Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-05 / 36. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910. áprliis 17. rek ós magyar pártok ellen nemzetiségi agitátorok szövetségét keresi. Tisza felfogása szerint nemzetiségi pártalakitásnak nincsen létjogosultsága, mihelyt kijelentik a nemzetiségiek, hogy fenntartás nélkül az egységes magyar nemzeti állam álláspontjára helyezkednek. Tisza álláspontja azonban érintette nemcsak a Justh-pártot, de egynémely olyan törekvést is, mely a kormánypártban, söt a kormány részéről is megnyilvánult és a jelölő-bizottságban kifejezésre jutott. Tette pedig ezt a nyilatkozatot Tisza azért, mert meggyőződése szerint a kormány a maga politikája ellen bizalmatlanságot kelt, mihelyest a nemzetiségiekkel kacérkodik. Szerinte erről a kacérkodásról le kell mondania a kormánynak. Hagyja meg azt Justh Gyulának, aki nemsokára érezni is fogja e kacérkodás nem valami kellemes hatását. Egyébként a 67 és 48 vitája csendesen húzódik meg az előtérbe jutott más kérdések mögött. A választói reform, a házszabályrevizió és ezzel kapcsolatban a Justh Gyula által bejelentett obstrukció dolga ellenben erősen foglalkoztatja a polititikusokat. A 67-ről és 48-ról ujabban csak Rakovszky István, a Ház volt alelnöke beszélt, aki vasárnap Csornán a függetlenségi párttal foglalkozott Kossuth Ferenc nyilatkozatai alapján. A néppárti elnök nézete az, hogy a függetlenségi párt se lefelé, sé fölfelé — nem tudja programmját megvalósítani ós klasszikus tanúnak Kossuth Ferencet idézi, aki a koalíció idejére vonatkoztatva azt mondta nem régen, hogy pártja korán és váratlanul jutott többségre. Egyéb különös, vagy szenzációsabb kérdések most nem igen kerültek szőnyegre az úgynevezett nagypolitikában. Vasút Békéstől Sarkadig. Kárpótlás a cukorgyárért. A „Bókósmegyei Közlöny" olvasói előtt ismeretes már az a küzdelem, mely Békés- és Biharvármegyék között folyt az alföldi cukorgyár elnyerhetése érdekében. Mind a két vármegye belevitte a küzdelembe a rendelkezésére álló azon eszközöket, amelyekkel sikert remélt elérni. Sőt Békésmegyében a versengés már annyira parciálódott, hogy egyes városok, illetve községek is harcoltak egymás ellen. A harc homlokterében Gyula és Békés állottak. Hasábokra terjedő hírlapi cikkek által igyekezett mindegyik a maga részére meg- j nyerni az intéző körök hangulatát, támogatásra kérték fel a kötelékükbe tartozó arisztokratákat, akik a gazdasági egylettel és az alispánnal csakugyan mindent elkövettek arra nézve, hogy a cukorgyár Bókésmegyében létesüljön. Különösen Wenckheim Dénes gróf, az ország egyik legtekintélyesebb és legnagyobb képzettségű mezőgazdája harcolt nagy erővel a cukorgyárért. Heteken keresztül tárgyalt a cukorkarteli vezető-fórfiaival, igyekezett őket Békésvármegye számára megnyerni, de — sajnos — mint a későbbi fejlemények mutatták, sikertelenül. Körülbelül öt héttel ezelőtt báró Hatvan i D e u t s c h és báró Harkányi Frigyes, a cukorkartell vezető emberei Bókésmegyében jártak és a helyszínén igyekeztek tájékozást szerezni maguknak arról, hogy meg van-e nálunk a kellő biztosiiéka a cukorgyár ü nemének ? Voltak Wen ckheim Dénes gróf társaságában Vésztőn, Békésen, Csabán ós Gyulán is. Lapunk munkatársának akkor alkalma volt beszélgetést folytatni vólök, de nagyon tartózkodóan nyilatkoztak, amiből már következtetni lehetett arra, hogy a cukorgyár nem Békésmegyében fog létesülni. Vagy nem találták itt meg a kellő biztosítékot az állandó üzemre, vagy — ami még sokkal hihetőbb — más befolyások érvényesültek. Ez a befolyás nem volt másé, mint a gróf T i s z a Istváné, aki Biharvármegyéórt mindenre képes. Ennek a befolyásnak lehet tulajdonitani, hogy az alföldi cukorgyár ügye Biharmegyére nézve dőlt el kedvezően, amennyiben a kartell vezetői elhatározták, hogy Sarkadon fogják a cukorgyárat felépíteni. Eleinte az ? is tervbe volt véve, hogy Vésztő lesz a cukorgyár szókhelye, amely község a két vármegye határán feküdvén, erre a célra mindenképpen alkalmas lett volna. De Tisza befolyása mégis érvényesült Sarkad érdekében. A Wenckheim grófokat természetesen nem a legkellemesebben érintette Bókésmegyének ez a negligálása. Ki is jelentették a kartell vezetői előtt, hogy nem fognak cukorrépát termelni. Ez végzetes csapás lett volna a cukorgyárra, mert az üzemet legalább 3000 hold répatermelése tudja csak ellátni. Maga Biharmegye pedig ezt a szükségletet nem tudná fedezni. Békésvármegyére, különösen pedig a Wenckheim grófokra nagy szüksége van a cukorgyárnak. Ezért a kartell megszeppent vezetői legutóbb kijelentették, hogy kárpótlásképpen egy keskenyvágányu vasutat fognak építeni, mely Békésről kiindulva, Dobozon keresztül Sarkadra megy és a teherszállításon kivül a személyszállitást is le fogja bonyolítani. Doboznak tehát lesz vasútja valahára. Most már a tárgyalások befejezést nyertek, ugy hogy a vasút építéséhez még ebben az évben hozzá fognak és jövőre már meg is nyilik, annyival inkább, mert a jövő év őszén a cukorgyár is megkezdi üzemét. A csabai Nemzeti Munkapárt jelölése. Wagner József, ipartestületi elnök a jelölt. Békéscsaba most már ugyancsak készülődik a választási küzdelemre. Van jelölt nem is egy, hanem bárom és nem lehetetlen, hogy lesz több is. A pártoskodásnak nem egyszer hangos kitöréseit és megnyilvánulásait lehet tapasztalni már is, pedig a választások ideje még nincsen kitűzve és reális számítás szerint még legalább négy hét választ el tőle. Kissé korai még a szenvedélyeknek ez a mostani felkorbácsolása. Elég idő lesz még arra később, két héttel a választások előtt. Annak az általunk felvetett és annak idején minden jobb érzésű ember által üdvösnek talált eszmének, hogy a függetlenségi ós hatvanhetes érzelmű polgárságnak egyesülnie kell a parasztpárt letörése céljából egy községi pártban : nem lett meg a kívánt eredménye. Nem lett pedig meg —• mint már megirtuk — féltékenykedés folytán. A függetlenségi párt nem akarván együttműködni a munkapárttal, a mult vasárnap külön jelöltet állított. Most vasárnap pedig a nemzeti munkapárt lépett sorompóba. A végrehajtó-bizottság ugyanis vasárnap délután tartott ülésén egyhangú megállapodással Wagner Józsefet, az ipartestület elnökét és építőmestert kiáltotta ki jelöltté. A nemzeti munkapártnak ezt a választását szerencsésnek tartjuk mindenképen. A munkapárt többször meggyőződhotelt már arról, hogy a budapesti központ nem nagy súlyt helyez Csabára és nem akar kísérletezni itt országos nevü jelölttel. A helybeliek közül pedig alkalmasabb embert keresve sem találhatott Wagner Józsefnél, akit minden politikai pártoskodáson felül álló magasabb érdekből az Ipartestületek Országos Szövetsége is támogatni fog. Wagner József közéleti szereplése ismeretes mindenki előtt, nemcsak Csabán, de az egész vármegyében is. Saját szorgalmából, tehetségével és ritka akaraterejével küzdötte ki alacsony sorból magának azt a pozíciót, melyet ma a társadalomban elfoglal. A község és nyomait a történetben és az életben. — Ezenkívül kijelentette Józus azt is, hogy az övéi számára készíti a lakást, s ha elkészíti, eljön a jegyeséért; érleli a termést, s annak idején eljön aratni, szüretelni, osztályozni, Ítélni jókat és gonoszokat, eleveneket ós holtakat. Végül jusson az eszünkbe, hogy Jézus nyomán mi is a mennybe juthatunk. Vajha az volna a törekvésünk. Nagy Sándor, látva Athénét, megfogadta, hogy e várost mindenkép, ha kell, vére árán is megszerzi. A mennyei város még érdemesebb az ily áldozatra. Vajha móltatnók reá. Mert különben, ha szivünk nem nyílik meg a menny előtt, még az Isten sem nyithatja meg előttünk a mennyet. Korén PálQthelló. Irta: Kaszala István. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Biz az ugy van, az ember nem hisz semmi asszonyfélének. Én is annyi tapasztalatot szereztem nőtlen koromban, hogy aztán, mikor megházasodtam, a hátam is borsózott bele, ha arra gondoltam, hogy hátha most mindazt duplán fizetik vissza, amit én adtam kölcsön másnak 1 Erre pedig mindig s mindent gondol az ember. Mindig nyugtalanított: vájjon, amíg én valahol nyomozást tartok, ugyanazt teszik nálam is. Ha elmaradok hazulról, nem marasztalnak-e el in contumaciam ? Oh, mert csak azt lehetne elérni valami áldott p jragraphussal, hogy senki sem udvarolhat a férj nevében ügyvédi meghatalmazás nélkül, valamint e nélkül senki sem képviselhető a törvényszók előtt, hogy falusi telek át nem íratható másra meghatalmazás nélkül, mig az emberek legféltettebb fekvő birtoka igen. Egyszer el kellett utaznom hazulról egy vidéki rovancsolásra. Ott kellett maradnom vagy hat napig. Rettenetes egy tortura: hát napig nem látni, ki jár be házam ajtaján. Megígértettem az asszonynyal, hogy senkit sem fogad az alatt, mig távol leszek; s megeskettettem, hogy zárva tartja az ajtót s ha csengetnek, megkérdi, ki van olt ? Ha férfihangot hall, azt mondja, jöjjen el egy hét múlva. Az emberhez, mondám, ha nincs otthon a férj, mindenféle elegánsan öltözött rablók jönnek, s ha egyszer egyedül vannak, leszúrják az aszszonyt. így: jól megijesztóm az asszonyt. Fogadta, hogy vigyázni fog magára. En azonban nyughatatlan voltam ; elvógzém gyorsan a dolgom s hatodnap helyett, már negyednapra útban voltam hazafelé. Meglesem az asszonyt, gondolám. Jaj neki, ha eltántorodott! De hátha nem tántorodott el, hátha zárva találom az ajtót s először elváltoztatott szavamra azt mondja, hogy menjek a pokolba, mig igazi hangomra ismerve, örömsikoltással nyit ajtót, borul keblemre s megcsókol. E kettős gondolat bántott egész uton! Végre hazaértem, öt lépcsőt ugorva egyszerre, rohanok fel. Az elsőt, amit látok az ajtó nyita van ; benyitok s a szobalány jön velem szemközt. — Jesszusom a nagyságos ur, — sikoltott fel. — Miért ijedtél meg gonosztevő ? Hol az asszony ? — Hát hát ! — Semmi hát-hát! Hogy a Tudtam rögtön, hogy hit-hát. Körültekintek, hát az előszobában egy férfi kalapot látok mely, nem volt az enyém. Felragadom: — Kié ez a kalap. Itt férfinak kell lenni. Félretaszítom a szobalányt s berohanok az ebédlőbe. Senki. Rohanok a hálószoba felé. Ajtaját félig eltorlaszolva találom mindenféle bútorral. Egy pillanat alatt fellököm a bútorokat és benn termek a szobában. , Kivan itt, — kiáltók. S egyszerre mozogni kezd valami az asztal alatt. Hát egy gyanús külsejü alak ingre vetkezve kuksol alatta. „Ki maga ! ? És mit akar itt ? Öné ez a kalap ! Az a mephisto pofa egész hideg vérrel nézett rám s egykedvűen felelt : — Kirem, én Szlabina asztalos mester vagyok, a naccsága rendeletire újra politirozom a bútorok, mig a nacságos ur el van. De kirem ne gyúrjon össze ugy a nacságos ur az enyim kalapot, mert égiszén uj. No ezt rettenetesen rösteltem, szerettem volna, ha senki sem látta volna, de a nagylármára az egész ház összecsődült ós az előszobából nézte a házmesternóvel, Szlabinávali párbeszédemet. Ekkor jött a feleségem is. Egy divánpárnát tartott egyik, a másikkezében egy nádvesszőt. Azt hittem, hogy végig huz ezért rajtam. Ezt ugyan nem telte, csak fejét csóválva annyit mondott, „Othelló". Már nem tudom, egy szónak vette-e avagy háromnak. iparostársai érdekében mindig őszinte lelkesedéssel ós önzetlenül muukálkodott, és munkálkodik ma is. Őt nem lehet pártszemüvegeken keresztül mérlegelni és értékelni. Vele, ha ugy történik, a szó szoros értelmében a munka embere kerül a parlamentbe. Politikai meggyőződésót tekintve, nem lehet a J szó szoros értelmében vett munkapártinak nevezni, mert, mint igazi iparos, hive az önálló vámterületnek, az önálló banknak ; mint demokrata érzelmű polgár, harcol az általános választójogért. Minden párlpolitikán felül álló magasabb érdeknek kell tehát vezetni Csaba polgárságának azt a részét, mely az ö népszerű egyénisége mellé tömörül. Ez a magasabb érdek egyrészt a község érdeke, másrészt pedig az, hogy a jogászok parlamentjében vérbeli iparos is üljön valahára, aki kellő szakismerettel szólhasson hozzá a Magyarország haladása szempontjából oly végtelenül fontos ipari kérdésekhez. Ez egy lépés a modern Magyarország felé. A munkapárt végrehajtó bizottságának üléséről tudósításunk a következő : Dr. Sailer Vilmos tett előterjesztést az eddig folytatott tanácskozásokról. A párt eddig azért nem jelölt, mert éppen a függetlenségié k óhajára oly jelöltben akartak megállapodni, akinek érdekében 48 asokkal való együttműködés lehetséges lett volna. A munkapártnak azonban azt kellett tapasztalnia, hogy az együttműködés óhaja a függetlenségiek részéről nem volt őszinte. Jelöltek s ezzel fölöslegessé vált minden további kísérletezés. Dr. Zsilinszky Endre ugyan ily értelemben szólalt fel s tekintve a 67-es választók nagy számarányát, a jelölést ajánlotta. P f e i f f e r István abból a szempontból indulva ki, hogy a legtöbb választókerületben helyi jelöltet állítottak ami nagyon helyes és céltudatos polililika, véleménye szerint a Nemzeti Munkapárt legjobban cselekszik, ha szintén helyi jelöltet állit. Mint arra érdemes férfiút, Wagner Józsefet, az ipartestület elnökét ajánlotta. A jelen voltak lelkesen éltették Wagnert, ki a jelöltséget elfogadta. A munkapárt ma délután tartja jelölő ülését, amelyen Wagner József elmondja programbeszédét. Békésvármegye munkásházai. A munkásház épitőbizottság ülése. Rövid újdonságok keretében nen egyszer megemlékeztünk már arról hogy Békésvármegye humánus elhatá rozásának megvalósítását, mely szerin a szociális nyomor enyhítésére ötszá; munkásházat épít: az idén is folytatn fogja. Az eredeti programúi érteiméber az ötszáz munkásházat három év alat építteti fel a vármegye. Az egyharmad rész a mult évben elkészült és már á is van adva rendeltetésének, az idór pedig a programm második részénei beváltásáról van szó. Az idén körűibe lül százharminc munkásháznak kell fel épülnie, melyek Békéscsaba, Mezőbe rény, Gádoros, Vésztő, Kondoros és Békésszentandrás községek szegónj munkásnépét fogják boldogítani. A munkásházakat, mint nem egy szer jeleztük, a vármegye építteti fe s a munkások csekély évi bér slakjá ban törlesztik a ház értékét, ugy hog^ 20—25 év alatt teljesen kifizetik s akko tulajdonukba mennek át a házak. A tör lesztéshez, mely évenként öt százaléko tesz ki, az állam két százalékkal járu hozzá, tehát a munkások csak az értél három százalékát tartoznak évente fizetni ami rájuk nézve igen előnyös s amelyri a Tisza kormányon kivül azelőt nem gondolt senki. Öíven-hatvan ko rona évi törlesztésért kényelmes, egész séges ós csinos lakásokhoz jutnak Í munkások és ingatlan, biztos, el nen zálogosítható vagyonra tesznek szert A vármegye erre a célra rendelt úgynevezett munkásházépitő bizottságá nak azonban nehéz a feladata azért