Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-08-05 / 62. szám
Békéscsaba 1909 julius 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Miért, papa. — Miért ? — kérdezi a francia analfabéta. — Hogv miért ? Mert nem íadom. Neki mindegy. Á legbohémebb müvésznép : a színészek életéből számos kedves anekdóta és adoma forog közszájon. Ezek közé tartozik az alábbi is: E. Kovács Gyula, a nagy tragikus színész, akit a segesvári síkon ért utói a halál épp ugy, mint Petőfit: egyszer Marosvásárhelyen vendégszerepelt. Sekszpirdarabokban mutatta be fényes művészetét. Egyik este Macbeth szerepelt műsoron. A Macbeth híres szellemjelenetében tudvalevőleg azt kell a földalatti szellemnek síri hangon kiáltania, hogy: — Maobeth! Macbeth! Macbeth, légy erös! A szellemet akkor este egy Krasznay Miska nevü színész adta. De vagy elaludt, vagy be lehetett kissé csodálkozva, mert mikor rákerült a sor, Macbeth helyett hatalmas b-sszus hangon azt kiáltotta, hogy : — Hamlet! Hamlet! A közönség, melyet a hatalmas tragédiában E. Kovács nagy művészete egészen elragadott : pár percre kivonta magát a dráma borzalmainak hatása alól és harsogó kacajban tört ki. A Felvonás végeztével E. Kováos dühösen förmedt rá az öltözőben Krasznayra : — Te, mit csináltál ? Tönkre tetted a szamárságoddal az egész jelenetemet, az egész estémet ! Krasznay pokoli nyugalommal felelte : — Ugyan ne tüzelj ! Olyan nagy baj a>, ha Macbeth helyet Hamletet mond az ember? Hiszen mind a kettőt Sekszpir irta ! . . . A névmagyarosítás. Egy csabai kereskedő nem régen megmagyarositotta a nevét. A névmagyarosítás annak rendje és módja szerint publikálva lett a helybeli lapok utjáu és minden ismerős az uj nevén szólította a kereskedőt. Csak egyik ismerőse, egy áosmester. szólongatta folyton a régi nevén. Hiába figyelmeztette egyszer, kétszer, háromszor, az ácsmesteren nem fogott a figyelmeztetés. E» nagyon dühösitette a kereskedőt. Egyszer tehát, mikor az ácsmester ismét régi nevén szólította meg, kifakadt: — Ugyan mórt nem szólít már maga ae uj nevemen ? Pénzbe került az nekem. Vagy ha sehogysem akarja, legalább fizesse meg a koronámat. És az ácsmester egész flegmával kifizette a koronát Nem a világ vége. E« a jelenet a csabai kis motoroson j&tsiódott le. A városháza előtt rengeteg sok retye-rutyával felszáll két parasztaszssony. Behúzódnak egy sarokba. Az egyik folytonosan törülgeti a szemét és pityereg. A másik vigasztalja : — Ugyan ne siránkozzál már, lelkem ! Hiszen nem olyan messze van az, ahova utazol. Nincs az a világ végén. Oda érsz nemsokára. Csak itt van a szomszédban. Egyik utas megkérdezi a vigasztalótól : — Hova utazik az az asszony : — Csak ide, lelkem, Chikágóba, Amerikába . . . Ott várja is már az ura az állomáson . . . 6ZINHAZ * A csabai téli szinióvadban három igazgató is szeretne társulatával Csabán játszani. M e z e y Kálmán, ha el nem nyerné Kecskemétet, dr. Farkas Ferenc volt szabadkai és P a 1 á s t h y Sándor, a sátoralja-ujhelyi színigazgató. Az utóbbi két direktor a szarvasi színkörért is pályázott, azonban a szinügyibizottság a szeptember elején kezdődő szezonra a színkört K r é m e r Sándor szabadkai színigazgatónak engedte át. Palásthy Sándor színigazgató a csabai gzinügyi bizottsághoz benyújtotta most már társulata tagjainak névsorát. Igy 1 ha a színházat elnyeri, Csabán játszani fognak: TáboriFrida operette-soubrette, primadonna, Sz. Pozsonyi Lenke kolora- | tur, Kassay Rózsika soubrette énekesnő, ! Gálitzky Erzsike népszínmű énekesnő, ! Halassy Mariska drámai szende, Angyal Magda drámai anya, Fekete Etel vig naiva,Palá8thy Sándor énekes-bonvivant, Magas Béla szerelmes, bonvivant, Szakács Andor hős szerelmes, Váradi Márton bariton-énekes, Cseh Ferkó tenor-énekes, Justh Gyula operette buffo, Völgyi Rezső lirai szerelmes, Szaloki Dexső tenor-buffo. KU2 GAZDASÁG. Az őszi rozs. A homoktalajok leghálásabb őszi gabonaféléje kétségen kivül az őszi rozs s egész nagy homok-vidékek vannak, ahol búzát nem, hanem csak rozsot termelnek. De sőt nemcsak a homokon, de a kötött talajú gazdaságokban is nagy jelentősége van a rozsnak s nincs gazdaság, amely rozs nélkül meg tudna lenni. Rozsot minden gazdaságban kell vetni. S mégis azt látjuk, hogy a gazdatársaink rendkívül kicsiny rozstermósekkel beérik s alig tesznek valamit a rozstermés fokozására, holott alig van növény, amely jobban ós biztosabban hálálná meg a jól elkészített, jól megtrágyázott talajt, mint éppen a rozs. Termésátlagai csak azért alacsonyak, mert rendesen a leginkább kiélt talajba kerül, abba, amelyikből az előző növényzet már minden tápanyagot kiélt s amelyet mégsem látunk el ujabb tápanyagokkal, amelyek a rozs erőteljesebb fejlődését biztosítanák. Hagyján ez akkor, amikor a rozsnak nincsen ára; olyankor az elvetett maggal a gazda nem sokat reszkíroz s megelégszik, ha a két-háromszoros terméssel a ház szükségletét fedezni. Ma azonban, amikor a rozsnak is 20—21 korona az ára, nem lehet a gazda csupán olyan nagy terméssel megelégedve, amennyi a ház szükségletét fedezi, hanem oda kell törekednie, hogy nagyobb termése révén feleslegét eladhassa, hogy igy a befektetett nagyobb tőke megtérüljön. S ez könnyen lehetséges, ha egyrészt talaját jól megmiveli, másrészt szuperfoszfát alkalmazásával biztosítja a nagyobb termést. Azért nem mondom istálló-trágyával, mert hiszen, ha volna istálló-trágya elegendő mennyiségben, szívesen alkalmazná azt a gazda a rozs alá is, de nincs, épen ezért kerül a rozs rendesen trágyaszegóny talajba. Vannak a rozsnál igényesebb növények is, azok alá kerül az istálló-trágya. Nincs növény, a mely bizonyosabban meghálálja a szuperfoszfátot, mint a rozs. Hacsak egy mm.-val ad nagyobb termést a trágyázott, mint a trágyázatlan, már 100%-os jövedelmet ad, mert az alkalmazott szuperfoszfát ára felét sem teszi ki a rozs mai árának. De nem egy mázsával, hanem rendesen 2—3 mázsával fokozza a termést s igy sokszorosan adja vissza azt az öszszeget, amibo a superfoszfátozás kerül. Nincs arra eset, hogy a szuperfoszfát hálátlan maradjon a rozsnál, ezer és ezer kisérlet bizonyítja, tehát önmaga ellen vét, aki rozsföldre nem alkalmaz szuperfoszfátot, amelyből magyar holdanként 100—150 kg.-t kell kiszórni a vetőszántás előtt. Homoktalajon azonban a szuperfoszfát egymagába nem elegendő, mert a homoktalajok káliban is nagyon szegények, már pedig a szuperfoszfát csak akkor fejtheti ki hatását, ha elegendő káli-tápanyag is áll a növény rendelkezésére. Homoktalajokon tehát akkor járunk el helyesen, akkor számithatunk nagy termésre, ha a 100—150 kg. szuperfoszfát mellett 60-1C3 kg. 40%-os kálitrágyasót alkalmazunk. Jó lesz az elmondottakat most az őszi vetés előtt megszivelni, ha jövőre bő rozsaratást akarunk biztosítani. Gabona árak. Békéscsaba, aug. 4. A budapesti gabonatőzsdén élénk az üzlet, a forgalom meglehetősen nagy, inkább román és szerb búzában. A magyar gazdák tartózkodók az árú kínálásban s magasabb árt óhajtanak októberre elérni. Az irányzat szilárd s az árak emelkedőben vannak A csabai hetipiacon meglehetős volt a kinálat. Uj buza I-rendü . . 27-60-2840 Árpa 14-80 Tengeri 1500 •— Budapest, aug. 4. — Készbuza 20 fillérrel magasabb ; októberi búza 27'64; áprilisi búza 28 02, tengeri 14 04. Í^ámrfiiríln BUDAPESTEN. Nyári és téu Ujfllj/lfl l lill Ü U gyógyhely, a magyar irgal~ masrend tulajdona. Elsőrangu kénes hévvizű gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- é. márványfürdők ; hőlég-, szénsavas- és villamos-viz fürdő. Ivó- és belégzési kura. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árProspektust ingyen ós bérmentve küld az Igazgatóság. GYAKORNOK! Jó házból való fiatalember, ki a polgári iskola alsóbb osztályait végezte íakereskedésbe felvétetik. CIM A KIADÓHIVATALBAN. , Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtő az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré i teszi, hogy a békéscsabai kir. járásbíróságnak 1909 V 226/2. sz. végzése által dr. Kutzián Géza ügyvéd mezöberényi lakos javára 120 korona tőke, ennek 1907 április 27-tSl számjtandő 5 százalékos kama.ai és fddig összesen 75 korona 75 fillér perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 890 korona 50 fillérre becsült kész szabőipar-cikkek, férfiruha.szövetek, bolti állvány, esztergapadok, egy varrógép és szobabeli bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1909. V. 226/5. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a hely&zinén, vagyis Békéscsabán, végrehajtást szenvedettek lakásán 1798. szám alatt leendő eszközlésére 1909. augusztus hó iO-lk napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t,-c, 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. ^ Az árverezendő ingSságo'c vételáraaz 1881. évi LX. t.-c. 108. §-iban megálapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Békéscsaba, 1909 julius 26. Sonnenfeld Sámuel, kir. bir. végrehajtó. II, * • • A „Gyulai Téglagyár-Szövetkezet" egy építésének biztosítása céljából zárt ajánla+i versenytárgyalást hirdet. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy zárt ajánlataikat, f. hó 15-én, d e. 9—10 óráifl a „Gyulai Építőiparosok Szövetsége" Jókai Mór-utca 12. szám alatt levő helyyiségében annál is Inkább beadni szíveskedjenek, mert az ez időn túl, vagy táviratilag küldött ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Terv, költségvetési minta, feltételek stb. Schmiedt Gyula (vaskereskedő) igazgató ur lakásán (Kossuth Lajos-tér 18. sz.) naponként, az üzleti órák alatt megtekinthetők és lemásolhatók. A költségvetési minta és feltételek ugyanott 2 koronáért megválthatók. Igazolt körkemence-épitők •>V előnyben részesülnek. Az igazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül — tekintet néikül az árkülönbözetre — szabadon válaszszon. Gyula, 1909 augusztus 1. A „Gyulai Téglagyár-Szövetkezet" igazgatósága. Gyomén, a Vasut-utcán •• •• •• ii r ozv. Vorossne háza (sarokház), mely áll 5 szobából szabad kézből eladó. Tanulónak felveszek vas- és füszerkereskedésembe jó családból való, szolid fiut. 1—2 gimnáziumot végzett előnyben részesül. Ifj. Nagy Sándor, Kondoroson. Pénzbeszedői és elárusító ügynököt felvesz fix fizetés és magas Jutalék mellett il^GEll Co. varrógép részvénytársaság bókés* csabai fiókja. 4- 4- 4 Árlejtési hirdetmény. Köröstarcsa községben létesítendő lí alkalmával teljesítendő föld-, kőműves-, elhelyező-, kőfaragó-, vas-, ács-, bádogos*, cserepező-, asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges, szobafestő stb. munkálatokra nézve a következő feltételek mellett nyilvános árlejtés hirdettetik. 1. Az árlejtésen részt vehetnek mindazon szakértő hazai iparosok, kik üzletük gyakorlására hatósági engedélylyel bírnak. 2. Ajánlat csakis az összes munkákra tehető. 3. A munkákra vonatkozó tervrajz, éltalános és részletes építési feltételek, továbbá az ajánlati költségvetés Köröstarcsa község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők; az ajánlati költségvetésbe az ajánlattevők tartoznak az egységárakat beiktatni, a végösszegeket pedig ugy számjegyekkel, mint betűkkel kiírni. 4. A boiitékok a következő felirattal látandók el : „Ajánlat a köröstarcsai állami óvoda építési munkálataira". 5. Csak azon ajánlatok fognak figyelembe vétetni, melyek a kiszolgáltatott, eredeti költségvetési íveken tétettek és amelyekben szövegmódosítás elő nem fordul. 6. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlatok legkésőbb f. évi augusztus 24-én, (kedd) délelőtt 9 óráig Köröstarcsa község elöljáróságánál nyújtandók be, vagy posta utján oda küldendők. 7. Később érkezett, távirati úton küldött, vagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. 8. A beerkezett ajánlatok Köröstarcsa község elöljárósága által f. évi aug. 24-én, d. e. 10 Órakor fognak nyilvánosan felbontatni. 9. Tartoznak ajánlattevő vállalkozók az általános feltételekben előirt s az ajánlati összeg 5%-ának megfelelő bánatpénzt az ott körülirt módozatok és kikötések mellett Köröstarcsa község letéti pénztáránál az ájánlat benyújtását megelőzőleg, csatolni. Az ajánlatnyertes vállalkozó köteles a letett bánatpénzt az odaítéléstől számított 5 nap alatt az ajánlati összeg 10%-^ ra kiegészíteni. Készpénz, vagy értékpapír bánatpénzül az ajánlathoz nem csatolható. 10. Az árlejtezö-bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ajánlattevő vállalkozók közül a jutányosság szem előtt tartása mellett, a munka kivitelével, azt a vállalkozót bizza meg, aki a jó és helyesen készített munkák teljesítése iránt már eleve is a legtöbb biztosítékot nyújtani képes. 11. Az ajánlati költségvetések a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalnál : Baranyik Ignác hivataltisztnél ívenként egy koronáért megszerezhetők. Köröstarcsa, 1909 julius hó. A községi elöljáróság. <D zUJ Zsákkölcsönző-intézet átvétel és só-nagyraktár Békéscsabán \f Tisztelettel tudatom a n. é. gazdaközönséggel és kereskedőkkel, hogy a Plesch-féle zsákkölcsönző-tt zletet megvettem s azt saját cégem alatt Békéscsabán, (Lepény-u.) néh. Lepény András, most saját házamban, uj zsákokkal, a régiek jól átjavítva, tovább vezetem. — A kölcsöndij a lehető legjutányosabb. — Egyben tudatom, hogy ugyanott folyó évi augusztus hó 20-ától kezdve só-na gy raktár t n yit ok, Így kősót, örlött-sót, valamint marhasót árusítok. — E vállalatomhoz kérem az igen tisztelt gazdaközönség és kereskedők szíves pártfogását. Zsáküzlet a Ple sch-féle házban . Tisztelette l DeutSCh Sámuel. C.
