Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-03 / 18. szám

Békéscsaba 1910 március 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 kis leánynak, akiért az uniformisos Pista lángol és igen gyakran megtör­ténik, hogy mire Pista káplár vissza­kerül a bogárhátú viskók közé, már szive választottja más felesége lett. Ezekért nem kis dolog az a soro­zás és ezekért drukkolnak miatta a fia­talvk. Az öregek talán még jobban, mert erős, munkás kezet veszítenek el pár esztendőre, sőt megeshetik, hogy őrökre is. Az idén ám másképpen lesz. Lom­tárba kell dobni a drukkokat, mert nem lesz sorozás. Mégpedig az ex-lex jóvoltából. Az ex-lex miatt mindig szid­ták és szidják a kormányokat az el­busult kurucok, hogy milyen nagy hazafiatlanság, sőt hazaárulás törvény nélkül kormányozni és ime, még ennek a rossznak is megvan a maga jóoldala. Sok aggódó szülőt ós sok félő fiatal embert tesz nyugodtabbá már csak az a tudat is, hogy nem lesz sorozás az idén. A honvédelmi miniszter igen szi­gorú ós teljesen a törvény alapján álló rendeletet küldött most le az alispán­hoz végrehajtás céljából. Ez a rendelet már egymagában is alkalmas arra, hogy meggyöngítse azokat a rágalmakat, me­lyek szerint a Khuen-Héderváry-kor­mány egy jottával sem különb a da­rabont kormánynál. Épp olyan törvény­telen, épp olyan osztrák bérenc, mint az. Nos, a honvédelmi miniszter ren­delete olyan, amilyen a leghazafiasabb és legalkotmányosabb kormánynak is dicséretére válna. A honvédelmi miniszter ugyanis visszaküldte az alispán által még a mult évben megalkotott és lapunkban is ismertetett sorozási tervezetet, azzal^a megjegyzéssel, hogy a tervezetre most nincsen szükség. Teljesen tárgytalan, mert a törvényen kivüli állapot miatt nem lesznek sorozások. Még azok a sorozáskötelesek sem mennek a mérő­léc alá, akik a mult évről valami ok miatt elmaradtak, akiknek tehát utó­állitásra kellene most megjelenniük. Helyettük az apákat idézik be, fiaik igazolása céljából. Sorozni az idén csak az olyan álli­tásköteleseket szabad, akik osztrák alattvalók. Tehát ez egyszer az osztrákok húzzák a rövidebbet. A vegyes felülvizsgáló-bizottságok elé, amelyeknek célja a testi hibában szenvedő állitáskötelesek megvizsgálása szolgálatképesség szempontjából, az idén csak már besorozott és tényleges szol­gálatban levő katonák mehetnek. Szo­kásban van ugyanis, hogy egyes álli­táskötelesek már a sorozás előtt jelent­keznek felülvizsgálatra. Az idén nem lesz lehetséges az ilyesmi. Ezek a honvédelmi miniszter leira­tának főöb rendelkezései. Az alispán a rendeletet miheztartás céljából megfogja küldeni a főszolgabiráknak és községi elöljáróságoknak. A pántlikás kalapu legények, meg a pántlikás kalapu leá­nyok tehát vigan, gond nélkül végez­hetik március végén a húsvéti locso­lást . . . Csabai munkás tragédiája Amerikában. Agyonzúszta egy kőtömb. Amerikából, az „aranyország"-ból, amelyet a lelketlenül csábitó kivándor­lási ügynökök valóságos Eldorádóként tüntetnek fel a hiszékeny és jobb sorsra vágyó magyar munkások előtt: szomorú levelet hozott kedden a posta. Lapunk egy künn élő előfizetője, S u r i n á s Antal küldötte nekünk. Ez egyszerűsé­gében is megható levélből kiérzik a sorok közül a csalódott ós nagyon sok csalódott magyar ember hazasiró fáj­dalma. A levél végén keserűen jegyzi meg: „Méltóztassék az aranyországról fel­világosítást adni." Mi ezt megtettük eddig is és meg­tesszük ezután is, mert hazafiúi köte­lességünknek tartjuk. Figyelmeztettük számtalanszor már Békésmegye mun­kásságát, hogy ne üljön fel a kivándor­lási ügynökök csábitó Ígéreteinek, ma­radjon itthon, hiszen odakünn, a vad idegenben hihetetlen nyomorúság vár reá. Szívtelen munkauzsorások kiszipo­lyozzák erejét és vérét és mikorra nagy nélkülözések által pár száz koronányi megtakarított pénzzel útra kél az elha­gyott haza felé, akkorára már testben­lélekben össze van törve, magával hozza a különböző betegségek csiráit. És mindezt azért a pár száz koronáért, amelyet könnyebb ós egészségesebb munkával idehaza is megkereshetett volna. Amerikai magyar barátunk abban szo­morú levélben egy borzalmas halálos sze­rencsétlenségről ad hírt, amely egy csabai születésű munkást : Sic z-M e s z já r Jánost érte a Yojth, másképen Mooven nevezetű bányatelepen, melyet előfize­tőnk értesítése szerint a csabaiak jól ismernek, mert igen sok csabai mun­kás kínlódik benne. A szerencsétlenség februán 9-én történt. Szegény Sicz Já­nosra munkaközben reá szakadt egy olyan nagy kőtömb, amelyet 20 ember sem tudott volna megmozdítani. A ret­tenetes zuhanó suly természetesen a felismerhetetlenségig összezúzta a sze­rencsétlen embert, akit 10-én temettek el az ottani magyarság bensőségteljes, megható részvéte mellett. Szomorú volt az a temetés. Egyetlen szem sem ma­radt szárazon, mert arra gondolt min­denki, hogy szerencsétlen honfitársuk sohasem látja viszont az elhagyott ked­ves hazát, a szülőföldet, a rokonokat, barátokat. Még szomorúbbá teszi ezt a tragédiát az a körülmény, hogy szegény Sicz Jánosnak felesége — aki Kvacskó lány — és öt árva gyermeke maradt hátra. Ezekre az árvákra most már a vigasztalan nyomorúság vár. E szomorú esettel kapcsolatban el­mondok egy jellemző vonást Ameriká­ban élő testvéreinkről. Lapunk nagyon sok példányban jár az Egyesült Álla­mok különböző vidékeire. Nem régen egyik előfizetőnk hazakerült Ameriká­ból ós betért hozzánk, hogy megújítsa előfizetését. Beszélgetés közben kérdez­tük tőle, hogy a künnlevők mit olvasnak először, mikor megkapják a lapot, mi érdekli őket elsősorban ? — Odakinn kérem — felelte — mindenki az elhaltak névsorát nézi mohó kíváncsisággal legelőször. Szinte vissza­fojtott lélekzettel nézzük, hogy nincs-e az elhaltak között apánk, anyánk, fele­ségünk, rokonunk, vagy barátunk ? Mert a „Közlöny" hamarább jut kezünk­höz, mint a hazulról küldött levél. A többit csak azután olvassuk. Nagyon jellemző ez idegenbe sza­kadt, de folyton hazavágyó honfi­társainkra. Itt említjük meg, hogy megható módon nyilvánult meg a szegény ameri­kai munkások részvéte a szerencsétle­nül járt S icz-Meszjár János árván ma­radt és Csabán lakó családja iránt. De­rék S u r i n á s Antal barátunk ugyanis 130 koronát küldött meg a községi elöl­járóságnak az amerikai magyar munká­sok gyűjtése gyanánt azzal a kérelem­mel, hogy juttass i azt az összeget a szomorú család kezeihez. Bizony példát vehetnének e derék emberektől az itt­hon boldogabb viszonyok között élő csabaiak is és gyámolithatnák az öt gyermekével nyomorgó szerencsétlen özvegyet! Hisszük is, hogy meg fogják tenni. Félmilliós sikkasztás a Gyermekvédő Ligánál. Az Országos Gyermekvédő Liga, mely gyermeknapjait Csabán is meg szokta tartani, mai formájában, mint ki­zárólagos társadalmi intézmény, utolsó napjait éli, ha a tényeknek mindenben , megfelelnek azok a hirek, melyek a | Liga vezetősége ellen megindított bel­: ügyminiszteri vizsgálatról kerültek nyil­' vánosságra. Súlyos beszámítás alá eső visszaéléseknek jött nyomára ennek a legszebh magyar társadalmi intózmóny­, nek az igazgatósága és egy ideig kiváló elnöke, E d e 1 s h e i m-G y u 1 a i Li­pót gróf a botrányok elkerülése végett óriási pénzösszegekkel iparkodott a bű­nös hivatalnokok manipulációját palás­tolni A kormány azonban megismerte a helyzet tarthatatlanságát és a gyer­mekvédelem ügyét a teljes elzülléstől megmentendő, a belügyminisztérium rö­vid időn belül maga lép ?rra a helyre, amelyet a Liga az egész bulturvilág bá­mulata és elismerése mellett egész az utolsó hónapokig betöltött. A Ligának csendes és áldásos mű­ködését a szerencsétlen sorsjeg"játók zavarta meg első izben. Több százezer korona á*a sorsjegyet bocsátott ki az egyesület és a saját nevében vásárlásra hivta fel a közönséget. A magyar sadalom minden rétegében rendkivüli érdeklődés mutatkozott és a közönség valósággal elkapkodta a sorsjegyeket. Mikor a húzások megtörténtek és a nyerők a nyereménytárgyak átvételéért jelentkeztek, kitört az elégedetlenség és a Liga vezetőségét számos támadás érte. Kitűnt, hogy csupa értéktelen liin-lomot akartak á közönségnek adni. Az elnökség ekkor a nyilvánosság elé lépett ós bevallotta, hosry azok a vál­lalkozók, akik a sorsjegyjátékot bérelték ós intézték, visszaéltek a bizalommal ós a vezetőség tudta nélkül károsították meg a közönséget. Rövid idő múlva azonban kitűnt az is, ho^y a Ligánál sikkasztás történt. Edelsheim-Gyulai gr. elnök ezt is nyilvánosságra hozta és azt mondotta nyilatkozatban, hogy tizenkétezer korona hiány van. Ez azon­ban csak formalitás volt. Sokkal na­gyobb hiányt konstatáltak A gróf, aJ~ : annyi szeretettel és ügybuzgalommal szervezte ós megteremtette a Ligát, nem akarta, hogy a közönsóg bizalma egy pillanatra is ingadozóvá váljék és in­kább a sajátjából pótolt százezer koro­nát. Az eltűnt összeg ugyanis száz­harminckétezer korona volt. Feljelentés, vizsgálat nem volt, a hűtlen tisztviselők bántatlanul elvonulok. A kezelés rendszere azonban a régi maradt. A visszaélések meggátlására nem történt semmi. Alig simultak el az ismertett affér hullámai, a mult év vé­gén, mint ez most utólag kiderült, az előbbinél is nagyobb pénzhiányt fedez­tek fel. Majdnem félmillió koronára rugó összeg tünt el rövid időn belül. Az igazgatóság megtudta a dolgot ós ülóst is tartott ez ügyben. G1 ü c k Frigyes, a Liga alelnöke tette szóvá a botrányos állapotokat ós erélyes hangon követelte, hogy az igaz­gatóság menjen a bírósághoz ós keres­sen megtorlást. — Ne hagyjuk futni ismét a bűnö­söket — mondotta — de az elnök kó­relmére az igazgatóság nem vitte a nyilvánosság elé az ügyet. Az intézmény jó hírnevét megőrzendő, Edelsheim­Gyulai gróf négyszázezer koronát fize­tett be a pénztárba. Ez a mult óv dec. havában történt. Habár az igazgatóság Ily módon a bajokat a maga hatáskörében ós a maga módja szerint akarta orvosolni, nem tudta azt annyira titokban elvégezni, hogy a belügyminisztérium az ujabb rendetlenségről tudomást ne szerezzen. Elrendelte [Andrássy gróf a vizs­gálatot, mely még decemberben meg is indult. A minisztérium azoban most már gyökeresen akár a bajon segíteni ós az intézmény megmentéséről is akar gondoskodni. A vizsgálat során merült fel az eszme, hogy az állam átveszi az egye­sülettől a maga hatáskörébe az egész gyermekvédelmet és maga gondoskodik mindama gyermekekről, a kik a törvény értelmében a gyermekvédelemre igényt tarthatnak. A tárgyalások a kormány és a Liga között még folyamatban van­nak. Tizenkilencezer gyermekről gon­doskodik a társadalom segítségével a Liga oly módon, hogy azokat részint menhelyeken, részint családoknál he­lyezte el. Az állam a terv szerint a nagyobb telepeket fentartaná, a kiseb­beket feloszlatná és megszüntetné. A Liga kézmüiskoláját szintén beszüntetné az állam, valamint nem gondoskodnék annak a tizenkét tengerósztanulónak neveltetéséről sem, akik most, a Liga anyagi támogatása mellett végzik tanul­mányaikat. Választási mozgalm?* Bár az egész országban lázas ké­szülődés folyik a közelgő választási har­cokra, mégis elmondhatjuk, hogy Bó­kósmegyében meglehetősen nyugodt más vármegyékhez képest a helyzet. A kerületek egyes pártjai csöndben, las­san készülődnek. A Nemzeti Munkapárt néven feltámadt 67-es párt még jelölt­jeit sem igen publikálja. Annál több ne­vet hoznak forgalomba a többi pártok. Egyébként nagyon helyes, hogy Bókésmegye választópolgársága nyu­godtan viselkedik. Kár még izgatnia magát jó előre, mikor a választáaok legjobb esetben is csak április végén, vagy május elején lesznek. Az izgatások helyet jobb, ha a községekben végeznek gyümölcsözőbb és alkotó munkát a vá­lasztó polgárok. A szarvasi 67-e3 alapon á''ó vé'asz­tók még a várakozás álláspontján van­nak. Bizonyos, hogy H a v i á r Dá­nielnek lesz ellenjelöltje, csak az a kér­dés, hogy gróf C s á k y Albin-e, vagy más ? Különben Szarvason a k'sgazdák is mozognak. Vasárnap a Kisgazdák Országo.3 Szövetcége népgyűlést tart a Kossuth-téren a szarvasi fiók megala­kítása céljából, Gyulán a Nemzeti Munkapárt csak. csendben működik ós a jelöltje dr Lukács György, a volt főispán. Bé­késen is fellépteini óhajtják Lukácsot vagy gróf Wenckheim Lászlót. Ha Gyulán Lukács nem válalná a jelölést, akkor a függetlenségiek Schrf­fert Józseffel szemben Berényi •b"­mint léptetik fel. S i m o n k a György dr. Gyulán semmi sánsszal sem bir s Gyomán kísérletezik hívek toborzásáv? , hol azonban F á b r y Károly pozíciója igen szilárd. Csabán a Nemzeti Munkapárt t 5z­t ;gu szeivező-bizottsága legutóbb ü'ést tartott, amelyen elhatározták, hogy az alakuló népgyűlést csak e hó végén tartják meg. A lapunk mult vasárnapi számában megjelent olyan értelmű vezércikk, hogy a mostai ; választásnál különös párt­szempontokat nem szabad erősen érvé­nyesíted akarni: általános helyesléssel találkozott, mert mindenki Csaba békés fejlődését akarja biztosítani a paraszt­párti demagógiával és terrorral szemben. A jelölt személyére nézve nem tör­tént még megállapodás. A választási mozgalom tekintetében legelői jár Orosháza. Az ottani gazda­párt szerdán ifj. H o r v á t h Jánost je­lölte. B i k á d i Antal a függetlenségi polgárokat ma délutánra jelölő-gyülésre hivta egyba. Valószínűleg B i k á d i Antalt jelölik, de nagy pártja van dr. Berthóty Károly ügyvédnek is. Ha igaz az, mit egyesek tudni vélnek, hogy Veres József esperes-lelkész, a volt képviselő nem lépne fel, ugy dr. Berthóty sikerrel veheti fel a küzdelmet. Tömeges betörések CsabPi. Négy üzlet egy éjszaka. Elmenekültek a betörök. Néhány héttel ezelőtt különös öröm­mel és megelégedéssel adtunk hírt arról, hogy hála a csabai csendőrség kiváló­ságának ós detektív talentumának, sike­rült kézrekeriteni azokat a vakmerő be­törőket, akik a mult óv őszén garáz­dálkodtak Csabán. Azokra már rátette kezét a büntető igazságszolgáltatás. Csaba kereskedői, akiket a gazemberek áldozatokul kiszemeltek, nyugodtan haj­tották fejüket álomra abban a hitben, hogy a betörők ügyes kézrekeritése után nem fogja senki megtisztelni hívat­lan látogatásával üzletüket. A betörők azonban szaporák. Ha elhull, illetve csücsül közülök egy, tá­mad helyébe öt-hat másik. Ime, alig fülelték le az egyik díszes kompániát,

Next

/
Thumbnails
Contents