Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-31 / 26. szám

Békéscsaba, 1910 április 10. BÉKÉSMECrYEI KÖZLÖNY 5 lapunk más helyén, külön cikkben em­lékezünk meg. A választási mozgalmak legújabb fázisairól tudósításunk a kö­vetkező : Gyula. Gyula függetlenségi és 48 as érzelmű polgárai jelölő gyűlésüket a 48-as Kör uj és díszes helyiségében tartották meg hétfőn délután. Alig volt még példa olyan fejetlenségre és a véleményeknek olyan megoszlására, mint azon a gyű­lésen. Látszik, hogy Gynlán igen sok a helyi aspiráns, akik mindegyikének meg vannak a maguk párthívei. Égyik szónok a volt képviselőt, K. Schriffert Józsefet ajánlotta, a második Schriffert legveszedelmesebb ellenlábasát, dr. Si­mon k a,Györgyöt, a harmadik dr. B e­r é n y i Ármint, a negyedik D ő r y Pál volt főispánt, az ötödik N é v e r y Al­bertet, a hatodik dr. Jeszenszky Nándort. Kell-e még több ? Kiki a maga kedvelt jelöltje mellett kardoskodván, természetesen nem lehetett egyöntetű megállapodásra jutni ós órák hosszáig tartó vita után a jelölő gyűlés végre is azt határozta, hogy majd máskor határoz. Gyula város polgársága higgadtabb elemeinek általában az a véleménye, hogy Gyulán helyi jelölttel egyáltalában nem lehet diadalra vinni a 48 as lobogót ezen a választáson. Mint fentebb mond­tuk, sok az aspiráns ós mindeniknek meg vannak a személyes hivei. Egy arra való nemzeti munkapárti jelölt bármelyik helyi 48-as jelölttel szemben könnyű szerrel győzhet, mert Gyulán nagyon sok a 67-es érzelmű választó. Békéscsaba. Csaba polgársága még nem tartott jelölő gyűlést, ennélfogva határozottan kimondott jelöltről még nem lehet szó. Még az sem pozitívum, hogy Áchim L András fellép, mert legújabb verzió szerint Szemere Miklóssal igyekszik va­lamelyes megállapodásra jétni, akinek Tatatóvároson elmondott beszédét száz­számra osztogatják szót a városban. Mi lenne ez más, mint hangulatkeltés? A hétfőn megalakult nemzeti munkapárt ós függetlenségi párt legközelebb érint­kezésbe fognak lépni egymással egy közös jelölt megállapítása céljából. Hogy azonban ez a megállapodás si­kerülni fog-e, nem lehet rá mérget venni. Eddig Zsilinszky Mihály nevét kapta fel a közönség, de nem bizonyos még, hogy elfogadja a jelöltséget, inert a pesti lapok szerint az esztergomi ke­rületben szándékozik fellépni. Leg­újabban kombinációba jött Hegedűs Lóránt dr., a Gyáripárosok Országos Szövetségének igazgatója is. Mindezek azonban csak kombinációk. Békés. A békési kerületben két független­ségi párti jelölt, Ivánka Imre, volt Kossuth-párti képviselő és Kecske­méti Ferenc, Békés eddigi képviselője fog egymással szemben állani. Ismerve Békés társadalmának két, egymást gyű­lölő részre való tagoltságát, igen heves küzdelemre van kilátás. Ivánka Imre háta mögött a dr. Török Gábor ve­zetése alatt álló párt van, mely hatal­mas arányokban szervezkedik, ugy hogy Ivánkának a hétfőn, a városháza udva­rán elmondott programmbeszédét mint­egy 2000 főnyi tömeg hallgatta meg és fogadta lelkesedéssel. Ivánka rövid Bé késen tartózkodása alatt is nagy nép­szerűségre tett szert a választópolgárok előtt. Ezen kivül minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják a Wenckheim és Hoyos grófok, akikkel mint előkelő gentry-család sarja, jó barátságban van. E körüLüónyek folytán a Kecskeméti Ferenc pozíciója nagy veszedelem­ben van. Szarvas. A szarvasi kerület függetlenségi és 48-as érzelmű választópolgárai hétfőn délután tartott jelölő gyűlésükön egy­hangú lelkesedéssel H a v i á r Dánielt, a kerület volt képviselőjét és Justh­párt egyik alelnökét jelölték. Haviár megválasztása bizonyosra vehető, bár hir szertnt az ottani, de még mindig j szervezetlenül álló munkapárti érzelmű j választók vele szemben gróf Csáky j Albint, az Országos Nemzeti Munkapárt elnökét, vagy ha itt akadályok merül­nének fel, valamelyik B o 1 z a grófot I szándékoznak felléptetni. Ezek közül j azonban még egyik sem tekinthetü po­zitívumnak, mert Haviár igen erősen áll. Gyoma. A gyomai kerületnek, vármegyénk e legnagyobb kerületének választópol­gársága szintén husvót hétfőjón tartotta meg jelölő gyűlését a kerület központ­jában, Gyomán. — Megelőző napon F á b r y Károly, a kerület volt kép­viselője, Kondoroson beszámoló beszédet tartott, melyet Kondorosnak csaknem egész lakossága meghallgatott. Fábryt már a község határában fellobo­gózott küldöttség fogadta lelkesen. Itt Velky Béla tanitó és G a z s ó Pál, az általános népkör elnöke üdvözölték. Innen gyalog vonultak a városháza előtti térre, ahol már akkor nagy tömeg várta a képviselőt ós kíséretét. A nép­gyűlést R e i n e r Béla biró nyitotta meg rövid beszéddel, utána pedig F á b r y Károly tartott igen tartalmas beszámoló beszédet, melyet sűrűn szakított félbe a közönség tetszése, végén pedig viha­ros óljenzésre talált. K e v i c z k y László ág. ev. lelkész, ki fanatikus hive Kossuth Ferencnek, a szép beszámoló beszéd hatása alatt lelkes szavakkal buzditotta a kondorosiakat, hogy tartsa­nak ki híven Fábry mellett, mert bár ő Justh táborához tartozik is még, lel­kes híve volt mindig a két függetlenségi párt egyesülésének s ezenkívül képvi­selői minőségében igen sokat tett ugy a kerület községei, mint egyes emberek érdeKében. Ilyen képviselő kell a kerü­letnek. A népgyűlés egyhangú lelkese­déssel kimondotta, hogy Fábry Károlyt támogatni fogja. Hétfőn délután a gyomai jelölő gyűlésen, hol a kerület összes közsé­geinek kiküldöttei megjelentek, kerületi pártelnökül Biró Benedeket, alelnökül Pálffy Bélát, jegyzőül pedig Leim­d ö r f e r Zoltánt választották meg. A gyomai választókerület eltalálta azt a helyes irányt, amelyik követendő pél­dául szolgálhatna az egész országban a függetlenségi pártoknak. • Már 1910 január 27-ón kimondotta a gyomai választókerület, hogy; „a ke­rületi választó polgárságot a 48-as füg­getlenségi eszmék mellett tömör ós kö­zös egyetértésben kívánja megtartani, s a 48-as függetlenségi pártnak azt a jelöltjót, kit a kerület annak idején je­lölni fog, — ha addig az országgyűlési partok nem egyesülnének, — tekintet nélkül arra, hogy mely pártárnyalathoz fog tartozni, együttesen támogatni ha­zafias kötelességének tartja, — a ker. függetlenségi párt egységét ily okon megbontani nem engedi." Biró Benedek pártelnök lelkes ós magvas hazafias megnyitó beszéde után, — ebből az egyértelmű megállapodás­ból indulva ki — ajánlotta Pálffy Béla gyomai plébános, hogy a párt most he helyezkedjék részlege s párt-állásra, vagy pártárnyalati külön­böző felfogásra, hanem egyszerűen az ősi eredeti programm és a még Irányi Dániel ós utóbb 1896-ban Kossuth Fe­renc elnöksége alatt megállapított tiszta 48-as elvi alapon álljon meg, és ezen a ma is változatlanul fennálló pártprog­ramul alapján jelöljön, s ha a jelölt ezen az alapon, — mint hű 48-as független­ségi — elfogadja a jelöltséget, akkor az a jelölt valósággal egyik pártárnyalat­hoz sem fog tartozni, hanem a közös 48-as függetlenségi pártnak lesz a je­löltje. Biró Benedek kerületi pártelnök meleg szavakkal ajánlotta ily alapon a jelöltségre a kerület eddig volt képvi­selőjét, Fábry Károlyt, mit az összes jelenlevők harsány óljenzéssel ós lelke­sedéssel elfogadtak, mire három tagu küldöttséget választottak a Gyomán időző jelöltnek a gyűlésre való meghí­vása céljából. Fábry Károly, akit lelkesen fo­gadtak, a pártgyülósen megjelenvén, kinyilatkoztatta, hogy a kimondott elvi alapon, illetve a 48-as függetlenségi pártnak eredeti programja alapján annál szivesebben fogadja el a jelöltséget, mert ily módon csak könnyebbé lesz téve a mindnyájuk által oly hőn óhaj­tott országos 'pártegyesülés lehetősége, ós az is biztositható lesz, hogy az év­tizedek óta megbontatlan kerületi párt­egység továbbra is megóvatik ós ez ál­tal a gyomai függetlenségi pártnak fel­tétlen győzelme biztosíttatik. Megkö­szönte a párt bizalmát, mely most har­madszor éri, mit annak elismeréséül tekint, hogy az ország és a kerület jo­gos érdekeit hiven szolgálta. Igen szép és tartalmas beszédben reflektáltak a képviselő-jelölt szavaira Pálffy Béla plébános, Tóth József körösladányi református lelkész, B a r t a György köröstarcsai ref. segéd-lelkész és K n e r Izidor, aki felhívta a jelöltet arra, hogy az ujon hozott rossz adó­törvényeknek mielőbbi megváltoztatá­sára törekedjék. Mindnyájan bizalmuk­ról biztosították a szeretett képviselő­jelöltet, mire a jelölő-gyűlést Biró Benedek pártelnök berekesztette. A gyűlés bezárása után sürü cso­portokban tárgyaltak a jelenlevők, kik között voltak olyanok, — különösen az endrődiek, — kik utólag valamely párt­árnyalathoz való csatlakozás kifejezését óhajtották volna. Ezeknek Páiffy Béla plébános magyarázta, hogy habár ő job­ban huz a Kossuth Ferenc pártárnya­lathoz, mégis éppen azért kellett igy határozni, hogy ne legyen pártszakadás. A jelöltet ugy sem választják az egyik vagy a másik pártárnyalathoz, hanem az országgyűlésre, a függetlenségi kö­zös alapeszmék szolgálatára. Az ország­gyűlési pártok az országgyűlés felosz­latásával úgyis megszűntek s ha az uj országgyűlés egybe jön, akkor úgyis uj pártalakulások lesznek Lehet, hogy egyik vagy másik pártvezér is kiesik. E felvilágosító okos szavakra mindenki megnyugodott a közhangulatnak meg­felelő jelölésben. Gyula város közgyűlése. Újból kérik a mezőgazdasági szeszgyárat. Gyula város képviselőtestülete ked­den délelőtt meglehetősen látogatott közgyűlést tartott dr. L o v i c h Ödön polgármester elnöklete alatt. A közgyű­lés elég gyér tartalmú tárgysorozatában legnagyobbrészt a város szorosabb bel­óletére vonatkozó ügyek szerepeltek. Csak egy volt, amely nemcsak Gyula, de úgyszólván az egész vármegye köz­gazdasági életére nézve nagyfontossá­gunak tekinthető. Ez pedig a mezőgaz­dasági szeszgyár létesítésének újból való kérelmezése. Gyula már régóta és sokszor kérelmezte ezt a gyárat a föld­mivelósügyi kormánytól. Az utolsó há­rom kormány földmivelósügyi minisz­tereihez kérvények ós küldöttségek mentek egymásután, de, sajnos, mind­egyik elutasításra talált. Legutóbb a mult év tavaszán járt egy küldöttség Darányi Ignác, volt földmivelósügyi miniszternól, bizva abban, hogy a mi­niszter, aki Békósvármegye iránt oly sokszor mutatta ki már szimpátiáját s az itteni mezőgazdasági élet fejlődését je­lentékeny erkölcsi és anyagi támoga­tással segítette elő, teljesíteni fogja a gyulaiak kórelmét is. Azonban hiába­való volt a remény, mert Darányi mi­niszter kereken és nyíltan kijelentette, egyáltalában nincs módjában a kórel­met teljesíteni és hogy a gyulaiak te­gyenek le erről a szándékról, mert sohasem fognak kapni szeszgyárat. Most, hogy a Khuen-Héderváry kormány ül a hatalom polcán, Gyula város ismét elérkezettnek látja az időt, hogy a szeszgyárat, melynek már igen alkalmas hely is van kijelölve épüle­tekkel együtt a Benedeki majorban : újból kérelmezze. A keddi képviselő­testületi közgyűlés egyhangúlag hozzá­járult dr. L o v i c h polgármester elő­terjesztéhez s ehhez képest kérvónynyel fordult gróf Serényi Béla földmi­velósügyi miniszterhez. Hogy a kére­lemnek lesz e foganatja, az még a jövő titka. A közgyűlés egyóbb tárgyai a kö­vetkezők voltak : A képviselőtestület elfogadta Náj­m a n n György és Lindenberg Ferencné ajánlatait az utcaszabályozásra vonatkozólag ós a felajánlott telkeket 600 koronáért megvásárolta. Megengedi a képviselőtestület, hogy a közkórház szennyvizderitő telepének vize a Btrdos patákba vezettessék. A husvizsgálati szabályrendelet az uj közegészségügyi törvény rendelke­zéseinek megfelelően módosították. Néhány kissebb fontosságú ügy elintézése után dr. L o v i c h polgár­mester a csöndes lefolyású közgyűlést berekesztette. Kereskedelmi Csarnok. Megalakulás Csabán. Békéscsaba társasegyesületei egy hézagpótlóval gyarapodtak. A megyének kereskedelmileg is legfejlettebb közsé­gében eddig épen az önálló kereskedők állottak szervezeten kivül. Ezer bajaik­kal, érdekeikkel egymagukra voltak utalva s ez még nehezebbé tette az úgyis súlyos küzdelmet, melyet meg kell vivniok. Igaz, hogy nem egy izben törtónt kísérlet a kereskedőknek együvé tartozandóságára, sőt a kereskedő if­jakkal egyesülve volt is testületük, de a mindent megőrlő közöny rövidesen megsemmisítette. Velünk együtt nagyon sokan hiszik ós óhajtják, hogy a most alakult Ke­reskedelmi Csarnok vezetősége oly si­kerrel munkálja a kereskedők érdekei mellett a közérdeket is, hogy fennállá­sát a minden irányban elért eredmé­nyek biztosítsák. A megválasztott elnök­ség, választmány és tisztikar erre ga­ranciát nyújt. Az alakuló közgyűlést a kereske­dők vasárnap délután a városháza nagy­termében tartották meg, amelyen 40 önálló kereskedő volt jelen.. A szervező-bizottság megbízásából dr. Tardos Dezső elnökölt a gyűlé­sen, ki megnyitó beszédében fontos ér­vekkel indokolta a társulás szükséges­ségét s azt kérte, hogy a mostani buz­galom és lelkesültség ne legyen muló. Jelentette, hogy a Kereskedelmi Csar­nok, tagjainak száma már 90, de egyre történnek a felvételre bejelentések. Ezután felolvastatott az alapszabály­tervezet, mely az egyesület célját s a célravezető eszközöket illetőleg rend­kívül fontos dolgokat tartalmaz, ugy, hogy a tagok az első pillanatban meg­győződhettek arról a komoly és hasz­nos munkáról, melyet a szervező-bizott­ság a testület megalakítása érdekében folytonosan szemelőtt tajtott. Az egyesület célja Békéscsabán a kereskedők ügyeinek szellemi, erkölcsi ós anyagi érdekeit előmozdítani. A cél elérése érdekében állandó helyiségről lesz gondoskodás, hol főképen keres­kedelmi és nemzetgazdasági szakmába vágó munkák, folyóiratok és hírlapok állanak a tagok rendelkezésére. Az egyesület tagjai részére keres­kedelmi szakkérdésekben felvilágosítást nyújt, fizetésképtelenségek eseteiben egyezkedési kísérleteknél segédkezik. A legfontosabb része az alapszabályok­nak á szakosztályok létesítése. A szak­osztály hatásköréhez tartozik a szakosz­tály üzletágába vágó kereskedelmi és gazdasági mozzanatok és mozgalmak figyelemmel kisérése, reformok kezde­ményezése, erre vonatkozó indítványok megtétele és azok előkészítése. Tagdijak : rendes tag évi 20 koronát fizet, alapitótag, aki legalább 200 ko-. rónát lefizet. Az alapszabály csekély észrevétellel egyhangúlag elfogadtatott s ezután a választások ejtettek meg. Elnökké egy­hangúlag Havas Mór, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület vezérigazga­tója választatott meg, helyettes-elnök Rosenthal Ignác lett, kinek az egyesütet alakitása körül érdemei van­nak, főtitkár dr. P e t ő Ákos, ügyve­zető-titkár Kéri József, ügyész dr. Tardos Dezső, pénztárnok Klein Gusztáv, háznagy Riegelhaupt Gusztáv, számvizsgálók : K a 1 m á r Ja­kab, Pető Ede, T e v á n Adolf, könyv­tárosok : R e i s z Sándor, Gyémánt Sándor lettek. Választmányi tagokul: Csillag Ignác, Deutsch Mór, Dobay Kál­mán, Fekete Sándor, Fried, Lipót, Ro­senthal Adolf, Hirschman Ármin, Iritz Aladár, Kun József, Lerner Géza, Plesch Frigyes, Pollák Mór, Reisz Hermann, Román Pál, Schreyer Jenő, Schwartz Gábor, Szenes Sándor, Szenes Vilmos, Fried József, Weisz Miksa választattak meg. A közgyűlésen jelen nem lévő el­nököt, Havas Mórt négy tagból álló küldöttség üdvözölte lakásán, aki azon­ban egészségi állapotára való tekintet­tel csak a küldöttség utján köszönte meg a bizalmat. Ezétán a költségvetést tárgyalta le s végül a tisztviselők nevében R o­sentlial Ignác helyettes-elnök mon­dott köszönetet. A csarnok helyisége ideiglenesen a Fiume-kávéház egyik külön termé­ben van. Apró históriák. (Az ujságiró lova.) Egy budapesti ujságiró kollegánknak évtizedek óta van egy lova, illetve a ló másé volt, de a kitűnő bohém nem nyugodott addig, amíg egy tekintélyes összeget össze nem kártyázott az Otthon-klubban ós meg nem vette a pompás mént. Teljesült régi vágya és végre lóverseny-istá ló tulajdonos lett. Aki tudja, hogy ez mit jelent, az nem fog csodálkozni rajta, hogy az újdonsült, istálló-tulajdonos már hetekkei az alagi verseny megkez­dése előtt egészen oda volt az izgalmak­tól. Lovászfiút fogadott, zsokkét szer­ződtetett és csupán a zabárak után ér­deklődött. Lelkesedése ós izgatottsága átragadt a szerkesztőség többi tagjaira is s a nagy nap előtt, már az egész re­dakció csak a lóról beszólt. A lóról, amely okvetlenül elsőnek fog bejönni és holtbizonyos, hogy megnyeri a Rá­kosi-dijat. A lelkesedés annyira fokozódott, hogy az egész szerkesztőség fogadáso­kat tett a lóra. A szerkesztő ezer ko-

Next

/
Thumbnails
Contents