Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-01 / 52. szám

• 6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 julius 18 Iparos tanoncok tanulmányi kirándulása. Tagadhatatlan, hogy manapság min­denkinek szélesebb körben kell isme­reteit gyarapítania, hogy az élet harcá­ban a versenyt felvehesse, hogy pályá­ján jobban boldogulhasson. Ez a tény vezette a békéscsabai iparos tanonc­iskola felügyelő bizottságát is arra, hogy az iparos tanoncok részére tanulmányi kirándulásokat rendezzen. Az első ilyen kirándulás volt a mult évi, melyen a szabó tanoncok vettek részt ós ezt akarja követni az idei, melyet a fémiparral foglalkozó növendékek részére rendez az iskola felügyelő bizottsága ós ezzel az aninai vasmüvek, valamint Temesvár és Arad városok szakbavágó nagyobb ipartelepeinek megtekintésére kiván mó­dot nyújtani. A négy napra tervezett tanulmányi kirándulás programmja a következő: Augusztus 1-én reggel 7 óra 9 perckor indulás Békéscsabáról Aradra és innen délben, az ereklyós múzeum és a szabadság-szobor megtekintése után tovább utazás Temesváron át Ora­vicára, hol a kiránduló csapat meghál és másnap reggel, aug. 2-án, folytatja útját Anina felé, azon a gyönyörű hegyi pályán, mely a semmeringivel veteke­dik. A vonat ezen a 34 kilométeres úton, melyen 140 egyenes szakasz 138 görbülettel váltakozik, több völgyáthida­láson és 13 alagúton halad át. A kirán­dulás tulajdonképpeni célja az osztrák­magyar államvasuttársaság uradalmához tartozó aninai vasmüvek (nagy olvasztó és öntő mü, kavaró és henger mü) meg­tekintése és éppen azért aug. 2 át főleg ezeknek megszemlélésével töltik el a kirándulók. Meghálás után Anináról másnap aug. 3-án reggel indulás gyalog Steierlakra, innen a gyönyörű Marilla­völgyön át, a százados fenyvesek között fekvő Marilla klimatikus gyógyhely érin­tésével Oravicára és innen vonaton Temesvárra. Temesváron meghálás és másnap, aug. 4-én délelőtt a temesvári nagyobb ipartelepek megtekintése, ebéd után indulás Aradra, honnan a vaggon­gyár és a város megtekintése után az esti vonatok valamelyikével indulás haza, Békéscssbárs A kiránduláson felnőtt érdeklődők is részt vehetnek, miért is az iparos tanonciskola igazgatósága ez úton is felhívja a kiránduló tanonczokhoz csat­lakozni kívánókat, hogy ezen szándéku­kat julius 4-ig, vasárnap délelőtt 8—10-ig az ipariskolában, vagy bármely napon az ipartestületi jegyzőnél jelentsék be. Rablótámadások Csabán. A rabló elmenekült. Csaba közbiztonsági viszonyaira szomorú világot vet az a körülmény, hogy egy vakmerő ember fényes nap­pal behatolhat két lakásba és halálos fenyegetések között képes a megrémült lakosoktól pénzt kicsikarni. Még hozzá megtorol hatlanul követte el a bűntette­ket : elfutott, megmenekült. Ezért tulajdonképen nem a rendőr­ség okolható, hanem azok, akik a rabló­támadások szenvedő alanyai voltak. Ne­kik azonnal, a támadások megtörténte után jelentést kellett volna tenniők a rendőrségnél, nem pedig napok múlva. Azonnali jelentés után a rendőrség emberei szétszélednek a szélrózsa min­den irányába ós néhány óra alatt kézre­keritik a gazembert. De egy két nap multán nagyon nehéz felkutatni, mert akkorra már más községet választott működése szinteréül. A két eset a következő: Vasárnap délután 6 óra tájban egy 40- 45 évesnek látszó, csapzott, kusza szakállú, i jjesztően torzom borz alak állított be Bajcsy Gyula gépésznek a körösparton levő házába. A lakásban a gépész felesége volt, aki érthető mó­don nagyon megrémült a félelmetesen rút csavargó láttára, bár az udvaron a házbeliek beszélgettek. A csavargó egy nagy kést tartva kezében, az útonállók stereotip kifeje­zésével kiáltott az asszonyra. — Adj pénzt, vagy meghalsz! ' Bajcsyné ész nélkül kapott a pénz­tárcája után és benne levő 90 fillért odaadta a rablónak, akit láthatólag nem elégített ki ez az eredmény, mert neki­esett és össze-vissza ráncigálta a sze­gény asszonyt. Mikor ez kétségbeeset­ten sikoltozni kezdett, a rabló kiugrott az utcaajtón és elmenekült. Bajcsyók ezt a vasárnap törtónt ese- j tet csak hétfőn délután jelentették be a rendőrségnek, mely azonnal bevezette ] a nyomozást, de mindez ideig nem tu- j dott felmutatni eredményt. Hasonló vakmerőséggel hatolt be hót- ! főn valószínűleg ugyanaz a rabló M a j t- 1 h ó n y i István dohánybeváltó tisztnek a Petőfi-liget melletti lakásába is. Ide is napvilágon, reggel 5 órakor ment be. Majthónyi még reggeli álmát aludta, mikor egyszerre csak egy erős ököl szorítását érezte a mellén. Azonnal fel­riadt s egy rongyos idegent látott maga előtt, aki sziszegő hangon pénzt köve­telt tőle. A dohánybeváltó tiszt hirtelen fel­kapta az éjjeli szekrényen heverő revol­verét és ráfogta a kora reggeli hívatlan vendégre. — Azonnal távozzék, vagy agyon­lövöm, gazember! A rabló mikor látta, hogy Majthényi nem veszi tréfára a dolgot, megszep­pent s a konyhán átfutva, az éléskam­ránál kiugrott az ablakon keresztül az udvarra. Majthónyi üldözőbe vette. A rabló ekkor a kerítésen átvetette magát a szomszédos udvarba, hol két asszony éppen mosással volt elfoglalva. Az asz­szonyok nagyon megrémültek a feléjük rohanó alaktól és kiabálni kezdtek : f "> — Jajj, rabló ! Gyilkos! A következő pillanatban már ott termett az „előkelő" idegen s az egyik asszonyt mellbe vágta ugy, hogy az elesett s aztán az utca-ajtón át elmene­kült és eltűnt a liget bokrai között, csak szalmakalapját, mely fejéről leesett, hagy­ván hátra. Lehetséges, hogy a gazember másutt is tett hasonló kísérletet több-kevesebb sikerrel. — A közönséget saját érdeke szempontjából nem mulasztjuk el figyel­meztetni ez alkalommal is, hogy akik hasonló támadásoknak esnek áldozataivá, az esetet azonnal hozzák a rendőrség tudomására és adják meg legalább a megközelítő személyleirást. Ez esetben a rendőrségnek elég ideje lesz kézre­keriteni a gazembereket és átadni a büntető igazságszolgáltatásnak. Ellen­kező esetben magára vessen a közön­ség, ha rosszabbodnak a közbiztonsági viszonyok. ~ÜU DO N SÁGO K. — Időjárás. Az országos központ' Időjelző ál­lomás mára hűvös időt jelez, sokhelyütt csapadék­és zivatarokkal. — A községi jegyzők nyugdíjszabály­rendelete. Régóta húzódó kérdés már a községi jegyzők nyugdijszabályrendele­tónek módositása. A főmódositás az a szabályrendeleten, hogy a segédjegyzők vétessenek fel a nyugdíjintézetbe. Ezt a módosítást a nyugdijválasztmány ja­vaslata alapján nem fogadta el a tör­vényhatóság, a belügyminiszter azonban mellette nyilatkozott és utasította a me­gyét a szabályrendeletnek ilyen érte­lemben való átdolgozására. É munká­lattal most készült el Z ö 1 d y Gáza dr. tiszti főügyész s beterjesztett javaslatá­val a legközelebbi közgyűlés fog fog­lalkozni. — Magától megszűnt fegyelmi ügy. Gyula város volt pénztárosa, az ősz F r a n k ó Demeter ellen az alispán fe­gyelmi eljárást indított, mert tiszteletle­nül viselkedett feljebbvalója, L o v i c h dr. polgármesterrel szemben. A várme­gye fegyelmi választmánya el is Ítélte 120 korona pénzbüntetésre. A Ítélet azon­ban nem lesz végrehajtható rajta, mert időközben, a szombaton tartott tisztújí­tás alkalmával kisebbséghen maradt Frankó Demeter és igy elesett az állá­sától. — Uj segédjegyzai állás Gádoroson. Gádoros község legutóbbi képviselőtes­tületi közgyűlésén kimondotta, hogy mivel e fejlődő községben a jegyzői teendők ujabban nagyon megszaporod­tak : szükségesnek tartja egy segéd­jegyzői állás szervezését, melynek ezer korona volna a dotációja. Minthogy azonban a község anyagi ereje még ennyi terhet sem bir el, az elöljáróság most a vármegye utján kérvényt nyúj­tott be a belügyminiszterhez az iránt, hogy államsegélyként utalványozza ki évente a segódjegyző fizetését. — Esküvők. Dr. Szondi Lajos, csabai járásorvos leányát: Malvint, ma, csütörtökön délután 6 órakor ve­zeti oltárhoz az evang. kistemplomban N a g y-C z i r o k Károly tataházai első jegyző. — Az esketést Gergely Antal mezőtúri ref. lelkész, a menyasszony nagybátyja végzi. Lőrinczy László csabai gyógy­szerész szombaton délután 6 órakor tartja esküvőjót az ev. kistemplomban G á r t n e r Adolf csabai kereskedő leá­nyával : Olgával. — Uj segedorvos. Dr. Bornemissza Józsefet a főispán a gyulai vármegyei közkórházhoz segédorvossá nevezte ki. Az uj segédorvos szerdán délelőtt tette le az esküt. — Felekezeti villongás. Füzesgyarmat községben a felekezeti viszonyok nem állanak valami jó lábon. Az ellenséges­kedés akkor kezdődött, mikor K o­v á c s Károly, jelenlegi református lel­készt megválasztották. Az ellenpárt hivei akkor áttértek az unitárius vallásra, ugy hogy a gyarmati unitárius egyház egyetlen, de mindenesetre legnagyobb lett az Alföldön. Az uj egyháznak egy igen tehetséges székely tanitó : G á 1 f i Kálmán volt a lelke és most is az. A mult héten azonban valaminek kellett történni, ami a fiatal egyház veszedel­mét jelenti. Gálfi Kálmán ugyanis kije­lentette -az egyházból való kilépését és felvételre jelentkezett a református egy­háznál. Mivel ott egy tanítói állás meg­üresedett, sokan azt hiszik, hogy Gálfi Kálmánt ez indította a kilép §sre. Ez által ám nemcsak egy tagot vészit az unitárius egyház község, mert a nép­szerű ós nagy agilitása miatt általáno­san kedvelt Gálfit számos család fogja követni. Egyszóval, Füzesgyarmaton visszatérési folyamat indult meg. — Halálozás. Nagy Jenő gyulai gyógyszerészt nagy bánat érte. Jó fele­sége, szül Ö r 1 e y Stefánia, házasságuk 22-ik évében elhunyt. Férje s gyermekei siratják a legjobb anyát. Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. — Nóvák Kamill búcsúzása. Dr. N o­v á k Kamill, a gyulai kir. törvényszék nyugalomba vonult elnöke meleghangú levelet intézett az alispánhoz, melyben köszönetet mondva a törvényhatóság részéről hosszú hivatali működése alatt tapasztalt jóindulatu támogatásért, kéri azt a jóindulatot számára ezután is meg­őrizni. — Állami óvoda Kétegyházán. Amilyen nehezen határozta el magát Kétegyháza képviselőtestülete az állami elemi iskola építési költségeinek megszavazására, olyan könnyen ment keresztül az állami óvoda ügye. Az óvodához szükséges 21.418 koronát ugyanis a legutóbbi köz­gyűlés nagy szótöbbséggel megszavazta. Áz összeget a Magyar Földhitelintézet­től fogja kölcsön felvenni a község. Ezt a határozatot most terjesztette be jóvá­hagyás végett a törvényhatósághoz. — Hrabovszky Pál fellebbez. H r a­bovszky Pál csabai rendőrfőbiztost tudvalevőleg Ambrus alispxn felfüggesz­tette állásától, mert az ellene elrendelt fegyelmi vizsgálat során a főszolgabíró kétszeri idézése dacára se;n jolent meg 03 mert hivatalától a letelt szabadság­idő után is indokolatlanul távolmaradt. Hrabovszky Pál az alispán e határozata ellen fellebbezéssel ólt a közigazgatási bizottsághoz, mely legközelebbi ülésen fogja tárgyalni a fellebbezést. — A csabai katonai pótraktár kibőví­tése. A honvédelmi miniszter leiratot intézett a vármegyéhez, melyben uta­sítja az alispánt, hogy mivel a törvény­hatóság hajlandónaa nyilatkozott a csa­bai gyalogsági laktanya pótraktárának kibővítésére : az építési terv megállapí­tása céljából a temesvári hadtestparancs­noksággal egyetórtőleg gondoskodjék egy vegyes bizottság megalakításáról. — „Nagy fizetésemelés" Kétegyházán. Köztudomásu, hogy Kétegyháza a leg­szegényebb községe a vármegyének. Szegénységéről legjobb bizonyítvány az, hogy az esküdteknek mindössze évi 20 korona fizetésük volt. Ezt a horribilis „fizetést" mégis keveseltók maguk az esküdtek is és ujabb időkben nem egy­szer zúgolódtak miatta. A képviselőtes­tület végre megemberelte magát és leg­utóbbi közgyűlésén felemelte 40 koro­nára az esküdtek fizetését. Ezáltal ő tartja a rekordot, mert mert 100 száza­lókkal még egy község sem emelte fti alkalmazottai fizetését. — A vármegye nagy kölcsöne. A vár­megye 1,400 000 koronás nasiy kölcsö­nóre vonatkozólag a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral kötött szerződést és kötvényt, melyet a hétfői törvényható­sági bizottsági ülés elfogadott: az ügy sürgőssége folytán az alispán már fel­terjesztette jóváhagyás végett a belügy­miniszterhez. — Vizbefult kis leány. P a u 1 i s Ma­riska 7 éves endrődi leányka kedden délután fürödni ment az ottani Holtkö­rösbe. Úszni azonban nem tudott s mi­kor a mély vizhez ért, alámerült, és odafulladt. Csak holttestét foghatták már ki a piszkos vízből. — Postaügynökség gyopároson. A nagy­váradi postaigazgatóság értesítette a vármegyét, hogy ezután évente junius 1-től, szeptember 15-ig bezárólag, tehát a fürdő idény tartamára, G.yopáros für­dőn postaügynöksóg fog működni, mely levelek ós posta-csomagok szállítását fogja közvetíteni. — Uj kataszteri feivátel. Tudvalevő, hogy az 1883. évi kataszteri felvétel Békésmegye egyes községeiben, külö­nösen pedig a békési becslőjárásban milyen aránytalanságokat teremtett s mily óriási terhet rakott az igazságtalan osztályozás egyes községek lakosaira. Ezek közzé sorolandó legelső sorban Köröstarcsa község, hol a lakosság bir­toka — az uradalmakat kivéve - - csak­nem kivétel nélkül az I., II., III. osz­tályba van sorozva s csak elvétve ta­lálható IV-VIII. osztályú föld, holott egy igazságos osztályozás szerint I. osz­tályú földet egyáltalán nem, II. osztályút pedig alig lehet találni. Ha most már tekintetbe vesszük azt is, hogy a kat. t. jövedelmi fokozat a békési becslőjárás­ban s igy Köröstarcsa községben is a legmagasabban van megállapítva, köny­nyen megérthető Köröstarcsa község kisebb birtokosainak az adózasi viszo­nyok ellen tapasztalt elkeseredettsége. Itt tehát az 1909. évi V. t.-c. alapján fo­ganatosítandó igazságos osztályozás — amiben nem lehet okunk kételkedni — óriási tehertől szabadithatja meg a bir­tokosokat, különösen akkor, ha a kat. t is, a jövedelmi fokozat is lejebb szállít­tatik. Az uj kataszteri felvétel elrende­lése és a kat. t. jövedelmi fokozat lejebb szállítása iránti kérvényt a képviselő­testület megbízásából a napokbán ter­jesztette fel Köröstarcsa község elöljá­rósága a pénzügyminiszterhez s ugyan­csak a képviselőtestület utasítására" elő­terjesztést fog tenni a vármegye alis­pánja elé, hogy a vármegye egyes községeinek elöljárói ós az önként je­lentkező birtokosokból alakítandó kül­döttséget a kérelem teljesítésének biz­tosítása céljából vezesse a m. kir. pénz­ügyminiszter ur, esetleg az országos földadó bizottság elnöke elé s annak elrendelését gélőszóval is kérelmezze. Tudva azt, hogy a Köröstarcsa közsé T­ben fennálló aránytalanság éppen olyan mértékben terheli a békési becslőjárás többi községeit, sőt az egész vármegyét is, van okunk hinni, hogy az alispáni felhívásra tömegesen fognak a birtoko­sok jelentkezni, hogy részt vegyenek a miniszterhez vezetendő küldöttségben. Most alkalom van megmutatni, hogy a birtokosokkal szemben milyen nagy igazságtalanság történt a legutóbbi ka­taszteri felvételkor. — Megakadályozott boltitüz. Szomba­ton este 9 óra felé az Okos-utcai Frnda Miklós házával szemközti lakók égési szagot éreztek, mely mindinkább erős­bült. Kutatni kezdték a szag eredetét, mire U h r i n szijgyártómester s csak­hamar felfedezte, hogy a Frnda-féle ház­ban levő, csak nemrég megnyílt Gyu­ri cza Jánosné szabóüzletéban szövet­neinü éghet. Értesítették a csabai tüz­oltó-őrséget s ez ott is volt már, feltörve az üzleti ajtó, mielőtt a szintén értesí­tett tulajdonos megjelent. Az üzletben levő vaskályháb: n, mely a vasalók mele­gítésére szolgált, a szón erősen égett s ettől a kályha mellett levő szőnyegé s kis létra tüzet fogott s ha a szagra nem lesznek figyelmesek a szomszédok, ugy az üzletben levő posztókószlet, állványok is elégtek volna. A tűzoltóság Minimax­fecskendővel a tüzet gyorsan eloltotta^ igy a kár nem nagy. — Felakasztotta magát. Nagyon sze­rencsétlen, szegény ember volt K o­v a 1 c s i k Ignác, aki az Apponyi­gerendási pusztán egyik birtokosnál cselédkedett. Jövedelme csekély volt, azután az egészsége sem volt valami elsőrangú. E miatt nagyon el volt ke­seredve és hétfőn az istálló padlásán felakasztotta magát. Ugy találták meg fél nap múlva, holtan, mereven . . . — Tolvaj lelenc. A lelencházak bel­seje nagyon sok titkot őriz. Sok gyer­mek van ott, aki a rossz hajlamokat ismeretlen apjától és anyjától magával hozta, átörökölte. Ezek közé tartozhatik egy L a c z ó András nevű gyerek is, akit S t a r k Sámuel gyulai mészáros vett maga mellé próbaóvre mészáros inasnak. A gyereknek egy csöppet sem volt hajlama a mesterséghez s azon­kívül is nem egyszer elárulta megrög­zött, alapjában rossz természetét. Hét­főn például ellopott a gazdájától 100 koronát és megszökött. A rendörök a vasúti állomáson fogták el, mikor éppen el akart utazni. A iopott pénzből még megtaláltak nála 98 koronát, aztán egy doboz szultán cigarettát és egy nagy csomag cukrot. S t a r k nem kívánta a vásott fiu megbüntetését, de vissza sem vette magához, hanem beadta újra a gyermekmenhelyre.

Next

/
Thumbnails
Contents