Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-23 / 102. szám

389 Singer Mihály beszéde itt is megtette a hatást, mert a kisgazdák eltávoztak és a megalakulás meghiusult. A szarvasi kenderáztató. Zugolodnak a termelők. Történt vala pedig az Urnák ezerkilencszázkilencedik esztendejében, hogy a szarvasi tóba, kenderáztatóba nem járhattak kendert áztatni a fehérlábú menyecskék, meg lányok. Nem járhattak pedig azért, mert nem volt jó a tó, a kenderáztató. Magyarul mondva, kiapadt. Iszapban és mocsárban pedig még a kész kötelet sem lehet megáztatni, nemhogy a kendert. Ezt a kenderáztatót a jó öreg D ar á n y i csináltatta Szarvas nemes városának 5000 kor. költséggel. Darányi tata gondoskodása kiterjed mindenre, még a kenderre is, mert tudja, hogy ábból lesz a madzag, a madzagból az istráng, meg a kötöfék. Az istráng, meg a kötőfék a lóra kell. Istráng, kötőfék nélkül nem ló a ló, ló nélkül pedig nincs mezőgazdaság. Ezért fontos a kender és ezért fontos a kenderáztató. Szarvas gazdái nagyon szeretnek kendertermelóssel foglalkozni. Jobban, mint a megye más községbeli gazdák Igy tehát nagyon érthető volt Darányi tatának az az intézkedése, hogj' ott létesített először állami támogatással kenderáztatót. A tó azonban, mint fentebb mondám, befagyott, illetve kiapadt. És Szarvas kenderáztató, fehérlábú menyecskéi, meg lányai kétségbe voltak esve. Hol áztassák ők ezután a kendert ? Ez határozottan fontos probléma volt, mert a kender azért kender, hogy feldolgozzák és hasznosítsák. A gazdáknak pedig ugyancsak érzékeny kára lett volna, ha fel nem dolgozhatják a kendert. W i e 1 a n d főszolgabiró ekkor nem tudván másként segiteni a dolgon, kijelölte kenderáztatásra a HoltKörös egy részét. Folyt is a kenderáztatás egy darabig zavartalanul. Egyszer ám előállott a Halásztelki-Kákafoki Halászati Társulat. Ez a furcsa nevü halászati társulat panasdrattai fordult az alispánhoz, h:gy a Holt-Körös halacskái nagyon zúgolódnak a kenderáztatás miatt. Annyira zúgolódnak, hogy egy pár ezren meg is utálták a világot ós elpusztultak. Mert a kender ízét ós bűzét nemcsak a kényes orrú emberek nem szeretik, hanem a halacskák sem. Ez pedig szintén nagy kár. Az alispán helyet is adott a panasznak és a főszolgabiró határozatát feloldotta. De most már megint nem volt kenderáztató és még kilátás sem volt rá, hogy lesz valaha. Felcsattantak erre a kenderesek. — No, ha nem adtok kenderáztatót, majd csinálunk mi otthon az udvaron gödröket és teli rakjuk parfümillattal Szarvast, ugy hogy sohsem felejti el! És amilyen franya emberek azok a szarvasi kenderesek, még be is váltották volna ezt a fenyegetést, ha ismét elő nem áll a főszolgabiró és fel nem kéri az alispánt, hogy csináljon valamit. Ambrus alispán tehát sürgős felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a már előzőleg megcsinált kenderáztatót hozassa rendbe ismét ós adja át tulajdonképpeni rendeltetésének. A szarvasi tó, kenderáztató tehát szuperál ismét nemsokára .. . A városok állami segítése. Nyolc millió lesz az évi segély. A rendezett tanácsú városok polgármestereinek legutóbbi kongresszusából tudvalevőleg küldöttség járt a belügyi és pénzügyi minisztériumokban, a mult költségvetésben a városok segítésére felvett kétmillió szótosztása és folyósítása céljából. A küldöttségben részt vett dr. L o v i c h Ödön, Gyula város polgármestere is. Gyula városának talán legnagyobb szüksége van erre a segítségre az összes magyar városok között. Most már örvendhet Gyula, örvend^ hetnek az összes magyar városok. A belügyminisztériumban ugyanis készen áll már egy törvénytervezet, mely a városok segítését szabályozza. E törvénytervezet szerint a városok állami segélyből fedezendő szükséglete nyolcmillió korona végleges összegben állapíttatott meg. E nyolcmillió korona azonban csak az 1916. évben vétetik fel teljesen az állami költségvetésbe és attól az évtől kezdve ez lesz az állami évi segély összege mindaddig, mig a törvényhozás másként nem határoz. Átmenetileg az állami segély ügyét a következő alapon rendezik: Az 1909. és az 1910. évben két-két millió korona államsegély vétetett föl a költségvetésbe, az 19H." évtől kezdve pedig az államsegély évenként egy-egy millió koronával emelkedik olyképpen, hogy az 1916. évben a segély már eléri a teljes összeget, vagyis nyolcmillió koronát. Az állami segély szótosztásának kulcsát a kót minisztérium akként állapította meg, hogy minden közrendőri, adókezelési, közegészségügyi és katonaügyi személyi kiadásnak három évi átlagát vette alapul és figyelembe vette az illető városok teljesítőképességét is. Az ez alapon készült törvénytervezetnek a rendezett tanácsú városokat érdeklő pontjai a következők : Az államsegélyt elsősorban a rendszeresített állásokra tényleg alkalmazott tisztviselők rendes fizetésének és lakáspénzének e törvényben megállapított mértékig való kiegészítésére kell fordítani. Amennyiben egyes városok tisztviselőik (tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet) fizetéséről és lakáspénzéről ezen törvényben megállapított mórtékben, vagy ennél kedvezőbben már gondoskodtak volna, az állami segélyt a következő célokra kell fordítani: a városi rendőrség fejlesztésére, a közegészsógalássan, de hát ha niacs munkám, hát miből fizessek. Nem tagadtam el ón soka, hogy nem tartozom vele, de mikor a gyárból már négy hete elbocsátottak, hát honnan vegyek pénzt. — Hát akkor kénytelen leszek felírni amije van, mert a törvóny ugy parancsolja. Azt is a gazdagok csinálták, fakadt ki a szegény ember, mikor látja, hogy veszélyben van mindene, amit egész életén át szerzet a feleségével eggyütt. — Sajnálom, de nem tehetek másként felelt a végrehajtó s indultak a szobaajtó felé. Ott az asszony hirtelen elébe ugrik s összetett kezekkel halk hangon rimánkodva kéri : — Az Istenért, be ne menjen a te kintetes ur, itt van a nagyobbik leányomnak a vőlegénye, aztán még faképnél hagyná a szegényt, ha megtudná, hogy milyen nagy nálunk a nyomorúság. A végrehajtót szinte meghatotta a leánya boldogságáért aggódó édes anya könyörgése s igyekezett őt felvilágosítani : — Azt nem tehetem, jó asszony, mert látnom kell, hogy mit irok fel, máskép nem birom megírni a jegyzőkönyvemet. Egy pillanatig csend lett, de az aszszony ugy állt ott az ajtóban, mint aki eltökélte, hogy csak az ő holttestén keresztül léphet oda be élő ember. Aztán újra hozzáfogott a rimánkodéshoz. — Jómódú, vagyonos fiatal ember a leányom vőlegénye, de ha meglátja, hogy mindenünket felírják, hát még azt hiszi, hogy minket is neki kell majd eltartania, ha elveszi a Zsófikát. De a végrehajtó egyre erősítgette, j hogy akár hogy is, de legalább a be- | csüsnek be kell mennie, hogy a, bútorokat megszemlélje. — No, hát csak jöjjön be velem az ur — szólt közbe Kovács Gáspár — de ne szóljon odabent, hogy mi járatban van. A becsüs be ment vele, az öreg egyenesen odavezette a díványhoz, ahoí a fiatalok ültek s talán éppen a jövendő boldogságukról álmodoztak. Csinos növésű, erős fiatalember volt a vőlegény s katonásan felugrott, mikor jövendő apósa az idegennel hozzájuk közeledett. — Egy jó ismerősöm, Szántó Ferenc asztalosmester ur, — mutatta be a becsüst az öreg — eljött, hogy megnézze a bútorokat, mert nála akarjuk csináltatni a Zsófiák bútorait is. A leány hirtelen elpirult, mint ahogy elpirulnak'a mennyasszonyok, ha a jövendő házasságukról beszélnek. A be- ! csüs figyelmesen megnézett mindent, aztán, mielőtt távozott, odafordult a leányhoz : — Legyen nyugodt kisasszony, olyan szép bútort fog kapni, hogy megirigyeli érte, aki meglátja. Odakint azután bediktálta sorba mind a végrehajtónak, amit látott s minden darab után utána mondta a becs- ! értéket. Kissé hangosabban beszélt, mint kellett volna, mert a leány mindent , meghallott s röstelte, hogy olyan olcsó bútorokat fog kapni. Aztán, hogy végeztek, elköszöntek. A lépcsőn mosolyogva fordult a becsüs a végrehajtóhoz: — Szegény jámbor öregek Csak látta volna, végrehajtó ur, milyen izgatott volt a vőlegény, mikor meglátott. Megismert, hisz csak tegnap voltunk náluk is . . . ügyi intézmények létesítésére (csatornázás, vízvezeték stb.), városrendezési és fejlesztési célokra (városszabályozási terv készítése, utcák, terek szabályozása és kiépítése, ipartámogatás stb.). A város képviselőtestülete határozatilag állapítja meg, hogy az államsegélyt a fentebb megjelöltek közül mely célra, illetőleg célokra kívánja felhasználni. A rendezett tanácsú városok tisztviselői a VIII-XI. fizetési osztályokba soroztainak ós fizetésük s lakáspénzük, kevesebb nem lehet, mint a mennyit az érvényben lévő törvényes rendelkezések az állami alkalmazottak részére a megfelelő fizetési osztályra nézve megállapítanak. A városi tisztviselők fizetési osztályokba való beosztását az e törvény kiegészítő részét alkotó táblázatok állapítják meg. Az ügyészek, orvosok, mérnökök és állatorvosok akkor sorozhatók be a fizetési osztályokba, ha a magángyakorlat folytatásáról a szervezési szabályrendelet őket eltiltja. A rendezett tanácsú városok legkésőbb az 1905. év végóig városi nyugdíjintézetet kötelesek létesíteni. A nyugdíjintézet szervezetéről, a nyugdijalap létesítéséről ós ke> éléséről'az 1885. XI. t.-c. alapelveinek megfelelő szabályrendeletet keil alkotniok, melyben a nyugdíjazottak által már megszerzett igények kielégítését feltétlenül biztosítani kell. A rendezett tanácsú városok az általuk létesített nyugdíjintézet életbeléptének évétől kezdve, illetőleg azok a városok, a melyekben nyugdíjintézet már létezik, e törvény hatálybaléptét követö évtől kezdve a vármegyei nyugdíjintézetek javára kivetett törvéuyhatósági pótadó fizetése alól felmentetnek. Ez az utóbbi rendelkezés is nagy apadást jelent Gjula városának anélkül is horribilisán magas pótadóján. A törvénytervezet ezután egy táblázatot közöl, mely a rendezett tanácsú városok összes tisztviselőinek fizetését és lakbérét tünteti fel, az állami tisztviselők fizetési osztályainak megfelelően. Nagyon sok városi tisztviselő meg fog e tervezet életbeléptetésének örülni. Az 1909. évre megszavazott állami segítség szétosztása már meg is történt. Ez örvendetes dologról a belügyminiszter december 18-án kelt 166.000. számú rendeletével értesítette a városokat s egyszersmind közölte velük a fentebb főbb vonásoKban ismertetett törvénytervezetet is. í « I. Felirat a királyhoz. Az önálló bankért. A képviselőház mai ülésén szavaztak Holló Lajos ama indítványa felett, mely az önálló bank megadása ügyében feliratot javasol a királyhoz. A képviselők közül a felirat küldése mellett 133, ellene 89 szavazott. A függetlenségi Kossuth-párti képviselők a szavazás elől a folyosóra vonultak s csak néhányan szavaztak Justhékkal. A felirati bizottság megválasztását Návay alelnök a dec. 28-iki ülés napirendjére tűzte ki. A kormány leszavazása. Holló Lajos bankos-inditványa meghozta a kormány leszavazását. Wekerle Sándor miniszterelnök a szavazás előtt felszólalt s újra felsorolta ama érveket, melylyel az önálló bank létesítésének lehetetlen voltát akarta bizonyítani. Kossuth Ferenc szintén felszólalt s kijelentette, hogy az önálló bank kérdésében a jelenlegi kormányban nincs meg a szolidaritás. Az önálló bank hive ő és pártja, csak megvalósításának kérdését politikai szempontból nem helyes határozott terminusra kitűzni. Pártjának tagjai, nem akarván a kormány ellen szavazni, mert függetlenségi ember nem lehet az önálló bank ellenese, kivonult a folyosóra. Lukács és Khuen missziója. A kormányválság megoldására a király által kiküldött két puhatolódzó politikus missziója véget ért. Különben ma már háttérbe szorult, a képviselőházi szavazás eredménye foly,tán Lukács és Khuen szereplése. Mindketten szerdán délután Bécsbe j utaztak, hogy eljárásuk eredményéről j a királynak beszámoljanak, ami, bej avatott politikai körök szerint, édes i kevés. Khuent a király déli 11 órakor, j Lukácsot 1 órakor fogadja audiencián j s valószínűleg most fognak kapni i megbízást érdemleges tárgyalásra. A horvát-koalició pöre. Bécsben hetek óta folyik a horvátkoalició összeesküvési politikai pöre Friedjung, a fővádlott, oly sok és súlyos vádakat emiitett a tárgyalás során Magyarország vezető férfiaival szemben, hogy ma, a tárgyalás utolsó napján szükségét érezte ama kijelentésnek, hogy hosszan vizsgálva tett nyilatkozatait, meggyőződött, azok nem fedték az igazságot, igy vissza vonja állításait. A törvényszék Friedjungot a vád alól felmentette. A román miniszterelnök merénylője. Bukarestben kedden este Bratianu miniszterelnök ellen Soinescu György vasúti munkás, szociálista-terrorista, mert a mult évben a szociálisták vezérét Romániából a miniszterelnök kitiltatta, merényletet követett el. Két revolverlövéssel súlyosan megsebesítette. A merénylőt elfogták s ma, midőn kihallgatták, mig a szünet alatt a kihallgatási termet szellőzték, hirtelen az ablakhoz rohant és az emeletről levetette magát az utca kövezetére, hol súlyosan sérülten fekve maradt. Pénzhamisítók letartóztatása Csabán. A hamis ötkoronások. Körülbelül két hét óta mindig többen és többen panaszkodtak Csabán arról, hogy hamis ötkoronásokat kaptak A hamis pénz meglehetősen hű utánzata az eredetinek, csak valamivel könnyebb. Anyaga alumínium és ónvegyülék lehet. Forgalmasabb üzletekben a kereskedők és pincérek gyanutlanul fogadták e pénzdarabokat, melyeket az eredetitől, különösen első látásra, alig lehetett megkülönböztetni Viszont a vásárlók, illetve vendégek is gyanutlanul fogadták el s csak akkor bámultak, mikor egy-egy gyakorlottabb pénzzel bánó ember rámondta, hogy „az a pénz hamis". A sűrűn felhangzó panaszok világossá tették, hogy Csabát valami pénzhamisító banda árasztotta el a hamis ötkoronásokkal. A rendőrség ós csendőrség tehát vállvetve erélyes nyomozást indított a pénzhamisító banda kózrekeritése iránt. A nyomozás sok ideig sikertelen maradt, de a szombati nap meghozta az óhajtott eredményt. Krajcsó János rendőrnek ugyanis, ki a csirkepiacon teljesített szolgálatot, néhány környékbeli kereskedő jelentette hogy egy előttük ismeretlen asszony hamis ötkoronásokkal akart fizetni. Krajcsó, akiről egyik laptársunk irja, hogy nem sok sikerrel nyomozott, csakhamar kézre is kerítette az asszonyt, aki eleinte Kovács Jánosné fürjesi asszonynak mondta magát. Ez azonban nem bizonyult valónak, mert később kitűnt, hogy ő a hamis ötkoronások terjesztője. Az első biztos nyom megtalálása tehát Krajcsó rendőr érdeme. Az állítólagos Kovács Jánosné ugyanis a csendőrség előtt, ahová a további nyomozás megejtésevégett őt a rendőrség átszolgáltatta : megvallotta később hogy őt T ó t h Istvánné, Kónya Rozáliának hívják és hogy Dorozsmán, Szeged mellett lakik. S e r n y e i József C3endőrőrmester e vallomás után azonnal táviratilag megkereste a dorozsmai csendőrsóget, hogy Tóthnónál tartson házkutatást. A házkutatás váratlan eredménnyel járt amennyiben Tóthné lakásán 2 kilogramm gipszet, 3 kiló cinket és különbözű öntvényeket találtak. Mikor ez adatokat közölték az eleinte tagadásban levő Tóthnéval, elsápadt, aztán sirva bevallott mindent. Elmondta, hogy ő ós két testvére: Kónya Károly és Sándor nagymennyiségű 5 koronást gyártottak ós most széthordják a távolabbi vidékeken. O Csabán próbált szerencsét, testvérei padig másfelé. Ebből lehet gondolni, hogy most már az Alföld egész déli rósze el van árasztva ilyen hamis pózekkel.