Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-30 / 104. szám

Békéscsaba 1909 dec. 30. BEKESMEGYEI KOZLONT mány javaslata az volt, hogy mivel a pőtadó-költségvetés tételei már évek óta szerepelnek és pótolni azokat máshonnan nem lehet s erre az állam nem hajlandó, szavazza meg a közgyűlés az egyszázalékos pótadót. Szükség van erre azért is, mert a tiszti nyugdijalap körülbelül 6000 koronányi hiányát is a pótadóból kell fedezni. A parasztpárti oldalon mindjárt felhangzott stereotyp jelszó : — Nem szavazzuk meg 1 Ambrus Sándor elnök: Minthogy felszólalás nem törtónt, a névszerinti szavazás elrendelése előtt én hivom fel a törvényhatósági bizottság figyelmét arra, hogy ez az egyszázalékos pótadó nem uj, mert 18 év óta van állandóan megszavazva. Arra szolgál ez, hogy a vármegye feltétlenül szükséges pótköltségvetési kiadásai belőle fedeztessenek. Tudja mindenki, hogy a pótadó ma már elkerülhetetlen ugy az államnál, mint a községekaél. Sőt ott a fokozatos haladás szinte megkívánja a pótadó folytonos emelkedését. Egyedül a vármegye az, melynek mindenkori vezetősége bölcs előrelátással el tudta kerülni a pótadó emelését. Különösen Békésvármegye szerencsés ebben a tekintetben. Mindössze három megyéje van az országnak s közöttük a mienk is, amelyben a pótadó nem múlja felül az egy százalékot. Ez csak akként volt elérhető, hogy a megye vezetősége a tehertöbbletet mindig az állam váliára igyekezett hárítani. Most is akként cselekszik. De az egyszázalékos pótadó megszavazása nemcsak már régen elvállalt kötelezettség, de az okosság is ugy kívánja. A névszerinti szavazás megejtetvén, a közgyűlés 107, szóval 43 ellenében az állandó választmány javaslata mellett szavazott. " A kórház kibővítése és mások Az októberi közgyűlés a vármegyei közkórház kibővítésére és minél modernebbé tételére 705,000 koronás kölcsön felvételét szavazta meg. Felhatalmazta egyúttal az alispánt, hogy lépjen érintkezésbe néhány nagyobb pénzintézettel a kölcsön felvétele ügyében. Az alispán a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot ós a Magyar Jelzálog Hitelbankot szólitotta fel ajánlattételre. Ezek közül legelőnyösebbnek a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ajánlata mutatkozott, mely szerint az intézet hajlandó 50 évre 766,800 korona névértékű aunuitásos kölcsönt adni. Ezenkívül időelőtti lefizetés esetén 3% stornódijat is biztosit. A közgyűlés az állandó választmány javaslatára elfogadta a pénzintézet ajánlatát ós felhívta az alispánt, hogy a kötvényt a következő közgyűlésen mutassa be. E nagy kölcsön nem okoz kiadást a vármegyének, mert az amortizációt a napi ápolási dijakból eredő jövedelem bőven elbírja. A számonkórőszéknek a tisztikar tevékenységéről szóló és elismerést kifejező jelentése tudomásul szolgált. Most a vármegyei közigazgatási bizottságban V a r s á g h Béla. Domby Lajos, Haraszti Sándor, Morvay Mihály és dr. T ö r ö k Gábor mandátumának lejárása folytán megüresedett tagsági helyek betöltése következett. Az alispán javaslatára a közgyűlés a szavazatszedő bizottságot Va'rságh Béla elnöklete alatt Szeberényi Zs. Lajosból Berthóthy Károlyból alakította meg. A szavazás tartamára Ambrus Sándor elnök a közgyűlést felfüggesztette. Ez idő alatt jelent meg a fentebb említett küldöttség Dőry Pálnál, a volt főispánnál. A küldöttséget a főispán dolgozószobájában fogadta. Domby Lajos, a küldöttség vezetője meleg szavakban adott kifejezést annak a fájdalomnak, melyet a törvényhatósági bizottság érez Dőry elvesztése fölött. Isten áldását kérte további életére és működésére. Dőry Pál magindultan mondott hálás köszönetet a szép szavakért. Fejtegette politikai hitvallását, melynek alapelve mindenkor a tántoríthatatlan elvhüség marad az egyéni érdél?, minv den hajhászása nélkül. Képes ih anyagi kárt szenvedni, semhogy kölcsi integritásáig csorba essék. "Választja inkább a kütí&iböző előnyök, az előkelőség helyett*® Golgotát, mert annak az utja szép; és édes, ha az igaz eszmék mellett .való jellemszilárd kitartás aranyozza meg.. Mivel ezért szerették Békésmegyébén, hiszi, hogy a kötelék nem szakad meg közte és a megye közönsége között. Még egyszer hálásan köszöni az iránta kifejezett ragaszkor dást és kéri, hogy tartsák meg jó emlékezetükben. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Dőry Pál kezet fogott a küldöttség minden tagjával ós elbeszélgetett velük. Beszélgetés közben Fábry Károly megjegyezte: — Ugyan minek az a nagy búcsúzás, hiszen a jövő hónapban újra installálunk téged ! — Az furcsa lenne — válaszolta Dőry szerényen — nem hiszem. — No no, én tudom! — felelt jelentős mosollyal Fábry. És, könnyen megtörténik, hogy van alapja a megjegyzésnek. * A tisztelgés tartalma alatt véget ért a szavazás melynek eredménye az lett, hogy Dombi Lajost 138-, dr. T ö r ö k Gábort 116-, Varságh Bélát 115-, Haraszti Sándort 92-, Morvay Mihályt pedig 68 szavazattal újból a közigazgatási bizottság tagjaivá választották. Utánuk legtöbb, szavazatot dr. Márki János, (66) és Á c h i m L. András (37) kaptak. Helyettes tiszti főügyésszé újból dr. Török Gábort választották meg. Ezután a vármegyei földadóbizottság tagjainak megválasztása következett, melyet lapunk mai helyén talál az olvasó. A megyegyülés többi tárgyairól következő számunkban emlékezünk meg ... Ellesett szenzációk. A politikai kulisszák mögül. - Külön fővárosi tudósítónktól. — (Wekerle — bankkormányzó) Mióta a koalíciós kormány távozóban van — aminek jó egypár esztendeje már — valahány magas pénzügyi méltóság megüresedett, mindre Wekerle doktort kandidálták az örökké tippelő politikai bukmékerek. Kezdték az Osztrák Magyar Bank kormányzóságán és a pikáns pletykához hozzáadták azt a kis malíciát, hogy nem bolond Wekerle az önálló bankért hevülni, mikor ő a közös bank kiszemelt kormányzója. Jött azonban bankkormányzó Wekerle államtitkárja és első bizalmasa, P o p o v i c s Sándor, mire a fö.'dreesett tippszállitók azt mondták: igen ám, de Popovics a Wekerle strohmannya és csak azért ült a kormányzói székbe, hogy melegen tartsa a volt minisztere számára. Ebből azonban nem lett semmi, de ehelyett meghalt szegény Kornfeldés lőn Wekerle a politikai hirbörzén a nagy bankár utódja a Hitelbanknál és a Rotschidcsoport bizalmában Mikor pedig ezek a nem megvetendő pozíciók bevoltak töltve mással, Wekerle még mindig nem maradt árván, hanem lett a tőzsde elnökjelöltje. Az elnök itt is más lett, de utólag illik konstatálni, hogy a tippek annak idején kitűnőek voltak Wekerle csakugyan szóba került az összes üresedésbe került finánciális méltóságokra és csak azért mondott le róluk sorban, mert az örökös miniszterelnökség reménye kecsegtette. Most aztán, hogy távozni kénytelen ós ezt a legbeavatottabb helyről tudjuk, elvállalja a legelső pénzfejedelmi koronát, ami megüresedik : a beteg és aktiv tevékenységre többé nem képes Széli Kálmán utódjaképpen ő lesz a jelzálogbank kormányzója. (Nákó utódja). Justhék kész listával léptek Lukács elé, arra az esetre, ha a bankkérdésben sikerül a megegyezés. Csak a fiumei kormányzóságra nem volt jelöltjük. Abból az egyszerű okból, hogy akinek az Isten ilyen hivatalt ád, nemcsak észt kell hozzá adnia, hanem egy pár milliót is. Milliomosok pedig sohase voltak bőségben a negyvennyolcas párton. A keddi ülés alatt aztán a Ház folyosóján Kflllay Tamás Justh-párti képviselő talált egy férfiút a párt soraiban, aki az összes kvalifikációkkal rendelkezik. Bárczay Sándor ez, a szikszói követ, fiatal kackiás dzsentri, akinek, ha nincs egészen egy milliója, de közel jár ' hozzá. Most még csak az a kérdés, hajlandó e ez a szerencsés ember évenkint i legalább százezer koronát ráfizetni a kormányzói méltóságra — mert Nákó Sándor annyit fizetett rá — és van még egy kérdés, létrejöhet-e az a kormány, amelynek Bárczay Sándor a kormányzó.! jelöltje. Mert ma még se a király, se 1 Justh Gyula nem mondta ki rá az áníen-t. * {Miért nem Bánffy ?) Lukács László pénzügyminisztere volt Bánffynak ós azóta i§ meghitt barátok voltak. Lukács nem vállalkozott Bánffy tudta nélkül ós politikai körökben nyilt titok, hogy az utolsó napokig Bánffy Dezső volt Lukácsnak belügyminiszter-jelöltje. A Justh párt azonban — bár elvileg a legszívesebben látná az önálló bank ós az általános, egyenlő választójog előkelő harcosát - fontos taktikai okokból állást foglalt Bánffy Dezső ellen. Bánffy a hires választás óta, mint az erőszakos választást csinálók mintaképe ismeretes Magyarországon. Valóságos rém, akit „mumusnak" szoktak odaállítani, ha a választási brachiummal fenyegetőznek Justhék, egy esetleges választásba nem akarnak ezzel a félelmetes közhittel megterhelten belemenni. Ez az egyik ok. A másik : hogy Bánffy és Lukács együtt csinálták az ischli klauzulát ós találkozásuk legalább is groteszkül hatna az önálló bank kormányában. Közgyűlés Gyulán. Ott is felszínen a postapalota ügye. Bár a megyegyülés, mint előrelátható volt, a szerdai napról áthúzódott csütörtökre, dr. Lovich polgármester mégis közgyűlésre hivta egybe a mai napra a városatyákat. A közgyűlés összehívását, mint már megírtuk, a bicerei pusztán építendő tanyai iskola telkének megvételi ügye tette szükségessé. E telek megvételéhez elvben már a mult közgyűlés hozzájárult, de a szervezési szabályrendelet értelmében csak akkor jut e határozat érvényre, ha egy, harminc nap múlva összehívandó képviselőtestületi közgyűlés névszerinti szavazással hozzájárul. A harmincadik nap éppen csütörtökre esik s ezért kellett mára összehívni a közgyűlést. Hogy látogatott lesz-e, az problematikus, mert sok városatya vesz részt a megyegyülés második napján is. A bicerei tanyai iskola telkének megszavazásán kivül azonban lesz a mai közgyűlésnek néhány igen érdekes tárgya is. Ilyen többek között a városi tanács előterjesztése az állami elemi fiués leányiskola felépítéséhez szükséges építési tőke kölcsönvétele tárgyában. E monumentálisnak ígérkező iskola — mint már többször megírtuk — 140,000 koronába kerül Ez összeg felét a kultuszminiszter már ki is utalványozta, csak a másik feléről kell gondoskodnia Gyulának. A 70,000 korona ám nagy teher lenne a városra nézve. Legutóbb azonban dr. Lovich polgármester és dr. B u c s k ó Koriolán főjegyző fenn járván a minisztérium illetékes ügyosztályában, ott a további segítségre nézve igen kedvező választ kaptak, úgyhogy most már egészen bátran bele lehett menni a kölcsönvótelbe, mert nyilvánvaló, hogy az nem fog Gyula városnak nagy gondot okozni. A Csabán immár csa nem tengerikigyóvá vált postapalota kezdése legujjabban Gyulán is felmerült. A mostani postahivatal bérleti szerződése ugyanis a lejáráshoz közeleg. A nagyváradi postaigazgatóság nem akarja a bérleti szerződést meghosszabbítani, mert az a postahivatal is azokkal az erényekkel dicsekszik, amelyekkel a csabai. Tudniillik, szük, sötét juk és minden tekintetben célszerűtlen. Még hozzá drága is. Az igazgatóság ennélfogva megkereste a városi tanácsot, hogy építsen a hivatal számára megfelető ós alkalmas helyiséget. A mai közgyűlés fog e megkeresés fölött határozni. E tekintetben példaként lebeghet a képviselőtestület előtt a csabai postapalota ügye, mely, isten tudja mikor jut dűlőre. Számolni kell az államnak azzal a megrögzött szokásával, hogy sokat kiván, de keveset szeret fizetni. A gyulai állomás réghuzódó kibővítésével függ össze a magyar államvasutak átirata a vasúti állomás mellett levő városi terület átengedése iránt. Hogy a gyulai állomás milyen kritikán aluli minden tekintetben, azt már sokszor fejtegettük. Hogy mihamarabbi kibővítése szükséges, még a legspórolósabb vasutas sem vonhatja kétségbe. Az államvasutak igazgatósága mégis késlelkedett a kibővítéssel mindaddig, mig a vármegye közigazgatási bizottsága szeptemberi üléséből erélyesen meg nem sürgette. Most már megtörtént az első lépés. A Máv. igazgatósága ugyanis megkereste Gyula városát az iránt, hogy az állomási test közvetlen közelében használatlanul heverő városi területet adja el neki, a kibővítés céljaira. Az állandó választmány azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy adja el azt a területet nógyszögölenkint 1 koronáért, de viszont ez olcsó ár mellett kösse ki azt, hogy a Máv igazgatóságának minél hamarabb ki kell bővítenie, megfelelő villanyvilágítással ellátnia az állomást, egyszóval elfogadható állapotba kell hoznia. E javaslathoz a képviselőtestület minden valószínűség szerint hozzá is fog járulni. E három érdekes tárgyon kivül csak kisebb fontosságú személyi ügyek fognak a mai közgyűlésen szerepelni. A vármegyei földadó-bizottság. Megválasztotta a megyegyülés Békésmegye törvényhatóságának szerdai közgyűlésén a legélénkebb érdeklődést a kataszteri bizottság tagjainak megválasztása keltette. Lapunk több izben foglalkozott már ezzel az igen fontos kérdéssel, melytől Békésmegye lakossága zömének úgyszólván jövőbeli boldogulása függ. Mert nagyon fontos az a gazdákra nézve, hogy az adókulcs milyen. Egy rossz földadózási rendszer végzetes csapásként zudulhat rájuk, viszont móltányos adózás mellett megnyílik számukra a boldogulás utja. Ezért fontos az egész vármegyére nézve, hogy kik foglalnak helyet a megyei földadóbizottságban. A pénzügyminiszter rendelete értelmében minden vármegye 12 rendes-és 12 póttagot választhat. Á tagválasztásoknál szem előtt kell tartani azt, hogy a bizottsági tagok között a nagy-, középés kisbirtok megfelelő arányban képviselve legyen. A szerdai közgyűlésen a szavalás nem ment egészen simán. Megzavarta egy kellemetlen incidens, melyet dr. Simonka György, gyulai ügyvéd idézett föl. Dr. Simonka ezen a gyűlésen — ugy látszik — Áchim L. Andrást akarta helyettesíteni. Egy állítólagos sérelemért; husz meggondolatlan ember aláírásával névszerinti szavazást kért, amelynek az lett volna az eredménye, hogy a tagválasztás egész estig eltartott volna. Csöppet sem tetszett azonban neki, mikor az elnöklő alispán igen szellemesen visszavágott azzal, hogy őt jelölte a szavazatszedő bizottság elnökéül. — Nagyon helyes! — zúgták a megyeatyák. — De nem fogadom el 1 — tüzeskedett Simonka. Világossá lett ezzel, aminek az alispán is kifejezést adott, hogy Simonka fellépése nélkülözte a komolyságot, ami egy olyan emberhez, aki tele van nagy ambicióval, sőt földmivelő párti hírhedt korifeusok (pl. Boros-Brindus) diszes társaságában Lukács deszignált miniszterelnök úrhoz küldöttséget vezet s még hozzá a Nemzeti Társaskörbe: egy csöppet sem illik. A vezéri állürökkel a komolyság hiánya csöppet sem kvadrál. De térjünk a tárgyra. A szavazás megkezdése előtt Ambrus Sándor alispán indítványozta, hogy a kataszteri bizottsági tagok számát a járások területéhez arányítva kell megállapítani és minden járásból odavaló, tehát a viszonyokkal ismerős tagokat kell választani. Éhhez képest Gyula város és a gyulai járás, továbbá a gyomai járás egy rendes- és egy póttagot, a csabai-, békési-, orosházi-, szarvasi- és szeghalmi járások pedig 2 rendes- és 2 póttagot szolgáltatnának. Dr. Simonka György ezt nem helyesli, mert Békésmegye nem olyan nagy, hogy egyik járásbeliek ne lennének tisztában a másik járás gazdasági viszonyaival. Egységesnek kell lenni a választásnak az egész megyére nézve. Nagy kiáltozás hangzott fel erre: - Éláll! Eláll! Dr. Simonka: Én nem bánom, akárhogyan választanak, de azt előre mondom, hogy pártszempontok fognak érvényesülni. K o h n Dávid szerint nagyon kell figyelni az aránylagosságra, amit a törvény is rendel. Ennek a figyelembevételével csak két nagybirtokost lehet beválasztani a földadó-bizottságba. Minthogy pedig ezeknek a birtokai nemcsak egy járásra terjednek ki, őket nem kell a járások korlátai közé szorítani, hanem külön kell megválasztani. Csak a megmaradó tiz rendes tagsági helyet kell aztán a járások között szétosztani. Ambrus Sándor alispán: Ezt meg lehet oldani az ón propozicióm keretében is. Mivel a békési és a szeghalmi járásban van a legtöbb nagy birtok, ki lehet mondani, hogy e két járásban az egyik rendes tagsági hely nagybirtokossal töltendő be. A közgyűlés az alispán prepozícióját irányelvül ^elfogadta. Ezután üezdetót vette a szavazás. Először Gyula következett. Itt kimondotta a közgyűlés, ugyancsak Ambrus alispán indítványára, hogy egy rendes tagot Gyula városból, az egy póttagot pedig a járás területéről választja. Rendes tagokul jelöltettek : K o h n Dávid és K. Schriffert József. A többség — sajnos — K. Schriffert József mellett foglalt állást, pedig Kohn Dávid megbecsülhetetlenül értékes erő lett volna a bizottságban Egy kis vihar. A póttag-választásnál A s z a 1 a y Gyula és Monory nevei hangzottak. Megjegyzendő, hogy Monory gyu'ai