Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-02 / 44. szám

5 — Eljegyzés. Gulyás Samu oros­házi polgári iskolai tanár eljegyezte D é­n e s Ilonkát, Dénes Lajos épitési vál­lalkozó leányát. I A vésztői gazdasági takarékpénztár alakuló közgyűlése. A vésztői gazdasági takarékpénztár r. t., mely, mint már ir­tuk, az Aradi Ipar és Népbank közre­működésével alakult, a részvényesek élénk érdeklődése mellett vasárnap tar­totta alakuló közgyűlését. Elnöke Mar- | h á s András földbirtokos volt, ki a nagy- I számban megjelent részvényeseket üd- I vözölvén, rámutatott azon fontos köz gazdasági érdekekre, melyeknek szol­gálatában az uj pénzintézetnek működni kell és fog is. Az alapítók az intézet igazgatóságának elnökévé: Marhás András földbirtokost, alelnökévé : N a g y János földbirtokost, tagjaivá: T ó t h P. Ferenc földbirtokost, G.r ó s z Lajos ter­ménynagykereskedőt,' Ökrös Sándor rakereskedőt, Farkas Gyula, Szabó Mihály, Harascsák István és Y a r g a János földbirtokosokat, Keresztes Ferenc szöllőbirtokos, ésDusbaba Vilmost, az Aradi Ipar ós népbank fiók­intézete ügyvezető igazgatóját nevezték ki. A részvényesek a felügyelő bizott­ság elnökévé : K i s Márton nagykeres­kedőt, tagjaivá : M i k e Béla, Mar­hás Gy. Sándor földbirtokosokat, W e i n f e 1 d Bernát fakereskedőt és H a r t e 1 Ferencet a megyei fiókintézet pénztárnokát, póttaggá pedig Fekete János földbirtokost választották meg. Mint a fenti névsorból látható, a vésztői birtokosság legtekintélyesebb tagjai vesznek részt az igazgatóságban ós felü­gyelő-bizottságban, kiknek vezetése alatt az uj intézet életképessége ós felvirág­zása biztosítva van. Az intézet működé­sét csak jnlius hó 1-én fogja megkez­deni. — A korcsmák és a békési választás. A választási harcokban, mint mindenütt, ugy Békésen is a szenvedélyek ural­kodnak. Ezt a szenvedélyt pedig ugyan­csak növelik a korcsmák, ahol a sza­vazók bátorságot szednek magukba a ,elölt urak zsebére és jóvoltából. Az or­szág több helyén, igy például Makón is olyan magasra csaptak a szenvedé­lyek hullámai, hogy a választási elnö­kök, a nagyobb bajok kikerülése cél­jából, a korcsmák bezárását kérték az alispántól. Hasonlóképen cselekedett dr. Márk Ferenc, békési választási elnök s, kérve az alispánt, hogy rendelje el i korcsmáknak a választás napján való bezáratását. Ambrus alispán azon­ban a kérelmet elutasította. — A katonák aratási szabadságolása. Tagadhatatlan, hogy a katonaság sok erőteljes munkáskezet rabol el, különö­sen a mezei munkától. Annak a sok iratási sztrájknak, melyek az utóbbi évtizedben dühöngtek, tulajdonkópeni }ka az, hogy kevés a munkás, a meg­évők pedig épen ennél az oknál fogva 'átartiak és követelődzők. A hadvezető­ség humánus gondolkozására vall, hogy iz olyan katonákat, akik már második ívüket szolgálják, az aratás idejére sza­sadságolja. A honvédelmi minisztertől ) tárgyban most terjedelmes leirat-ér­kezett a vármegyéhez, mely a jövő ívre szólólag foglal magában intézke­lóseket, mivel erre az évre még tavaly negtörténtek az intézkedések. Közli a niniszter, hogy a katonák 3 heti sza­jadságra tarthatnak igényt aratáskor, felszólítja egyben a főszolgabirákat, íogy a szabadságolás föltételeire nézve )któber 15-ig terjesszenek be hozzá elentést. A miniszter leiratát az alispán ;özölni fogja a szolgabirákkal. — Megjutalmazott tanitók és óvónők. legirtuk már, hogy Békósvármegye a '.özmüvelődési alapból 1000 koronát zánt az idén is a magyar nyelv okta­ása terén kiváló sikert elért tanitók, lletve óvónők jutalmazására. A javas­aiba hozott tanítóknál, illetve óvónők­lél egy bizottság kiszállt, hogy meg­izsgálja a tanítást. A bizottság jelen­ése alapján hozta meg aztán a mult énteken döntését a közművelődési bi­ottság Ambrus Sándor alispán el­öklete alatt. Eszerint Szeghalmi ryula szeghalmi ref. tanitó 300 koronát, r h r i n Károly ós L o y k ó Vilmos ókéscsabai tanitók 200-200 koronát, í á n d o r Adolfné, Tóth Emilnó és . á s z 1 ó f f y Rózsi szarvasi óvónők edig 100—100 korona jutalmat kapnak, zenkivül a három tanitó kitűnő tanú­éi között könyveket és pénzbeli jutal­lakat fognak kiosztani. Erre a célra X) koronát szavazott meg a bizottság. — Esti vonat. Kondoros e hó folya­mán visszakapja a nagyon hiányzó esti vasút összeköttetést. Az érdem e tekin­tetben Fábry Sándoré, kinek közben­járására sikerült ennek kieszközlése. — Uj ügyvédjelöltek. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. S a­1 a c z Aladárt, K u 11 i k Sándort és K o vá c s Bélát az ügyvédjelöltek lajstro­mába felvette. Mind a három ügyvéd­jelölt dr. M á z o r Elemér szarvasi ügy­védnél van joggyakorlaton. — Arany ós ezüst tárgyak árverezése. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesü­letnél elzálogosított, de ki nem váltott arany és ezüst zálogtárgyak elárvere­lése e hó 9-én d. u. 2 órakor az intézet helyiségében tartandó árverésen fognak eladatni. — Egy ármentesitő társulat gyűlése. A Hosszufoki Ármentesitő Társulat vasár­nap tartotta közgyűlését, melynek a ren­des folyó ügyeken kivül egyik érde­kesebb tárgya a dr. P a p József ós K o­v á c s Albert lemondása folytán meg­ürült két választmányi tagsági hely betöltése volt. A közgyűlés a két ál­lásra dr. S a i 1 e r Vilmost ós M e g e 1 e Bélát választotta meg. — Öngyilkos szerelmesek. A nagy sze­relem megint csinált Öcsödön egy tra­gédiát, melynek hősei egy elvált asz­szony és egy legény. J ó z s a Lajos egy szemrevaló csinos fiu ós K a k u­c s i Bóninó már régen szerették egy­mást. A fiatal asszony épen a legény miatt vált el az urától. Annak azonban, hogy egymáséi legyenek, nagy akadá­lyai voltak a legény szülei. A szerelme­sek végtelenül el voltak keseredve, ezért elhatározták, hogy együtt mennek a halálba. A mult hót csütörtökón aztán végre is hajtották halálos elhatározásu­kat. Józsa Lajos egy revolvert kerített és homlokon lőtte az asszonyt, aki jaj­gatva esett össze. Aztán magára tett négy lövést. A lövések közül azonban egyik sem volt halálos. Ekkor elhatá­rozták, hogy a Körösbe vetik magu­kat. Bele is ültek egy csónakba ós ki­eveztek a folyó közepére, ahol a sú­lyosan sebesült legény elszédült, kiesett a csolnakból ós belefúlt a vízbe. Az asszony elájult. Csak nagysokára talál­tak rá a legény holttestére ós a csol­nakra a járókelők. Az asszonyt, akiben még volt élet, ápolás alá vették. Élet­benmaradásához azonban kevés a re­mény. — Vízvezeték Szarvason. Dr. R e is­m a n n Adolf és társai szarvasi lakosok az alispántól nem régen ártézi kut fúrá­sára kertek engedélyt, mely ártézi kut vizét vízvezetéki cóíokra szándékoznak felhasználni. Az alispán a bemutatott tervek alapján intézkedett az engedé­lyezési eljárás meginditasa iránt. — A körö>ladányi vágóhíd. A szépen fejlődő Körösladány község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésén elhatá­rozta, hogy mostani, szűknek és cél­szerűtlennek bizonyult vágóhidját ki fogja bővíteni. Az elkészített tervek és a költségvetés szerint a kibővítés 10401 koronába kerül. A képviselőtestület el­fogadván a terveket és költségvetést utasította az elöljáróságot, hogy az ár­lejtést hirdesse ki, hangsúlyozván az ár­lejtési hirdetményben azt, hogy az épít­kezési munkálatokat 1911 május 31-re be kell fejezni. — Revorveres merénylet, amely — csü­törtököt mond. Végeredményben kacag­tató szerelmi történet játszódott le va­sárnap este Gyulán. A történetnek három hőse van : Pulner Erzsike egy szép 16 (•ves varrólány, az ok, Greguska János borbélysegéd, a cselekvő és egyúttal szenvedő hős,továbbá Groszmann Endre a hatalmas harmadik. A szép Erzsike és Greguska szerelmesek voltak egymásba nagyon, de nem sokáig, mert közbe lé­pett a gazdag/mószáros Groszmann és csengő aranyaival elfordította a kis lány szivét a szegény borbély legénytől. Vasárnap este Greguska találkozott Er­zsikével az utcán és kérdőre vonta. A leány ridegen kijelentette, hogy szive most már másé és faképnél hagyta a fájdalomtól szinte őrjöngő legényt, aki hazafutott a revorveróórt és egy ne­gyedóra múlva ott termett Pulnerók­nál, ahol már akkor össze volt gyűlve a menyasszony és vőlegény családja. Greguska elszántan kiáltotta : — Meghalunk mindaketten! Erre Erzsike felé irányítva elcsattan­totta a revorvert, amely — csütörtököt mondott. A következő pillanatban Grosz­man ott termett és kicsavarta Greguska kezéből a revorvert. Aztán annak a rendje és módja szerint elpáholta. Kisült aztán, hogy Greguska izgatottságában elfelejtette megtölteni a revolvert. — Tüz Szarvason. Vasárnap reggel nagy tüz pusztított Szarvas határában. Reggel hét órakor kigyulladt M a g i­n y e c z Pál gazda tanyája ismeretlen okból s a lángnyelvek az egész tanyát elhamvasztották a padláson felhalmo­zott takarmánynyal ós kamrában levő gabonával együtt. A kár 2400 korona. A tanya biztosítva nem volt. Gaal Mózes mesedélutánja. A szarvasi iskolák ünnepe. A politikai és társadalmi élet mai elszomoritóan zavaros hullámverései kö- [ zött jól esik lelkünknek, ha itt-ott a kultura s különösen a zsenge-ifjuság nevelés-oktatás ügyének üdítő kristály­tiszta forrásvizében gyönyörködhetünk. A szarvasi állami polgári leányis­kola igazgatójának, Weinberger Fanninak sikerült megnyernie Gaal Mózes székesfővárosi főgimnáziumi igaz­gatót, a kiváló ifjúsági írót, hogy a leányiskola részére mesedélutánt tartson. Gaal vasárnap a déli vonattal érke­zett Szarvasra. A vasúti állomáson a pol­gári és elemi iskola növendékei, élükön az igazgatóval és tanítónőkkel, nagy kö­zönség jelenlétében fogadták és üdvö­zölték az édes szavú mesemondót. Majd az Orosházáról érkezett vendégekkel együtt kosszu kocsisorban vonult be a közönség a polg. leányiskola épülete elé. Az iskola bejáratánál szintén üdvö­zölték a növendékek s örvendett az a kisleány, ki egy virágcsokrot nyújtha­tott át a kedves „Mózsi bácsi"-nak. Meg­ható, édes jelenség volt ez a szives fo­gadtatás. Az előadás a városi színkörben dél után 5 órakor kezdődött. A műsor a polg. leányiskola III—IV. osztály növendékei által „Lágyan cseng az estharangszó" kezdetű, négy szólamú karban előadott ének nyitotta meg. A gonddal betanult és szabatosan előadott énekszám után Gaal Mózes meséi következtek: „A mun­kácsi vár asszonya és gyermekei" cím­mel az igazi magyar asszonyról, a gyer­mekeit rajongásig szerető édes anyáról és az önfeláldozó hitvesről művészi szé­pen, a megindításig elragadóan beszólt. Zrínyi Ilonának, ennek a történetünk­ben kimagasló magyar asszony alakjá­nak hármas képét olyan csodás színe­zettel festette meg a mesemondó s azt olyan alakban tárta az ifjúság elé : le­hetetlen, hogy minden ecsetvonás be ne vésődött volna zsenge lelkükbe, szi­vükbe. Előadásának másik része : „Vidám mese egy parányi napszá­mosról" szintén igen kedves tárgy volt, mely állandóan derültségben tartotta a közönség kicsinyét és nagyját egyaránt Az előadás végén zajos tapssal és ól­jenzéssel jutalmazták a mesemondó ked­ves „Mózsi bácsit." Ezután az elemi leányok I—II oszt. növendékei által bemutatott „virágtánc" következett, mely igen bájos jelenség volt. A mesedélután műsorát a polg. leányiskola II—III. és IV. oszt. növen­dékei által precizilással előadott „ősz" cimü, háromszólamu dal fejezte be, mely megérdemelte a kitüntető tapsokat. Kétséget sem szenved, hogy a szé­pen sikerült mesedélutánról minden növendék kedves emlékkel ós kellőleg nem is mérlegelhető szellemi haszonnal távozott el. Bárcsak ez a mi szeretetre­méltó nagy mesemondónk által megje­lölt ut követőkre, s az általa elhintett szellemi mag sok helyen termékeny földre találna, nevelés-oktatás ügyüuk végtelen előnyére. S A M 101." törvényesen védett szakorvosi száj- és fogápoló-szerek, Minden eddig létezőnél tökéletesebb és meg­bízhatóbb szerek, melyek a legújabban meg­állapított tudományos és klinikai vizsgálatok alapján egyedül sikeres és helyesnek talált alapelvek szerint készülnek. Használati uta­sitás szerint eljárva, a fogakat megvédik a romlástól. Végtelen kellemes szájíz. Ideáli­san tiszta száj ós fogak. Tanügy. * Évzáró vizsga. A békéscsabai m. kir. állami gazdasági és háztartási iskola évzáró vizsgája június hó 4-én, szomba­ton délután fél- négy órakor fog meg­tartatni a vágóhíd mellett levő gazda­sági telepen. Amidőn jelzem, miszerint ugy a fiuk, mint a leánytanulók által készített slöjd-, kési- ós háziipari mun­kák vizsga napján és junius 5 én va­sárnap közszemlére lesznek kitéve s az érdeklődő t. közönség által magtekint­hetők, ugy a vizsgára, mint a munka­kiállitásra az állami isk. gondnokságot, községi elöljáróságot, a gazdasági egye­sületet, gazdaköröket, szülőket s a gaz­dasági tanügy iránt érdeklődőket tisz­telettel meghívom. Makay István, igaz­gató. TÖRVÉNYKEZÉS. § A csendörök rágalmazója. Szabó Imre szarvasi lakost lopás gyanúja miatt hallgatták ki a szarvasi kir. járásbiró­ságnál. Szabó a bíróság előtt azt állí­totta, hogy Polgár József ós K ő­v á r y Mihály csendőrök két patkó közé szorították a kezét s ugy kényszeritet­tók olyan vallomásra, amilyet ők akar­tak kicsikarni. Ez azonban, mint a vizs­gálat kiderítette, nem volt igaz. A gyu­lai törvényszék tekintettel arra, hogy egy vádlott védekezési szabadsága sem terjedhet annyira, hogy a bíróság előtt mást, vagy másokat valótlansággal rá­galmazzon, nem is állapította meg az állítás igazságát, hanem Szabó Imrét hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt három napi fogházra ítélte. § A szeghalmi legények. A sárréti le­gények általában híresek arról, kogy szeretnek virtuskoddni, különösen ha fejükben van az a bizonyos jóleső má­mor. Neki mennének azok akkor török­nek, tatárnak, németnek. De mivel olyan­fajta nációk azon a környéken egyálta­lában nem léteznek, hát egymásnak szoktak menni. Ilyenformán vi'rluskod­tak 1910 január 6án Pásztor Ferenc, B Szabó Lajos és Farkas Sándor is. Valamelyik korcsmában felöntöttek a garatra és nagy kurjongatással vonul­tak végig az utcákon. A szeszélyes sors összehozta őket B. N a g v Mihállyal és S. Balogh Sándorral. Nem is kellett nekik több. Útját állották a két legény­nek, szóváltásba keveredtek velük ' s mikor azok sem akarták hagyni magu­kat, nekik támadtak. Nagy csetepaté tá­madt, pmelynek eredménye az lett, hogy a két legénynek véres fejjel, dagadt áb­rázattal kellett ott hagyni a csatateret. A gyulai törvényszék hétfőn ítélkezett a nagyvérü legények fölött, akik azzal védekeztek, hogy nem ők kezdték a verekedést, hanem Nagyék. Hogy aztán azok húzták a rövidebbet, ők arról nem tehetnek. Ez a védekezés azonban nem nyert beigazolást. A bíróság ennélfogva a főhőst,. Pásztort 3 hónapi-, a másik kettőt pedig 2—2 hónapi fogházra ítélte súlyos testisértés vétségéért. Az elitél­tek felebbeztek. § Leánykereskedés. Rác János 22 éves gyulai muzsikus cigány a mult év augusztus havában megismerkedett egy H a 1 á s z y Mária nevű 20 éven aluli tisztességes lánnyal, és a tapasztalatlan naiv teremtést mézes-mázos szavakkal, ígérgetésekkel rábirta arra, hogy men­jen be vele Török József mulatóhe­lyére. A szerencsétlen lány csak akkor tudta meg hova került és kétségbeesett erölködöst fejtett ki, hogy elmenekül­hessen. Ez azonban csak egy heti ott­tartózkodás után sikerült, amikor Tö­rökék kiengedték. A leány azonnal fel­jelentést tett a társaság ' ellen. Rácot, Törököt ós a feleségét kerítés bűntet­tével vádolta az ügyészség. Ők azon­ban kereken tagadtak mindent, a tör­vényszék azonban beigazoltnak látta a, büntettet s Rácz Jánost 3 hónapi fog­házra, a Török házaspárt pedig hat­hat hónapi börtönre ítélte. Mind a hárman fellebbeztek. Hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság közhírré teszi, hogy a Msgfizethetlen előnyük, községi épületek szokásos ovi javítása U A. MAM U n nr» v* n I n r rYl A AT-r w\ A /v TT A /-4 hogy rendszeres használat mellett megvéd a heveny fertőző betegségektől (vörheny, kanyaró, torokgyik súb.) és azért gyerme­kek részére már ez okból is különösen ál­dásos a használatuk. Idelális szép és jó fogkefék. Kapható használati utasítással Dobay Kálmán „Vöröskereszt" drogériájá­ban, Vasut-u^a. Nagy üveg szájvíz 2 ko­rona, egy kis üveg I korona 20 fillér. Fog­por I korona. Fogkefe I korona 40 fillér. folyó évi junius hó 6-án, délelőtt II órakór fog a községház tanácstermében nyilvános zsóbeli árlejtésen kiadatni. Bánatpénz 10%. Feltételek és a költségvetés a községi mérnöki hivatalban megtekinthetők, le­másolhatók. Békés, 1910 május 20-án. V. Szathmáry Gábor, K. Nagy Gábor, első jegyző. bíró

Next

/
Thumbnails
Contents