Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-13 / 21. szám

3 uj színházak építését is elő fogja segíteni. A városok kívánalmainak és színházi igényeinek bővebb megbeszélése céljából e hónap 21-én, délután 3 órakor értekezletet tart a D. M. K. E. budapesti helyiségében az Alföldi Sziniszövetség, amely értekezletre a főtitkár szívélyesen meghívta Csabát is. Tagadhatatlanul előnyösek és szépek azok az Ígéretek, amelyeket a D. M. K. E. tesz. De, hogy ez ígéretek teljes mértékben meg fognak-e valósulni, ahhoz sok kétség fér. Az állam- j nak eddig is módjában lett volna tete- jj mes anyagi támogatással elősegíteni azt, hogy a vidéki kisebb városokban is modern és célszerű színházak épülje- < nek. De nem tette. Éi ha eddig nem tette, nehezen fogja tenni ezután is. Azonkívül a kerületi rendszer, mint fentebb kifejtettük, nyűg a városok nyakán. Kezük meg van kötve és meg is kell elégedniök olyan társulattal, amilyet a szövetség a nyakukra küld. A D. M. K. E. fentebbiekben ismertetett átiratát az elöljáróság kiadta a szinügyi bizottságnak, mely a napokban fog véle foglalkozni. E^reláthatóiag elutasító lesz a felelet. A gyomai és orosházi kerületek választói névjegyzéke. A felülvizsgáló bizottságok. Lapunk mult számában röviden jeleztük már, hogy Békésvárinegye központi választmánya Ambrus Sándor alispán elnöklésével szerdán délután ülést tartott, melyen a gyomai és orosházi kerületek választóinak az 1911. évre érvényes névjegyzékét összeállító bizottságokat jelölte ki. Ez összeíró bizottságokra igen nagy szükség van, mert ez a két kerület, nem csak Békésvármegye, de az egész ország legnagyobb terjedelmű és legtöbb községgel rendelkező kerületei közé tartozik, amelyekben egy bizottság képtelen a választói névjegyzéket hitelesen ós pontosan összeállítani. A többi kerületben : Csabán, Gyulán és Szarvason ezt egy vagy legfe jebb két bizottság is elvégezheti. A központi választmány a bizottságok kijelölésénél különösen tekintettel volt arra, hogy a bizottság tagjai olyan emberek legyenek, akik a nekik kiosztott alkerületek viszonyait már magánértesülések alapján is tüzetesen ismerik, akiknél tehát épen ennélfogva kivan zárva a félrevezetés. Hosszas tanácskozás után a központi választmány következőképpen alakította meg a bizottságokat: A gyomai választókerületben : Az I. alkerülethez Gyoma, Endrőd és Kondoros tartoznak. lit a bizottság elnöke lett Koncsek Gy. József Gyoma, tagjai pedig Dinya Elek endrődi és Csapó János gyomai lakosok. A II. alkerületben, melyhez Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmát ós Körösladány tartoznak, elnök lett Boros Flórián szeghalmi, tagok pedig Nagy Imre füzesgyarmaii és Ambrus János szeghalmi lakosok. A III. alkerületben, meiy Mezőberóny, Köröstarcsa és Doboz községeket foglalja magában, az elnök dr. G r ü n w a 1 d Dezső mezőberényi, a tagok pedig T. G y a r a k i Sándor köröstarcsai és Cs. Szatmáry János dobozi lakosok lettek. Az orosházai választókerületben : Az I. alkerülethez tartozó Orosháza, Szentetornya ós Pusztaföldvár községekben bizottsági einökké dr. V a ng y e 1 Tibor orosházai, tagokká pedig Németh János és Szász József ugyancsak orosházai lakosokat választották meg. A II. alkerületben, melyhez Csorvás, Gádoros és Nagyszénás községek tartoznak, elnök Papp Károly gádorosi, tagok P o p o v i c s Kornél csorvási és M a n z e 1 Gyula nagyszénási lakosok lettek. A III. alkerületben, mely Tótkomlós és Bókéssámson községeket foglalja magában, elnök Szabó Lajos Tótkomlós, tagok Kunos István Tótkomlós és A. K a z i c s János Békésszentandrás lettek. A IV. alkerülethez tartozó Öcsöd és Békésszentandrás községekben elnök Csonka László Öcsöd, tagok D or o g i Ferenc Öcsöd és Bencsik József Békésszentandrás lettek. Az V. alkerületben, Kétegyháza, Gyulavári és Újkígyós községekkel, elnök Popovics M. Aurél Kétegyháza, tagok Hegedűs Gyula Gyulavári és M á 1 i k András Kétegyháza lettek. E bizottságok fogják a két hatalmas kerület választópolgárainak 1911-re érvényes névjegyzékét összeállítani, amely aztán elbiralás céljából a központi választmány, végleges megállapítás céljából pedig az állandó biráló-választmány elé fog kerülni. Apró históriák. - Külön fővárosi tudósítónktól. (.A gyászbeszéd.) Egy felvidéki városkában, az ottani közös zászlóalj parancsnoka nemrég meghalt. A legénység nagy ceremóniával készült a temetésre, a gyászbeszédre pedig a bataillon legidősebb tisztje, az őrnagy készült nagy buzgalommal. A nyitott sir szájánál sorakozott a díszszázad, sortüzet adtak, aztán előlépett az őrnagy és a meghatottságtól sáppadtan mondotta : — Kedves gyászoló bajtársaim, ti jól tudjátok, hogy ón nem vagyok szónok. Ezért hát engedjétek meg, hogy röviden igy búcsúzzam a mi feledhetetlen emlékű parancsnokunktól: „Drága halott (ós itt stentori hangon, kommandószerüen folytatta) pihenj, pihenj, pihenj !

u A tisztikar majd csak hogy nem lelkesülten kiáltotta utána a hármas pihenj t. * (Fegyvergyakorlaton.) A tartalékos hadnagyok tudvalevőleg szívesen barátkoznak össze az aktív tisztekkel, ami sokszor szolgálat közben apró félreértésekre ad okot. A tartalékos egyszerűen megfeledkezik róla, hogy a kaszárnyában, vagy kint a terepen a a főhadnagy az ő felebbvalója. Eíy aiföldi városban történt, ahol egy budapesti bankhivatalnok töltötte a fegyvergyakorlatát, hogy pihenő közbén a gyakorlótéren per te szólította a rezervista a főhadnagyát. — Kérlek, — mondta, — figyelmeztetni akarlak . . . A főhadnagy, aki épp akkor a gyepre akart ülni, szemrehányóan nézett rá: — Pardon, nem „kórlek", hanem „főhadnagy ur". A tartalékos erre igy kezdte : — Főhadnagy ur, kérlek . . . — Nem „kérlek", - figyelmeztette másodszor is a főhadnagy, — hanem „jelenteni alássan". — Jó. Akkor jelentem alássan főhadnagy urnák, hogy ezelőtt öt perccel beleült valamibe. * {Fordítás) Egy fiatal újságírót, aki az alkotmánypárthoz tartozott ós a miniszterelnöki sajtóirodában dolgozott, Jeszenszky államtitkár áthelyeztette a belügyminisztériumba. Az űjságiró a napokban keservesen panaszkodott egy kollegájának: — Borzasztó, kérlek, a belügyminiszter a forditó-osztályba helyezett. — Na ós ? — Én nem tudok idegen nyelveket, én nem tudok fordítani. — Tudod mit? — Nem tudom. — Fordíts — köpönyeget. (A kis ártatlan.) A Vigszinház egyik művésze beszéli el ezt a pikáns kis históriát : Hónapokig udvaroltam egy bakfisnak, még pedig a brutálisabb eszközök teljes mellőzésével. Pedig ... Mit mondjak, nem is kellelt volna olyan óvatosnak lennem. No ós én mégis finom és diszkrét voltam. Végre is megért a dolog. A részleteket persze nem mondhatom el. És mikor vége volt a bizalmas együttlétnek, a kislány megkért : — Tudna nekem adni egy jegyet a Tájfun hoz ? — Nagyon szívesen. — És ... és ... — itt elpirult egy kicsit — megnézheti az; a darabot tisztességss lány is ? * (.Szabad iskola.) A szabad iskola előadásán kérdezi a tanár: — Ki tudja, mik voltak Goethe utolsó szavai? Egy gázgyári munkás jelentkezik : — Én tudom. Azt mondta : lámpát gyújtani. Gyulai leánykereskedők Budapesten. A budapesti rendőrség körözése. A leánykereskedés, ez a minden üzletek legundokabbika jövedelmezőségénél fogva igen nagy virágzásnak ör vend nemcsak a külföldön, hanem Magyarországon in. A tönkrement és gyakran börtönbői kikerült exisztenciák egész légiója foglalkozik véie. Vannak közöltük vén boszorkányok, elegáns előkelő megjelenésű urak, csábitó külsejű mézes szavú fiatal emberek, akik a csábitások legraffináltabb és legkülönbözőbb eszközeivel kerítik hálójukba a tapasztalatlan leányokat, eget, földet Ígérnek nékik s odavetik őket a bün, a legvigasztalanabb rabság karjaiba. A közelmúltban még csaknem egész nyíltan űzték ezek az állatias gondoikozásu lólekkufárok undok mesterségüket, mert tettük kiderítése után néhány korona büntetés lefizetése után megszabadultak a további kellemetlenségektől. Azt a néhány korona veszteséget pedig már másnap behozhatták igen könnyen. Az uj büntető novella azonban nagyon szigorú rendelkezéseket foglal magában a leánykereskedés ellen. Bűntettnek minősiti, amelyért vagy börtön, vagy fegyházbüntetés jár. Azok a derék lények tehát csak igen óvatosan és vigyázva folytathatják szép mesterségüket. Kevés eset is kerül napfényre, bár a leánykereskedés épen olyan arányokban folyik ma is, mint az uj büntető-novella életbeléptetése előd. Ha egy-egy eset besúgás, vagy véletlenség folytán a rendőrség tudomására jut, a tottes után épolyan országos nyomozást indítanak, mint a főbenjáró bűnösök után. Ilyen esetből kifolyólag érkezett most egy megkeresés a gyulai rendőrséghez a budapesti államrendőrség főkapitányától. A megkeresés körülményesen leirja az esetet. E szerint a mult óv októberében Budapesten a Nagy körúton sétáit Horváth Erzsébet 24 éves szemrevaló szakácsnő, aki akkor állás nélkül volt. Egyszerre mellé nyomult egy csinos fiatalember és beszédbe elegyedett vele. Horváth Erzsi szívesen fogadta az udvarlást, mert hát szép is volt a legény, aztán meg munka nélkül unta is magát. Csakhamar egészen bizalmas dolgokról kezdtek tárgyalni. A leány elmondta, hogy nincsen állása és keres ideiglenesen egy kis szobácskát, de nehezen tud találni. A fiatalember erre szinte örömmel mondta : — Na ez nagyszerű! Hogy összetalálkoztunk ! Én meg éppen egy női lakót keresek a háziasszonyomnak: Friedmannénak, a Lujza-utcában. Nagyon hercig kis szoba, tiszta a végtelenségig s azonfelül olcsó is. Jöjjön, nézze meg. A leány engedett a kérésnek és elment Friedmannóhoz, egy nyájas, beszédes asszonyhoz. Csakhamar megegyeztek és Horváth Erzsi odaköltözött. Nehany nap múlva a fiatalember elutazott — amint mondta — Gyulára. Erzsi nehezen kapott állást, az egész napot tehát Friedmannéval beszélgette el. Csakhamar össze is barátkoztak, mert az öreg asszony értette a hízelgés módját. Dicsérte Erzsi szépségét, szemrehányást tett neki, hogy mért emés/.ti el fiatalságát a bűzös, piszkos konyhákban. Szebb hivatás után is nézhetne. — Például — mondta — pár nap múlva jön hozzám egy ur, aki vidéki nagy kávéházaknál szokott pénztároskisasszonyokat elhelyezni. Nincs annál szebb élet, jobb élet. Keres szépen, felöltözhetik divatos ruhába és nem kell hozzá egyéb, minthogy tudjon egy kicsit irni, meg számolni. Maga tudja ezeket, remélem. — Tudom. — Nos hát, akkor ne gondolkozzék, hanem rajta. Erzsi aznap éjjel alig tudott aludni. Az öregasszony egészen elkábította a fejét. Ki is jelentette másnap, hogy felcsap kaszirnőnek. — Jól van lelkem — hagyta helyben Friedmannó — majd én beszélek azzal az úrral. Maga kérjen tőle 30 koronát és felét adja nekem. Azt hiszem, ennyit megérdemlek. Ugy is törtónt. Harmadnap megérkezett az a bizonyos ur, csakhamar elintézte Erzsivel a dolgot ós azt mondta, hogy másnap utaznak Gyulára, egy előkelő fényes kávéházba. A keleti pályaudvaron egynehány percre magára hagyta Horváth Erzsit az'az ur. Mialatt egyedül álldogált, odament hozzá egy nő, akiről első tekintetre látszott, hogy az u'.ca lánya. — Bocsásson meg, hogy megszólítom — mondta, — de kénytelen vagyok vele. Az az ember, ugy-e kávéházi kaszirnőnek hivja magát? Ne üljön fel neki, az istenért, engemet is lépre csalt annak idején. Tudja, az lányokkal kereskedik, elcsábítja őket és eladja rossz helyekre. Neki is van olyan üzlete Gyulán. Menjen, jelentse fel a rendőrségen, neve Török József. Horváth Erzsi e felvilágosító szavakra kétségbeesetten menekült a pályaudvarról. Pár nap múlva jelentést tett esetéről a rendőrségnél. Ennek az eredménye a budapesti főkapitányság megkeresése, amely azonban nem igen fog sikerrel járni, mert Török már elköltözött Gyuláról. Március 15. A rügyetfakasztó, virágbontogató tavasz zsendülésónek ideje, mikor az élet diadalmaskodni kezd az enyészeten : olyan szép, harmónikus egységbe olvad a szabadság eszmójóvel. Hiszen ami egyes emberre nézve a feltámadás, ugyanaz a szabadság a rabigában görnyedő nemzetekre nézve. Magyarország szabadságának hajnalhasadása 1848. március 15-ike volt. Az ujabbkori zilált politikai viszonyok miatt elfásult, reménytelenné vált magyarság erre a szent napra tekint vissza, ha erőt. lelkesedóst és reménységet akar magába önteni a jövendő küzdelmeire nézve. Évfordulóját, minél jobban távolodunk tőle, annál nagyobb keretekben, annál igazabb hazafias érzéssel ünnepeljük meg. Az egész ország kicsinyer nagyja, fiatalja, vénje egyforma meghatottsággal, egyforma lelkesedéssel vesz részt a magyar nemzetnek ez, úgyszólván egyedüli, örömünnepében. És ez jól van igy. Mert mig a magyarság szivében ól a történelmi nagy napok emléke: nyugodtak lehetünk, hogy nemzeti öntudata nem veszett el és ez öntudat birtokában hiába agyarkodnak ránk megölő ádáz ellenségeink . . . Március 15-ike algaimából Békésvármegye valamennyi községében hazafias ünnepélyek folynak le. Társadalmi egyletek és tanintézetek egymással kelnek versenyre abban, hogy melyik ünnepli meg méltóképen a szabadság magasztos ünnepét. Békéscsabán kedden délután, a főgimnáziumi ünnepély után a márciusi bizottság a Kossuth szcbornál tartja szokásos ünnepélyét s alkalmi beszédet Balázs Ádám tanár mond. A bizottság, az ifjúság és az elöljáróság is megkoszorúzza a szobrot. A Békéscsabai Casino március 15-ón, este 8 órakor a kaszinó helyiségóben társasvacsorát rendez, melyen a tagokon kivül vendégeket is szívesen lát. A Polgári kör ugyanakkor rendezi minden évben szokásos ünnepélyét társasvacsorával. A nap jelentőségét méltató beszédet U b r i n Károly alelnök fogja tartani, mig a Daloskör hazafias dalokat énekel. Az Iparos Olvasókör ugyancsak társasvacsorával egybekötött hazafias ünpélyt tart. Ott lapunk szerkesztője, G u1 y á s József fogja méltatni a nagy nap jelentőségét. •I" ' • • •!>• ......... iioiiii 111 >11 IW^WWXPWB . • m i • | Ne tétovázzék, ha fáj a feje, REBETTÁS | = hanem használjon azonnal = PASTILLAT amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. A a \ QO Kapható minOrvosok által ajánlva 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. í