtte ismeretlen Kökény dr.-t, hogy hagyja el a védők helyét és üljön a hallgatóság soraiba. Kökény dr. azonnal fel is állott, de nem a hallgatóság közé ült, hanem a tanuk padjára. Az elnök ekkor ismételten felszólította : — Kérem, mondtam már, hogy szíveskedjék a hallgatóság közé ülní. Az a tanuk helye. Kökény dr. engedett az elnök felszólításának és átült a hallgatóság soraiba, ahol a vele jött két orosházai orvossal csakhamar élénk diskurzusba elegyedett. Közben ugyancsak nyitogatták az ajtókat ós a beszélgetés, meg az ajtónyitogatás miatt olyan nagy zaj keletkezett, hogy az elnök nem tudta a kihallgatottat egyáltalában megérteni. A zaj oka után nézve, észrevette, hogy Kökény dr. az egyik orvoshoz hajolva, élénken beszél. Reászólt tehát újra: — Kérem az arat, ne beszéljen. Nem lehet hallani semmit a vádlott vallomásából. Kökény dr. erre felugrott: — Én nem beszélek. Vagy ha beszélek is, nem csinálok zajt! Az elnök: Hallgasson, ne zavarja a tárgyalást! Kökény dr. ekkor leült, de nem maradt nyugodtan. Újból odafordult orvos szomszédjához és beszélgetett véle. Közben az ajtónyitogatás sem szűnt, a zaj folytonosán tartott. Ez végre is kihozta sodrából váradi Szakmáry elnököt, aki boszantást látott abban, hogy Kökény dr. kétszeri figyelmeztetése dacára is beszélget s aki az ü ^yvédet tartotta a zaj egyedüli okának. Hevesen fakadt ki ellene: — Mégegyszer figyelmeztetem, hogy hallgasson. Ha még e figyelmeztetésem dacára s^m lesz csendben, letartóztattatom! A kellemetlen incidensnek ezzel vége volt, mert Kökény dr. eltávozott a tárgyaló-terembői ós panaszt tett Gálbory dr. törvényszéki elnöknél váradi Szakmáry táblabíró ellen. A büntető tanács másik két tagja egyébként helyesli az elnök eljárását, mert ők is hallották, hogy Kökény dr. hangosan beszélgetett és ezzel zavarta a tárgyalás menetét. JogászkörökLen az incidens most élénk vita és megbeszélés tárgya. Mint legújabban értesülünk, az összeszólalkozás mindkét részről kimagyarázásra talált s igy az ügynek nem lesz semmi folytatása. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, szeles időt jelez, elvétve csapadékkal. — Az idei sorozások. Bár újra dühöng az ex-lex és előreláthatólag sokáig fog elhúzódni, az alispán a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg már megállapította az egyes járásokban megejtendő sorozások napjait. É szerint a szeghalmi járásban március 2—5-ik lesz a sorozás, melyen polgári elnökként R e c k Géza fog szerepelni. Az orosházi járásban a sorozás lesz március 29-től ápr. 5-ig dr. L á s z ó Elek-, a szarvasi járásban ápr. 6—12-ig Z 1 i n s z k y István-, a gyomai járásban április 14-16-igKis s László-, a békéscsabai járásban ápr. 18—22-ig dr. Daimel Sándor-, a gyulai járásban április 23-án Ambrus Sándor, Gyulán április 25—26-ig ugyancsak Ambrus Sándor, végül a békési járásban ápr. 27—80-ig dr. Daimel Sándor polgári elnöksége mellett. Előreláthatólag e sorozásokból nem lesz semmi mert a mostani politikai helyzet mellett kevés kilátás van arra, hogy addig a viszonyok tisztázódni fognak ós az ex-lex is befejeződik. Ex-lex-ben pedig sorozni | nem lehet alkotmányos államban. — A vármegyei földadó bizottság. Ambrus Sándor alispán mindjárt a törvényhatósági bizottság után bejelentette a pénzügy miniszternek a vármegyei földadóbizottság megalakulását. Jelentést tett egyúttal azokról tagokról is, akik le mondottak. A pénzügy minister most lelhivja a bizottságot, hogy mielőbb üljön össze ós válassza meg elnökét. Elrendeli végül, hogy a lemondott két tag helyére póttagok hivandók be. — Eljegyzés. Ifj. Hornyacsek István, Selmecbányái nagykereskedő, Hornyacsek József, Csaba-erzsébethelyi vendóglős unokaöccse, eljegyezte J á n o s s y Margitot Debrecenből. — Áthelyezés Ez alatt a cim alatt egyik helybeli laptársunk azt a hírt közölte legutóbbi számában, hogy S z.'ern e r e Kálmánt, a csabai állomás főnökét február havában Szolnokra helyezik át. Mint illetékes helyről értesültünk, ennek a hírnek semmi komoly alapja sincs s laptársunkat csak félrevezette valaki. — A szeghalmi Körös-hid. Mint már j megírtuk egyszer, a szeghalmi Sebes| Körös-hid vasszerkezete teljesen elkói szült és már az átvétel is megtörtónt. ; Ennélfogva az alispán a „Danubius" | gyár még bent levő 12,400 koronáját is kiutalta a gyár igazgatóságának. — Közutak felülvizsgálata. A mult év i folyamán igen sok törvényhatósági közút építése nyert befejezést Békésmegyében. Már mult számunkban is adtunk hirt az alispánnak egy pár felterjesztéséről, melyekben az elkészült utak felülvizsgálatának elrendelését kérte. Most az alispán i hasonló irányú felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez az Öcsöd— ! mesterszállási és a Gyula—kótegyházai i készen levő közutak felülvizsgálatára ! vonatkozólag. — A postakocsik és a személyszállitás| A kereskedelmi miniszternek Békésvári megyéhez most érkezett leirata szerint ezután a személyszállításra be nem rendezett postakocsikon senkit sem szabad szállítani. A miniszternek ezt a szigorú rendeletét az tette szükségessé, hogy ujabb időben a postakocsisok sokat vétettek e régi szabály ellen. Jó borravaló fejében felvettek a kocsira teljesen ismeretlen egyéneket is, ami számos postarablást és gyilkosságot eredményezett. Legutóbb a borzalmas rétsági postarablást ós gyilkosságot is olyan egyének tudták elkövetni, akik a kocsisnak jó borravalót ígértek ós fölkéredzkedtek a kocsijára. A kereskedelmi miniszter intencióinak megfelelően a belügyminiszter az ilyen kocsikon való utazást kihágásnak minősiti, amelyért a kocsis 15 napig terjedhető elzárással ós 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, az utas pedig 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. — A békési adószedák fizetésemelése. Békés község képviselőtestülete egyik régebbi közgyűlésén az adószedők fizetését felemelte. Akadnak azonban manapság is elbusult magyarok, akik az adónak, ergó az adószedőknek is elvből ellenségei. Ezek a képviselőtestület határozatát megfelebbeztók a törvényhatósági bizottsághoz, mely októberi közgyűlésén tárgyalta az esetet. A bus magyarok pártolókra találtak a csabai parasztpártban ós mivel az intelligens elem távol volt akkor a gyülésteremből, egyesült erővel sikerült kivivniök, hogy a törvényhatósági bizottság leszavazta a fizetésemelést. De volt ám egy bökkenő. Az nevezetesen, hogy egy mákszemnyi indoka sem volt a leszavazásnak. Az állandó választmány javasolta, tehát kutyakötelesség leszavazni. A belügyminiszter most érkezett leiratában épen ez okból nem hagyta jóvá a törvényhatóság határozatát, hanem uj határozat hozatalát rendelte el. — Védekezés az árviz ellen. Bár Békósvármegyében az árvizveszedelem ellen mindenféle védőgátakat emeltek már, mégis még mindig alapos okai vannak rettegni,e veszedelemtől. Ezért az alispán minden évben meg szokta tenni a szükséges intézkedéseket a veszedelem elkerülésére. Most is terjedelmes rendeletet intézett a főszolgabirákhoz és községi elöljáróságokhoz, mely a szükséges intézkedéseket tartalmazza s egyszersmind kijelöli azokat a tisztviselőket, akiknek árviz esetén a védőmunkálatokat vezetniök kell. — Egy ármentesitö társulat szavazati jegyzéke. A Hosszufoki Armentesitő Társulat most terjesztette be az alispáni hivatalhoz, az 1910, 1911 és 1012 évekre szólló szavazati jegyzéket. E szerint a társulatban összesen 839 szavazat van, mely az ártér arányában következőképpen oszlik meg : Gróf Almási Dénes 70, gr. Wenckheim Frigyes 162, gróf Wenckheim Dénes 62, a békési kisbirtokosság 35, a körösladányi 36, a vésztői 33, a mezőberónyi földes gazdák 37 ós végül Békés község 24 szavazattal rendelkeznek. — Betörök garázdálkodása. A csabai csendőrség nem régen tartóztatta le Szegeden azokat a veszedelmes betörőket, akik Csabán oly sok kereskedőt megkárosítottak már. A betörések azonban — amint látszik - ennek dacára sem szűnnek meg. Kettő-három helyébe támad ujabb kompánia. Kedden éjjel például Kádár József vasut-utcai üzletét akarták szerencséltetni látogatásukkal. A rollót már majdnem felfeszítették, de — ugy látszik — valaki meg zavarta őket „nemes" munkájukban és a betörés nem sikerült. A csendőrség nyomozást indított ez ujabb banda után is. — Halál az állomáson. B a 11 a n g ó György földmives kedden délelőtt a csabai vasúti állomáson, miközben egyik ' ismerősével, beszélgetett hirtelen öszszesett ós meghalt. A szerencsétlen embert szívszélhűdés érte. — Harc az utcán. Bácsik Pál és C s a n k ó János, békéscsabai legények szombaton este a Szarvasi-ut környékén összeszólalkoztak egy harmadik legénnyel, L i p t á k Jánossal. Lipták csak egyedül volt s igy nem tehetett mást, minthogy revolveréből rálőtt támadóira. De csak egy lövést tehetett, mert a következő pillanatban a két legény rárohant és alaposan megverte. Még számos késszurást is ejtettek rajta. Az éjjeli harcosok ellen a rendőrség megindította az eljárást. — Félévi jelentés a miniszterhez. A közigazgatási bizottságnak minden félév végén jelentést kell tennie a belügyminiszterhez, a vármegyében egy félév alatt történt közérdekű eseményekről. E jelentésnek ki kell terjeszkednie az egyes tisztviselők ellen indított és folyamatban levő fegyelmi ügyekre A most felküldött jelentésből kitűnik, hogy csak a gyulai és gyomai járásokban nem voltak fegyelmi ügyek. A többiekben fordult elő egy, sőt több is. — Békésmegyei zenész sikere. M e nd ö 1 Ernő orosházai ev. kántortanító és orgonista, ismert jeles zenész, folyó hó 12-én Budapesten, az Országos m. kir. Zeneakadémián, a középiskolai ónekés zenetanári képesítés alapvizsgáját kitüntetéssel tette le. Ez reá és vármegyénkre annál is inkább kitüntetés, mivel az országszerte jelentkezők közül, számszerint 146-ból, eme sikerben csak hatan részesültek. — Haladó iparosok. Klein Vilmos és Német (Nyemecz) Károly, csabai lakatosmesterek az aradi fémipari szakiskolában legutóbb megtartott mérlegjavitó tanfolyamot ugy elméletileg, mint gyakorlatilag sikerrel elvégezték és a mórlegjavitásból képesítést nyertek. — A csabai Zenede hangversenye. A Gyöngyösy Gusztáv vezetése alatt álló Békéscsabai Városi Zenede növendékei vasárnap délután 3 órakor vizsgálati hangversenyt rendeznek a városháza nagytermében. A hangverseny tiszta jövedelmét a zenedében megteremtendő „Ösztöndijalap"-ra fordítják, ami nagyon üdvös cél. A hangverseny belépő-dija 60 fillér, diákjegy 30 fillér. Az előreláthatólag igen szép sikerű hangversenyt ajánljuk a közönség figyelmébe. — Rablógyilkossági kisárlet Füzesgyarmaton. Megírtuk már, hogy C s a t ó Sándor, füzesgyarmati vendéglősre a mult hét egyik sötét estéjén valaki rálőtt, aztán kiugrott a szeges kerítésen. A szegbe akadt kötőfoszlány alapján a rendőrségnek csakhamar sikerült kinyomoznia az éjjeli támadót Lánczi Imre körösladányi 18 éves suhanc személyében. Lánczi bevallotta, hogy Csatót családjával együtt ki akarta irtani és pénzüket elrabolni, hogy Budapastre utazhasson. A legényt beszállították a gyulai ügyészség fogházába. A divat. Aki most, amikor a társaságos idény már elérte tetőpontját és itt a farsang, azt tudja mondani, hogy mindenre ráér és betudja osztani az idejét, igazán nagy mester. Mennyi gondja van egy társaságos asszonynak, különösen, ha még törődik valamennyit az otthonával, a gyermekeivel. Az egyletek talán soha sem működtek annnyit, mint most, a hangversenyeknek se szeri, se száma ; I egyik premiére a másikat követi; a I zsúrok, a házimulatságok elfoglalják a naptár legnagyobb részét. Ezt mind j nyilvántartani, a vállalt kötelességeknek megfelelni, bizony nem kicsiség. Mindehhez pedig ruha kell, de nem I olyan sok, amint azt a legkevésbé tapasztaltak hinnék. A fődolog, hogy ne essünk mindjárt kétségbe, ha egy-egy ruhánkra kimondták a szentenciát, hogy már nem egészen divatos, mint ahogy ez éppen a minap megesett egy fiatal hölgyei, amikor azt mondták neki, hogy szkunkprómes lila oroszkabátos ruhája már nem felel meg a legújabb divatnak. Elsőbben is az orosz kabát egyik legújabb forma, tehát divatos most is még és az lesz sokára, akár kimondják rá a halálos ítéletet, akár sem. Aztán meg, még ha ugy volna is, amiért máról holnapra a „kreálók" ujat terem- > tenek, az állítólag nem egészen divatost azért még nem kell elvetni.