Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-02-20 / 15. szám
Békéscsaba 1910 február 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY azt a nagy hűhót, amelyet elkövet Különösen a néppárt aggódik miatta, mert tagjai egy részében igen nagy hajlandóság mutatkozik az uj párthoz való csatlakozásra. A Kossuth- és Justh-párt tagjai még állanak a vezérek körül és kitartanak szilárdan. Hogy a jövőben is igy fognak állani, arra nem mernék ciankálit venni. Végül még azt a rövid újságot mondom, hogy a vasárnapi hivatalos lapban már egy tucat főispán kinevezése meg fog jelenni. a megyei kózház építése körül. Megfelebbezték a vállalatbaadást. Panama-vádak. Sokszor foglalkoztunk már lapunkban azzal a nagyarányú átalakítással, melyen a vármegye gyulai közkórháza a közel jövőben keresztül fog menni s amelynek véghezvitele utái* a kórház egyike lesz a vidék legnagyobb ós legmodernebbül berendezett, közegészségügyi intézményeinek. Ez az átalakítás, mely körülbelül 700,000 koronába fog kerülni, régóta foglalkoztatta ugy a vármegyei kórházi, mint a törvényhatósági bizottságot. A mult év őszén aztán végre abba a stádiumba jutott az ügy> hogy a terveket és a költségvetést ugy a törvényhatósági bizottság, mint a belügyminiszter jóváhagyta és meg lehetett tenni a szükséges lépéseket, egyfelől a szükséges nagy összegnek kölcsön utján leendő felvételé, másfelől az árlejtés tárgyában. Mindkét lépés megtörtént. A kölcsön ügyében sikerült megállapodásra jutni egyik legnagyobb budapesti pénzintézettel s a szerződést már a megyebizottság jóvá is hagyta. Az árlejtés szintén alig várt eredménynyel végződött, amennyiben az ország különböző vidékeiről mintegy 80 vállalkozó nyújtotta be ajánlatát, egy része az összes munkálatokra, más része pedig csak egyes munka-csoportokra. A sok ajánlattal csaknem 10 napig akadt dolga egy külön e célból kiküldött, úgynevezett árjegyző-bizottságnak, mely nagy figyelemmel és lelkiismeretesen átvizsgálta az összes ajánlatokat és ez átvizsgálás eredménye lett a kórházi bizottságnak az az álláspontja, hogy nem egy vállalkozónak adja oda az összes munkálatokat, hanem csoportokba osztja és ugy adja vállalatokba. Az olcsóbb ajánlattevőknek. Ez a számítás nagyon is helyes volt, mert 60—70,000 koronányi megtakarítás lesz elérhető általa. Hosszas huzavona után tehát az ügy abba a stábiumba jutott, hogy az építkezés megkezdhető lett. És most szinte \áratlanul, mint a bombarobbanás beérkezett egy fellebbezés a törvényhatósági bizottsághoz. A fellebezést dr. Székely Lajos, csabai ügyvéd nyújtotta be mégpedig P f a f f és Schneider gyulai vállalkozók megbízásából. Már magából a fellebezés tényéből is határozottan meg lehet állapítani, hogy a két vállalkozóban a kenyéririgység dolgozik. Mint ugyanis annak idején megírtuk, Nagy-S z a b ad o s János mellett, aki az építkezési munkálatokat elnyerte, Pfaff és Schneider voltak a legolcsóbbak. Szabados ajánlata mégis olcsóbb volt és a bizottság természetesen neki adta vállalatba a kórház építését. Ez a körülmény a tulajdonképpeni mozgató oka a fellebbezésnek. Indokai között azonban, ha nem is egészen kifejezetten, de burkoltan az a vád is szerepel, hogy a vállalatba adásnál holmi panamázások fordultak elő. A vád szerint a bizottság egyes tagjait, főképpen pedig a mérnököt, megvesztegették volna a tülekedő vállalkozók. Hogy ez a vád igaz e, vagy nem, arra nézve pozitiv értesüléseink nincsenek s igy nem is nyilatkozhatunk róla. A felebbezéssel a jövő csütörtöki megyegyülés fog foglalkozni és előreláthatólag elutasítja. Elutasítja még pe- j dig azért, mert a felebbezés által az építkezés ügye nagymérvű halasztást szenvedne, ami igen nagy károkat idézne elő. A felebbezés elintézésének ideje bele kerülne 70— 80.000 koronájába, ezenkívül sok kellemetlen pör támadna miatta a vállalkozókkal. Már pedig ilyesminek az előidézésére egyik megyebizottsági tagnak sem lehet érdeke. Önmaguk, a saját zsebük ellen vétenének, ha a felebbezés alig bebizonyítható állításait magukévá tennék és egy meg gondolatlan határozattal elodáznák a kórház építését. Ugy hisszük, ez nem is fog megtörténni. A Gerendás-puszta orvos Nagy vita Csaba közgyűlésén. Békéecsaba csütörtöki képviselőtestületi közgyűlésén egészen váratlanul csaknem másfél óráig tartó szenvedélyes vitát provokált egy ügy, amely szerényen meghúzódott a közgyűlés tárgysorozatában s amelyről senkisem gondolta volna, hogy olyan nagy háborúságot idéz elő. Ez az ügy szoros öszzefüggésben áll Nagygerendás pusztának Csabához való csatolásával. Annak idején a gerendásiak kívánalmai között egyik legfontosabb volt az, hogy a külön közigazgatási kirendeltségen kivül kapjanak orvost is. Erre nézve az elöljáróság ígéretet is tett és ez Ígéretet olyan formában gondolta beváltani, hogy az erzsébethelyi községi orvost bízza meg Gerendás közegészségügyének ellátásával. A kérdés eredetileg a csütörtöki közgyűlésen került tárgyalás alá s a gerendási albiró, Kovács András és Á c h i h L. András felszólalásai következtében provokálta azt a nagy vitát, melyet az alábbiakban ismertetünk. Zűrzavar, khaosz, kiabálás uralkodott az ülésteremben és bizony meglátszott egy erélyes, ügyes elnök hiánya, amit egyébként községi szervezet mellett, nagyon nehezen lehet orvosolni. A Nagygerendás puszta orvosi teendőinek ellátása tárgyában kelt tanácsi javaslatot K o r o s y László főjegyző terjesztette elő. Eszerint az orvosi teendők ellátásával az erzsébethelyi községi orvos volna megbízandó, még pedig olyképen, hogy hetenként egyszer, később meghatározandó napon kimenne Gerendásra rendelő órákat tartani. E ténykedésért a közgyűlés 600 korona dijazás megszavazását kérte az orvos számára. Mindjárt felhangzott egy pár tiltakozás : — Nem fogadjuk el ! Kovács András gerendási albiró emelkedett először szólásra. Nem helyesli a tanácsi javaslatot, mert olyan nagy terjedelmű pusztánál nem elég, hogy az orvos csak egyszer jelenjen meg hetenként. Ha valaki közben súlyosan megbetegedik, azt vagy Csabára kell behozni, vagy Csorvásra kell szállítani. Mindkét esetben sok költségbe kerül az egyéb kellemetlenségeken kivül. Tudomása szerint a községi orvosokat az állam fizeti. K-rje tehát a község az államot, hogy rendszeresítsen Gerendáson külön orvosi állást. Áchim L. András helyesli Kovács állásfoglalását. Mikor Csaba Gerendást csaknem elveszítette, fűt-fát igért az ottani lakosságnak, csakhogy ne kívánja az elcíatolást. ígért többek között orvost, sőt talán még végrehajtót is. A tanácsi javaslat nem elég. Csabának gondoskodnia kell a gerendásiak egészségének fenntartásáról. Ha Békésnek tudott adni kedvezményeketa villanyvilágítás terén, akkor még nagyobb kötelessége a gerendásiaknak külön orvost adnia. Abban az esetben, ha ez nem volna lehetséges, azt javasolná, hogy ne az erzsébethelyi orvos bizassék meg az orvosi teendők ellátásával, aki u^yis nagyon el van foglalva: hanem a bent levő három községi orvost, még pedig ugy, hogy felváltva menjenek ki naponként Gerendásra. Ezek jobban ráérnek. K o 1 t a i Ármin dr., erzsébethelyi orvos beszélni akar. K o r o s y László főjegyző: Mint érdekelt félnek, nincs joga a törvény értelmében beszélni. E kijelentésre nagy zaj keletkezett. A parasztpártiak emlegették ugyancsak a szólásszabadságot, a másik oldalon meg replikáztak. Egyszóval egy kis Bábellé vált az ülésterem. A zavart csak H a a n Béla községi ügyész oszlatta el, aki felolvasta a községi törvénynek ide vonatkozó szakaszát, melynek rendelkezései a főjegyző mondásával egyértelműek. Dr. T a r d o s Dezső szerint ez a tilalom áll akkor a többi községi orvosra is, mert ők épugy érdekelve vannak, mint dr. Koltai. K o r o s y László főjegyző : Ez a feltevés téves. Az erzsébethelyi orvosi állás pályázati hirdetményében világosan ki volt tüntetve, hogy az orvos a nagygerendás-pusztai orvosi teendőket is köteles ellátni. A többi orvosokéban ilyesmi nem volt. Az ügy tehát csak az erzsébethelyi orvost érdekli. Dr. R e i s z Miksa ügyvezető orvos: Az uj közegészségügyi törvény értelmében vannak úgynevezett tanyai orvosok is. Nagyobb városok, mint Szeged, Szabadka, Debrecen, rendszeresítettek már ilyen állásokat. Valami ilyesmit kellene csinálnia Csabának is, mert ő is abban a nézetben van, hogy hetenként egyszeri látogatás kevés Gerendásnak. Ez azonban tisztán pénzkérdés. Ettől függetlenül megjegyzi, hogy még egy heti kirándulásért is kevés az a 60Ö korona. Legalább 1000 koronát kell adni az orvosnak. Kovács András gerendási albiró hosszú, vehemens beszédében kijelentette, hogyha Csaba ezt a kívánságukat nem teljesiti, akkor más községhez csatlakoznak és illetékes helyen kérni fogják az elkapcsolást. í Egyszóval — ugy látszik, másnak az izgatására — a gerendásiak összeütközést csináltak az orvos-ügyből. Dr. U r s z i n y i János szerint, ha nyomós indokok vannak, meg lehet változtatni a képviselőtestületnek azt az előző határozatát, hogy csak az erzsébethelyi orvosnak kell kimennie Gerendásra. A 600 koronát ő is kevésnek tartja. De ha már emelni kell a dijat 1000, vagy 1200 koronára, nézete szerint csekély hozzáadással egy önálló orvosi állást is lehet rendszeresíteni. Korosy főjegyző tudomása szerint tanyai orvosi állásra nem lehet orvost kapni 6—8000 korona fizetésen alul. Ha aztán még hozzászámítjuk a megfelelő lakás építését is, mindjárt az első évben belekerül az orvos 15000 koronába. Ezt pedig elbírhatja Szeged, de Csaba nem birja el. Dr. W a 11 f i s c h Ferenc szerint szintén hihetetlen a tanyai orvosi állás rendszeresítése. Az erzsébethelyi orvos egész bátran ki mehet a 600 koronából Gerendásra. Elég az neki. Felhozta a körorvosokat, akiknek néhol 10—15 község közegészségügyét kell ellátni. Reísz Hermann és Á c h i m L. András felszólalásai után dr. Tardos Dezső szólott ismételten a tárgyhoz. Ő kétfelé osztja a dolgot. Az egyik a gerendási önálló orvosi állás ügye. Erre vonatkozólag az a javaslata, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot a kerdts tanulmányozására ós arra, hogy a jövő közgyűlésen kész javaslattal álljon e ő. Most hirtelen úgysem lehet érdemi határozatot hozni. A másik kérdés, hogy elég-e az erzsébethelyi „orvosnak a 600 korona vagy sem. Ő a 600 koronás javaslatot dr. Wallfisch müvének tartja, mert tudja, hogy személyes ellenszenv van közte és dr. Koltai között. Indítványozza, hogy 1200 korona dijazás állapittassék meg. Dr. Wallfisch Ferenc tiltakozik a gyanúsítás ellen. A 600 koronás javaslat nem az ő, hanem Korosy főjegyző indítványa folytán keletkezett. Beszéde közben dr. Wallfisch sértő kifejezésre is ragadtatta magát, amelynek széksértési büntetés lett volna a folyománya, ha bocsánatot nem kér a közgyűléstől. Végül a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult dr. Tardos indítványának az önálló gerendási orvosi állásra vonatkozó részéhez, az 1200 korona díjazásra vonatkozó részét azonban 22 szavazattal 19 ellenében elvetette. Igy az önálló orvosi állás ügyének elintézéséig az erzsébethelyi orvos csak 600 korona külön évi díjazásban részesül. Röpirat Haverdáék ellen. A fővárosban ma ezrével kapkodtak egy sárgafedelü röpiratot, amely a szabadkai gyilkosságról, illetve a szegedi verdiktről szól. A röpirat cime röviden csak ennyi: PJuj! Budapesti munkatársunk megszerezte a még sajtó alatt lévő brosúra egy példányát, amelyből közöljük a bevezető részletet: Február 16-án a szerdáról csütörtökre virradó éjszakán kifordult évtizedes formájából az álmos Szeged és úriasszonyok, kifogástalan hölgyek, verejtékes munkájukból élő férfiak, ügyvédek, katonatisztek, papok, cívisek, parasztasszonyok, szobaleányok a tomboló ujjongás paroxizmusában hevertek egy' 4hisztériás, bomlott idegzetű ós bomlott lelkű, degenerált nő lábainál. H av e r d a Mariska, az anyagyilkosságra való fölbujtással vádolt kriminál-primadonna gerjesztette föl és fokozta, szította ilyen félelmetessé a különben csöndes, nyárspolgárias alföldi város vérkeringését. A Jánossy Aladár, a gyilkos kalandor, a véreskezű sehonnai volt szeretőjét rózsákkal dobálták, autogrammot kértek tőle, a ruhája szegélyét csókolták, pénzt és éjszakai nyugalmat áldoztak egyetlen mozdulatának látásáért, egy szavának hallásáért. Tisztességes, családias érzésű asszonyok és családjukért élő, vergődő férfiak. Másnap változott a szin és változott a kép: Budapest népe a pályaudvarra tódult, hogy lássa a nagykalapu, csipkébe burkolt nagy nőt, akinek nevétől ós botrányos pőrétől hónapok óta mást se lehet hallani az országban. Mariska mosolygó arccal állt ki a vasúti kocsi folyosójára, mint anya, akinek fiai a csatatéren hulltak el egy szent ügyért, utána a fiskálisok, mint hősei a nagy diadalnak. De a tömeg nem ünnepelt, nem éljenzett. A tömeg valami mérhetetlen undort érzett és válogatott kifejezésekben tört ki ez az undora. A szegedi verdikttel glorifikált nagyasszonyt ugy kelleit megszöktetni a háborgó sokaság; fenyegető indulatai elől. Ez a hősnő Magyarország egyik legszégyenletesebb, ügyvédi ravaszkodásokkal ós ügyészi ordenáréságokkal elposványositott botránypörének hősnője. A hős pedig a fenékig romlott, a mindenki életére veszedelmes, hitvány J án o s s y Aladár ugyanakkor bujdosik a lelkiismeretének furdalásai elől, az emberek élesen fürkésző szeme elől, de előbb zsebrevágja az ezer koronát, amit a hazug jószívűség gyűjtött neki. Maga egy esküdt ajándékozza meg az első husz koronával, egy másik esküdt inni, mutatni megy vele a kiskorcsmába ós a gyilkos szemforgatvatva fogadkozik, hogy ezentúl hasznos tagja lesz a társadalomnak. Ugyanaz a gonosztevő, aki előre megfontolt szándókkal, katonai térképpel kimódolt helyen megölt egy asszonyt. A harmadik, az elcsapott katonatiszt, a Mariska trubadurja, a szerelmi vetélytárs rohan haza — a feleségéhez. Épeszű, egészséges érzékű emberek pedig ijedten kapkodnak a fejükhöz. Mi történik itt ? A híres társadalmi rend, amelynek föntartásáórt milliókat áldozunk, a feje tetejére áll, a legalsó rétegek fölülkerekednek, ami piszok, rothadás tenyészik a mélységekben, egyszerre a nyakunkba zuhan. Az erkölcsök, amelyeket álszemórmesen kivételes rendszabályokkal is kész megvédeni a Haverdákat ünneplő társadalom, kánkánt járnak, nyilt szinen gyalázatos obszcenitások, perverz tivornyák játszódnak le s mindezt egy fölháborítóan igazságtalan verdikt, néhány ügyes fiskális és a megtévesztett sajtó szabadítja ránk. Gyilkosok fölemelt fővel, mosolyogva és ragyogva, gentleman pózban, primadonnák reflektorfényében járnakkelnek s mi, akik nem gyilkoltunk, mi, akik nem spekulálunk az édesanyánk vagyonára, mi, akik nem udvarolunk kettesben gömbölyű tucatbájaknak, akik nehéz, becsületes, izzadságos munkával kaparjuk elő a betevő falatunkat, — i millió és millió tisztességesek kétségbeesett, tehetetlen dühvel állunk ez utálatos kavarodás, e visszataszító gyilkosI Ne tétovázzék, ha fáj a feje, == hanem használjon azonnal = BEBETTAS-PASTILLAT amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. A \ or) Kapható minOrvosok által ajánlva A 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. 1