Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-12 / 99. szám

Békéscsaba 1909. dec. 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A csabai „Polgári Kör" közgyűlése. A módosított alapszabályok. Igen élénk s a tagok által nagyon látogatott közgyűlést tartott szerdán délután Békéscsaba legrégibb társadalmi egyesülete, a Polgári kör. A körhelyiség kibővített nagyterme csaknem zsúfolásig megtelt a tagokkal, amit e rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya egészen ért­hetővé tett. E gyűlésen ugyanis az alapszabályok módosításáról volt szó. A Polgári Kör alapszabályait, melyek­ben 40 év óta alig állott be változás, még ez év elején szükségesnek látta riódositáni a modern kor követelmé­nyeinek megfelelően. A módosított alap­szabályokat jóváhagyás végett felterjesz­tette a belügyminiszterhez, aki néhány változtatást kivánt eszközöltetni a mó­dosított alapszabályokon is. E változta­tások megejtése tette szükségessé a rendkívüli közgyűlés megtartását. A tagokat legfőképp an az elnökség­nek az az indítványa érdekelte, hogy a tagsági dijat 10 koronáról 12 koronára kell emelni. Az indítványt tetszős for­mában tette az elnökség, mégis volt zúgolódás. Sokan hangoztatták : — Mi nem fizetünk többat. Inkább kilépünk! Pedig a tagsági dij emelése nagyon indokolt, ha tekintetbe vesszük, hogy a Kör a töbletből házat akar építeni magának. Szinte hihetetlen, hogy mikor a környék kisebb falvaiban a hasonló egyesületek saját házukban székelnek : a csabai Polgári Kör bérelt helyiségben kénytelen meghúzódni. A Polgári Kör Csabának nemcsak legrégibb, hanem egyik legelőkelőbb egyesülete is, amely tagjai között számlálja Csaba intelligens és tehetős polgárait. Hogy egy ilyen egyesület ur legyen a saját portáján, ez óhajtásnak a jogos volta kétségbe­vonhatatlan. Mégis akadt a tagok között számosan, akik az e célokra indítványo­zott 2 korona tagdíjemelést hibáztatták, sőt kilépéssel fenyegetőzlek. Azoknál, akik kötelezettségeiknek mindenkor ele­get szeretnek tenni, az a 2 korona nem rubrika. Akik pedig a 10 koronát sem fizetik meg, azok előtt közömbös lehet az egész ügy. A közgyűlésről egyébként részletes tudósításunk a kővetkező: Az elnöki asztalnál Fábry Károly országyülési képviselő, elnök, Áchim Tamás és U h r i n Károly alelnökök s G a 11 i János háznagy ültek. Fábry Károly elnök a tagok szi­ves üdvözlése után megnyitván a gyű­lést, kijelentette, hogy a közgyűlés egyet­len tárgya az alapszabályok módosítása. A belügyminiszter ugyanis a már előző­leg módosított ée- hozzá felterjesztett alapszabályon külömböző változtatá­sokat kíván eszközöltetni. Belekivánja vétetni a miniszter az alapszabályokba azt a rendetkezést is, hogy a kör tagjai csak magyar állampolgárok lehetnek. A miniszternek ezt a jogos ós törvényes alapon álló kívánságát a közgyűlés min­den hozzászólás nélkül teljesítette. A módosított alapszabályokban nem volt feltüntetve a tagsági dij mennyi­sége. Az elnökség azzal indokolta meg ezt az eljárását, hogy a tagsági dij ugvis gyakran szokott változni s a közgyűlés szokta a változtatásokat eszközölni. A miniszter azonban kitüntetni kivánta a tagsági dijat az alapszabályokban is. ;,E kérdésnél merült fel a fentebb már méltatott vita. Az elnökség ugyanis azt indítványozta, hogy a tagsági dijat a ré­gebbi 10 korona helyett 12 koronában állapítsa meg a közgyűlés s a 2 korona többletet házalapkónt kezelje. Ha az egyesületnek saját háza van, akkor könnyen meg lehet szerezni az italmé­rési jogot, ami tisztességes summát szo­kot jövedelmezni minden körnek. K i s z e 1 y Pál nem járul hozzá az elnöki javaslathoz. A tagok anélkül is nehezen fizetik a régebbi 10 koronát. Ha a dij magasabb lesz, még inkább nem fizetnek. A 2 koronákból anélkül is nehezen gyiil össze olyan tőke, amely­ből házat lehetne építeni. Indítványozza, hogy maradjon minden a régiben. H u 1 y u k János szintén azon a nézeten van, hogy a tagdíjemeléssel nem jön össze a kellő tőke. Kívánatos­nak tartja, hogy saját háza legyen a körnek, de nézete szerint ezt nem a tagsági dij emelésével lehet elérni, ha­nem rószvények kibocsátásával. Bocsás­son ki a kör 40—50 koronás részjegye­ket, amelyeket részletekben is lehet tör­leszteni, a tagsági dij azonban maradjon a régi. Fábry Károly elnök elismeri, hogy 2 koronájával nagyon sok idő múlva gyűlne össze a kellő költség. De alapot kell teremteni, mert mihelyest van 2—3000 koronányi házalapja a kör­nek, mindjárt lehet valamit kezdeni. Akkor már amortizációs kölcsönt is le­het a házépítésre felvenni. Nem tart soká az a 2 koronás tagdíjemelés, csak néhány évig, amig tudniillik valame­lyes alap összegyűl. Többek hozzászólása után a köz­gyülós 23 szavazattal 13 ellenében hoz­zájárult az elnökség jevaslatához, úgy­szintén a minisztertől kivánt többi mó­dosításhoz is. Ezek után Fábry Károly elnök a közgyűlést berekesztette. hangulatos csendet, melyba belóolvadt az öreg óra egyhangú ketyegése ... Lassankint felbocsátkozott az alko- j nyat szürke szárnyaival és eljöitek a suhanó árnyak, magukkal hozva a mult emlékeit. .. A kandaló tüze fantaztikus árnya­kat rajzolt a női arcképre és szinta az élet látszatát lehelte rá, amint elborult ós ismét föllobogott. . . Hogy meddig ülhetett igy, maga sem tudja. Addig nézte a szép asszony képét, amig elnyomta a buzgóság. Da azért álmában is látta a mosolygó aj­kakat ós a mélységes fekete szemeket Egyszer aztán a hangját meghal­lotta .. . Ijedten rezzent föl és zavartan nézett szót maga körül. . . A szép asszony kilépett az ararny­rámából... Ott állt előtte ... Kalap volt a fején és modern uti ruha simult karcsú alakjára. A szakácsnő letette az égő lámpát az ebédlő-asztalra. Beatrix kacagva csapta össze a kezét. — Hát maga igy vigyáz a mi kas­télyunkra ?! Szép őr, mondhatom, aki alszik ...! A ifjú felugrott, ajkaihoz emelte az asszony kesztyűs kis kezét. — Hazajött!. ., Itt van !... Isten hozta 1... — Igen. Eljöttem rendet csinálni a lakodalomra. — Beatrix hátranyúlt a két karjával és levette a fejéről a kala­ját. — Mert Pe3ten csak az esküvő lesz, a lakodalmat itt tartjuk meg. Kendreő Tóni ezt igy akarta. Hát maga talán megsem kapta az eljegyzési értesítést, hogy nem gratulált ? Az erős férfi elszintelenedett. — Tehát csakugyan ez lett a vége ? .. — No hiszen ez előre látható volt, mihelyt megérkeztünk Pestre. Da azért ón Tónit ilyen szerelmesnek nem kép­zeltem volna, Az ifjú ott állt előtte tántorogva, mint halálra sebzett nemes vad ... Mintegy gépiesen mormogta : — Tudtam, hogy Pesten elrabolják tőlem Az asszony kerekre nyilt szemek­kel nézett rá. — Engem ? ! Hisz nem rólam van szó ! — Hát kiről ? — Tóni bátyám házasodik. — Tóni? Kit vesz el ? — Jesszusom ! Hiszen maga semmit sem tud! Hát a másik Tónit veszi el. Hisz ő leány ! Kendreő Antónia! Ezt tán megirtuk magának ? Az ifja érezte, hogy minden vér a szive fölé tódul, édes meleggel töltve el egész lényét. A másik Tóninak egy perc alatt minden bűne meg volt bo­csátva ! — Igen — szólt az asszony elra­gadó kacérsággal. — Én itt vagyok, nem kellettem Pesten senkinek. Meg aztán ... össze hasonlítottam magát a többiekkel, akiket azóta megismertem ós . .. ez az összehasonlítás nem az ő előnyökre ütött ki... Mindnyájan na­gyon szerelmesek voltak... a vagyo­nomba. Ez az egész. Az ifjú ekkor már karjaiban tar­totta az asszonyt, aki pirulva rejtette arcát széles keblére A közművelődésért. A bizottság akcióban. A gyulai közművelődési bizottság egy szép és feledhetetlen estólyben ré­szesítette Gyula közönségét. December hó 5 én tartott ismeretterjesztő előadá­sára megnyerte G a a 1 Mózes fővárosi főgimnáziumi igazgatót, a népszerű if­júsági irót, a szabadoktatásnak és a fel­nőttek oktatásügyének lánglelkü apos­tolát. A városház nagyterme az előadást megelőzőleg már zsúfolásig megtelt. A népszerű előadót P á 1 Ernő köz­művelődési bizottsági titkár mutatta be és néhány őszinte, meleg szóval kö­szönte meg Gyula polgársága nevében, hogy időt, fáradságot nem kiméivé, le­utazott a közművelődés szolgálata ér­dekében. G a a 1 Mózesja köszönetet magáról szerényen elhárítva, általános érdeklő­dés mellett kezdett hozzá a , Széchenyi és kora" cimü ismeretterjesztő előadá­sához. Érdekes vonásokban mutatta be a legnagyobb magyar szellemi életének kial .kulását előmozdító helyzeteket. S?ó­noki hévvel jellemezte azt a kort, ami­dőn a magyarnak alig volt valamije, mellyel nemzeti karakterét, faji kiváló­ságát igazolhatta volna. E szomorú és vigasztalhatatlan halyzetből. kellett ugy az állami életében, mint gazdasági tevé­kenységében megbénult nemzetet a fej­lődés ós haladás útjára terelni. E nagy feladat megoldása várakozott Széche­nyire. Szemléltető képekben és meg­kapó hasonlatokban vezette át Gaal Mó­zes nagyszámú hallgatóságát a régi Ma­gyarországból az uj Magyarországba. Akik hallották az ö előadását, azoknak szivében önkéntelenül gyökeret vertek nemzeti közgazdasági életünk azon ma­gasztos elvei ós eszméi, melyeknek ál­talánosítása és megvalósítása adhatják meg ma is nemzeti életünknek azt az erejét, mellyel sikerrel vivhatnók meg a most folyó nehéz közgazdasági har­cunkat. Pusztaföldváron 7-én volt az első közművelődési estély, nagyszámú közön­ség jelenlétében. Afrika föld és néprajzi ismertetését előadta Keller József állami igazgató-tanitó. „Pókainó" költe­ményét szavalta V á cz i Dazső állami tanitó. „Tragédia" Zalai Másától, elő­adta V e r s é n y i Elemér aljegyző. „Petőfi", szavalta C z ö v e k Jusztika. Ezenkívül kilenc gyermek szavalt. A csabai főgimnázium gyásza. Groó Vilmos 1 A csabai ág. ev. Rudolf-főgimnázium­nak gyásza van. Egyik oszlopa, a tanári karnak rokonszenves és nagytehetségű tagja, Groó Vilmos dőlt ki váratlanul, hirtelen az élők sorából. Lehetetlen mélységes megindulás nélkül nem gon­dolni az elhunyt kiváló tanférfiura, akit Csaba társadalmának minden rétegében tiszte tek és szerettek. GroóVilmo3 nem tarto:ott ugyan a feltűnést kereső, sze­repelni vágyó egyéniségek közé, de azérf ismerte és szerette mindenki. Csak csalidjának, intézetének és a tudomány­nak élt. Mindazonáltal lelkesen állott mindig a kultura terjesztésének szol­gálatában ós tartalmas előadásai nem egyszer szereztek hasznos gyönyörűsé­ge; Csaba társadalmának. Szerették ta­nítványai is, mert száraz ós nehéz tan­tárgyait, az algebrát és fizikát élvezete­sen, még a gyengébb tehetsógüek által is érthető módon adta elő s atyai jó barátja volt minden diáknak. Benne nehezen pótolható erőt vesztett az in­tését s rokonszenves, kedve3 egyént Ciaba uri társadalma. A ritka kötelességtudásu tanár hir­tden, szerdán éjjel, szívszélhűdés kö­vetkeztében történt elhunytát a korai reggeli órákban tudatták Bukovszky János igazgatóval, a tanári karral. A tanári kar tagjai felkeresték a Sorsnak ez igazán szomorú házát, — mert alig néhány hete egyik gyermekét temették onnan, mig felesége súlyos betegen feküdt s most lábadozó tifuszbeteg kis mostohafiával együtt, — hogy a gyá­szoló családnak részvétüket nyilvánít­sák, segitsegére legyenek. Az igazgató pedig ülésre hivta egybe a főgimná­ziumi bizottságot, mely áthatva az inté­zetet e lelkes ós kiváló tanára elhuny­tával ért veszteségtől, kimondotta, hogy a főgimnázium halottja s az intézet te­metteti; a családhoz részvétiratot intéz s érdemei némi e'.ismeróseül, az özvegy részére három havi fizetését kiutalja. 'A tanári kar intézkedett még a dél­előtt folyamán, hogy az elhunyt kartárs ravatala a főgimnázium egyi* termában állittassék fel. Ama falak között alud a utolsó álmát, mely falak között hosszú éveken át, a fizikumban kísérletezve, még szabad idejét is örömmel töltötte s igen sok növendékével annyira meg­szeretette szakmáját, hogy van közöttük egyetemi tanársegéd is. Alig hogy át­szállították koporsóját, a szeretatnek igen sok virágja borította azt. A fő­gimnáziumi bizottság, a tanári kar, az intézet mindegyik osztálya, a jó bará­tok és a család tagjai helyeztek koszo­rút koporsójára. A VlII-ik osztály nö­vendékei padig felváltva, őrséget alkot­tak. A csabai tanintézetek tagjai kül­döttségileg részvétüket fejezték ki, igen sok tanintézet sürgönyileg, a békési ref. főgimnázium tanári kara testületileg is részt vett a temetésen. Pénteken délután nagy gyászoló közönség jelent meg a főgimnáziumban a végtisztessógen. Alig volt egy is ott, kinek agyát ne az elmúlás, az ily na­gyon is megrázó, hirielen elmúlás gon­dolata ne uralta volna. Szeberónyi Lajos lelkész szép imája előtt az inté­zeti dalkar, négy hangra, preciz össz­hangban megható gyászdalt énekelt s a szertartás alatt alig maradt szem az igaz részvét könye nélkül. Majd az in­tézet ifjai kocsira tették az órckoporsót s nagy közőuség kisérte utolsó nyug­helyére a jó tanárt. A temetőben az intézet és tanári kar nevében dr. R e 11 Lajos tanár mondott keresetlen szavakkal bucsut a szeretett kartársnak, Sándor Mihály VlII-ik osztályú tanuló pedig a növen­dékek nevében. Elhunytáról a család és a főgimná­zium tanári kara adott ki gyászjelentést. A családé igy hangzik : özv. Groó Vilmosné, szül. Csillag Margit a saját és gyermekei: Enil és Edith nevében mélyen szomorodott szivvel j ;!eati, hogy forrón szeretett, felejthatetlan féje, a legjobb családapa, Groó Vilmos, a békéscsabai ág. hív. ev Rudolf fő­gimnázium tanára, f. hó 8-án éjjel fél 12 órakor, munkás élete 38-ik évében, sziszólhüdós következtében elhunyt. A boldogult hült tetemeit f. hó Í0 én, d. u. fél 3 órakor fogjuk a főgimnázium épületéből az ág. hitv. ev. egyhiz szer­tartása szerint, a felsővégi tematőban örök nyugalomra helyezni. Á'dás ós béke lengjen hamvaid fölö'.f, szereteted kisér, emléked áldott lesz. Özv. Groó Győzőné, szül. Ballusch Erzsébet, édes­anya, özv. Csillag LáSílónó anyós, Groó Gyula, Groó Ernő, Groó Radolf, Groó Gizella, Groó Etelka, testvérei.* Csillag Ervin, Csillag Viktor, Csillag Jolán, sógora és sógornői. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf­főgimnázium felügyelő bizottsága és tanári kara szomorú szivvel tudatja, hogy az intézet feledhetetlen emlékű, buzgó tanára, Groó Vilmos fáradha­tatlan életének 38-ik, tanári működésé­nek 15 ik óvóben folyó hó 8-án éjjel fél 12 órakor szívszélhűdés következté­ben elhúnyt. Temetése folyó hó 10 ón d. u. fól 3 órakor lesz az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint a főgimnázium épületében. Az elhunytban a felügyelő­bizottság a tanügy buzgó munkását, a tanári kar feledhetetlen kartását, a ta­nuló ifjúság jólelkű nevelőjét gyászolja. Áldás ós béke emlékére ! Tarka históriák. (Liliom.) Az irodalmi berkekben a legizgalmasabb téma most Molnár Ferenc uj darabja, a Liliom. A közönség ked­den este itélt a nagy reklámmal beha­rangozott színpadi szenzációról és ez az ítélet is arról szól, hogy a darab első­WMMI Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVAS-PASTILL AT ===== hanem használjon azonnal == — amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja. A ..orj Kapható mirr­Orvosok által ajánlva " 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Hlspeatcn. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. I IMMMWIIMM'WWMl MMMMMMMMMMMMWWM

Next

/
Thumbnails
Contents