Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-13 / 21. szám

3 uj színházak építését is elő fogja segí­teni. A városok kívánalmainak és szín­házi igényeinek bővebb megbeszélése céljából e hónap 21-én, délután 3 órakor értekezletet tart a D. M. K. E. budapesti helyiségében az Alföldi Sziniszövetség, amely értekezletre a főtitkár szívélye­sen meghívta Csabát is. Tagadhatatlanul előnyösek és szé­pek azok az Ígéretek, amelyeket a D. M. K. E. tesz. De, hogy ez ígéretek teljes mértékben meg fognak-e való­sulni, ahhoz sok kétség fér. Az állam- j nak eddig is módjában lett volna tete- jj mes anyagi támogatással elősegíteni azt, hogy a vidéki kisebb városokban is modern és célszerű színházak épülje- < nek. De nem tette. Éi ha eddig nem tette, nehezen fogja tenni ezután is. Azonkívül a kerületi rendszer, mint fentebb kifejtettük, nyűg a városok nyakán. Kezük meg van kötve és meg is kell elégedniök olyan társulattal, amilyet a szövetség a nyakukra küld. A D. M. K. E. fentebbiekben ismer­tetett átiratát az elöljáróság kiadta a szinügyi bizottságnak, mely a napokban fog véle foglalkozni. E^reláthatóiag elutasító lesz a felelet. A gyomai és orosházi kerületek választói névjegyzéke. A felülvizsgáló bizottságok. Lapunk mult számában röviden je­leztük már, hogy Békésvárinegye köz­ponti választmánya Ambrus Sándor alispán elnöklésével szerdán délután ülést tartott, melyen a gyomai és oros­házi kerületek választóinak az 1911. évre érvényes névjegyzékét összeállító bizott­ságokat jelölte ki. Ez összeíró bizott­ságokra igen nagy szükség van, mert ez a két kerület, nem csak Békésvár­megye, de az egész ország legnagyobb terjedelmű és legtöbb községgel ren­delkező kerületei közé tartozik, ame­lyekben egy bizottság képtelen a vá­lasztói névjegyzéket hitelesen ós pon­tosan összeállítani. A többi kerületben : Csabán, Gyulán és Szarvason ezt egy vagy legfe jebb két bizottság is elvé­gezheti. A központi választmány a bizott­ságok kijelölésénél különösen tekintet­tel volt arra, hogy a bizottság tagjai olyan emberek legyenek, akik a nekik kiosztott alkerületek viszonyait már magánértesülések alapján is tüzetesen ismerik, akiknél tehát épen ennélfogva kivan zárva a félrevezetés. Hosszas tanácskozás után a köz­ponti választmány következőképpen ala­kította meg a bizottságokat: A gyomai választókerületben : Az I. alkerülethez Gyoma, Endrőd és Kondoros tartoznak. lit a bizottság elnöke lett Koncsek Gy. József Gyoma, tagjai pedig Dinya Elek endrődi és Csapó János gyomai lakosok. A II. alkerületben, melyhez Szeg­halom, Vésztő, Füzesgyarmát ós Körös­ladány tartoznak, elnök lett Boros Flórián szeghalmi, tagok pedig Nagy Imre füzesgyarmaii és Ambrus Já­nos szeghalmi lakosok. A III. alkerületben, meiy Mező­beróny, Köröstarcsa és Doboz közsé­geket foglalja magában, az elnök dr. G r ü n w a 1 d Dezső mezőberényi, a tagok pedig T. G y a r a k i Sándor köröstarcsai és Cs. Szatmáry János dobozi lakosok lettek. Az orosházai választókerületben : Az I. alkerülethez tartozó Orosháza, Szentetornya ós Pusztaföldvár közsé­gekben bizottsági einökké dr. V a n­g y e 1 Tibor orosházai, tagokká pedig Németh János és Szász József ugyancsak orosházai lakosokat válasz­tották meg. A II. alkerületben, melyhez Csorvás, Gádoros és Nagyszénás községek tar­toznak, elnök Papp Károly gádorosi, tagok P o p o v i c s Kornél csorvási és M a n z e 1 Gyula nagyszénási lako­sok lettek. A III. alkerületben, mely Tótkom­lós és Bókéssámson községeket foglalja magában, elnök Szabó Lajos Tót­komlós, tagok Kunos István Tót­komlós és A. K a z i c s János Békés­szentandrás lettek. A IV. alkerülethez tartozó Öcsöd és Békésszentandrás községekben elnök Csonka László Öcsöd, tagok D o­r o g i Ferenc Öcsöd és Bencsik József Békésszentandrás lettek. Az V. alkerületben, Kétegyháza, Gyulavári és Újkígyós községekkel, el­nök Popovics M. Aurél Kétegy­háza, tagok Hegedűs Gyula Gyula­vári és M á 1 i k András Kétegyháza lettek. E bizottságok fogják a két hatalmas kerület választópolgárainak 1911-re ér­vényes névjegyzékét összeállítani, amely aztán elbiralás céljából a központi vá­lasztmány, végleges megállapítás céljá­ból pedig az állandó biráló-választmány elé fog kerülni. Apró históriák. - Külön fővárosi tudósítónktól. ­(.A gyászbeszéd.) Egy felvidéki vá­roskában, az ottani közös zászlóalj pa­rancsnoka nemrég meghalt. A legénység nagy ceremóniával készült a temetésre, a gyászbeszédre pedig a bataillon leg­idősebb tisztje, az őrnagy készült nagy buzgalommal. A nyitott sir szájánál sorakozott a díszszázad, sortüzet adtak, aztán előlépett az őrnagy és a meg­hatottságtól sáppadtan mondotta : — Kedves gyászoló bajtársaim, ti jól tudjátok, hogy ón nem vagyok szónok. Ezért hát engedjétek meg, hogy rövi­den igy búcsúzzam a mi feledhetetlen emlékű parancsnokunktól: „Drága ha­lott (ós itt stentori hangon, kommandó­szerüen folytatta) pihenj, pihenj, pi­henj ! u A tisztikar majd csak hogy nem lelkesülten kiáltotta utána a hármas pihenj t. * (Fegyvergyakorlaton.) A tartalékos hadnagyok tudvalevőleg szívesen barát­koznak össze az aktív tisztekkel, ami sokszor szolgálat közben apró félre­értésekre ad okot. A tartalékos egy­szerűen megfeledkezik róla, hogy a kaszárnyában, vagy kint a terepen a a főhadnagy az ő felebbvalója. Eíy aiföldi városban történt, ahol egy buda­pesti bankhivatalnok töltötte a fegyver­gyakorlatát, hogy pihenő közbén a gyakorlótéren per te szólította a rezer­vista a főhadnagyát. — Kérlek, — mondta, — figyelmez­tetni akarlak . . . A főhadnagy, aki épp akkor a gyepre akart ülni, szemrehányóan né­zett rá: — Pardon, nem „kórlek", hanem „főhadnagy ur". A tartalékos erre igy kezdte : — Főhadnagy ur, kérlek . . . — Nem „kérlek", - figyelmeztette másodszor is a főhadnagy, — hanem „jelenteni alássan". — Jó. Akkor jelentem alássan fő­hadnagy urnák, hogy ezelőtt öt perccel beleült valamibe. * {Fordítás) Egy fiatal újságírót, aki az alkotmánypárthoz tartozott ós a mi­niszterelnöki sajtóirodában dolgozott, Jeszenszky államtitkár áthelyeztette a belügyminisztériumba. Az űjságiró a napokban keservesen panaszkodott egy kollegájának: — Borzasztó, kérlek, a belügymi­niszter a forditó-osztályba helyezett. — Na ós ? — Én nem tudok idegen nyelve­ket, én nem tudok fordítani. — Tudod mit? — Nem tudom. — Fordíts — köpönyeget. (A kis ártatlan.) A Vigszinház egyik művésze beszéli el ezt a pikáns kis históriát : Hónapokig udvaroltam egy bakfis­nak, még pedig a brutálisabb eszközök teljes mellőzésével. Pedig ... Mit mondjak, nem is kellelt volna olyan óvatosnak lennem. No ós én mégis finom és diszkrét voltam. Végre is megért a dolog. A részleteket persze nem mondhatom el. És mikor vége volt a bizalmas együttlétnek, a kislány meg­kért : — Tudna nekem adni egy jegyet a Tájfun hoz ? — Nagyon szívesen. — És ... és ... — itt elpirult egy kicsit — megnézheti az; a darabot tisz­tességss lány is ? * (.Szabad iskola.) A szabad iskola előadásán kérdezi a tanár: — Ki tudja, mik voltak Goethe utolsó szavai? Egy gázgyári munkás jelentkezik : — Én tudom. Azt mondta : lámpát gyújtani. Gyulai leánykereskedők Budapesten. A budapesti rendőrség körözése. A leánykereskedés, ez a minden üzletek legundokabbika jövedelmezősé­génél fogva igen nagy virágzásnak ör vend nemcsak a külföldön, hanem Ma­gyarországon in. A tönkrement és gyak­ran börtönbői kikerült exisztenciák egész légiója foglalkozik véie. Vannak közöltük vén boszorkányok, elegáns előkelő megjelenésű urak, csábitó kül­sejű mézes szavú fiatal emberek, akik a csábitások legraffináltabb és leg­különbözőbb eszközeivel kerítik háló­jukba a tapasztalatlan leányokat, eget, földet Ígérnek nékik s odavetik őket a bün, a legvigasztalanabb rabság kar­jaiba. A közelmúltban még csaknem egész nyíltan űzték ezek az állatias gondoikozásu lólekkufárok undok mes­terségüket, mert tettük kiderítése után néhány korona büntetés lefizetése után megszabadultak a további kellemetlen­ségektől. Azt a néhány korona veszte­séget pedig már másnap behozhatták igen könnyen. Az uj büntető novella azonban na­gyon szigorú rendelkezéseket foglal magában a leánykereskedés ellen. Bűn­tettnek minősiti, amelyért vagy börtön, vagy fegyházbüntetés jár. Azok a de­rék lények tehát csak igen óvatosan és vigyázva folytathatják szép mester­ségüket. Kevés eset is kerül napfényre, bár a leánykereskedés épen olyan ará­nyokban folyik ma is, mint az uj bün­tető-novella életbeléptetése előd. Ha egy-egy eset besúgás, vagy véletlenség folytán a rendőrség tudomására jut, a tottes után épolyan országos nyomo­zást indítanak, mint a főbenjáró bűnö­sök után. Ilyen esetből kifolyólag érkezett most egy megkeresés a gyulai rendőr­séghez a budapesti államrendőrség fő­kapitányától. A megkeresés körülmé­nyesen leirja az esetet. E szerint a mult óv októberében Budapesten a Nagy körúton sétáit Horváth Erzsébet 24 éves szemre­való szakácsnő, aki akkor állás nélkül volt. Egyszerre mellé nyomult egy csi­nos fiatalember és beszédbe elegyedett vele. Horváth Erzsi szívesen fogadta az udvarlást, mert hát szép is volt a le­gény, aztán meg munka nélkül unta is magát. Csakhamar egészen bizalmas dolgokról kezdtek tárgyalni. A leány elmondta, hogy nincsen állása és keres ideiglenesen egy kis szobácskát, de nehezen tud találni. A fiatalember erre szinte örömmel mondta : — Na ez nagyszerű! Hogy össze­találkoztunk ! Én meg éppen egy női lakót keresek a háziasszonyomnak: Friedmannénak, a Lujza-utcában. Na­gyon hercig kis szoba, tiszta a végte­lenségig s azonfelül olcsó is. Jöjjön, nézze meg. A leány engedett a kérésnek és el­ment Friedmannóhoz, egy nyájas, be­szédes asszonyhoz. Csakhamar meg­egyeztek és Horváth Erzsi odaköltözött. Nehany nap múlva a fiatalember eluta­zott — amint mondta — Gyulára. Erzsi nehezen kapott állást, az egész napot tehát Friedmannéval beszélgette el. Csakhamar össze is barátkoztak, mert az öreg asszony értette a hízelgés mód­ját. Dicsérte Erzsi szépségét, szemrehá­nyást tett neki, hogy mért emés/.ti el fiatalságát a bűzös, piszkos konyhákban. Szebb hivatás után is nézhetne. — Például — mondta — pár nap múlva jön hozzám egy ur, aki vidéki nagy kávéházaknál szokott pénztáros­kisasszonyokat elhelyezni. Nincs annál szebb élet, jobb élet. Keres szépen, fel­öltözhetik divatos ruhába és nem kell hozzá egyéb, minthogy tudjon egy ki­csit irni, meg számolni. Maga tudja eze­ket, remélem. — Tudom. — Nos hát, akkor ne gondolkozzék, hanem rajta. Erzsi aznap éjjel alig tudott aludni. Az öregasszony egészen elkábította a fejét. Ki is jelentette másnap, hogy fel­csap kaszirnőnek. — Jól van lelkem — hagyta hely­ben Friedmannó — majd én beszélek azzal az úrral. Maga kérjen tőle 30 ko­ronát és felét adja nekem. Azt hiszem, ennyit megérdemlek. Ugy is törtónt. Harmadnap meg­érkezett az a bizonyos ur, csakhamar elintézte Erzsivel a dolgot ós azt mondta, hogy másnap utaznak Gyulára, egy elő­kelő fényes kávéházba. A keleti pályaudvaron egynehány percre magára hagyta Horváth Erzsit az'az ur. Mialatt egyedül álldogált, oda­ment hozzá egy nő, akiről első tekin­tetre látszott, hogy az u'.ca lánya. — Bocsásson meg, hogy megszólí­tom — mondta, — de kénytelen vagyok vele. Az az ember, ugy-e kávéházi ka­szirnőnek hivja magát? Ne üljön fel neki, az istenért, engemet is lépre csalt annak idején. Tudja, az lányokkal keres­kedik, elcsábítja őket és eladja rossz helyekre. Neki is van olyan üzlete Gyu­lán. Menjen, jelentse fel a rendőrségen, neve Török József. Horváth Erzsi e felvilágosító sza­vakra kétségbeesetten menekült a pálya­udvarról. Pár nap múlva jelentést tett esetéről a rendőrségnél. Ennek az ered­ménye a budapesti főkapitányság meg­keresése, amely azonban nem igen fog sikerrel járni, mert Török már elköltö­zött Gyuláról. Március 15. A rügyetfakasztó, virágbontogató tavasz zsendülésónek ideje, mikor az élet diadalmaskodni kezd az enyésze­ten : olyan szép, harmónikus egységbe olvad a szabadság eszmójóvel. Hiszen ami egyes emberre nézve a feltámadás, ugyanaz a szabadság a rabigában gör­nyedő nemzetekre nézve. Magyarország szabadságának hajnalhasadása 1848. már­cius 15-ike volt. Az ujabbkori zilált po­litikai viszonyok miatt elfásult, remény­telenné vált magyarság erre a szent napra tekint vissza, ha erőt. lelkesedóst és reménységet akar magába önteni a jövendő küzdelmeire nézve. Évforduló­ját, minél jobban távolodunk tőle, an­nál nagyobb keretekben, annál igazabb hazafias érzéssel ünnepeljük meg. Az egész ország kicsinyer nagyja, fiatalja, vénje egyforma meghatottsággal, egy­forma lelkesedéssel vesz részt a ma­gyar nemzetnek ez, úgyszólván egye­düli, örömünnepében. És ez jól van igy. Mert mig a magyarság szivében ól a történelmi nagy napok emléke: nyu­godtak lehetünk, hogy nemzeti öntu­data nem veszett el és ez öntudat bir­tokában hiába agyarkodnak ránk meg­ölő ádáz ellenségeink . . . Március 15-ike algaimából Békés­vármegye valamennyi községében ha­zafias ünnepélyek folynak le. Társa­dalmi egyletek és tanintézetek egymás­sal kelnek versenyre abban, hogy me­lyik ünnepli meg méltóképen a szabad­ság magasztos ünnepét. Békéscsabán kedden délután, a főgimnáziumi ünne­pély után a márciusi bizottság a Kos­suth szcbornál tartja szokásos ünnepé­lyét s alkalmi beszédet Balázs Ádám tanár mond. A bizottság, az ifjúság és az elöljáróság is megkoszorúzza a szobrot. A Békéscsabai Casino március 15-ón, este 8 órakor a kaszinó helyiségóben társasvacsorát rendez, melyen a tago­kon kivül vendégeket is szívesen lát. A Polgári kör ugyanakkor rendezi minden évben szokásos ünnepélyét tár­sasvacsorával. A nap jelentőségét mél­tató beszédet U b r i n Károly alelnök fogja tartani, mig a Daloskör hazafias dalokat énekel. Az Iparos Olvasókör ugyancsak tár­sasvacsorával egybekötött hazafias ün­pélyt tart. Ott lapunk szerkesztője, G u­1 y á s József fogja méltatni a nagy nap jelentőségét. •I" ' • • •!>• ......... iioiiii 111 >11 IW^WWXPWB . • m i • | Ne tétovázzék, ha fáj a feje, REBETTÁS | = hanem használjon azonnal = PASTILLAT amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja. A a \ QO Kapható min­Orvosok által ajánlva 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. í

Next

/
Thumbnails
Contents