Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-06 / 19. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 3. és többen sürgetik a nemzeti munkapárton, hogy a Nemzeti Társaskör alakuljon át politikai körré, mert akkor lehet valami manifesztációi tenni afelől, hogy aki a politikai párthoz tartozik, azt a párt tekinti tagjának minden más társadalmi kör beleszólása nélkül. Khuen-Héderváry grófot most leginkább a választások miatt ostromolják. A miniszterelnök igyekszik felvilágosítani, csöndesiteni a nyugtalankodókat

s de olyanforma eltérésekkel, hogy a párt egyik tagja legutóbb ezt mondta nékem: — Most már az sem lepne meg, ha hallanám, hogy a választások szeptemberben lesznek. Sőt majdnem valószínű, hogyha májusban nem választunk, akkor valóban szeptemberre marad. A bizonytalanság látszik abból is, hogy a miniszterelnök a hivatalos jelöltek névsorának közlését egészen a legutolsó pillanatig halasztani akarja. Természetesen ez is olyan feltevés, amely szintén az ellenmondásokból táplálkozik. Azonban legtöbben bíznak Khuen grófnak első terminusáoan, amely szerint az uj képviselőházat junius 10-én meg lehet nyitni. A vármegyei közkórház építése. A mult évi elszámolás mérlege. A gyulai vármegyei közkórházi bizottság nagyon lelkiismeretes működést fejt ki abban az irányban, hogy a kórházat minél magasabb színvonalra emeljék és minél közelebb hozzák a modern kuliura követelményeihez. A megyei közkórház — sokszor megírtuk már — nagyon rászorult arra, hogy bővítsék. Vannak kitűnő orvosai, akik közül nem egy országos hirü professzor. Nem egyszer találkoztunk már a vonaton Budapestről utazó betegekkel, akik azt mondták, hogy bajukat pesti tanács szerint csak a gyulai közkórházban lehet orvosolni. A gyulai közkórháznak ez előbb rövid vonásokban ismertetett jó hire szinte maga után vonja azt, hogy ennek a közegészségügyi intézménynek a sorsát szivünkön viseljük és előrehaladását tőlünk telhetőleg biztosítsuk. Nem fordult még elő a kórház történetében olyan momentum, amely arra ösztönzött volna bennünket, hogy mi a kórházat lepocskondiázzuk, vagy a legcsekélyebb elitélő bírálatot mondjuk róla. Ezzel ellentétben, mi a gyulai közkórházat mindig felkaroltuk, róla csak a leghizelgőbb kritikákban emlékeztünk meg és örömmel üdvözöltük Békésvármegyének azt az akcióját is, amely szerint a vármegyei közkórházat 710.000 korona költséggel ki akarja bővíteni és ezáltal alkalmassá tenni arra, hogy a kórház modern berendezkedés tekintetében is felvegye a versenyt a hasonló célú magyar intézményekkel. A kórház építése manapság már nagyon előrehaladott stádiumban van. Csak a legközelebb emlékeztünk meg arról hogy Pfaff és Schneider gyulai építőmesterek megfelebbezték a vállalatba adást. A törvényhatóság természetesen elutasította a felebbezést, azzal az indokolással, hogy a felebbezésnek nincsen semmi alapja. Felebbeznipedig nem lehet indokolás nélkül. Most visszaérkezett a megyei közkórháznak a belügyminisztertől jóváhagyott zárószámadása, mely meglehetősen élénk világot vet a közkórházban uralkodó állapotokra. A zárószámadás rideg számadatai arról tanúskodnak, hogy a gyulai közkórház ugy jövedelem, mint vagyon és betegforgalom szempontjából egyik első közegészségügyi intézménye az országnak. Hogy ezek a számok a kibővítés végrejtása után még nagyobbodni fognak, az természetes. A zárószámadás szerint ugyanis a vármegye kórházi forgalma 766.000 korona, az ágyalapitványok összege 52 000 koronát tesz ki, a tartalékalap 6700 korona, az úgynevezett kibővítési alap pedig 42.400 korona. A fentebb ismertetett elszámolás különben nem gyakorol egyáltalában nagy befolyást a kórház kibővítésére, amit már régóta várunk. Uj rend a törvényszéken. A járásbíróságoknál is. Az igazságügyi tisztviselők hivatalos órái; 8-tól 3-ig. — A miniszter rendelete. Az „Igazságügyi Közlöny" közölte Székely Ferenc igazságügyminiszter rendeletét, amelylyel a törvényszékek, járásbíróságok és királyi ügyészségek hivatalos óráit köznapon 8 órától 3-ig, vasárnapon és ünnepnapon 9 órától 12 óráig állapítja meg. A rendeletnek ez a része igy szól: A magyar királyi igazságügyminiszternek 2700/1910. I. M. számú rendelete a kir. törvényszékek ügyvitelének egyszerűsítése tárgyában. Az ügyvitel egyszerűsítése céljából a kir. törvényszékeknél egyelőre az alábbi szabályokat léptetem életbe. Hivatalos órák : A kezelőhivatalban a hivatalos órák köznapon 8 órától 3 óráig, vasárnapon és ünnepnapon pedig 9 órától 12 óráig tartanak; a törvényszék elnöke azonban megengedheti, hogy a május 1-től október 31-ig terjedő időszakban a hivatalos órák köznapon 7 órától 2 óráig tartassanak. A törvényszék elnökének megokolt javaslatára az igazságügyminiszter megengedheti, hogy az elnök a hivatalos órákat köznapon 1 órakor megszakítva, a/ hátralevő időt állandóan a délután későbbi folyamára oszthassa be. Rendkívüli alkalmakkor (pl. esküdtszéki tárgyalás, felügyeleti vizsgálat stb. alkalmával) a kezelőszemélyzet, vagy egy része, a törvényszék elnökének utasítására a hivatalos időn kivül is köteles a hivatalban rendelkezésre állni. Ha bármelyik kezelőhivatalban bármi okból kezelési, vagy leírási hátralék van, a törvényszék elnöke arra az időre, mig a hátralék feldolgozva nincs, a hivatalos órákat az összes kezelőhivatalokban egy órával meghosszabbíthatja, vagy a hivatalos órákat 1 órakor megszakítva, a hátralevő időt a délután későbbi folyamára oszthatja be. Ha a kezelőhivatalokban sem kezelési, sem leírási hátralék ninc3 és a kezelőszemélyzet állandóan kitartó szorgalmat és példás ügybuzgalmat fejt ki, a törvényszék elnöke a hivatalos órák 7 órai tartalmát egy óránál nem hoszszabb idővel megrövidítheti. Az előbbi két bekezdés alapján tett intézkedésről a közvetlen felügyeleti hatóságnak jelentést kell lenni. Vasárnapon és ünnepnapon a kezlőhivatalban a kezelőszemélyzetnek legalább felerésze nem teljesít szolgálatot. A felek részére az iktatóhivatalok és a telekkönyvi hivatal köznapon 9 órától 1 óráig, vasárnapon és ünnepnapon 9 órától 11 óráig áll nyitva. Az igazságügyi hivatalok vezetői kijelentették, hogy a miniszter rendelete ugy a közönségre, mint a tisztviselőkre nézve nagyon üdvös hatású lesz. A rendelet több jegyzék vezetését feleslegessé fogja tenni és olyan intézkedések vannak benne, amelyek ugy az előadó-személyzet, mint a kezelő-személyzet technikai munkáját megkönnyítik és megrövidítik. Városi jéggyár Gyulán. Egy városi szerződés előnyei. Az enyhe tél miatt országszerte érzik hiányát a jégnek, amely a modern orvostudomány szerint elsőrangú közegészségügyi tényező lett. Nagyon érthető ez a meggyőződés. Köztudomásu ugyanis, hogy mindenféle járványos betegségnek a nyár a csirája és hogy minden járványos betegségnek a fagy a megölője. Már most, ha a jeget elraktározzák nyárára, az körülbelül anynyit jelent, mintha annyi millió bacillust ölnének meg, mint amennyi kiló jég szerepel a közforgalomban. Az idén Magyarországon egyáltalában nem volt tél. Talán egy-két napig volt csak pár milliméternyi hóréteg, de a fagy egyáltalában hiányzott. A Körös sem fagyott be, amely Békésmegye főfolyója s amely a Dunához és Tiszához viszonyítva, elenyésző csekélység. A Dana, a Tisza nem fagyott be ugyan, de olyan kaliberű folyóktól, mint a Körös, mindenki elvárta volna, hogy elég ügyes lesz és befagy — legalább a korcsolya-sportra való tekin' tettel. Ez azonban nem történt meg. Ennélfogva országszerte megindult egy nagyarányú mozgalom, amelynek célja az, hogy a nagyobb városokat müjéggel lássák el, ha már természetes jeget nem lehet keríteni. Minden valamirevaló városban társas cégek alakulnak jéggyártás céljából. Csabán már az egészséges vizet szolgáltató ártézi kut és a gyár alapja készen van a Schreyer József és társa jéggyárához. Eleinte azt hittük, hogy a Schreyer-féle jéggyár elég lesz egész Békésvármegyének s hogy 130 métermázsás napi üzemével ellátja a vármegyét. A csabai jéggyár termelését Csaba, Békés, Mezőberény és Újkígyós felemészti. Ennélfogva a vármegye minden nagyobb és népesebb községében mozgalom indult meg aziránt, hogy müjéggyártó-gépet szerezzenek be. Tudomásunk szerint eddig Csabán kivül Orosházán ós Szarvason indult meg hasonló akció. A lapunkban irt ós természetesen mindenkit érdeklő cikkek hatása alatt megmozdult Gyula városa is, hogy jégszükségletének ellátásáról gondoskodjék. Felbuzdult a csabai példán és ennek hatása alatt tárgyalásba bocsátkozott a Szabó Emil és társa budapesti céggel, amely specialista a jóggyárak felállításában. Az egyeszsóg meg is történt már Gyula város ós a cég között. Eszerint a Szabó-cég felállít Gyula városának egy körülbelül 14—15.000 koronába kerülő gépet, amely képes naponta 100 métermázsa jeget termelni. A berendezkedés nem fog járni megterheltetóssel a városra nézve, amennyiben évenkint törleszti az összeget. Tíz év alatt teljesen letörlesztődik a vételár ós akkor a jóggép a váro3 tulajdonába megy á

f. A jéggép a vágóhíd mellett lesz felállítva, ami közegészségügyi szempontból nagyon helyes. Naponta, mint már jeleztük, 100 métermázsa jeget termel a gép. Egy mázsa 2 25 koronába kerül, ami elóg drága. De természetesen figyelemmel lesz a jóggyár is a nagyobb | fogyasztókra s azoknak olcsóbban fogja j számítani. Mindenesetre üdvösnek kell tarta| nunk Gyula ez elhatározását. U. i. Ma megjelent az újságban a poétám verse, kivágtam és elküldöm neked. Ugy-e szép. Pá, puszi ! Október 25. Édes Clarám! Ne haragudj, hogy nem felelhettem mindjárt, de egész beteg vagyok. Az ,a bolond Dini valami társaságban belekötött egy barátjába és képzeld párbajozott. Alaposan megvagdalták és most még be is csukták. Nyolc napi szobaáristomot mért rá a kapitány. Meg is mondtam neki, hogy ez nem szép tőle s képzeld azt felelte rá ez a vén csataló, hogy ahhoz mi lányok nem értünk. Nem is szólok többé hozzá ! Kálmán majd mindennap fenn van, tegnap még egy kis mellcsokrot is küidöttt. Fel se tűztem. Mama tette bele a virágvázába. Nem is irok ma többet. Isten veled, csókol a te szerencsétlen, szenvedő Margitod. November 10. Clarám! Azt sem tudom, hol kezdjem az írást. Szerencsétlen, nagyon szerencsétlen a te szegény Margitod. Dinivel szakítottam. Valami orpheum társaságba pezsgőzött a nyomorult és képzeld olyan szemtelen volt, hogy egy telefirkált lapot is mert küldeni, holmi Mimi, Frédi, meg mit tudom én micsoda aláírásokkal. Kálmán, ez a szemtelen csak nevet rajtam, azt mondja, hogy ostoba vagyok. Én ostoba 1. .. Hallatlan arcátlanság ! Szóba sem állok vele többé. Ugy várom már, hogy feljöjj, legalább veled kisírhatom magam, Zaborók jourján egy fiatal mérnökkel ismerkedtem meg ; szympathikus fiu, de a szerencsétlen már vőlegény, pedig okos, szellemes embernek látszik. Voltunk a vigadói nagy matinéén. Te, legközelebb én is fellépek valahol, érzem, hogy bennem is van tehetség és megutáltam ezt az egész kikent, kifent férfivilágot. Semmit sem érnek. Az egész éjszaka, ahogy ugy végig gondoltam az életemet, elhatároztam, hogy vagy apáca, vagy tanítónő, vagy színésznő leszek, Nagyon elvagyok keserekve, de ne is csodálkozz rajt, mikor csak minden az ón bosszantásomra van ezen a világon. Dóra, Györgyi, Lenke menyasszonyok !. . . Csak látnád, hogy dicsekednek a gyürüjökkeJ, meg a vőlegényükkel, pláne Lenke ugy bele kapaszkodik a korzón a vőlegénye karjába, olyan bájosan mosolyog, mintha csak hirdetné, hogy : „Ezt már aztán megfogtam !" . . . Bizony meg is fogta, de mit henceg annyit egy segédfogalmazóval, azt nem értem. Lám nekem itt volna Kálmán, csinosabb sokkal, meg már fogalmazó és a papa kinevezhetné segédtitkárnak, de nekem nem kell ! Szegheőné ma magával hívott a szinázba, nem tudom elmenjek-e, hiszen olyan boldogtalan, olyan bánatos a te Márgitod. Nb. Kaptam egy sereg uj kottát, majd küldöh belőle. December 16. Édes Clarám! Ne haragudj, hogy olyan soká nem irtam, de neked bevalhátom. Ugy bizony tanulok, még pedig nem felsöbbmathózist, sem fizikát, hanem csodálkozz édes, a főzés művészetét. A gazdaasszonyok főző iskolájába járok naponta ós már annyira haladtam, hogy habos krémtől kezdve a mogyorós tortáig mindent tudok. Bizonyára kíváncsi leszel, hogy jutottam erre a gondolatra. Ugy bizony ennek meséje van. A születés napomon nagy társaság volt nálunk vacsorán ós a Mari szakkácsnő kitűnő parfait-et tálalt fel, amelyről mama azt mondotta a vendégeknek, hogy én készítettem. Mindenki dicsérte. Vacsora után Kálmán, amint egy pillanatra magunkra maradtunk a szemembe mondotta, hogy nem ón kószitettem a parfait-et, fogalmam sincs a főzéshez ós közbe olyan kérdéseket tett erről a dologról, me'yekre tényleg nem tudtam felelni, mire ez a nyomorult kinevetett. Clarám, ez az ember még a sírba visz. Képes volnék megölni őt. Azért is tanulok most, hogy jusztis megmutassam ennek a fráternek, hogy tudok főzni. Mamának poiutlasse csipkéket készítek egy selyem blousra, papának házi sapkát, meg egy egész sereg más munkát is. Dini ma itt volt, de ón azt izentem ki, hogy roszszul érzem magamat. Az ablakból láttam amint távozott. Magam sem tudom miért, de egészen kiábrándultam ebből a léha fráterből. Nagyon örülök, hogy feljössz farsangra, alig, várom már, mama egy szép selyem-batiszt ruhát igórt az első bálra. írj sokat, nagyon sokat, csókol Margitod. * Január 12. Édes 1 Remekül mulattam ! Igazán nagyon sajnálom, hogy nem voltál velünk. Az egész éjjel nem pihenhettem egy percet sem, kózről-kózre adtak, a ruhám gyönyörű gázfodrai mind leszakadoztak. Olyan fáradt vagyok még most is, fülembe cseng az a mámoros bolondos melódia, olyan boldog voltam, olyan boldog vagyok. Kálmán gyönyörű szegfücsokorral lepett meg. Te, ez egésszen csinos fiu ós tiszt is, még pedig huszár, bárcsak tartalékos, de olyan pazarul táncol, hogy egy aktív sem különben. Az egész bálon csupa kedvesség, csupa figyelem volt. Egész sereg barátját mutatta be, szemtelenkedett néha, de ez is jól állott néki. Az Isten tudja, az uniformis mindjárt átalakítja az embereket. Dini is ott volt, meg a kis poéta egész éjjel a mama körül voltak, a professor a papával a buffeben ült. Pazar kedvem volt, még Kálmán is elismerte, hogy elragadó vagyok. Egyszer kikosaraztam szegényt ós attól s perctől fogva felém sem nézett az ostoba. A második négyest Joltavay Ákossal táncoltam, jogász ós k marás. Kitűnő gyerek, ugy tud kui j zálni, mintha könyvből olvasná. A so\ j pée alatt a cigánnyal is húzatott, égés i halom virágot vett ós reggel addi ' unszolta a papáókat, mig útközben be mentünk egy teára az egyik kávéházb . Látad volna, hogy sápadozott Kálmá; Az uton erőssen magához szorította karom, mert addig könyörögtem, m mamáék beleegyeztek, hogy gyal< menjünk haza én, óh szinte most beleremeg a szivem, ha rá gondolc olyan szépen suttogta, hogy: „M; gitka aranyos és magát szeretem i gyon, ugy segéljen az Isten a holm alapvizsgán, ahogy imádom 1" Micsc hős, micsoda édes ember 1 Hogy ci megismerjen, hogy csak táncolhass velem, etjött, alapvizsga előtt a mu