Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-05 / 36. szám

Békéscsaba, 1910 május 5. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás jelzi: Az időjárásban változás nem várható. — Rendkívüli közgyüiés a vármegyénél. Békésvármegye törvényhatósági bizott­sága, mint már irtuk, május hó 30-án fogja tartani tavaszi rendes közgyűlé­sét. Ezt megelőzőleg, 14-én vagy 16-án azonban rendkívüli közgyűlésre kell összejönniük a törvényhatósági bizott­ság tagjainak. E rendkívüli közgyűlés kapcsolatban áll a politikai viszonyok­kal. Addig ugyanis nyilvánosságra ke­rül az a királyi levél, mely az uj or­szággyűlést fogja összehívni, amely tehát természetesen meg fogja hatá­rozni azt is, hogy mikor lesznek a vá­lasztások. Az ilyen királyi meghivó leveleket a törvény értelmében mindjárt megjelenésük után ki kell hirdetni a törvényhatósági bizottsági tagok előtt. Ezért lesz szükség a rendkívüli közgyű­lésre, amelynek egyébként a királyi le­vél meghirdetésén kivül is lesz még vagy 60—70 tárgya, amelyeket sürgős természetüknél fogva nem lehet a ren­des közgyűlésig halasztani. — A miniszter ós a választások. A vá­lasztások közeledtével a polgárság han­gulata egyre izgatottabb lesz ország­szerte. A belügyminiszter erre való tekintettel körrendeletben szólította fel a vármegyék alispánjait, közöttük Bé­késvármegyéét is, hogy tájékoztassák őt a vármegyében uralkodó választási hangulatról és arról, hogy milyen erejű karhatalomra lesz szükség a választások napján ? Békósmegyében aligha lesz szükség erélyesebb karhatalmi közbe­lépésre. A közigazgatási bizottság ülése. Bé­késvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 11-én, szerdán tartja rendes havi ülését. — Eljegyzés. Vámos (Weisz) Imre, Weisz Mór gyulai kötőgyári vezér­igazgató fia eljegyezte Gyulán Far­kas Arankát. — A nyugdijválasztmány ülése. A vár­megyei tiszti nyugdijválasztmány hétfőn délután Ambrus Sándor alispán el­nöklete alatt ülést tartott, melyen néh. Nádudvari József, a megyeháza volt öreg szolgája özvegyének állapí­totta meg a nyugdiját. Ugyancsak ezen az ülésen került tárgyalás alá D e n­h o f f Antal megyei árvaszéki irattáros kérelme is szolgálatidejének megállapí­tása iránt. Denhoff 38 év óta szolgálja a vármegyét. A választmány megállapí­totta, hogy Denhoffnak tovább szol­gálnia nem szükséges, mert a millená­ris év a szolgálatban kettőt számit, en­nélfogva Denhoff elérte a teljes nyug­díj idejét — Esküvök. Neumann Antal, a gróf A 1 m á s y Dénes kétegyházi ura­dalma intézője e hó 16-án, délután 6 órakor vezeti oltárhoz a sarkadi róm. kath. templomban M e g e 1 e Béla, a sarkadi uradalom főtisztjének leányát, Megele Margitot. Gyémánt Sándor, csabai varró­gépraktáros vasárnap déli 1 órakor tartja esküvőjét Szolnokon az izr. templom­ban Baumhorn Erzsikével, özv. Ba­umhorn Edéné leányával. Farkas István gyulai kir. tör­vényszéki jegyző kedden tartotta eskü­vőjét Gyulán Haviár Micivel, néhai Haviár Lajos leányával. A polgári kötést dr. L o v i c h Ödön polgármes­ter eszközölte. — Ne vándoroljatok ki! Ebben a pár sorban lehet összefoglalni egy belügy miniszteri reudeletnek a tartalmát, mely most érkezett meg a vármegyéhez és a községi elöljáróságokhoz is. E rendelet­ben a miniszter utasítja a hatóságokat, hogy kellő formában igyekezzenek visszatartani a kivándorlástól a népet, mert az Egyesült-Államokból érkezett jelentések szerint a munkaalkalmak oda­künn hihetetlen módon megcsökkentek, a vállalkozási kedv lelohadt, nincsen munka és milliókra menő munkás nyo­morog. Az Eldorádó tehát most a nyo­mor országa lett. A magunk részéről is óva intjük a kivándorolni szándékozó­kat, maradjanak itthonn, e szegény, szenvedő, de a mindennapi barna ke­nyeret mégis megadó hazában és ne vándoroljanak ki! — A vármegye a magyar szóért. Meg­írtuk már, hogy a vármegye a közmű­velődési alapból ez évben ezer koronát szánt néhány, a magyar nyelv tanítása terén kiváló sikereket ós eredményeket felmutató tanitó és óvónő jutalmazá­sára. A kiosztásra vonatkozólag a köz­művelődési bizottság szokott határozni, mely szombaton délelőtt tartott ülést e tárgyban. A bizottság a tanfelügyelő ja­vaslatának meghallgatása után elhatá­tározta, hogy három tanitót és két óvó­nőt fog ebben az évben megjutalmazni. Ezek U h r i n Károly ós L o y k ó Vil­mos békéscsabai, Szeghalmi Gyula szeghalmi tanítók, továbbá Nádor Adolfné tótkomlósi és László Rózsi szarvasi óvónők. A bizottság néhány tagja ki fog szállani a nevezettek isko­lájába, illetve ovodájába, hogy a hely­színén is meggyőződést szerezzenek a magyar nyelv tanítása terén elért ered­ményekről. — Halálozás. Kalmár Jakab csabai porcellán- és üvegkereskedőt és esalád­ját gyász érte, feleségének édesanyja, a legjobb anyós és nagyanya, özv. Klein Mórnó szombaton élte 63-ik évében el­hunyt. Bors Simon csabai vasúti szálio­dást gyász érte. Felesége, szül. F rí e d Mária élte 47-ik évében hosszas beteg­ség után elhunyt. — Kálmán Farkas síremléke. Kál­mán Farkas volt gyomai lelkipásztor­nak, a szivetremegtető kuruc nóták da­los magyarlelkü szerzőjének, akinek neve átlépte a megye szük határait és becsült, tisztelt volt országszerte: nem­sokára művészi kivitelű síremléke fog állani a gyomai temetőben. Néhány lel­kes férfiúnak, élükön Harsányi Pál gyomai ref. lelkészszel és Major Si­mon gyulai ügyvéddel: sikerült a sír­emlék költségeit összegyűjteni. Az 1000 koronás mü elkészítésével a sirem'.ék­bizottság Istók János ésLukácsy budapesti szobrászművészeket bízta meg, kik modern művészi sírköveikről isme­retesek országszerte. A művészek már munkához is fogtak, úgyhogy a sírem­lék augusztus 20-án, Kálmán Farkas halálának évfordulóján le lesz leplez­hető. A leleplezés nagy ünnepség kere­tében fog megtörténni. — Hivatalos óra a csabai adóhivatal­nál. A hivatalos órák ujabbi szabályozása folytán a csabai kir. adóhivatalnál is e hó 6-tól kezdve szeptember hó végéig hétköznapokon a pénztári kezelés reg­geli 7 órától déli 12 óráig tart, a be- és kifizetés csak ezen órák alatt eszközöl­hető. — A nagyváradi püspökség. Mint egy győri lapban olvassuk, a nagyváradi püspökség gróf Széchenyi Mik­lós, győri püspöké lesz. Állítólag gróf Aerenthal külügyminiszternek, a győri püspök sógorának, közbelépése juttatta volna a grófnak a győrinél jóval dúsabb javadalmazásu nagyváradi püspöki szé­ket. Értesüléséhez a következő novel­lisztikus izü epizódot fűzi a győri lap: Az annexió idejében a király igy szólt a külügyminiszterhez : — Kedves Aerenthal, mit tehetek az ön kedvére ? — Felség, mást nem kérek, nevezze ki Felséged a sógoromat, gróf Széche­nyi Miklóst nagyváradi püspökké — elelte a külügyminiszter. Ezt a király örömest megígérte. Jött azután a trónörökös és arra kérte az uralkodót, nevezze ki az ő kedves, hü Lányiját, a tinnini püspököt. A felség zavarban volt. — Mindent, mindent, csak ezt ne — mondta a király. — Aerenthalnak már szavamat adtam, hogy Széchenyi lesz a püspök. Ez még március elején törtónt, vagyis akkor, mikor a trónörökös családjával együtt hirtelen elhagyta Bécset és Brio­niba utazott. A tüntető elutazás azonban mitsem fog változtatni a lényegen, a nagyváradi püspök mégis csak gróf Széchenyi Mik­lós lesz. Magától értetődik, hogy győri lap­társunk szines fantáziáját ismervén, a felelősséget e novellisztikus izü értesü­léséért mindenekben ő viseli. — Lelkészbeiktatás Békésen. Vasárnap foglalta el a néhai Vincze Ödön örökét dr. Márk Ferenc, a békési református egyház megválasztott lelkésze. Az ünne­pélyes beiktatáson Kovács Károly füzesgyarmati lelkészen, esperesi kikül­döttön kivül több vidéki lelkész s az ünnepelt fivére, dr. Márk Endre, a debreceni ügyvédi kamara elnöke is megjelent. Az'ünnepólyes isteni tisztelet után a Kecskeméti-párt, mely az uj lelkészt a választáson győzelemre se­gítette, bankettet rendezett Márk Ferenc tiszteletére. — Uj ügyvéd.Dr.Hollander Lipót budapesti ügyvéd irodáját Csabára he­lyezte át. Dr. Ho'láader megboldogult apósa, dr. Fáy Samu irodáját vette át és vezeti tovább. Az uj ügyvéddel Csaba társadalma egy igen szimpatikus taggal, az ügyvédi kar pedig egy kiváló kar­társsal gyarapodott. — Kristóffy Orosházán. Bákósvárme­gyóre egy csöppet sem örvendetes ese­mény színhelye lesz május 8-án Oros­háza. Ezen a napon ugyanis az orosházi polgárság egy tekintélyes részének meg­hívására odaérkezik Kristóffy Jó­zsef darabont belügyminiszter, hogy ott az általános választói jogról beszédet mondjon. A szörnyű nagy eseményt nagy előkészületek előzik meg és a vá­lasztói jog hírhedt miniszterét a válasz­tói jog hivei nagy tüntetéssel fogadják. Május 8-án, délután 1 órakor lesz a gyülekezés a Szabópiac-téren, honnan bandériummal, zászlókkal, zenével vo­nul ki a közönség Kristóffy fogadtatá­sára, ki háromnegyed 3 órakor érkezik meg Békéscsaba felől. Kristóffy külön­ben nem akar mandátumot, a helyi viszonyokba nem is avatkozik, egysze­rűen a választói jogról tart beszédet félnégykor a Szabópiac-tóren. A rend szigorú betartása fölött a munkások háromszáztagu bizottsága őrködik. — Harc«zerü lövészet. A 101-ik gya­logezred Csabán állomásozó zászlóalja e hónap 13-án és 14-én reggel 5 órától fogva harcszerű lövészetet tart az alsó­végi tehénlegelőn. A tövészet tartama alatt azon a környéken bármiképen köz­lekedni tilos. — Egy óvonö ünnepeltetése. A kis­dednevelés egy zajtalanul működő, de annál ügybuzgóbb munkásának nyúj­tották az elismerés adóját most vasár­nap Mezőberényben, amikor B ara­nyiné Petz Emma ottani községi óvónőt, működésének 25 éves évfor­dulója alkalmával ünnepélyes keretben üdvözölték. A községi iskolaszék nevé­ben P a u 1 i n i Károly iskolaszéki el­nök méltatta az ünnepelt óvónő érde­meit, K o 1 o z s i Endnre községi első­jegyző az ovodát fentartó község el­ismerését tolmácsolta, Kemény Károly tanitó a tanítók jókivánatait fejezte ki, özv. H a t y Károlyné pedig szívből jövő szavaiban az óvónő kartársak sze­retetéről tett bizonyságot, de a kis nö­vendékek sem feledkeztek meg az ő szeretett Emma néniökről, mert ők is elébe járultak, hogy ártatlan kis szívok ragaszkodásáról csengő versike elmon­dásával tegyenek bizonyságot. — Az ünnepelt meghatottan mondott köszöne­tet ezért a nem remélt kitüntetésért és miután még a jelenlevő szülők és is­merősök jókivánatait fogadta, a meg­ható ünnepély véget ért. — Községi alkalmazottak szervezkedése. Az az országos mozgalom, melynek célja a segédjegyzők és más községi al­kalmazottak szervezetének megalakítása: megmozgatta már Békésvármegyét is. A segédjegyzők és községi alkalmazot­tak szarvasi járási szövetsége vasárnap délután 3 órakor tartotta alakuló gyű­lését, amelyen elnökké J a n t ó Pál békésszentandrási segédjegyzőt válasz­tották meg, aki eleitől fogva lelkes hive volt a tömörülés eszméjének. Alelnök lett M o 1 d Béla, szarvasi segédjegyző. — A szeghalmi rendörbiztos. A buda­pesti államrendőrségnél a főkapitány­tól le a közemberig mindenki köteles egyenruhában járni. A vidéki városok és községek rendőrkapitányai, illetve rendőrbiztosai azonban kényelmeseb­bek. Civil ruhában végzik csak a köte­lességeiket; ami például zavargások ide­jén nem mondható helyesnek, mert a tömegre az egyenruhának már magában véve is hatása van. Szeghalom özség, ugy látszik, követni akarja Budapest példáját, mert legutóbbi közgyűlésén akként határozott, hogy a rendörbiz­tos köteles egyenruhában, kardosan járni. E célból 100 korona fizetési pót­lékot szavazott meg a rendőrbiztosnak t — Tüz Békésen. Kedden délután ki­gyulladt C s á v á s Mihály békési lakos­nak a murvahelyi pusztán levő tanyája. A lángnyelvek a tetőzetet elpusztították. A kár 500 korona, mely biztosítás foly­tán megtérül. — Öngyilkos munkás. Szarvason va­sárnap reggel a városba igyekvő em­berek a Népkerten tul, az egyik jege­nyefán egy munkásembert láttak fel­akasztva lógni. Jelentést tettek a rend­őrségnek, mely hullát a fáról eltávolí­totta s angoszkálva lett, hogy az ön­gyilkos Arnóczky János, 41 épes szarvasi földmives munkásember. Hogy a szomorú tettet miért követte el, nem tudják. — A részeges koldusasszony. Özvegy Gebei Györgyné gyulai koldusasszony koldulásból tengette nyomorúságos éle­tét. Csúnya szenvedélye volt: szerette a pálinkát. Inkább nem evett, csak pá­linkára jusson neki. Ha összekoldult pár krajcárt, azonnal bevonult valame­lyik butikba és ki sem jött addig, mig tökrészegre nem pálinkázta magát. Még a kapott ennivalókat is eladta. Az öreg asszony gyönge szervezetét lassan meg­őrölte a gyilkos méreg. Vasárnap reg­gel halva találták egy árok szólén. A boncolás megállapította, hogy a pálinka végzett vele. — Köszönetnyilvánítás. Dr. L e i t e r s­d o r f e r Marcellné szül. Lévy Ada 20 koronát, Kalmár Jakab és neje édesanyjuk, özv. Klein Mórnó elhalá­lozása alkalmából 20 koronát ós S z a b ó Albert (Arad) ugyanez alkalomból 20 koronát adományoztak a csabai izr. nőegyletnek. Az adományokért hálás köszönetet mond a nőegylet elnöksége. — A köröstarcsai állattr nyésztök szö­vetkezete. Köröstarcsán ez alatt a cim alatt pár év óta nagyon áldásos és ki­tűnően bevált intézmény működik, mely­hez hasonlót saját érdekükben a többi békésmegyei községek is alkothatnának maguknak. Köröstarcsa józan gondol­kozású magyar népét a nyugati orszá­gok, a Dunántul ós Bácska példája in­dította a szövetkezet megteremtésére. Nyugaton és az említett magyar terüle­teken csaknem minden községnek van ilyen szövetkezete, jelentékenyen elő­mozdítván az állattenyésztés föllendü­lését. A szövetkezet a tagok szarvasmar­háit elhullás, vagy kényszervágás ese­tére biztosítja, s kár esetén a tagok részére az állat értékének 80%-át kár­téritétés cimén kifizeti. Tagja lehet min­den köröstarcsai lakos, esetleg Körös­tarcsa községtől nem messze lakó más községi lakos is, ha abbeli szándókát bejelenti s legalább egy üzletrészt je­gyez, melynek összege 4 korona, de amelyet a tagság megszűntével a szö­vetkezet visszafizet. Az üzletrészt 4 egymásután következő évben kell lefi­zetni, évi 1 koronás részletekben. A ta­gok a birtokukban levő szarvasmarhái­kat biztosításra bejelentik. Az állatokat a szövetkezet megbecsüli, s az igy meg­állapított becsérték képezi a biztosított összeg legmagasabb határát. Azután állatorvos által megvizsgáltatja, hogy biztosításra csak az egészséges állatok vétessenek fel. Már most ha az állát biztosításra felvétetik, a szövetkezet tel­jesen ingyenesen lépfene ellen beol­tatja, a biztosítási időtartalom alatt megbetegedet állatokat díjtalanul gyógy­kezelteti, a gyógykezelés közben fel­használt gyógyszerek költségeit viseli, ha az állat elhullott, vagy ha valamely betegség, vagy baleset miatt kényszer­vágatik, a biztosított összeg 80%-át ki­fizeti. Tehát ha valamely állat ezen in­tézetnél meg van biztosítva, az állat tulajdonosának csak annyi kötelessége van, hogy enni ad neki, almozza, meg­feji vagy más módon használja, s ha megbetegszik, azt azonnal bejelenti. Biztosítási díjul az állat értékének, il­letőleg a biztosított összegnek 1%-a van megállapítva, de amelyet nagyobb károk esetén fel is emelhet. Ha t. i a. biztosítási óv folyamán nagyobb károk lépnek fel (állatjárványok), úgy y 2—;1%. ónként ujabb dijak is kivethetők, amely dijak azonban az 5%-ot soha sem ha­ladhatja túl. Tehát pl. egy 200 koronás tehén után fizetendő dij 2 korona egy évre Ezen dijért a tehén beoltátik lép­; fene ellen, megbetegedés esetén díjta­lan gyógykezelésben részesül, a szük­séges gyógyszereket ingyen kapja, sőt ha elhullik vagy kónyszervágatik, tu­lajdonosa 160 korona kártérítést kap. Az intézmény nagyon szépen virágzik, mert a köröstarcsai gazdák belátták azt, hogy a tagul való belépés rájuk nézve csak áldásos lehet. Utazás Csabáról Bécsig és vissza vagy : Nem kell hinni minden táviratnak. Tetszik tudni ugy-e, hogy most a választások felé robogunk csaknem olyan gyorsasággal, mint a Halley-üstö­kös mifelénk. Azt is tetszik tudni re­mélhetőleg, hogy a választásokat körte­sek nólkül el sem lehet képzelni. A kor­tesek. Esek, szegények, a választások mindenesei. Lótnak, futnak, sőt rohan-

Next

/
Thumbnails
Contents