Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-03-27 / 25. szám
9 Másik igen fontos körülmény, amely a sertésvész és a sertésorbánc elleni küzdelmet meghiusítja ós e betegségek terjedését elősegíti az, hogy a betegségekben elpusztult állatok hulláit, különösen a kisebb gazdák, nem takarítják el az előirt módon, hanem elföldeletlenül hagyják, vagy a folyókba, patakokba dobálják, vagy pedig a cigányoknak adják, miáltal a sertóshullák a fertőzés állandó forrásául szolgálnak s azokkal távol vidékre széthurcoltatik a betegség. Ezeket a fölötte káros és az állategészségügyi törvénybe ütköző eljárásokat fokozza az a körülmény, hogy az ily helytelen eljárást tanúsítókkal szemben a törvény szigora csak kivételesen gyakoroltatik, legtöbbször azonban csak oly enyhén toroltatnak meg az ily káros állategészségügyi kihágások, hogy mi sem riasztja el azokat az egyesre nézve vagy hasznot hozó, vagy sokszor csak nemtörődömségből, vagy kényelmi szempontból, ritkán azonban tudatlanságból is elkövetett kihágás megismétlésétől. Nagy befolyással van még a sertésvész és a sertésorbánc terjedésének előmozdítására az is, hogy a sertéstartó ós a sertéstenyésztő közönség részint bizalmatlanságból, részint előítéletből nem veszi még eléggé igénybe a védőoltásokat, jóllehet kétségtelenül beigazolt tény, hogy a sertésorbánc elleni védőoltásokkal a betegség ellen sikerrel lehet védekezni és a sertésvész (sertéspestis) ellen ujabban alkalmazott vérsavó-oltás által is a fertőzött sertésállomány tetemes százalékát meg lehet menteni. Nagy baj az is, hogy a fertőzött helyeken a betegség megszűntével az előirt szabályszerű fertőtlenítést vagy egyáltalában nem, vagy csak igen hiányosan hajtják végre, igy aztán a kellő fertőtlenítés nélkül meg nem semmisített ragályanyag évről-évre fertőzi a fiatalabb nemzedéket, vagy az újonnan beszerzett állatokat, miáltal egyes helyeken állandósittatnak e ragadós betegségek. Ezek a körülmények az okai tehát főleg annak, hogy a nevezett betegségek elleni védekezés a gyakorlatban még kielégítő eredményt nem mutathat. Az ország sertéstenyésztéséhez fűződő rendkívüli fontos gazdasági érdekek megvédése érdekében felkérem tehát a törvényhatóságot, tegyen meg minden lehető intézkedést arra nézve, hogy a sertéstenyésztő és a sertéstartó közönség a betegség bejelentési kötelezettségre s annak elmulasztásából folyó rendkívül káros következményekre, a sertéshullák megfelelő eltakarításának és a fertőtlenítésnek nagy fontosságára, a annak elmulasztásából származó veszélyekre a legkiterjedtebb módon kitaníttassák ; a hatóságokat pedig szíveskedjék erélyesen utasítani arra, hogy a sertésherélők és miskárolók működését szigorúan ellenőriztessék; a sertésekkel való házalásnak a rendelkezésre álló eszközökkel elejét vegyék ós a sertéskupecek szállás :inak pontos hatósági* ellenőrzés alá vételéről gondoskodjanak s a fertőtlenitóseket pedig kérlelhetetlen szigorral foganatosíttassák. Úgyszintén szíveskedjék az I. és a II. fokú hatóságokat személyes felelősség terhe alatt figyelmeztetni arra is, hogy az állategészségügyi kihágások elbírálásánál, figyelemmel azoknak nagy kihatással biró káros következményeire, jövőre nagyobb szigorral járjanak el. Részemről is mindazt, ami a sertéstenyésztés előmozdítására alkalmas és a sertésbetegségek elleni sikeres védekezés érdekében szükségesnek és célravezetőnek mutatkozik, késedelem nélkül meg fogom tenni. Már is intézkedtem, hogy a m. kir. állatorvosi főiskola bakteriológiai intézete által termelt sertésorbánc elleni oltóanyagok, mihelyt azok utolsó próbája is megtörtént, azonnal forgalomba hozassanak, továbbá, hogy a sertésvész (sertéspestis) elleni vérsavó, mely eddig még csak korlátolt mennyiségben volt termelhető, jövőre egyre fokozódó arányokban állít tassék elő és álljon a közönség rendelkezésére. Amint arról a törvényhatóság már előbbi leiratomból értesült, intézkedtem aziránt is, hogy a községeknek a szükséges tenyészkanok, az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az évben kivételesen, a beszerzési ár egyharmadának elengedésével, a szokásos kamatmentes, résztörlesztés ellenében osztassanak ki, továbbá, hogy olyan kisközségekben, amelyekben a kocák csekély számánál fogva a szükséges tenyészkan tartása az egyes kocatulajdonosokra viszonyaikhoz képest túlságos terhet róna, a kaneltartási költségeihez tárcám terhére segélyek adassanak. Végül meg kell említenem, hogy ugy az ország, valamint a külföld sertéspiacain jegyzett rendkívül magas sertésárak nagy mértékben indokolttá teszik, hogy a sertéstenyésztéssel a gazdaközönség minél kiterjedtebb mértékben foglalkozzék és a sertéstenyésztést azok is újból felkarolják, akik azzal már felhagytak. E cél előmozdítása érdekében mindenkor igen szívesen veszem a törvényhatóság előterjesztéseit és szakközegeimet készséggel bocsátom ugy a törvényhatóság, mint a gazdaközönség rendelkezésére s a gazdaközönségnek akár a törvényhatóság, akár a szakközegeim utján ezirányban előterjesztett kérelmeit a legmelegebben fogom pártolni. Bízom benne, hogy a törvényhatóság törekvésemnek fontosságát kellően méltányolva, a sertéstenyésztés fejlesztésére irányuló ezen igyekezetemban, mely az ország gazdaközönségének kiváló érdekét szolgálja, teljes buzgalommal fog támogatni és a saját hatáskörében is mindent meg fog tenni, ezen fontos szociális érdekű ügy előbbre vitelére. Gróf Serényi. Tarkaságok. Érdekes büntetés. A gyulai rendőrségen egy rongyos, toprongyos alakot „állított elő" a rendőr. A kapitány régi ismerősként fogadta a vendéget : — jónapot, öreg! — mondotta — hát maga már megint itt van ? — Ugy látszik, itt vagyok ! — hangzott a válasz. — De, amióta utoljára láttam, nagyon megváltozott. — Lerongyolódtam egy kicsit. Nem csoda: se állásom, se lakásom 1 — Hát most miért kérült ide ? — A szabadban háltam. Ezért csak nem büntetnek meg ? A kapitány szigorú arcot vágott és ugy mondta ki az verdiktet: — De bizony, öregem, elitélem. Elitélem pedig — hét fürdőre. Az itélet jogerős és — három fürdőt mindjárt le is kell ülnie, a többit elhalasztjuk a jövő hétre I... Mire jó a takarékkönyv. Egy fővárosi fiskális mesélte el újságíróknak a következő históriát. Amikor a Nemzeti Munkapárt alakuló közgyűlését tartotta, ő is el akart menni a Vigadóba. A bejárónál több ur állotta útját . . . — Nem szabad bemenni, — szóltak. — De uraim, én választó polgár vagyok, fővárosi ügyvéd. Elvégre csak van jogom bemenni 1 — Tessék igazolnia magát! A fiskálisnál nem voltak igazoló okmányok s nem tudta személyazonosságát bizonyítani. Hiába szabadkozott, kért, könyörgött, az ajtónál állók nem engedtek. — Azt hallottuk, — szóltak, hogy a szocialisták meg akarják zavarni a gyűlést, ennélfogva csak kellő igazolás után ereszthetünk be embereket . . . — Nem vagyok szocialista. — Azt mindenki mondhatja. Az ügyvédnek ötlete támadt. Kivette tárcáját s abból egy negyvenezer koronáról szóló takarékpénztári könyvet vett elő s azt megmutatta a rendező uraknak. > — Na, szocialista vagyok ? — kér- , dezte kihivólag. Ezután szó nélkül beeresztették. A csodagyermek. Budapest és egyéb nagyvárosok zenei életének legújabb jelensége a csodagyermek. Nincs olyan intézeti hangverseny, jótékonycéluBkabaré, matiné, vagy szoáré, melyen legalább egy csodagyermek ne szerepelne. A minap egy jótékonycélu estélyen fellépett egy ilyen csodagyermek. Hegedült és kinosan hegedült. Alig fejezte be siralmas működését, egy mérges ur rohant be a rendezőszobába, ahol az egyik rendezőt karon fogva, dühösen igy szólt hozzá : — Öregem, öregem ! micsoda szamárság volt ez ! Hogy egy ilyen programmszámot adtatok ! . . . A rendező csillapította a haragos urat. — De kedves barátom, hiszen ez a kis fiu csodagyermek! — Ez csodagyermek ? . . . Ez ? . . . ^ — Igenis csodagyermek. Mert tizenkétéves és még mindig nem tud hegedülni. B a r t a Viktória. A kis Viktória gyere • kes kíváncsisággal nézegette a gépet, körül-körül járta, aztán babrálgatni kezdte. Igy történt meg egyszer aztán az a baleset, hogy a gép elkapta a kis Viktória kezét ós pár ujját összeroncsolta. A biróság Láda Mihályt, tekintettel arra, hogy ő többször elparancsolta a gyermeket a géptől, de az az intelmek dacára mindig visszament: gondatlanságból okozott súlyos testisértés miatt csak 20 korona pénzbüntetésre itólte. Ezt az ítéletet is felfüggesztette azonban az uj büntető novella 1. paragrafusa alapján. K 135-től kezdve mtrenkint minden színben. — Frankó, már vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték azonnal. Selyemgyáros Henneberg, Zürich. ITORVENYKEZES. § Az izgató. Furcsa ós cifra nevü ember állott csütörtökön a biróság előtt. A bácsi nevezetes neve C z r 1 y ó, keresztneve pedig János. Ez a bácsi 1909 junius 27 én a csabai nagyvásár alkalmával együtt mulatott G e r c s i Mihálylyál és S i p i c k i Jánossal. A két cimbcira azonban rossz fát tehetett a tűzre, mert egyszerre megjelent a lacikonyhában S u r i n Pál rendőr ós meginvitálta őket barátságosan a városházára. Ez rómmódon bosszantotta a pityókos Ozrlyót. Elkezdett lármázni, hogy ő a világ minden kincséért sem engedi bevitetni barátait. Hamarosan olyan izgató beszédet vágott ki, hogy az emberek összeszaladtak és ha Debreczeni Lajos szolgabíró közbe nem lép, még meg is lincselték volna a kötelességét teljesítő szegény rendőrt. A szolgabíró közbelépése azonban meggátolta a veszedelmet. Az izgató Czrlyó tagadni próbált a törvényszék előtt mindent, de hiába. Rábizonyult minden s a biróság elás itólte, még pedig olyan uri büntetésre, amilyet csak a párbajhősök, a szociáldemokrata vezérek és a nemzetiségi véresszájú izgatók szoktak élvezni Magyarországon. Czrlyó uram ugyanis két rendbeli izgatás vétsége miatt 8 napi államfogházat és 20 korona pénzbüntetést kapott. Ez az itélet azonban aligha meg nem másul, mert az ügyész súlyosbításért felebbezett. § A rugós paripa. Nagyon tüzes lovakat dirigált 1908 február 15-én a szeghálmi országos vásár alkalmával Fülöp Péter kocsis. A paripákban, amelyek csak nem régen engedték magukra tenni a hámot, valósággal embergyűlölőt lakozott. Ha embert láttak rúgtak, kapáltak, haraptak. Fülöp Péter ennek dacára behajtotta a paripákat a vásáros nép közé. És ekkor történt a szerencsétlenség. A lovak mellett alkudozott akkor éppen S e p r é n y i Béla szeghalmi lakos. Egyszerre az egyik paripa neki vadult ós koponyán rúgta Seprónyit annyira, hogy kénytelen volt hetekig nyomni eszméletlenül az ágyat. Kisebb mértékű agyrázkódást szenvedett. Bajából egyébként kigyógyult később, de még most is gyakran panaszkodik súlyos főfájásról. Fülöp Péter a biróság előtt azzal védekezett, hogy nem maga jószántából hajtotta a paripákat a tömegbe, hanem fiatalabbik gazdája parancsára. Ez a tény beigazolást is nyert. A törvényszék ennélfogva gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétsége miatt csak 48 korona pénzbüntetésre itólte Fülöp Pétert. Az itélet jogerős. § Égy gyermek balesete. A mult év junius 22-én Láda Mihály, körösladányi gazdaember tanyáján a működésben levő szecskavágó gép mellett játszadozott egy 6 éves kis leányka, Mulatság. — Műkedvelő előadások. A tótkomlósi iparosifjuság húsvét másodnapján, részben a Polgári Társaskör pénztára, részben a Békésmegyei Tanítóegyesület szobaalapja javára, a Komló-szálló nagytermében, jótékonycélu, zártkörű, tánccal egybekötött műkedvelő előadást rendez. Szinrekerül : Próbaházasság, pompás fővérosi életkép. A főbb szerepeket : Szikora Márton, magánzót Taplány Pál, Rozália, feleségét Karkus Milike, Kanócs Gyuri, őrmestert Karkus Mihály, Birikét, a testvérét Hézer Irmuska, Hajdú Bokor Bercit Hézer Gyula, Hajdú Bokor István, gazdag parasztot Szokolay Gerő, Zsuzsánnát a feleségét Szokolay Etelka, Patonai Bódog, mészárost Gehring István, Sági Julcsát Karkrs Ilonka, Rákóczi Alajos, cselédszerzőt Dankó János játsza. A darab kitűnően betanulva kerül színre. A gyulai kötött- ós szövött iparárugvár munkásai húsvét vasárnapján a Göndicskerti színkörben Cigány Pami, énekes népszínművet játszák E műkedvelői társaság is nagy sikerre számithat. Az előadást tánc követi a pavillon nagytermében. — A ;rokkant egylet bálja. Holnap, Húsvét másodnapján este ismét benépesül a csabai Vigadó nagyterme. Akkor tartja ugyanis az előjelek szerint nagysikerűnek ígérkező táncmulatságát a Magyarországi Munkások rokkant- és nyugdíj egyesületének csabai fiókja. A szép mulatságra ismételten felhívjuk a közönség figyelmét. A vérszegénységet, EZT AZ ALATTOMOS BETEGSÉGET ™..í e ll SZ^i etn i, , a SCOTT-féle csukamájolaj tIVIULSIII-Val, mielőtt tulsagosau elharapódznék. Az arc megpirosodik, megtelik és az életkedv visszatér mindazok meglepetésére, akik először használják a SCOTT-féle EMULSIO-t. Az eredeti SCOTT-féle eljárás által ízletessé és emészthetővé tett legtisztább alkatrészek, melyek a vérszegénységnek útját állják, képezik a SCOTT-féle EMULSIO világszerte ismert sikerének titkát. SCOTT-féle EMULSIO a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2. K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Az Emuisió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halaszt — kérjük figyelembe venni. K02 GAZDASAG, — Az Első Magyar ÁltaHnos Biztosító Társaság közgyűlése. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság f. hó 12-ón tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről az ügyeket a társaság vezérigazgatója, Ormody Vilmos főrendiházi tag adta elő. Az Gümőkór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN MRoehe"-t rendelnek. Kik vannak a Sirolin Joclie"-ra utalva? 1. A kik hosszú időm keresztül köhögés bántalmaiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar» rusos gyermekeknek toníos szere a Sirolin „Rocne". A táplálkozást nagyban elősegiti. Csakiseredeti csomagolású Sirolin „Roche'-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészitményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. Sirolin irodalmat B. 18] kívánatra ingyen és bérmentve küld F. MmaDii-liaRoche& Co. Basel (Schweiz) Rrenzach (Bsdtn
