Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-17 / 22. szám

Békéscsaba 1910 március 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 szül egy-egy országos vásárra, akár a sátoros ünnepekre. Ezért váltak Magyarországon is híresekké egyes városok a vásárjaikról. Debrecen vagy Mezőtúr nevét nemcsak a környékükön ismerik, hanem az egész országban. Az országos vásárokon kivül a vidéki kisebb városaiban és községeiben szerepelnek az úgynevezett hetivásárok is. Nagy városokban a hetivásár ismeretlen fogalom, mert állandóan, mindennap van piac, azonban a kisebb népességű helyiségek nem rendelkeznek annyi fogyasztással, hogy állandó piacot lehessen fenntartani. Ezért jöttek létre a hetivásárok. A hétnek bizonyos, egy, vagy két napján megnépesülnek az arra rendelt köztérek eladókkal és vásárolni szándékozókkal s a lakosság ilyenkor szokta beszerezni különböző szükségleteit. Békésvármegye székvárosában, Gyulán csak hetenként egyszer, pénteken, van hetivásár. Ez a körülmény kellemetlen különösen azokra a hivatalnokokra nézve, akiket nagyobb városból helyeztek Gyulára. Ök és családjaik hozzá vannak szokva, hogy mindennap vásárolhatnak a piacon, amit csak akarnak és nehéz nekik hozzászokni ahhoz, hogy Gyulán csak egyszer lehet egy héten kielégíteni vásárlási vágyaikat. Arra az egy napra összegyűl a piacon sok mindenféle áru, de tömegesen jelennek meg a vásárlók is, ami természetesen maga után vonja a drágaságot. A gyulai lakosság körében e miatt általános a panasz és legutóbb mozgalom is indult meg a második (keddi) hetivásár érdekében. A kérdéssel legutóbbi közgyűlésén több gyulai lakos kérelme folytán már az aradi kereskedelmi ós iparkamara is foglalkozott. A kamara nem látta szükségét a második hetivásár rendszeresítésének, mert szerinte Gyula lakossága nem olyan nagy számú, hogy a második hetivásárnak is tudna megfelelő termelő és fogyasztö közönséget biztosítani. Ennélfogva nem is hozta javaslatba a kereskedelmi miniszternél a második hetivásár felállítását. Gyula képviselőtestülete hétfői közgyűlésén foglalkozott Schillinger Lipót és társai kérelme folytán a második hetivásár ügyével. Schillinger és társai azt kérték a képviselőtestülettől, hogy tegye meg a szükséges lépéseket illetékes helyen a vásár érdekében. A kérelem igen hosszantartó és parázs vitát provokált. A vita során az a vélemény tudott maga számára többséget teremteni, amely szerint Gyulának nincsen szüksége második hetivásárra. Elég egy is. Pénteken szerezze be mindenki különösebb szükségleteit, a többit pedig vásárolja a rendes napokon. Van piac és üzlet elég. Ennélfogva a képviselőtestület Schillinger ós társai kérelmét elutasította. Felolvastatott és tudomásul szolgált a közigazgatási bíróság Gebei András és társa.nak a vadászterületek haszonbéréből való részesedés tárgyában. Ezzel a kérdéssel annak idején már foglalkoztunk. A közgyűlés többi tárgyai különösebb érdeklődést nem keltettek, mert csak egyes emberek kisebb személyes ügyei voltak. Ennélfogva dr. Lovich Ödön polgármester egy órai tanácskozás után a közgyűlést berekesztette. József főherceg Luegerről. — Külön fővárosi tudósítónktól. — Az egyetlen magyar és magyar érzésű főhercegnek, József-nek feleségét, Auguszta főhercegasszonyt tudvalevőleg nemrég megoperálták a Herczel-féle szanatóriumban. A fenséges asszony napokig feküdt itt és ura mindennap meglátogatta. József főherceg ismeretes arról a bájos tulajdonságáról, hogy szívesen áll szóba polgáremberekkel és munkásokkal egyaránt. A szanatóriumban is elbeszélgetett az orvosokkal és ápolókkal. Amikor a felesége előszobájában kellett várni, Herczel tanárral, vagy valamelyik asszisztensével diskurált. Az orvosok témái természetesen nagy és szürke általánosságban mozogtak, de a főherceg a legaktuálisabb dolgokra terelte át mindig a beszélgetést. Szóba került a politika, a tudomány, a művészet, a sajtó és minden, amiről pikkolozó emberek diskurálnak a kávéházi törzsasztaluk mellett. Az egyik látogatás alkalmával Luegerről beszéltek. Bécs nagyhatalmú polgármestere ugyanis akkor vivta haláltusáját. A főherceg megkérdezte : — Mi hir Luegerről ?. — Haldoklik, fenséges uram, s ugy látszik, nem lehet megmenteni, — felelte az egyik orvos. — Nem szeretem . . . — Kit, fenséges ur ? — Luegert. Nem szeretem — ismételte nyomatékkal a fenség, — mert magyarfaló. Ezt mondta, egy szóval se többet. Még csak nem is sajnálkozott rajta. A környezete elképpedve nézett rá. Hogyan? Egy Habsburgi sarj, akit a centralizmus szellemében neveltek, aki látta, hogy udvarolt az egész hivatalos Bécs egy borzasztó hatalomra vergődött demagógnak, aki tudta, hogy a császár naponta nem is egyszer érdeklődik Lueger állapota iránt, ki meri mondani azt a szót, amely minden magyar ember szivét nyomja ? Igen. József főherceg nem szerette Luegert, a bemasirozás őrült hirdetőjét, gyűlölte őt és gyűlöli azt az örökséget, amit Bécs városára és pártjára hagyott. József főherceg nem törődik vele, hogy az egész dinasztia odaállt a ravatal mellé, nem küldött táviratot, még kevésbbé babérlevelet, mint rokona, Ferencz Ferdinánd. Ő hidegen, illetetlenül megy el a ravatal mellett, mint igaz magyar ember, aki ellenségét haló porában se tiszteli meg, mert tudja, hogy a magyarság legelszántabb gyűlölője szállt vele sírba. A szabadság ünnepe. A március tizenötödiki évforduló. A szaadság, egyenlőség és testvériség ünnepé kikiáltásának ünnepi évfordulójára nagyban készülődött a magyar nemzet és ebben Békésvármegye hazafias közönsége is. Hálás kegyelettel, sziveink lángoló lelkesedésével ünnepeltük meg annak a napnak emlékét, amidőn négyszáz éves szolgaság után lehullott a földhöz ragadt jobbágy nép kezéről a bilincs és szabaddá válván a szó és a gondolat, egyenlők és testvérek lettünk a hazaszeretet minden korlátot ledöntő szent érzésében. Speciálisan vármegyénk, melynek lakossága mind jobbágy volt, a legtöbbet köszönhet a márciusi, nemzetet boldogító eseményeknek. Erős is vármegyénkben a hazaszeretet, a szabadság érzete és e szent érzet ápolását, erősítését nem szűnnek gondozni tanintézeteink, a kaszinók és társaskörök. Erről győződhetett meg mindenki a nagy nap emlékének évfordulóján rendezett hazafias ünnepélyeken és társas összejöveteleken. Nem volt vármegyénknek egy községe, tanintézete és társasköre sem, mely nem ünnepelt és a hazaszeretet erősbödését ne ápolta volna. A vármegyénkben lezajlott ünne| pélyekről a következő tudósítást adjuk: I Csabán. A házak ormáról a nemzeti trikolórt lengette a tavaszi szellő. Az üzletek kirakatai a nap emlékére Petőfi, Kossuth mellszobrával voltak diszitve. A főtéren, vasut-utcán ünneplő közönség hullámzott. Délelőtt az elemi, polgári leány- és polgári fiúiskolában, az állami felsőbb leányiskolában voltak igen sikerült és lélekemelő emlékünnepélyek. Délután 3 órakor a közönség a Rudolf-főgimnázium tornacsarnokában gyülekezett, amelyet szorongásig megtöltött. Nagy örömmel konstatáljuk, hogy a főgimnázium hazafias ünnepélyei egyre tartalmasabbak ós nevelő hatásukban lélekemelőbbekké válnak. • A mostani ünnepélyre igazán büszke lehet a tanári kar ós a szereplő ifjak, ezek közül elsősorban H e 11 e r János VII. oszt. tanuló „Petőfi költészete és a szabadságharc" felolvasása, tömörsége dacára igen tartalmas, nyelvezete rendkívül szép. A hazaszeretetért, szabadságért élt halt lánglelkü dalnokát, Petőfi Sándort művésziesen jellemezte. A közönség igazi élvezettel hallgatta s a zajos tapsokat szép munkájáért és kitűnő előadásáért megérdemelte. Az ifjúsági dalkar a „Himnuszt" „Tavasz elmult"-at és Szózatot szép öszhanggal énekelte. Majoros József tanár ünnepi beszéde igen tartalmas ós lelkesítő volt, mig R o v á c s István VIII. a l Talpra magyart ós K 1 i m e n t Z. Pál | VII. oszt. t. pedig az „Erős hit" köli teményt ügyesen szavalták. A Rudolf-főgimnázium ünnepélyéről a Kossuth-szobor elé vonult a közönség és az ifjúság, hol a márciusi hölgybizottság rendezte az ünnepélyt. Két hatalmas nemzeti szalagos koszorút helyeztek a szoborra : a főgimn. ifjúság és a hölgybizottság. Itt is az ifjúsági dalkar énekelt, majd Könyves T. Kálmán lendülettel mondotta el az ünnepi beszédet. Előbb a márciusi ifjúság által megteremteni szándékolt szabadSág, egyenlőség és testvériség érzetét ecsetelte meggyőzően, majd e három szent igének a mi korunkban való érvényesülését igaz szavakkal vázolta. Szabadságunk csak az osztrák császár vétójáig van ; egyenlőség, arról inkább hallgat, mert elpirulna a Kossuth-szobor, a testvériség ott tart, hogy az ország jobbjai egymás letöréseért küzdenek. Ormai Lenke, a női bizottság koszorúját csinos beszéd kíséretében teíte le a szoborra, mig Sándor Mihály, a főgimnáziumi ifjúság nevében hazafias érzéstől áthatottan beszélt. A „Talpra magyar 1" éneklésével oszlott szét a közönség, hogy estére a „Kaszinó"-ban és egyes körökben a fehér asztal mellett üljenek hazafias érzéstől telitett társasvacsorát. A kaszinóban a vacsora alatt dr. R e 11 Lajos tanár beszélt, a nagy Széchenyi által álmodott erős Magyarország megvalósulását biztosító eszmékről. A Polgári Körben U h r i n Károly alelnök tartalmas beszédben a márciusi tizenkét pontban kivívott értékes polgári jogokról szólott — mig az Iparos Olvasókörben, hol a legtöbb résztvevő volt, lapunk szerkesztője, Gulyás József lelkesítette a Daloskör éneke után a megjelenteket nemcsak beszédével, de magas szárnyalású alkalmi költeményének elszavalásával is. Szerkesztőnkén és a Daloskörön kivül szerepeltek még az igen sikerült ünnepélyen : Z 1 eh o v s z k y János elnök beszédével, K1 i m e n t Z. Pál és F i s c h e r Lajos pedig sikerült szavalataikkal. A Schwózner féle vendéglő helyiségében szókelő Rákosy asztaltársaság társasvacsoráján dr. O s v á t h János, polg. iskolai igazgató tartott nagyhatású ünnepi beszédet. Igen sikerült ünnepi estét rendezett az Erzsébethelyi Olvasókör is a Hornyacsek-féle vendéglőben. Az estén a városból is nagyon sokan vettek részt. A családias jellegű és igen kedélyes összejövetelen nem hiányzott természetesen a tánc sem. A vidéken. A Sárrét ünnepélyeinek színvonalát nagyban emelte az a körülmény, hogy abból az alkalomból Fábry Károly, a kerület népszerű országgyűlési képviselője meglátogatta sárréti választóit. Fábry Károly vasárnap Köröstarcsán tartózkodott, hol a helybeli vezetők kísérete mellett meglátogatta a különböző köröket. Mindenütt lelkesen fogad ták. Hétfőn Szeghalomra utazott Fábry Károly. A község március 15 ének előestélyén fényesen ki volt világítva. A Kossuth szobor környékén óriási néptömeg hullámzott, mikor Fábry Károly odaérkezett Arató Lajos pártelnök társaságában. A szobornál először Arató Lajos beszólt, majd Fábri Károly méltatta a nagy nap jelentőségét. Március : 15-én kedden délelőtt Füzesgyarmat ün- ' népén vett részt a képviselő. Az ünne- j pély főrésze a főtéren zajlott le, ahol i a község lakosságának nagy része jelen ' volt. Itt is Fábry Károly lelkesítette a ! megjelenteket a márciusi eszmék követésére. Délben az ifjúsági körben nagy bankett volt, délután pedig a különbözö körökben tett látogatást a képviselő. Szarvason a főgimnázium hazafias ünnepélyén kivül a lyceum-bizottság is rendezett ünnepélyt a színkörben s azon a férfi és az ifjúsági dalkar énekelt, Illyés Erzsike, Zolnay Márton szavalt, a lyceum elnöke: L i s k a János ünnepi beszédet mondott, R o h o s k a Géza tanitó alkalmi felolvasást tartott, mig Péter Pál, Tóth Pál, Szerb Lajos, és Lénárt János négy hangra hazafias dalokat énekeltek. A nagyszámú közönség megtapsolta a szereplőket, — A szarvasi függetlenségi és polgári körökben szintén ünnepet ült a polgárság. Békés község különböző körei a hagyományos kegyelettel ünnepelték meg az idén is március 15-ikét. A Casinó és Polgári kör a polgári kör helyiségében tartotta 15-én este fél 8 órakor ünnepélyét. Volt ünnepi beszéd és szavalat. Az ünnepélyt társasvacsora követte. A tanintézetek is valamennyien ünnepeltek. Az ipartestület ós iparos olvasókör az ipartestület helyiségében tartotta ugyanakkor az ünnepélyt szintén társasvacsorával kapcsolatosan. Az orosházi szabad lyceum is kivette részét március 15-ének a megünnepléséből. Vasárnapi estélye az Alföld nagytermében a következő műsorral e nap emlékének volt szentelve: 1. Március. Költemény. Szávay Gyulától, szavalta Fehér Irma. 2 Az alkotmány helyreállítása. Felolvasás 64 nagyrészt színes vetített képpel. Tartotta Fabriczy Pál. A községi képviselőtestület kedden délelőtt 11 órakor az 1848 ik évi márc. 15-ének emlékére, a színkörben díszközgyűlést tartott. E őzőleg 9 órakor az ev. templomban istentisztelet volt, A díszközgyűlést a bíró nyitotta meg. Az ünnepi szónoklatot Kalmár Pál tartotta. A milleniumi alapítványból szorgalmas régi cselédek lettek jutalmazva s ezekhez Fürst János intézett elismerő beszédet. Végül a Kossuth-szobrot koszorúzta meg a képviselőtestület s beszédet Bakos Béla mondotta. Itt is az összes körök ünnepeltek; az ipartestületben Veres József mondott nagyhatású beszédet. Gyomán szintén nagy lelkesedéssel ünnepelték meg a szabadság nagy napjait. Délután két órakor Gyoma lakosság a főtérre gyülekezett, ahol Bíró Benedek pártelnök megnyitó beszéde után Domby Béla ref. lelkész mondott gyuitó hatású ünnepi beszédet. Utánna Ürményi Lajos szavalta el alkalmi ódáját. Békésen délután 3 órakor tartották a főtéren az ünnepélyt. Az ünnepi beszédet Kecske méthy Ferencz országgyűlési képviselő tartotta, Tarn ó c z y Lajos és Faragó László pedig szavaltak. Békésszentandráson három körben ünnepeltek. Érdekes, hogy a márciusi ünnep alkalmával L e h ó c k y Mihály tótkomlósi bírónak két megbízottja járt Szentandráson és puhatolóztak az után hogy lenne-e ott talaja a kisgazda-pártnak. A megbízottak mindenütt rideg elutasításra találtak. 11 JÉsmepi Közlöny" táviratai. GálSándora Ház feloszlatásáról. Budapest. Egy újságíró ma beszélgetést folytatott Gál Sándor képviselőházi elnökkel, akitől megkérdezte, hogy miképpen fog viselkedni március 21-én, a Ház összehívása alkalmával. — Csak annyit mondhatok, — felelte az elnök — hogy én mindenben a hászabályokat fogom elsősorban szem előtt tartani, ami kötelességem is. A törvénytelenségeket minden rendelkezésemre álló eszközzel igyekszem meggátolni. A Khuen-Héderváry-kormány vád alá helyezésére vonatkozó indítványról kitérően nyilatkozott a Ház elnöke. A miniszterelnöK József főhercegnél. Khuen-Héderváry miniszterelnök szerdán déli 12 órakor kihallgatáson jelent meg a budai várban József főhercegnél, akivel a házfeloszlatás módozatait és a ceremónia részleteit beszélte meg. A kihallgatás fél óráig rartott. Csendőrség Gyulaváriban. A verekedések korlátozása. Gyulavári magyar község, kicsi község. De kicsisége mellett is nevezetesebb, mint sok nagy község. Nevezetesebb pedig azért, mert mindig beszélteti magáról. Talán rosszul is érezné magát, ha neve, illetve lakóinak a neve nem szerepelne egyszer az újságban. De sohasem szerepelnek valami nagy ügy miatt a gyulaváriak. Nem lopnak, nem rabolnak, nem gyilkolnak, hanem egy-