Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-12 / 64. szám

Békéscsaba 1909 aug. 12. 3 szakában. A kataszteri kiigazítási munkálatok mindenütt folyamatba tétettek ós serényen folynak. Dr. H o r v á t h Dezső segédtanfelügyelő jelentése nem tartalmazott olyan dolgokat, amelyek a nyilvánosságot érdekelhetnék. A tiszti főügyész és az államépitészeti hivatal főnökének jelentései is a rendes hivatalos teendőkről számoltak be. Az ülés a késő délelőtti órákban már véget ért. Felebbezés-gyártás. Tóth segédjegyzó' fizetésemelése. Az állatorvosok akciója. Csaba ugyancsak meg van áldva elégedetlen emberekkel, akik még a változhatatlanba sem tudnak belenyugodni. Csak nem régen irtunk arról, hogy itt mindent felebbeznek s most ismét alkalmunk van két rendbeli felebbezéaről beszámolni. Az egyik felebbezést Áchim L. András, a parasztés felebbezés király küldötte be, amiért a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlés Tóth László megválasztott gyulai főszámvevő értékes munkaerejének Csaba számára történendő megmentése céljából felemelte a fizetését 2400 koronára, vagyis annyira, amennyit Gyulán kapott, mint főszámvevő. Áchim L. Andrásnak ez nem tetszett. Megfelebbezte néhány társával együtt ~a vármegyéhez. A remekül kicirkalmozott felebbezés legfőbb érve az, hogy Tóth László a felekkel szemben goromba! . . . Ezt már meg maga a felebbező ur sem hiszi el. A Tóth László-féle egyéniségek már á natura képtelenek gorombák lenni, különösen a hivatalban. Vagy talán a Igorombaságról a rendesnél különb fogalmai vannak a felebbező urnák ? Azt különben már volt szerencsénk egynehányszor tapasztalni. Hogy a felebbezésnek ilyen körülmények között semmi eredménye sem lesz, az oly biztosra vehető, mint hogy kétszer kettő négy. A másik felebbezést Bajcsy Gusztáv, vezető állatorvos és kollégái: K ökényessy Gyula, meg Nagy István nyújtották be. Ez a felebbezés a szabályrendeletre vonatkozik. Olvasóink előtt ismeretes már ennek a szabályrendeletnek az ügye. Mikor a községi elöljáróság a szabályrendeletet módosította, akkor az árvaszéki ülnökök tudvalevőleg azt kérték, hogy őket is vegyék fel az előljárósági tagok közé. A vármegye hozzá is járult a kérelemhez, azonban a miniszter elutasította. Annak idején az állatorvosoknak nem jutott keljenek az emberiséggel és ki tudja ? — később egymással is. Soká, soká tűnődtek ... És észre vették, hogy egyedül vannak a holtak közt. Nem beszéltek ; arcukat könnycseppek szántották végig. Romeo elővette a mérget ; előbb ő ivott egy kicsit és szájából itatta meg kedvesét, — igy ürítették ki cseppenként az üveget. És kilehelték lelküket, némán, ajk az ajkon. Tudták, hogy ez az éjjel minden örömet, minden gyönyört feltár előttük, tudták, hogy szereimük soha sem lesz olyan hatalmas, olyan gyöngéd, szép és isteni. És mint az okos gyermekek, boldogan akartak aludni örökre. — így halt meg Rómeó és Júlia. Az öreg angol megemelte kalapját éa lassú léptekkel távozott. Majd visszajött sietve s ezt súgta : — Kívánjuk, madame, hogy igy haljanak meg az igazi szerelmesek. S eltávozott. Képzelheti barátom, hogy amikor Armand értem jött, szemem még könyekkel volt tele. .. Elhallgatott. — Szeretem a történetét, Luciéne, — szóltam. —.De jusson eszébe, hogy néhány évmulva egy más nemzetbeli ifjú a Philemon és Baucis történetét mondta el... Nem folytathattam. Kinyílt a páholyajtó, Armand de P... jött be, aki elszívta cigarettáját, hogy leüljön közzénk. — Mit gondol Luciene, — mondta — mit vacsorázzunk ? Ez a zene nagyon ke véssé táplál és az ócska szerelmes történetek engem halálosan untatnak ... Luciennére néztem, szép szeme, mint valaha Giusti kertjében, könyben úszott... eszükbe hasonló kérelemmel előállani, csak most teszik meg ezt, mikor a módosított szabályrendeletnek sok huzavona után végre valahára érvénybe kellene lépni. A felebbezéssel természetesen elodázzák a szabályrendelet érvénybe lépését is. Tudtunkkal a közigazgatási bíróságnak van egy döntvénye, amely szerint a községi állatorvosok részt vehetnek a képviselőtestületi közgyűlésen, csak éppen szavazati joggal nem rendelkeznek. Felszólalhatnak, beszélhetnek, előadhatnak, csak éppen hogy nem szavazhatnak. Ez, véleményényünk szerint teljesen elégséges. Az a szavazás csak píctus masculus, mert ha egy jó szónoki tehetséggel rendelkező állatorvos valamit akar kieszközölni a képviselőtestülettel, ugy kezeli a tagokat, ahogy ő akarja, azt határoztatja el velük, amit akar. A községnek is, a tisztviselőknek is érdeke, hogy a szabályrendelet a benne foglalt üdvös módosításokkal mielőbb életbe lépjen. Ezt pedig a hasonló felebbezések meggátolják. Eredménye pedig nem igen lesz, mert ha az árvaszéki ülnököket is elutasították hasonló kérelmükkel, akkor az állatorvosok sem igen fognak más elbánásban részesülni. A hivatalos iratok megtekintése. A gyulai pénzügyigazgatóság ellen panasz van. Egyik gyulai laptársunk nem régen vehemens hangú támadást intézett a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság ellen, amiért dr. M a r t o s József gyulai ügyvédnek nem mutatták meg az általa kívánt ügyiratokat. A cikk nem maradt az újság szűk körében, hanem folytatása is lett, amennyiben dr. Martos panaszszal fordult Békésvármegye közigazgatási bizottságához is ebből az esetből kifolyólag. A panaszt hétfőn délelőtt tárgyalta a közigazgatási bizottság. A bizottsági tagok mindegyike meggyőződött a pénzügyigazgató beadványa és felvilágosító beszéde után arról, hogy az ügyvéd panaszának volt ugyan némi jogosultsága, de viszont a hivatal eljárása is helyes volt az idevonatkozó törvény szempontjából. Valamely ügynek az iratait megtekinteni kétségtelenül joga van az ügyet vezető ügyvédnek, de viszont a hivatalnok eljárása is helyes volt, amikor utasította az ügyvédet a pénzügyigazgató engedélyének megszerzésére. A törvény ugyanis a pénzügyigazgató engedélyétől teszi függővé az akták betekintését. A dr. Martos panasza a közigazgatási bizottság ülésén igen élénk vitát provokált és igy mindenképen érdemes arra, hogy vele részletesen foglalkozzunk. Dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző ismertette az ügy miben állását és ő terjesztette elő a határozati javaslatot is. Dr. Martos József panaszában előelőadja, hogy a pénzügyigazgatóság egyik végzésénél sem hivatkozik magára az ügyre és az egyénekre, hanem csak az ügyszámot említi fel. Éppen azért, mert ügyvédek nyilvántartást a ná;u!í levő ügyekről nem vezetnek: szükséges, hogy a hozott határozatoknál a pénzügyigazgatóság a neveket is említse fel, ne csak a számokra hivatkozzék. A panasz közvetlen oka egyébiránt az volt, hogy nem régen Martos ügyvéd megjelent a pénzügyigazgatóság irattárában és egy ügydarabra kért betekintést. Az illető hivatalnok erre azt felelte, hogy kérjen engedélyt a pénzügyigazgatótól, mert ő a betekintést a törvény értelmében nem engedheti megj Dr. Martos ekkor ahelyett, hogy az igazgatóhoz ment volna, megszellőztette a dolgot egyik gyulai lapban s aztán beadta panaszát a közigazgatási bizottsághoz. A pénzügyigazgatóság a panasziratra adott feleletében hivatkozik az illető törvényszakaszra. Az iratok betekintésének dolgát már csak azért is szigorúan kell venni, mert ujabb időben nagyon gyakran meghurcoltak a nyilvánosság előtt olyan ügyeket, amelyek még tulajdonképpen elintézés alatt állottak. Ilyen volt többek között a kondorosi csárda ügye is. A pénzügyigazgatóság mentegetődző irata után a határozati javaslat az volt, hogy a közigazgatási bizottság vegye tudomásul jóváhagyólag az igazgatóság mentegetődzését ós a panasznak ne adjon helyet. Dr. Török Gábor hozzájárul az előadói javaslathoz, de kéri az igazgatóságot, hogy az iratok betekintését epgedje meg az ügyvédeknek. Ezenkívül a felebbezésekre hozott végzéseknél tüntesse ki a neveket is, mert igen gyakran megtörténik, hogy 2—3 óv is eltelik egy-egy felebbezés elintézéséig és tisztán számokból az ügyvéd nem képes megállapítani, hogy tulajdonképpen melyik és milyen ügyről van szó. R o e d i g e r Gyula pénzügyigazgató igazat ad dr. Török Gábornak abban, hogy a pénzügyigazgatóság nem emlit neveket, hanem csak számokra hivatkozik. A nevek felemlítése munkatorlódást okozna. Dr. L a d i c s László szintén kívánja a nevek kitételét. Vele megtörtént például az ex-lex alatt, hogy kapott 1000 darab végzést is. Micsoda munka kellett aztán ahhoz, hogy megtalálja az illető egyének neveit! Különban is az ellen nem lehet senkinek sem kifogása, hogy az ügyvéd a saját ügye iránt érdeklődik ós az iratokba ke akar tekinteni. Kéri ennek a megengedését. R o e d i g e r pénzügyigazgató : Tudtával nem fordult még elő egyetlen eset sem, amikor meg nem mutatták volna az iratokat az ügyvédeknek, hogyha hozzá fordultak. Ez elemi követelménye a törvénynek és ő ragaszkodni is fog hozzá. Az engedélyekért a kellemetlenségek kikerülése céljából magának tartja fenn. Dombi Lajos szerint nem csinál sok munkát a nevek felemlítése. Eiért azt nagyon könnyen el lehet rendelni. Hasonló értelemben nyilatkozott Ambrus Sándor alispán, elnök is. R o e d i g e r pénzügyigazgató kijelentette, hogy kész az eddigi eljárásj megváltoztatni, de csak az ügyvédekkel szemben. Magánfeleknél fenn fogja tartani a régi eljárást, mert azoknak úgyis csak egy-két ügyük van. A közigazgatási bizottság a pénzügyigazgatónak ezt a bejelentését tudomásul vette. Színházi pletykák. (Külön fővárosi tudósítónktól.) Nyikorognak a színházak kapui és velük a színházi pletykák, akár a vén asszony papucsa. A bohém berkekben egész sereg pletyka forog közszájon, amelyekből alább elmondunk néhányat. A vidéken még messze késik a szezonnyitás s amit itt Pesten öreg, fogatlan páholy-ruék a nagy meleg ellenére is meguntak már, a jó vidéken bizonyára elfogadják friss és zamatos csemegének. * (Gitta férjet cserél.) Az első Ötvös Gittáról szól, a Király-Színház ünnepelt primadonnájáról, aki három nap óta ismét a Jánoskát játsza, egyre emelkedő sikerrel. A lelkes tapsolók nem is sejtik, hogy a bájos Gitta egy csöndes, de annál izgatóbb családi regény központjában áll. Gitta, egy margitszigeti orvos leánya, jó pár évvel ezelőtt tipikus nyárspolgár-házasságot kötött. Férjhez nient Kflhig Pálhoz, egy egyszerű és szerény gyári könyvelőhöz s a fészküket csakhamar egy kedves gyermek gügyögése aranyozta. De jöttek a sikerek, egyik szédítőbb a másiknál és a sikerek homlokterében, mindig az első padsorban foglalt helyet egy elegáns úr, dr. Spett Ferenc, dúsgazdag fővárosi ügyvéd, aki később az első padsorból még közelebb rukkolt, egyenesen Ötvös Gitta szivéhez. A lámpák alatt ideális viszony fejlődött, amely most radikálisan oldja meg a föléje tornyosult problémákat. Ötvös Gitta válik az urától, az ügyvéd pedig, aki szintén házas, a feleségétől. Ugy mondják, hogy a válópörök már a vége felé járnak és nemsokára valóra válhat a szerelmesek vágya. A gyermek a könyvelőé marad, Spett Ferenc pedig házasságra lép Ötvös Gittával, aki otthagyja a színpadot is, de aligha örökre. A színésznők még a legnagyobb házi boldogság mellett is visszakívánkoznak a színpadra. (A primadonna kalandja) Olyan kevés az igazi, temperamentumos primadonnánk, hogy könnyű lesz kitalálni, kiről szól az alábbi furcsa kis történet. Egyik vidéki mágnás-városban vendégszerepelt a primadonna. A nézőtéren csak ugy zúgott a taps s az első sorokban fiatal mágnások tevékenyen emelgették a monoklijukat. Felvonásközben pedig elvégezték maguk közt, hogy előadás után jó volna egyet pezsgőzni hódító lábu és még hódítóbb énekü művésznővel. Csak ugy barátságosan, minden mellékgondolat nélkül. Megkérdezték az igazgatót, hogyan lehetne a primadonna kegyeibe férkőzni, csak ugy szolidan, egy pohár pezsgő erejéig. Az igazgató közvetítésével csakugyan megtörtént a bemutatkozás, a primadonna kötélnek állott, de előbb a direktor figyelmeztette az urakat, hogy vigyázat, őnagyságának vőlegénye van. — Talán az a fess, monoklis ur az ? — tudakolták a mágnásfiuk. — Igen, ő az, — felelte a director, — egy jobb dzsentrit, vagy mágnást nézek ki a fiúból. A grófok és bárók beleegyezőleg bólogattak ós lázasan várták az előadás végét. Aztán karonfogták a primadonnát és elvitték a legelső hotel télikertjébe, ahol az első félórában folyt a pezsgő. A vőlegény késett. Egyszer csak belépett az ajtón egy meglepően elegáns, snájdig ur. Kezében lovagló pálca, a szemén monokli. Mikor az asztilhoz közeledett, mindenki fölállt és udvariasan bókolt a jövevénynek. — Gróf Széchenyi vagyok. — Báró Radvánszky. — Gróf Kőnigsegg, — folytak a bemutatkozások. Mikor már az összes grófok és bárók bevoltak mondva, a vőlegény összeütötte bokáját és fölényesen reagált: — Van szerencsém, tisztelt uraim, dr. Schreiner orvos vagyok, Budapestről. — Parancsol ? Parancsol ? — racscsoltak a mágnások idegesen. A vőlegény pedig szótagolva ismótelte: — Doctor Schreiner vagyok Budapestről. Félóra alatt elszéledtek a mágnások. Egyiknek sürgősebb dolga volt, mint a másiknak. A dzsentri primadonna és a zsidó orvos egyedül maradtak kellemes együttesben. Óh, bizonyosan igy érezték magukat jól, de a mágnásvárosban azt beszélik, hogy a gróf- és bárófiuk kíméletesebben is rendezhették volna azt a pezsgősvacsorát. A magyar fürdők mizériái. Egy úrinő lopással való gyanúsítása. Maga az állam, a társadalmi körök vállvetve azon fáradoznak s hírlapok, prospektusok utján arra igyekszenek hatni, hogy a magyar közönség ne látogassa oly nagy arányban a külföldi fürdőket, hanem közgazdasági szempontból is itthon -íaradjanak, mert annyi minden betegségre gyógyulást nyújtó, vadregényes vidékkel bíró fürdővel van Magyarország megáldva, hogy e tekintetben párját találni nem lehet. Mégis mit tapasztalunk ? Azt, hogy a fürdőző közönség, bár nehéz szívvel, inkább a külföldi fürdőket látogatja, mert a hazai fürdők tulajdonosai, a bérlők kapzsisága, a kiszipolyozásra való törekvés egyrészt, másrészt a nembánomsága a fürdőző közönség igényei és kényelme kielégítése iránt okozza ezt. Egy harmadik, nagyobb baj, hogy a hazai fürdők kiszolgáló személyzete nyers, műveltség nélküli és nagyarányban megbízhatatlan. A fent elmondottak igazolására szóljon az alábbi eset, melynek szenvedő részese egy gyulai köztiszteletben álló ós vagyonos gyáros, W e i s z Mór neje volt. Weisz Mórné leányával még julius közepén utazott el a vadregényes fekvésű Szováta-fürdőre, ahol a Máriavillában vettek lakást, mely egy őrnagy tulajdona. Az utóbbi években Szováta-fürdőt, csodás sóstavaiért nagyon látogatja a közönség. 111 ó s fürdőtulajdonos azon-