Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-04-10 / 29. szám
Békéscsaba, 1910 április 10. BÉKÉSMECrYEI KÖZLÖNY 5 kásköri alapszabályokat. Itt is a karhatalom teremtett rendet. Véres zendülés volt a parasztszociálizmus keletkezése s ez indított aztán arra minden tényezőt, hogy a mezei munkások és a gazdasági cselédek sorsával törődni kell. Mivel Békésmegye volt a fészke, a Gazdasági Egyesületben B e 1 i c z e y István elnök, Z I i n s z k y István titkár a baj orvoslására irányuló céltudatos eszmék és javaslatok egész garmadáját terjesztették a megye és a minisztérium elé. A munkásügyeket most intéző államtitkár, dr. B a r t ó k y József a vörös május után az orosházi járásba került főszolgabírónak, onnan dr. F á b r y Sándor alispán mellé főjegyzőnek. Ekkor, 1893-ban már parasztszociálizmus gyógyítására irányuló sok módus keresztülvitelére keresték az alkalmas embert a minisztériumban, de nem találták. Az ottlevők a mezei munkást és a gazdasági cselédet csak a zöldasztal mellől ismerték, de nem az életből, nem tudták baját, életmódját. A képviselőházban egy nagy nemzetgazdász sürgette Darányi Ignác földmivelésügyi minisztertől, a mezőgazdaságot megsemmisítéssel fenyegető baj orvoslását. Közeledett az aratás és félő volt, hogy a termés a lábán semmisül meg. Ekkor mondotta Darányi néhai T er é n y i Lajosnak, Gyula város képviselőjének, kit szintén a parasztszociálizmus buktatott ki a főispáni állásból: — Tennénk, C3ik volm rá emberünk. — Én ismerek egyet, felelte Terényi Lajos. — Ugyan ki az ? — kérdezte a miniszter. — Békésvármegye főjegyzője. A miniszter megbízta Terényit, tárgyaljon dr. B a r t ó k y Józseffel, nem lenne-e hajlandó a vármegyétől az államhoz átjönni. A főjegyző hajlandó volt; azt azonban előre kijelentette, hogy a főjegyzői állást nem cseréli fel holmi miniszteri fogalmazói állással, hanem csak akkor megy, ha miniszteri tanácsos lehet. kardra bizni... a párbajban még a legügyetlenenebb is veszedelmes ellenfél lehet. — Néha bizony ugy látszik. — Habár biztos, hogy én a gyógyszerészt leszúrom, mint egy tyúkot. — Hát azt majd meglátjuk !. .. — mondá gúnyos mosolyai az őrtiszt. — Az a gondolat.. . megölni egy embert. Én sohse vigasztalódnék meg ... mi még súlyosabb, ellenfelemnek felesége van... Szegény teremtés ! — Igen, — folytatá az őrtiszt. — Ön jön engem tudósítani, a végből, hogy holnap reggel tiz óra tájban őrjáratot rendezzek arra felé, hogy apáibajt megakadályozzam. — Ez az! — Jól van, egész nyugodtan alhatik Pigerolle ur, az ön kívánsága be fog teljesedni, annál is inkább, mert Fayollass ur is ugyanazt kérte tőlem 'az előbb... Ő is nem a saját életét féltette, hanem az a gondolat rémitette, hogy önt megölje !... — Hogyan ... A gyógyszerész merészkedett ide eljönni!... Az őrtiszt ekkor kinyitotta a szoba egyik ajtaját... és az ellenfelek egymással szemben állottak. — Ön itt van, — kiáltott Prigeroile, — párbjozni fogunk uram ... és minthogy önnek kezébe még kard se volt, meg lesz ölve. — Én fogom önt megölni — válaszolt a gyógyszerész. — Békesség ... — mondá az őrtiszt —• nem fognak párbajozni, mert én is ott leszek az őrjárattal. Hanem inkább igyunk a tartósabb barátságra. * Az ital igen izlett a két ellenfélnek, másnap reggelig ittak és az egész városka láthatta zajos hazatérésüket. Egynást támogatták s az égre, földre eskülöztek, hogy mindég jóbarátok voltak azok is maradnak. Terényi referált Darányinak, aki némileg megütközött a kívánságon. — Ejnye, milyen ember ez a Bartóky ? — szólt, hogy oly rátarti a főjegyzői állásra. — Ha megakarod ismerni, kegyelmes uram, ugy beszélj vele személyesen. A miniszter a főjegyzőt szociális memorandumai felterjesztéseibőlismerte I s midőn személyesen tárgyalt később ' vele s Bartóky elmondotta, miképen lehet megakadályozni a fenyegető aratósztrájkot : — (az állami birtokokon felsőmagyarországi munkástartalékok concentrálásával) Darányi boldog volt, hogy a nehéz kérdés gyógyítására megtalálta a maga kiváló tudásu, nagy munkabirásu emberét .s igy létesült a földmivelésügyi minisztériumban a munkásügyi osztály. Vármegyénk volt főjegyzője, Bartóky József dr. nevéhez fűződik egész sereg, a mezőgazdasági munkásnép és cselédek anyagi helyzetét biztosító törvényalkotás, a biztosító segélypánztár. Az ő tudása, erős keze teremtette meg a mezőgazdasággal foglalkozók s a birtokosság körében a veszve hitt nyugalmat. Az államtitkárrá való kinevezéssel a kormány némileg honorálta Bartóky József dr. nagy érdemeit. JMi hisszük, hogy az ország birtokossága ezt már rég óhajtotta. y -f. A csabai ág. hitv. ev. egyház közgyűlése. Vita az iskolák tannyelve körül. Csaknem teljes számban jelentek meg a békéscsabai ág. ev. egyház presbitériumának tagjai a csütörtökön délelőtt tartott rendes közgyűlésén, mely az egyház tanácstermében folyt le. Az érdeklődést indokolttá is tette az a pár fontos és érdekes tárgy, mely a közgyűlés napirendjén szerepelt. Ilyen volt mindenekelőtt az egyházi iskolák tannyelvére vonatkozó határozat, továbbá a gimnáziumi felügyelő választása. Különösen az előbb emiitett tárgy körül megindult vita volt érdekes. Mégpedig a magyarosodás szempontjából. Örömmel tölthette el a tősgyökeres magyar ember szivét az a hazafias szellem, mely azon a vitán átlengett. Sokszor megmondottuk már, hogy Békésvármegye tót anyanyelvűek lakta községei közül Békéscsaba vezet, mégpedig nagyon sokkal a magyarosodás terén. E községnek józan és sok tekintetben magyar karakterű tót anyanyelvű polgárságát nem tudták badar és kivihetetlen eszméiknek megnyerni azok az elkényszeredett „apostolok", akik a felvidéken, sőt egyes alföldi községekben is sikerrel hirdetgetik a pánszlávizmust. Ez a polgárság ellent állott eddig és még jobban ellent fog állani ezután. Mikor az iskolák tannyelvének megállapításáról volt szó, az elnökség azt javasolta, hogy nyolc magyar ós huszonnégy vegyes tannyelvű iskola jelentessék be a tanfelügyelőnek. Vegyes tannyelvű iskolákat azonban a törvény nem ismer, pedig Csabán abban a huszonnégy iskolában ez a tényleges állapot. A megindult vita során többször lehetett hallani idegenes akcentussal kiejtett közbeszólásokat: — Kár, hogy olyan kevés a magyar iskola! — Az a baj, hogy nem tudunk jól magyarul, pedig mi magyarok vagyunk * Szép, tisztesarcu, meglettkoru gazdák hangoztatták ezt.. . AZ ilyen, mindenképen örvendetes közbeszólásokból következtetni lehet e derék emberek leszármazottjainak érzületére és gondolkozására. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: Szeberónyi Zs. Lajos ig. lelkész nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitó beszédében meleg szavakkal parentálta el Láng Gusztáv tanítót. Indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy temetkezési és sírhely-költségeit az egyház viseli és emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Helyettesítésével ideiglenesen B o h u s Elemér és G a jd á c s Mihály tanitók bízattak meg. A nagy betegségéből lábbadozóban levő Kiiment Endre tanító további 2 hó napra szabadságot kapott, őt C i b u 1 a János ós U h r i n Pál helyettesitik felváltva. Az elnöki előterjesztések után G a 11 i János jegyző felolvasta a mult közgyűlés jegyzőkönyvét magyar és tót nyelven. A jegyzőkönyv tudomásul szolgált. Szeberényi Zs. Lajos elnök jelentette ezután, hogy az ingyenes ok-, tatás behozatala miatt az állam részéről megajánlott tandijkárpótlások iránt a kórvényeket már beterjesztette a közigazgatási bizottsághoz. Povázsay László tanítóé kivetelóvel, aki még nincs megválasztva Küszübön álló megválasztása után a reá vonatkozó kérvényt is be fogja terjeszteni. A Fovázsay iskola telkén építendő gerendási imaház tervezésével Wagner József építész bízatott meg. Építkezések. A tannyelv ügye. K i s z e 1 y György egyházi jegyző felolvasta a gazdasági bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet. A gazdasági bizottság azon az ülésen az erzsóbethelyi uj tanterem, továbbá az erzsóbethelyi és kastólyi temetőkben építendő sirásói lakásokra beérkezett ajánlatokkal foglalkozott. A számos ajánlat közül a tanteremre vonatkozólag legolcsóbb (6140 kor.) volt a G y u c h a György és társa ajánlata. Azonban az összes építkezésekre L i p t á k-G a 1 ó Pál nyújtotta be a legolcsóbb ajánlatot. Ő a tantermet ós a két sirásói lakot hajlandó 9000 koronáért felépíteni. A gazdasági bizottság javasolja, hogy az ő ajánlata fogadtassék el. M a c z á k L. György szerint a kastólyi temetőnél nem kell sirásói lak. Van ott a közelben egy rozoga kis ház, azt kellene megvenni és kitatarozni. Talán olcsóbb volna. Kocziszky Mihály helyesli Maczák álláspontját. Azáltal nemcsak pénzt spórolna az egyház, hanem területet is a temetőben. A közgyűlés e felszólalásokhoz képest egyelőre csak a tantermet ós az erzsébethelyi sirásó-lakot adta ki Lipták Galónak, a kastólyi sirásó-lakra vonatkozólag pedig megbízta a gondnokot, sáfárt és h. felügyelőt, hogy a kis ház tulajdonosával lépjenek érintkezésbe. A törvény értelmében minden évben törzskönyvezni kell a magyar tannyelvű iskolákat. A tanfelügyelő ennélfogva felhívta a csabai ág. ev. egyház vezetőségét is, hogy terjesszen elő jelentést iskolai tannyelvéről. Az igazgatóleikész a tényleges állapotnak megfelelően jelentette, hogy 8 tiszta magyarés 24 vegyes (magyar és tót) tannyelvű iskolája van. A tanfelügyelő visszaküldte a jentést azzal a megjegyzéssel, hogy törvény nem ismer vegyes tannyelvű iskolákat, csak egynyelvüeket. Erről a püspököt is értesiteíte, aki utasítót;a a presbitériumot, hogy hozzon véghatározatot az iskolák tannyelve tárgyában. Szeberónyi Zs. Lajos elnök ismételten azt javatolja, hogy a 8 tiszta magyar és a 24 vegyes tannyelvű iskola álláspontjára helyezkedjék a közgyülée. Azt a 24 iskolát nem lehet tót anyanyelvűnek nevezni, mert ez az állítás nem felelne meg a tényállásnak. Ott is intenziven tanítják a magyar nyelvet. Varságh Béla nem járul hozzá az elnökség javaslatához. Arra kell gondolni, hogy nem ütközik-e törvénybe az olyan értelmű határozat ? A tanfelügyelőség válaszából világosan ki lehet venni, hogy csak egy tannyelvű iskolákról lehet szó. Javasolja ennélfogva azt a formulát, hogy van 8 tiszta magyar iskola és van 24 tót, de ezekben kiválóan nagy gond fordittatik a magyar nyelv tanítására. Szeberényi Zs. Lajos elfogadja ezt a formulát is, bár a tényleges állapot az, hogy a 24 iskola vegyes tannyelvű' G á 1 i k János nem ajánlja, hogy a 24 iskola tót nyelvűnek tüntettessék fel, mert akkor az egyház könnyen magára zúdíthatná a pánszlávizmus vádját. S erinte az igazgató-lelkész álláspontja helyes. Nevezzék azt a 24 iskolát vegyes tannyelvűnek. Ez az érv hitott és a közgyűlés ilyen értelemben hozta meg határozatát, bár előreláthatólag, a tanfelügyelő ismét vissza fogja küldeni. Az uj gimnáziumi felügyelő. Szeberónyi Zs. Lajos elnök bejelentette, hogy dr. Zsilinszky Endre gimnáziumi felügyelő bizottsági tagságáról lemondott. Indítványára a presbitérium dr. Zsilinszky lemondását nem fogadta el és ismét kiküldötte a bizottságba. Most a Rudolf-főgimnázium felügyelői állásának betöltése következett. Három jelölt volt: dr. Sailer Vilmos, Korosy László és H a a n Béla. A választás titkos szavazás útján történt. A szavazatszedő-bizottság elnökéül Varságh Béla, lakjaiul pedig Bukovszky János és G á 1 i k János küldettek ki. Beadtak összesen 84 szavazatot. Ebből dr. Sailer Vilmosra 51, Korosy Lászlóra 24, Haan Bélára pedig 9 szavazat esejt. Gimnáziumi felügyelővé tehát dr. Sailer Vilmost választották meg. A választás után Szeberónyi Zs. Lajos indítványára kimondotta a presbitérium, hogy a műit évről szóló jelentést 1000 példányban kinyomatja és megküldi az egyházaknak. Különös figyelem fordittatik ebben a jelentésben azokra a rágalmakra, melyekkel a mult évben illették egyes békétlenkedő frakciók a csabai egyházat és rossz hirét terjesztették mindenfelé. Ez az évi jelentés igazolás lesz a mult évben megjelent „Igazolás" cimü röpirat ferde és valótlan állításaival szemben. Néhány kisebb fontosságú folyóügy elintézése után a közgyűlés véget ért. A jéghiány Békésmegyében. Mi lesz a községi jégvermekkel ? Csak meglett korú emberek emlékeznek még olyan enyhe télre, mint amilyen az idei volt. A hópelyhek, amelyek megadják a szigorú telek poétikus varázsát, mo3t elmaradtak. Az égen nem vonultak ólmos-szürke hózivatarral terhes fellegek, a fagyasztó északi szól csak elvétve, nagyritkán süvöltött végig az utcákon. L3gtöbbször napsugaras, derűs volt az égbolt, vagy pedig eső esett és mi locs-pocsban jártunk. A természetnek e megmagyarázhatatlan titokzatosságu játéka úgyszólván felforgatta a megszokott rendet. Már januárban buja zöld volt az őszi vetés, februárban virágoztak a gyümölcsfák s a tavasz első hirdetői, az ibolyák is hamarabb dugták kedves, bájos fejecskéjüket legalább egy hónappal. A gazdák tele voltak a buja tenyészet láttára boldog reménykedéssel a mult évi hihetetlenül rossz termés után. Azonban az enyhe télnek e kellemességei mellett meg voltak a maga rossz oldalai is, amelyek aggodalommal töltötték el az embereket. Első helyen áll ezek között a jéghiány. A folyók egész télen át nem voltak befagyva, tehát jeget sem lehetett termelni. A fennálló készlet csakhamar elfogyott s az a veszedelem fenyegetett mindenfelé, — hogy nyáron, a nagy meleg idején nem lesz jegünk, ami kiszámíthatatlan kárára lett volna a közegészségügynek. Ezért egyre-másra épültek és épülnek országszerte a müjéggyárak. A közigazgatási hatóságokat elsősorban a községi, vagyis az úgynevezett közegészségügyi jégvermek érdeklik, amelyeknek megtöltése elengedhetetlen szükség. Ambrus Sándor alispán is körrendeletet intézett valamennyi község elöljáróságához, hogy a közegészségügyi jégvermek megtöltéséről mielőbb gondoskodjanak ós arról tegyenek neki jelentést. Már eddig a következő jelentések érkeztek be: Gyulán, Bókóscsabán és Szarvason jóggyárak lótesülvón, az elöljáróságok azok utján gondoskodnak a községi jégvermek megtöltéséről. Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVA S" PA STILLAT L anű m UncT.,nli/in nr, n„„ ní • tárban. Késziti Beretvás Tamás gyógyszerész hanem nasznaljon azonnal — :u a Ve Bun. - 3 dobozzal ingyen postai száintás. amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. A r a |-on Kapható minOrvosok által ajánlva a 1 den gyógyszer
