Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-21 / 93. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 93-ik szám. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak uissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EliOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szára 7. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A koronatanács. Békéscsaba, november 20. A politikai válság mérlege a legutóbbi napokban nem billent sem jobbra, sem balra. A politikusok még mindig a hétfői audienciák és a keddi minisztertanács hangulata alatt állanak és a kiszivárgó hírekből próbálnak következtetéseket vonni a kibontakozás milyenségére nézve. Az érdeklődés a jövő heti koronatanács felé irányul, melyet váratlanul hétfőről későbbi napra halasztottak. A jelek szerint ez a koronatanács csakugyan döntő jelentőségű lesz a válság megoldására. Már a külső jelek is erre vallanak Wekerle csütörtökön ismét audiencián volt a királynál s a koronatanács előtt hir szerint még Andrássy Gyula gróf kihallgatása is tervbe van véve. Ezek a sürü audienciák arra vallanak, hogy a király most már csakugyan komolyan akarja elősegíteni a kibontakozást. Ezért informáltatja magát olyan sürün, mielőtt a döntő lépést megtenné. A koronatanácscsal kapcsolatban egy, az udvarral igen közeli viszonyban álló nagy bécsi lap közli a magyar kormánynak a király előtt levő előterjesztése tartalmát, melynek alapján a koronatanács állítólag tárgyalni fog. Érdemesnek tartjuk ezt az előterjesztést a következőkben ismertetni: A bankkérdésre vonatkozólag, miután ez a fontos kérdés csak a két kormány közötti megegyezés alapján oldandó meg, a két kormány tárgyalás alá veszi az Osztrák-Magyar Banknak a szabadalom meghosszabbítására vonatkozó kérelmét. A magyar kormány a végleges meghosszabbítás fejében a készfizetések megkezdését követeli. Az osztrák kormány késznek is nyilatkozott ez alapon tárgyalásokba bocsátkozni. Mig azonban a magyar kormány a végleges meghosszabbítás alatt az 1917-iki terminust érti, addig az osztrák kormány a végleges meghosszabbítást 1920-ig, tehát 10 évre követeli. A határidő tekintetében a két kormány közötti tárgyalások fogják meghozni az eredményt. A közös terhek tekintetében a magyar kormány álláspontja az, hogy a már kiadott közös természetű költségek okvetlenül megszavazandók. A jövőben igényelt több kiadásokért azonban bizonyos rekompenzációk járnak, amelyek a tárgyalások alapját képezhetik. Nagyon fontos a Wekerle-Andrássyféle programban a katonai kérdések pontja. Andrássynak az a nézete, hogy e kérdések megoldása nélkül uj kötelezettségeket és terheket a hadsereg részére átvenni nem lehet. Nevezetesen arról van szó, hogy a kormány a hadvezetőség reformtörekvéseinek nem áll útjában, hanem garanciákat ad azoknak megvalósítására bizonyos engedmények fejében. A katonai téren való engedmények iránti követelések azonban még mindig erős ellentállásra találnak a korona részéről. Olyan engedmények legalább, mint amilyeneket Andrássy Gyula gróf követel: meg nem adhatók. Engedmények nélkül azonban Andrássy nem vállal missziót. A választási harcban az önálló bankkal szemben, amely Justhék harci eszköze lesz, ellenfegyverül legalább is a kétéves katonai szolgálatnak kell állania. Csak e fegyverrel lehet sikeresen harcolni az önálló bank-törekvések ellen. Ha ezt a kormány programjába állithatja, a választási harcból kedvező eredménnyel kerülhet ki. A nagy bécsi lap szerint ezek volnának a koronatanács főbb tárgyai. Ha e fontos dolgokban sikerül megegyezésre jutni ugy a koronával, mint az osztrák kormánnyal, akkor a válság megoldása „fait accomp!i"-nak tekint| hető. Ez azonban még kétséges, bár Wekerle csütörtöki audienciája után olyan optimista hirek keltek szárnyra, hogy a megegyezés már készen van és hogy a király a kormányt a jövő heten ajból kinevezi. Mindezeket mi csak kombinációknak tekinthetjük. A pozitívum csak a nagy érdeklődéssel várt koronatanács után lesz tapasztalható. Békésvármegye kataszteri bizottsága. Jelölés a Gazdasági Egyletben. A Békésmegyei Gazdasági Egylet csütörtöki igazgató-választmányi ülésen igen fontos ténykérdést teljesített. Az alispán megkeresésére ugyanis kijelölte azokat a férfiakat, akiket a vármegyei kataszteri bizottság tagjaivá fog a törvényhatósági közgyüiés megválasztani. Nagy körültekintéssel, hosszas eszmecsere után állította össze az igazgató választmány azt a névsort, mert tudatában volt azoknak a nagy és fontos feladatoknak, amely a kataszteri bizottságra fog hárulni nemsokára. E bizottságnak kel megóvnia a békésmegyei gazdaközönség érdekeit. Szakértelemmel párosult erélylyel kell sarkára állinia, mert külömben az adózási viszonyok nem javulni, hanem rosszabodni fognak. Ez utóbbira anélkül is meg van odafön a szándék. Mert az illetékes tényezők egyes elejtett szavaiból azt lehet következtetni, hogy a szomszéd vármegyéhez képest anélkül is aránytálanúl megterhelt Békósvármogyében a földadót nemhogy leszállítani, de sőt ismét emelni akarják! Ezt nem szabad engedni semmiképen. Ezért nagyon fonto?, hogy kellő szakértelemmel, buzgaj lommal és erélylyel megáldott_emberek legyenek a kataszteri bizottságban. Az igazgató-választmányi ülésen egyébként arról az örvendetetes dologról is értesültünk, hogy az országos földadó bizottságban most már Békésmegye is képviselve van. A főrendiház ugyanis az általa ajánlható bizottsági tagok közé felvette WencheimDén e s grófot is. És nagyon valószínű, ha ugyan eléggé utána jár vármegyénk, hogy a pénzügyminiszter által kinevevezendő 20 tag között is lesz legalább egy békésmegyei. Nagyon fontos érdeke lenne az Békésvármegyének, mert végső fokon az országos bizottság dönt az adózás ügyében. A jelölés megkezdése előtt Kohn Dávid lelkes beszédben figyelmeztette az igazgató-választmányt az ügy fontosságára. A láthatáron már is sötét fellegek gomolyognak. Épen olyan a helyzet, mint 1884 ben, a mostani kataszter megállapítása idejében. Akkos is azért sóztak nagy földadót Békésvármegye nyakába, mert ellenzéki volt. Most megint az. Egy kivételével valamennyi országgyűlési képviselője a kormányellenes táborban van. Ő reájok tehát nem lehet számítani, csakis egyedül a vármegyei ós az országo3 földadó bizottságra. Ezért elsőrangú érdek, hogy Békésmegye a maga igazáért mindkét fórum előtt kellő súllyal szálljon síkra. Pfeiffer István titkár bejelenti, hogy a bizottsági tagok kijelölésénél akként járt el az elnökség, hogy megkérdezte az egyes községeket s az azok által ajánlott férfiakból választott, még pedig járásonként egyforma arányban. Békésmegyei Közlöny tarcája. Reggeli eső. A kék reggel langyos esőbe mosdott. És most a barna téli fii kötött Szénaillat s földszag úszik kövéren, S az uj füvek zöldje kiütközött. Most feketék a lemosott fatörzsek, Kérgük száz árkán langy viz fut alá, Es mintha minden szin tele torokkal Nevetve a nevét kiáltaná A szemhatár messze-messze kitágul, Alföld fehér tüllpirát tereget, A langy eső milyszép fényesre mosta A sárga napot s halványkék eget. Bársonybőrű, friss, drága tört a reggel, Elnyúl a kék ég s barna föld között, Megfürdött a fehér felhők vizében S a nap selymébe megtűrülközött. Kemény Simon Szép VOltAkárhány fiatal leány van aki százszor boldogabbnak érezné magát, ha a szemöldöke egy kissé szőkébb volna, vagy az arca pirosabb, üdébb szint mutatna, esetleg az eggyik ujján keletkezett szemölcsöt valami móüon eitávolithatná, szóval azt a parányi szépséghibát, mely szerinte elcsúfítja, megsemmisíthetné. Mert a nő szemében a teljes boldogság egyedüli biztosítéka a tökéletes szépség. Hogy pedig a nőnek ez a feltevése igen sok esetben ellentmond a mindennapi élet tapasztalatainak, akárhány szomorú példa bizonyítja. Gyakran előfordul, hogy igénytelen, rut leányok idővei boldog családanyák lesznek, azok pedig, akiket valamikor az udvarlók egész serege rajongott körül, mint elhagyott öreg anyókák leány pártában halnak meg. Söi olyan is van, akinek egyenesen az volt a tragikuma, hogy szepnek született. Ha megengedik, elmondok egy esetet. A közönség éber figyelemmel hallgatta a fiatal járásorvos felolvasását, aki a kaszinó vendégeinek már több élvezetes estét szerzett érdekes előadásával. Kérték, hogy mondja el az esetet. Az orvos, aKi éppen a női szépségről értekezet, már banta, hogy igy eltért a tárgyról, de mert felkeltene hallgatói figyelmét, hát csak belekezdett: —s Alig volt még hót esztendős a kis Rózsika,,mikor az édes anyját, eltemették. Az apja^egy ideig szomorúan, szótlanul viseue az özvegység fekete fátyolát, mint aki már végkép lemondott a világ gyönyöreiről. De ugy fél esztendőre a temetés után, meggondolta magát ós elhatározta, hogy megnősül. — Feléje se Jnéznék az asszony népnek, ha fiu gyermekom volna — mondogatta az ismerőseinek — de hát egy leányi bajos volna anya nélkül felnevelni. Aztán ölébe vette az aranyhajú szőke babát és kérdezte tőle : —Ugye szeretni fogod az uj mamát kicsikém '? --Igen! Nagyon fogom ^szeretni, felelt a kis leány gépiesen — mindig szót fogadok neki. Az ismerősök is biztatták, hogy jól teszi, ha megnősül, hát még inkább kedvet kapott. De ugy gondolta, hogy ha az első feleségét szerelemből vette el, a második feleség megválasztásnál tekintettel lesz a pénzre is. Ugy számított, mint minden özvegy ember. A gondtalan, nyugodt élet csábította inkább, mint a szerelem varázsa. No meg a fő ok a kis leánya neveltetése volt. Ennek a számitasnak az lett a következménye, hogy egy meglehetősen vagyonos fiatal özvegy asszonyt kéretett meg, akiről azonban még az ellenségei sem mondhatták volna nyugodt lelkiismerettel, hogy kedves, vagy szép lett volna. Olyan csenevész, sápadt sovány menyecske volt, a kinek egyetlen tekintetéből kiolvasható a világgyűlölet, a mások kárának örvendő roszakarat. Dehát a kis Rózsika apja mindezt nem látta meg a pénztől. Külömben meg azért is inkábu az özvegyet vette el, mint valami vén leányt, mert annak is volt egy öt esztendős kis leánykaja ós igy feltételezte róla, hogy ert a gyermekneveléshez. Eg yideig csak megvolt valahogy az uj mama a kis Rózsikával, de mikor mind gyakrabban tapasztalta, hogy a rokonok és ismérősök az ő kis leányát mellőzik amiatt a szőke baba miatt, elhatározta, hogy eltávolítja a háztól. Rábeszélte az apját, hogy adják be a városi nevelőintézetbe, mert ő bevallja, hogy nem tud neki olyan tökéletes nevelest adni, mint a milyen egy uri leónyt megillet. Az apa ráállt és csak hamar bent volt a kis lány a nevelőintézet unalmas falai között, mert szépsége miatt az apai háznál nem volt számára hely. De ez csak kezdete későbbi szenvedéseinek. Mikor az iskoláit elvégezte, még kevésbé kívánta mostoha anyja, hogy otthon maradjon, mert tudta, hogy a&kor az ő leányát ugyancsak senüisem veszi észre, azért hát rábeszéltek, hogy keressen valami foglalkozást, amiből az,tán megélhet a nig ferjhez nam megy. — Ugy sem ,soká tart aódesem — Tüdőbetegségek, hurutok, sza&ár köhögés, skrofulüzis, influenza JM ellen azámUlao tanár és orrot Által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utániatokat ia kínálnak, kérjen niadealer „Boehe* erateti oaomi(oiá*t. emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izadial '^m^mmmm „Slrolin-fűzet n 18. ineyon és franko F. Hoffmanu La Roché & Co. Wien, 1II/1. Neu'inggasse 11. által Kapható .orvosi rendeletre a gyógyszertárakba*. Ara üvegenként 4 — korona, i