Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-21 / 93. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 327 földek értéke rohamosan emelkedik, de az épületeké csak lassan. Ő fél, hogy az építkezés nem hozza meg a kama­tokat sem. Bajcsy Gusztáv szerint nem kell se föld, se épület, maradjon minden a régiben. Nem kell kockára tenni a va­gyont. S e r 1 y Kálmán nem helyesli azt az érvet, hogy a mezőgazdasági kama­rákra való tekintettel is kell építkezni. Az az uj helyiség úgyis kicsi lesz a nagy személyzettel dolgozó kamarának. Felhozza például a kereskedelmi és iparkamarákat, melyek mindenütt palo­tákat emelnek maguknak. Nem pártolja az utcai front kiépítését, a körösparti házat azonban célszerűnek és kívána­tosnak tartja. P f e i f f e r István titkár szerint az emeleti helyiség elég lesz a kamarának is. Az építkezés szükséges, mert a mos­tani helyzet tarthatatlan. Hiszen nincsen tisztességes ülésterme sem az egylet­nek, amellett, hogy óvi 1200 koro­nát fizet. Wagner József azt a közvetítő indítványt teszi, hogy az alsó épület felépítését ki kell hagyni a tervből s csak az utcai frontot kell kiépíteni. Akkor marad forgótőke is. F á b r y Károly szerint az egylet­nek erkölcsi kötelessége volna minta­gazdaságot létesíteni. Ezt a bolgárrend­szerü kertészet által jövedelmezővé is lehetne tenni. Aggálya van arra vonat­kozólag, hogy a mostani falak megbir­ják-e az emeletet ? Kétséges az is, hogy a Kaszinó állandó bérlője lesz az eme­leti helyiségnek. Indítványozza egy bi­zottság kiküldését az építési tervek összeegyeztetése céljából. Most csak el­vileg határozza el a választmány, hogy épít e, vagy földet vesz? S z a 1 a y Gyula és K o h n Dávid hozzászólásai után, ki az építkezést an­nuitásos kölcsön utján gondolta ke­resztülvinni : szavazásra került a dolog, melynek eredménye az lett, hogy a vá­lasztmány egyhangúlag az építkezés mel­lett foglal állást és a bemutatott terve­ket felülvizsgálás és javaslattétel céljá­kól az építkezési bizottságnak adta ki. Az'elövásárlások korlátozása és egyebek. Több gyulai lakos azzal a kérelem­mel fordult a törvényhatósághoz, hogy a lakosságra nézve már oly tűrhetetlen elővásárlásokat korlátozza egy kissé. Kérik elrendelni azt, hogy a kofák és nagyobb kereskedők 9 óra előtt ne vá­sárolhassanak. E kérelmet az alispán véleményezés céljából leküldötte a gaz­dasági egyesülethez. P f e i f f e r István titkár a vásárló közönség érdekében, de meg a termelő gazdák érdekében is szükségesnek látja a korlátozást. A kereskedők és kofák potom áron veszik meg az árukat a ter­melőktől és drágán adják el. Ha a ter­melők közvetlenül érintkeznének a fo­gyasztó közönséggel, mindkettőre nézve előnyös volna. A termelő többet kapna s a fogyasztó is olcsóbban vennei F á b r y Károly hasonló értelem­ben szólalt föl. S e r 1 y Kálmán nem tartja helyes­nek a korlátozást, mert ez megszün­tetné a népnek azt a régi jó szokását, hogy szeret jókor kelni. Keljen fel ko­rán a fogyasztó is, ha olcsóbban akar vásárolni. Sokan helyeselték Serly szavait. Sailer Elek híve a szabad keres­kedelemnek, de tapasztalásból mondja, hogy azok a termelők bármily jókor is adják el áruikat, nem sietnek haza dol­gozni, hanem töltik az időt, mulatnak, o is azon a nézeten van, hogy korlá­tozni kell az elővásárlást. lidőpontul azonban nem a reggeli 9 órát, hanem a 8 órát tenne meg. Szavazásra kerülvén a dolog, a többség az elővásárlás korlátozása ellen szavazott. Az OMGE-nek az állattenyésztési törvényjavaslatra vonatkozó s véleményt kérő átiratát az állattenyésztési bizott­ságnak adták ki. Ezek után Bel ;czey Géza elnök az ülést berekesztette. Iparművészeti kiállítás Gyulán. Felhívás Békésvármegye közönsé­* géhez. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola már három éve azon fáradozik, hogy a szegényebb leányoknak állandó kere­setet nyújtó női háziiparokat ország­szerte meghonosítsa. Ebből a célból fölkarolta azokat a technikákat, ame­lyeknek hazánkban már bizonyos mult­juk volt s vándor-tanfolyamok, munka­telepek szervezésével arra törekszik, hogy azokat, arra alkalmas helyeken, iparszerüleg meghonosítván, ezekből a technikákból az életnek, a nagypiacnak munkákat teremtsünk, hogy másfelől az arra rászorultak megélhetési gondjait éppen az ilyen magyaros technikák megmentésével enyhíthesse. Tekintetbe véve azt a sok nehézséget, amelylyel meg kellett küzdenie, az eddig elért eredmény nagyon kielégíthetőnek mond­ható. Minden mástól eltekintve, ma még az a legnagyobb baj, hogy társadalmunk középosztálya a háziipari foglalkozá­soktól még mindig idegenkedik. Hogy ezek az akadályok leküzdhe­tők legyenek és hogy a kereskedők lassanként a magyar termékekkel job­ban számot vessenek, a közönség pedig azokat hova-tovább megszokja és meg­szeresse, kisebb vándor-kiállitások ren­dezését határozta el az orsz. m. kir­iparművészeti iskola. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola igazgatósága most arról értesiti hiva­talomat, hogy Gyulán is vándor kiállí­tást akar rendezni. E kiállítás sikerének biztosítása céljából kívánatos, hogy a vármegye közönsége a legmesszebb menő erkölcsi támogatásban részesítse a m. kir. ipar­művészeti iskola nemes törekvéseit, amellyel a háziipar fejlesztését és a sze­gényebb néposztály megélhetési gond­jainak enyhítését célozza. Amidőn erről a vármegye közön­ségét ezúton értesítem, azon reményem­nek adok kifejezést, hogy az iparművé­szeti iskola kiállításának sikerét méltá­nyolva, az iskola humánus és szociális l szempontból is figyelembe veendő ne­mes törekvését a vármegye közönsége nagy érdeklődésével már előre is bizto­sítani fogja. Kir. tanfelügyelő helyett: Dr. Horváth, kir. s. tanfelügyelő. Iparosok a politikában. Csabai iparosok mozgalma. A tömörülés minden társadalmi frakció boldogulását elősegíti. Akár társadalmi, akár egyúttal politikai jel­legű legyen is az a tömörülés mindkét esetben nagy súlyt ád az illető frakció fellépésének és szavának. Érdekes tü­net, hogy a kultura fejlődésével mind gyakoribbak és gyakoribbak lesznek a szervezkedések. Minden társadalmi osz­tály igyekszik nagy buzgalommal meg­találni a maga érvényesülésének útját s ma már Magyarországon sem ritkák az olyan jelszavak, hogy a parlament­ben helyet kell adni az orvosoknak, jegyzőknek, gyógyszerészeknek taní­tóknak stb. is. Teny, hogy a magyar parlament legnagyobb részben jogá­szokból áll. Ügyvédek, jogvégzettséggel biró tisztviselők, jogi tanárok alkotják a képviselők legnagyobb százalékát. Ez egyoldalú műveltséggel biró Ház természetesen nem tudja kellőképen méltányolni a társadalom rajta kivül álló részének helyzetét, nem érti meg panaszait s igy nem is tud, de nem is igyekszik rajtuk segíteni. Legutóbb a magyar közgazdasági életnek egyik hatalmas tényezője, az iparosság lépett sorompóba, hogy he­lyet kérjen magának parlamenti műkö­désben. Az Ipartestületek Országos Szö­vetsége terjedelmes, nagy körültekintés­sel megszerkesztett felhívást és pro­gramot küldött szét az ország ipartes­tületeinek, közöttük a békéscsabainak is, amely programm ugy az egész or­szág, mint külön az iparosság külön­böző politikai és gazdasági érdekeit fel­öleli. Az érdekes program nevezetesebb pontjai á következők: Követeli az általános és titkos válasz­tói jogot, de ezt a magyar nyelv tudásá­tól teszi függővé. Ez a pont dicséretes, hazafias és méltó is a követésre. Kö­veteli az önálló vámterületet és az önálló bankot, de nem Justh urék szájaize sze­rint, 1911-re, mivel az iparosság józa­nabb, mint ők és be tudja látni, hogy egy év alatt ily óriási fontosságú intéz­ményt megalkotni, még a lehetetlenség­nél is több. Követeli az uj ípartörvényt, az ipari közigazgatás egyszerűsítését, a vásárügy rendezését és a házalás megszün­tetését. Mind a négy pont lényegesen belevág az iparosság létérdekeibe. A fegyencipart olyképpen kívánja szabá­lyozni, hogy a fegyházban készített iparcikkek külföldre szállíttassanak, ide­haza csak olyanok maradjanak, ame­lyekből kevés van készleten. A közszállitásoknál és a hadseregnél nagyobb mértékben kell érvényesülniük a magyar ipartermékeknek. A munkás­kérdést kielégítő módon rendezni kell. Az ipari pályákat nagyobb mértékben meg kell kedveltetni. Fontos pontja még a programmnak az, amely a katonai szolgálatnak az iparosok részére törté­nendő leszállítását követeli, továbbá azt, hogy szezon-időkben az illető szak­mabeli iparosokat ne hívják be fegyver­gyakorlatra. E röviden ismertetett, de tartalmas programmot a csabai ipartestület csü­törtöki előljárósági ülésén olvasta fel Wagner József elnök. A programm minden pontja általános helyesléssel találkozott. Úgyszintén a bevezetés is, mely arra buzdítja és lelkesíti az ország iparosságát, hogy minden téren iparost támogasson. Akár községi, akár megyei, akár országos képviselőválasztáson ipa­ros-jelöltet támogasson, vagy ha olyan nincs, azt, aki az iparosság politikai programmját magáévá teszi teljes mér­tékben. T i m k ó András lelkes beszédben szintén tömörülésre szólítja fel a csabai iparosokat. A politikai helyzet ugy ala­kult, hogy talán nemsokára választás lesz Csabán is. Erre a választásra már a csabai iparosoknak és kereskedőknek is kell jelöltet állítani. Alkalmasabb embert keresve sem lehetne találni erre az ipartestület elnökénél, Wagner Józsefnél, aki népszerűségnek örvend ugy az uri- es iparos-, mint a paraszt­osztálynál ! (Éljenzés.) Ajánlja, hogy már most szervezkedjék ós készülődjék a csabai iparosság. Wagner József elnök köszöni a bizalmat, de ő jól érzi magát moslani helyzetében. E kijelentése dacára Wagner József felléptetése a legközelebbi választáson bizonyosra vehető. A Haverda botrány. Ujabb fejlemények. Szabadka, nov. 19. Bácska egészen torkig van már a Haverda-ügy nyomán keletkezett birói és ügyészi botrányokkal. De a nagy heccnek még nincs vége. A szabadkai törvényszéken bőven teremnek az épü­letes esetek. A törvényszék elnöke, dr. Decker Gyula ijedtében ülésre hivta össze a bírákat. Az elnök közölte ve­lük, hogy Wekerle, mint igazságügy­miniszter a kinos ügyek sürgős tisztá­zását követeli. A miniszternek az a vé­leménye, hogy bár a botrány kétség­kívül kinos áz igazságügyi kormány­zatra nézve, még sem kívánja fegyelmi uton elintézni az affért. Legfeljebb ha Winchkler ügyésztől vonják meg az ügyészi megbízatást, de másnak nem lesz bántódása. A Haverda-pör uj tárgyalását már legközelebb megtartják. A törvényszék uj és rendkívüli esküdtszéki ciklust fog elrendelni, lehetőleg uj esküdtekkel, de mindenesetre egészen uj birói tanácscsal. Csakhogy ez nem olyan könnyű dolog. A törvényszéken beismerték, hogy nin­csen alkalmas főtárgyalási elnök. Egye­dül dr.Joszity Milován törvényszéki biró jöhet számításba, aki jeles kriminalista. De nála meg az a baj, hogy a Haverda­ügyben annak idején a vádtanács elő­adója volt s igy inkompatibilis a főtár­gyalási elnökséggel. Feltűnő, hogy a szabadkai törvény­szék elnöke nem ambicionálja a „szép" perben való szereplést. Decker Gyula azonban sohase dolgozott büntető és ezért nem akar ilyen nagy esetnél az ország nyilvánossága előtt, különösen olyan temperamentumos védők bonc­kései alá kerülni. Rendkívül kínosan érte őt, hogy Wekerle őt vonta felelős­ségre, sőt egyenesen őt okolja, hogy , az ügy ennyira elmérgesedett. Nagy hi­bát követett el az elnök, amikor a fő­tárgyalás birói tanácsába Denk Tivadar bírót küldte ki szavazóbirónak. Denk igen jó biró polgári ügyekben, de es­küdtszéki tárgyaláson még nem vett részt. Csak most lett törvénybiró, az­előtt hosszú ideig a járásbíróságnál mű­ködött s éppen emiatt nem is nyílhatott alkalma, hogy gyakorlatilag megismer­kedhessen az esküdtszéki eljárás labi­rintusaival. Igy történt meg azután, hogy mindenben Balogh biró fölfogá­sához csatlakozott s a két biró folyton leszavazta Salánkyt, az elnököt. Maga Salánky nagy várakozással és még nagyobb reményekkel nézett a pör kimenete elé. Nem is tagadta, hogy a Haverda-ügynek a befejezésétől várja táblabírói kinevezését. Beválik-e ez a tipp, — ma még nem lehet tudni. De a törvényszéki elnök helyzete sokkal ketlemetíenebb. Decker Gyula külön­ben sógorsági viszonyban van Barabás Bélával, aki talán tehet érte most va­lamit. A szabadkai törvényszéken tehát még egyáltalán nincs rend. A botrány nem simult el, sőt káros hatása csak most kezd mutatkozni. Teljes felfordu­lás, kapkodás, rémület: ez a szabadkai törvényszék belső képe. S ilyen viszo­nyok Közt lesik izgatottan, ki lesz az igazságügyminiszter. Mert Wekerlével, i igazság ügy érrel nagyon meg vannak elégedve. A csabai ipartestület gyűlése. Progresszivitás a tagdijaknál. A munkás biztositó pénztár át­helyezése. A békéscsabai ipartestület csütörtö­kön délután igen érdekes előljárósági ülést tartott a saját helyiségében. A ta­gok csaknem teljes számban megjelen­tek az ülésen, mely ezt az érdeklődést teljes mértékben meg is érdemelte. A folyó ügyek lemorzsolása után számos olyan kérdés került szőnyegre, amelyek a csabai iparosság nagymértékű intelli­genciájára vallanak. Ilyen volt többek között az iparosság politikai szervezke­désének kérdése, melylyel külön cikk­ben foglalkozunk. Aztán erre vall az elnök indítványa a progresszivitásnak a tagsági dijak fizetésénél történendő behozatalára vonatkozólag. Ez olyan üdvös ujitás, amelyet valószínűleg az ojszág többi ipartestületei is követni fognak. Ismételten felszínre vetődött a kerületi munkásbiztositó- és betegse­gélyző pénztárnak Gyuláról Csabára történendő áthelyezése is. AZ ülésről tudósításunk a következő : Jelen voltak Wagner József el­nöklésével : Horváth Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Fikker Károly, Márton József, Yiski Dezső, Petrányi Gyula, Fikker Antal, Thiesz János, Dorn József, Kelemen János, Kován Endre, Nyemecz Lajos, Timkó András, Valen­tinyi András, Valentinyi Mihály és Papp Sándor előljárósági tagok. Wagner József elnök üdvözöl­vén a megjelenteket, megnyitja az ülést és meleg szavakkal emlékezve meg a testület kiváló volt jegyzőjének, Áchim Jánosnak érdemeiről, indítványozza, hogy a testület jegyzőkönyvileg örökítse meg az elhunyt emlékezetét. Ezután Horváth Mihály jegyző nagyon szépen megkoncipiált, gyönyörű Ne tétovázzék, ha fáj a feje, B E R ETVA S - PA STIL L AT hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja. Ára 1*90 Kapható min­Orvosok által ajánlva den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents