Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-02 / 44. szám

6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT Békéscsaba, 1910. május 2 Mikor négy évvel ezelőtt szétkergették törvénytelenül a parlamentet, akkor senkinek sem jutott eszébe tiltakozni ellene, most pedig ilyen kicsiségért is tiltakoznak ? Javasolja, hogy a közgyűlés egyszerűen térjen napirendre az átirat fölött. Áchim L. András nem ért, mindenben egyet az előtte szólóval. Ő nem pártszempontokból birálja azt a botrányt, amelynek szem- és fültanuja volt. Fellázadt benne mint férfiban a ver, mikor látta, hogy hányan támadnak egy öreg emberre. Látta, hogy dobálták felé tintatartót, könyveket és mégis a tettesek gyáván a pad alá bújnak, tagadnak. A koalíció nem teljesítette, amit ígért, becsapta az országot, ezzel a tettével pedig bekoronázta működését. Határozottan az elitélés mellett van, mert a nemzet nem azért küldi képviselőit a parlamentbe, hogy ott verekedjenek, hanem hogy dolgozzanak és üdvös törvényeket alkossanak a nép javára. Elfogadja az állandó választmányjavaslatát. Áchim szavait — ami ritkán történik meg — zugó helyeslés kisérte az egész teremben s annak hatása alatt a közgyűlés hozzájárult az állandó választmány javaslatához, vagyis elitéli a panc.nenti botrányt. Udvarhely vármegyének az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete tárgyában küldött köriratát tudomásul vette a törvényhatósági bizottság azzal az indokolással, hogy ez ügyben az állami tisztviselők hatalmas testületének kell megtennie a szükséges lépéseket. A vármegyei házipénztár és a pótadópénztár 1909 évi számadásait, melyek szerint a házipénztárnál 246666 kor. hiány, a pótadópénztárnál pedig 124101 korona megtakarítás mutatkozik.: tudomásul vette a közgyűlés. A községi jegyzői nyugdijalapnál az 1909 évi számadás szerint 4867 38 kor. hiány van. A községi jegyzői fizetési alap" állása pedig 1646 86 kor. A hiány eltüntetésére az volt az'állandó választmány javaslata, hogy az összeget 4y

2 százalék mellett kölcsön vegye a vármegye. A közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát A közkórház ügyei. Moldoványi János vármegye II. aljegyző előterjesztette a vármegyei közkórház 1911. évi költségvetését. E szerint a közkórház összes kiadásai 589,000 koronában vannak előirányozva, r*rely lényegesen magasabb a mult évinél. Ezt az emelkedést az építkezések folytán előállott több uj tétel idézte elő. Ilyenek : 1 uj főorvosi és 1 szemorvosi állás rendszeresítése, az építkezésre felvett 766.000 korona törlesztése, mely évente 39000 koronára rug. Az emelkedő kiadások fedezése céljából a napi ápolási dijakat 198 koronára emelik fel. A dijak ezután a következők lesznek: I. osztályon 10 korona, II. osztályon elmebetegek 4, a többiek 5 koronát fizetnek. Az első osztályú, sőt még a második osztályú betegekre is ráfizetett a régi ápolási dijak mellett a vármegye. Az elmebetegek dija azért kevesebb, mert azok rendszerint huzamosabb ideig szoktak a kórházban tartózkodni. Dr. S i m o n k a György nem helyesli az ápolási dijak emelését, mert a szegényebb néposztályra való tekintettel, az ápolási dijaknak minimálisoknak kell lenni. Nem helyesli ezenkívül azt sem, hogy a kórház világitásat a villamos részvénytársaság eszközli, amely lyel már meg is kötötték a szerződést. Ha a kórháznak saját villamos telepe volna, ezreket lehetne megtakarítani, mert sokkal olcsóbba kerülne. Indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság utasítsa a kórházi bizottságot, szerezze be a szükséges adatokat és tegyen a közgyűlésnek előterjesztést a kórház saját villamos üzeme tárgyában. Ambrus Sándor alispán készséggel hozzájárul Simonka indítványához és kijelentheti, hogy a kórházi bizottság is készséggel vállalkozik az adatok összegyűjtésére. Gyűjtötte ezelőtt is, de a miniszter nem engedélyezte a külön villanytelepet. A közgyűlés a költségvetést Simonka indítványával együtt elfogadta. A közkórház 1909. évi számadása szerint 17,700 korona megtakarítás éretett el. Ez összegből dr. Luxemburger György fogorvosnak, ki a szegényeket ingyen gyógykezelte, 3C3 korona tiszteletdíj kiadását javasolta az állandóválasztmány. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A most folyamatban levő építkezések miatt a kórházi gondnokot és néhány szolgát ki kellett lakoltatni a kórházból. A gondnoknak 780 koronát szavazott meg a közgyűlés lakbérre és fizetésre. A szolgák 200—200 koronát kaptak. A közúti alap és mások. A vármegyei közdűlő utak állapotáról szóló jelentés tudomásul szolgált. A megye épités alatt levő és ter\b3 vett közutainak költségei 1.578000 koronára rúgnak. A kereskedelmi miniszter még a mult év folyamán elrendelte a vizsgálatot abban az irányban, hogy a közúti alap képes-e ezt a nagy terhet megbírni ? A vizsgálat azzal az eredménnyel végződött, hogy a közúti alap 492,000 koronát nem tud fedezni. Mi kor a miniszter erről értesült, annak a nézetének adott kifejezést, hogy a vármegye módosítsa az uti programmot s egyes utak építését későbbre halassza. A törvényhatóság nem nyugodott bele a miniszter e döntésébe, hanem azzal a tervvel áll elő, hogy a hiány pótlása céljából a régebben felvett kölcsön fizetési határidejét kitolja ós ujabb köls annak a párájából, ha felszállt, vagy lomhán szétterjengett, szőtte a kombinációit az időjárásra nézve. Az öregapám még nagyobb ur volt. Az külön karszéket tartott a kovácsmühelyben, ahol az utasok a lovakat patkoltatták. Ebben a karszékben nyaralt. Újságot nem tartott. A patkoltató furmányosok hozták és terjesztették a híreket. Amint közeledik az idő, hogy apáimhoz kell mennem, ugy nő bennem a vágy életmódjukat is felvenni. Ebben a vágyódásban szemeltem ki magamnak horpácsi kúriát. Megkérdeztem a nevezetességeit. Van benne, azt mondják, egy fa, amely alatt Rákóczi ült. No ez éppen szükséges. Ez sokat ér. Minden jóravaló kúriához kell ilyen fa, amelyre gőgös legyen a tulajdonos. Az semmit se tesz, hogy igy aztán matematilag kiszámitható a Rákóczi életéveiből, hogy egyebet se tett, mint a fák alatt ült. Van benne egy^patak, mely végig folyt a kerten, öreg fűzfák szegélyezik s fehér marmancs virágok himbálják pártáikat a tükrében. Az egyik fűzfán van egy gólyafészek is. Gó yafószek a felvidéken! No már ennek enyémnek kell lennie. Elmondják, hogy a trágyadomb az udvaron éktelenkedik. Hát nem tesz semmit. Azt tartják a gazdák, hogy a ki sokáig szagolja, sokáig él. Kerekes kut zörög az udvaron. A kúria kapuja pedig akkor lehetett utoljára becsukva, mikor Szontágh Pál még pozsonyi diétán ült, páfrányok és dudvák tenyésznek a két Korhanyó szárnya közt. Hát gyönyörűség az ilyen ? Kikérdeztem a „skvarka" összes nemzetségeit. Van egy nagy fekete fenyő a kertben, melyet a kereskedő árbocnak akart megvenni a kegyelmes úrtól egy óriás angol hajóhoz. Szent Isten! — Megdermett bennem a vér. Milyen veszedelemben forogtam. Hátha eladta volna. i Aztán kérdeztem a birtok hibáit is. Hogy nem terem meg benne a repce. Mit bánom én ! Nem akarok repcét termeszteni. Hogy a rét füve közt guzsalyka van, nem szereti a marha. Hát a marha baja, nem a birtóké. Hogy azt mondta, hozzá tartozik a birtokhoz mintegy harminc-negyven holt zsidó is. T. i. valaha zsidótemető volt az egyik végiben. Ejh no, hát mi van abban ? Sőt még talán jó. Az apáink többnyire az eleven zsidók miatt pusztultak el. A holt zsidók bizonyára kevésbé veszedelmesek. Azt is hibául hozták fel, hogy a lakóházon szolgalom van, az egyik szobáját át kell engedni négyszer évenként templomnak. Nekem még ez is tetszett. Miért ne engedném át szívesen lakásomat az Istennek ? Végre is jobb, ha ő szállásol nálunk, mintha mi költöznénk ő hozzá. Mindezek egy percig se rontották meg a kedvemet, mert mindent meg megdöntött, minden habozást elsepert a birtoknak az a dicsérete : — No, ha néha néha, ide jön az ur pihenni, itt még a madár se találja meg. Ez volt a legédesebb maszlag, legragadósabb lép. Nem állhattam ellen többé, megvettem, s aki csak megkérdezte, hogy hol fekszik a „skvarka", igyekeztem félrevezetni. — A felvidéken van, az északi szóleség 48-ik foka alatt, Kassától balra, Pozsonytól jobbra, Esztergommal vis á vis. Pesttel egy parton, 350 méterre a tenger szine fölött. Ha vasút járna arra, hát oda lehetne érni innen másfél óráig a gyorsvonaton. Aki ebből ki nem igazodott, még beljebb bonyolítottam a részletekkel. A világ mindössze annyit tudhatott, hogy négy kutya van a birtokon. Kikről egy ismertető tárca szólott. Ugy mentem oda nyaralni, hogy ott még a madár se akadhat rám ... csönt vesz fel. A mininiszter ezt nem tartotta lehetőnek, bár nem ellenezte. Az alispán ekkor érintkezésbe lépett a pénzintézettel s a tárgyalás eredménye az lett, hogy lehet 435,000 koronás kölcsönt felvenni. Ennek a törlesztésére bő fedezet van. Az eredeti programm szerint ugyanis 190 kilométer hosszú útnak kellett volna kiépülni, de 11 kilométerrel kevesebb épül ki. EzenKivül 38 kilométer hosszú útrészen az úttest 4 méter helyett csak 2i/2 méter széles lesz. Már ez által is jelentékeny megtakarítás érhető el. Az állandó választmány javasolta, hogy a törvényhatósági bizo'.tság kérje a minisztertől a kölcsön engedélyezését és kérje egyúttal a már régebben megígért 2.000,000 korona kiutalását is. A közgyűlés a javaslathoz hozzájárult. A Gyermekszanatórium Egyletbe, tekintve az egylet humánus célját a vármegye 1000 koronával alapitó tagul belépett. Az összeget 5 év alatt fizeti ki 200 koronánként. Tótkomlós község azt kérte, hogy a csabai ós szarvasi utakon levő, mintegy 4 kilométer hosszú, esős időben szinte járhatatlan útrészeket épitse ki a vármegye. Az állandó választmány, tekintettel a közúti alap rossz helyzetére, a kérelem elutasítását javasolta. L e h ó c k y Mihály bíró nagy móltatlankodással fogadta a javaslatot. Tótkomlós község — úgymond — 160 óv alatt igen sok pénzzel járult már a vármegye terheihez. Tessék ezt belátni ós Tótkomlós ne legyen mostoha gyermeke a vármegyének. Ambrus Sándor alispán felsorol néhány adatot arra nézve, hogy Tótkomlós nem épen mostoha gyermeke a vármegyének. Kapott 800.000 koronát vasutraj kapott kőutakat, vámos utat, stb. Ő örülne, ha minden utat ki lehetne épiteni, de ha a közúti alap nem engedi, akkor hiába minden jó szándók. A közgyűlés hozzájárult az állandó választmány javaslatához. Az ököritói szerencsétlen tüzkárosultak számára 300 korona segélyt szavazott meg a törvényhatósági bizottság. A vármegyei dijnokok drágasági pótlék iránt benyújtott kérelmét fedezet hiányában elutasitották. A csabai képviselőtestületnek azt a határozatát, melylyel Megyeri Imre h. árvaszéki elnöknek 400 korona helyettesítési dijat szavazott meg: elfogadta a közgyűlés. Nemrégiben megemlékeztünk már a tótkomlósi községi tisztviselők nyomorúságos fizetéséről, melynek a javítását kérték. Annak idején a megyebizottság kimondotta, hogy nem dönt a fizetésemelés kérdésében, mert azt a községek belügyének tartja. B e r t h ó t y István orosházi főszolgabíró ujabban ismét előterjesztést tett, hogy tekintettel a tisztviselők kétségbeesett helyzetére, közérdekből rendelje el maga a törvényhatóság a fizetésemelést. A közgyűlés ennek dacára fentartotta előbbi határozatát s igy a szegény tisztviselők elestek ismót a fizetésemeléstől. A többi kisebb jelentőségű tárgygyal déli 1 órára hamarosan végzett a közgyűlés. A csabai függetlenségi párt nagygyűlése. Dr. Ursziny János programbeszéde. Békéscsaba három képviselőjelöltje közül legutoljára vasárnap délután dr. Ursziny János, a függetlensegi és 48-as párt jelöltje mondotta el programbeszédét, amelynek meghallgatására mintegy 3000 polgár gyűlt össze a Kossuth-tóren. Különösen szép számmal voltak képviselve a külsőségbeli szavazó-polgárók. Nagymessziről, Apponyiós Trautmannsdorf-Gi'rendásról, hogy meghallgassák a párt közkedveltségnek örvendő jelöltjét. Maga a programbeszéd igen tartalmas volt s ami egyik legfőbb érdeme, mindenekfölött tárgyilagos ós konciliáns hangú. Egyetlen szóval se bántotta meg az ellenpárti jelölteket, ami egyébként a csabai függetlenségi pártnak kimondott elve és el is érte ezáltal azt, hogy az ellenpártok vezetőférfiai előtt is rokonszenves. A nópgyülósről tudósításunk a következő : A déli gyorsvonattal érkeztek meg az országos függetlenségi párt kikül! döttei, L ő d e r e r Béla ny. honvódhuszárezredes, volt képviselő ós dr. L áz á r Nándor budapesti ügyvéd, a dunapataji kerület képviselőjelöltje. Déli fél 1 órakor nagy közebód volt Schwézner (Károly „Próféta" vendéglőjében, melyen mintegy 360 szavazópolgár vett részt. A banketten számos lelkes felköszöntő hangzott el, amelyek mindegyike dr. U r s z i n y i Jánost éltették. Ebéd alatt órkezett meg P á 11 f y Béla, a gyomaiak aranyszájú plébánosa, akit nagy lelkesedéssel fogadtak. A gyűlés 3 órakor vette kezdetét. Dr. R e 11 Lajos szép megnyitó beszédével, melyben felkérte U r s z i n y i Jánost programmbeszédónek megtartására. Dr. U r s z i n y i Jánost percekig zugó éljenzés fogadta, mikor a pódiumra lépett. Beszéde elején szépen fejtegette azt, hogy ő mórt pártonkívüli függetlenségi. Ő a pártnak csak egyszerű közkatonája s mint ilyent őt nem a személyek kultusza vezeti, hanem az igazi tiszta 48-as eszme. Reméli is, hogy a két negyvennyolcas párt egyesülni fog. Arra a vádra, hogy a 48-as párt többségre jutása dacára sem ért el semmi eredmenyt, azzal felelt, hogy a negyvennyolcas többségben volt ugyan az országgyűlésen, de a kormányon nem volt többségben. Hatvanhetes érzelmű miniszterek kezében voltak a legfontosabb tárcák, velük tehát a függetlenségi miniszterek nem bírhattak. Ezután programmjának többi pontjára tért át. Hive a teljes gazdasági önállóságnak, az önálló banknak, vámterületnek, az általános, egyenlő, titkos ós közsógenkénti választójognak. Követeli a magyar nemzeti hadsereget, a katonai szolgálati idő leszállítását, a népoktatás teljes ingyenességét ós államosítását. A községi politikában arra törekszik, hogy a külsőségek, melyek szeparatisztikus törekvéseket táplálnak, igényeik kielógitósóvel minél szorosabban csatoltassanak Csabához. Ajánlotta végül, hogy a polgárok, ha őt nem is, tekintsék az eszmét és tartsanak ki a függetlenségi lobogó mellett. A nagy tetszéssói fogadott programmbeszéd után P ál f f y Bála gyomai plébános mondott gyönyörű beszédet. Sz a 1 a y Gyu'a felolvasta báró Prónay Dezső levelét, melyben sikert kíván a küzdelemhez. Majd dr. Lázár Nándor mondott gyújtó hatású, ötletes, szellemes beszédet, igen ügyesen bírálgatva az ellenpárti jelöltek programmját. Majoros Jó/.s 3f ós dr. R e 11 Lajos tanárok köszönő szavai után a lelkes hangulatu népgyűlés véget ért s a megjelentek rendben szótoszlottak. A csabai gazdasági intézői állás. Nagy vita a megyegyűlésen. A „Békésmegyei Közlöny" volt az az újság, me'y Wilim István gazdasági intéző lemondása után legelőször állott azon eszme szolgálatába, hogy a szervezési szabályrendeletnek az intézői állásra vonatkozó pontját módosítani kell. A szabályrendelet ugyanis kimondja, hogy az intézői állásra csakis gazdasági oklevéllel biró egyén választható meg. Kimutattuk még régen, hogy erre a megszorításra ez állásnál egyáltalában nincsen szükség, mivel egyrészt a község föld-ingatlanain mezőgazdaságot nem folytat, hanem azokat haszonbérbe adja, másrészt pedig a gazdasági intéző működési köre sokkal tágabb, semhogy egy, csupán szakismerettel biró tisztviselő meg tudna néki felelni. Főkövetelmény itt a széleskörű műveltség, a községi gazdálkodás összes ágaiban való jártasság. Csakis e tulajdonságok birtokában felelhet meg az intéző tulajdonképeni hivatásának, hogy tudniillik a községi vagyont rendben tartsa és életrevaló, iparilag és kereskedelmileg is hasznos eszmékkel azt folytonosan gyarapítsa. Erre az álláspontra helyezkedett a képviselőtestület is, mikor egyik régebbi közgyűlésén kimondotta szótöbbséggel a szervezési szabályrendelet megfelelő pomjának ilyen értelemben való módosítását. Áchim L. András és társai, akik ellenségei minden üdvös eszmének, természetesen nem nyugodtak bele a határozatba, hanem megfelebbeztók azt a törvényhatósági bizottsághoz, mely hótiői közgyűlésén foglalkozott vele. Az állandó-választmány javaslata az volt, hogy a közgyűlés utasitsa el a felebbezést és hagyja jóvá a képviselőtestület határozatát, már csak azért is, mert a