Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-24 / 85. szám

Békéscsaba 1909. okt. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 földmivelésügyi miniszterhez is, hogy az a gazdák érdekében ennél járjon közbe. Tényleg átirt is a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterhez és most ugy a vármegye, mint a Gazdasági Egylet kérvénye ott van a referensnél a'pénzügyminiszteriumban és — értesülésünk szerint — figyelembe is fog vétetni. Ma egy heti számunkban már emiitettük, hogy a Gazdasági Egylet felirt egyenesen a képviselőházhoz is. E hó 19-én, az országgyűlési földadó bizottsági választások előtt Justh elnök be is jelentette a Háznak, hogya Békésvármegyei Gazdasági Egyesület felkéri a képviselőházat egy tagnak beválasztása iránt. A függetlenségi párt intéző-bizottságának jelölő-listáján fel is volt véve Fábry Károly, mint békésmegyei birtokos, egyik tagul. Fabryra többen szavaztak rendes, mások póttagnak, de éppen ezen ellentétes szavazás szabálytalan eljárás miatt nem ütötte meg a számot és kimaradt. Arról is értesülünk, hogy Kohn Dávid ós Fábry Károly többször jártak a pénzügyminisztériumban, nemcsak most, de hónapokkal ezelőtt is és nekik kilátásba is helyeztetett, hogy egy, esetleg több tag is Bikósmegye gazdáiból ki fog neveztetni. Meg is illeti ez Békésvármegyót, mert az évi összes földadó 76 millió koronát tesz ki Horvát- ós Szlavonországokkal együtt. Igy, ha a jól adózó Szlavónia s hozzá Horvátország adóját a 76-ból levonjuk, nem marad a 65 vármegyére 60 millió korona földadó som, tehát egy vármegyére sem esik egymillió korona, még Biharországra sem. Mégis e kicsiny Bókésmegye fizet 2,025.000 koronát, többet, mint kétszeresét a más vármegyéének. Ott van például Bác3megye, sokkal nagyobb, nagyon jó földje van és egymilliót sem fizet. Éppen ez az aránytalanság sarkalta Békésmegyót arra, hogy mint vármegye, vegye igénybe az adótörvénynek azt a kedvezményét, hogy mint vármegye, vármegyére nézve a kataszteri kiigazítást. Egyetlen egy vármegye sem élt e törvónyadta jogával. Községek, sőt egyesek húszanként egyesülve, kérték a kiigazítást, de^ mint törvényhatóság, eminőségben Bókésmegyón kivül egy sem. Itt el kellene ennélfogva rendelni az egész megye területére az uj kataszterezést. Hogy fog-e ez menni, ha nincs a földadó-bizottságban szószólója ? Biz' az kétes. Pedig ez azért fontos, mert az orsz. földadó-bizottság dönt végső fokban e kérdésben, ha elrendeli, meg lesz, ha nem marad minden a régiben. Békéscsaba közgyűléseVita a költségvetés körül. Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése iránt a képviselőtestületi tagok elég élénk érdeklődést tanúsítottak. Ez az érdeklődés indokolt is volt, amennyiben a tárgysorozaton nagyfontosságú ügyek szerepeltek. Legtöbb időt az 1910. évi költségvetés tárgyalása vett igénybe, mert vele kapcsolatosan a közgyűlés néhány olyan kérvénynyel is foglalkozott, amelyek a költségvetéssel igen közelijviszonyban állottak. Ilyen volt például a hajdúk fizetésemelési és Gyöngyössy Gusztáv zeneigazgató segély iránti kérvénye. Mindkettő a költségvetés vonatkozó címeinél, illetve tételeinél került tárgyalás alá. Egyébként meglehetős csöndesnek volt mondható a közgyűlés lefolyása. Még a zavarogni szerető elemek is csöndesen viselkedtek, mert hiányzott a szerencsétlen balesete folytán közülök az, aki a lelket és gondolatot adja beléjük, aki a taktust veri hangicsálásaikhoz: a vezér. Ha ő ott lett volna, bizonyosan puskaporos levegőre lett volna kilátás. A közgyűlés igy is egész napot igénybe vett. Maga a költségvetés csaknem az egész délelőttöt lefoglalta. Nagyfontosságunak kell neveznünk a képviselőtestületnek a felső kereskedelmi iskola ügyében hozott határozatát, melyet külön cikkben fogunk lapunk más helyén méltatni. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő : A képviselőtestületi tagokkal szépen megtelt teremben Kovács Sz. Ádám biró pont 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést. K o r o s y László főjegyző ezután beterjesztette az 1910 évi költségelőirányzatot, melyet általánosságban azonnal elfogadott az ő javaslata alapján a közgyűlés. Csupán a parasztpárt kisebbik esze: K r a s z k ó Mihály ágált ellene, azt hangoztatva folyton, hogy már elég nagy a pótadó és nem kell emelni. Felszólalása azonban nem érte el az általa kivánt hatást. Teljesen hatástalanul hangzott el. Korosy László főjegyző azonban megjegyezte, hogy ha Kraszkó uram tud módot találni a pótadó-emelkedés elkerülésére, ő a legnagyobb örömmel akceptálja ós erre vonatkozó indítványához szívesen hozzájárul. A költségvetés részletezése. A teljesen jelentéktelen általános vita után a költségvetés részletes tárgyalására került a sor. Korosy főjegyző sorjában felolvasta a címeket ós egyes tóteleket ós ahol emelkedés, vagy esés mutatkozott a jelen évi tételekhez kó pest, mindenütt bőséges indokolással szolgált. Kifogás, vagy vita csak kevés tételnél merült fel. A községi alkalmazottak javadalmi tétele kapcsán vették tárgyalás alá a hajdúk folyamodványát is, melyben ők azt kérik, hogy a képviselőtestület a nagy drágaságra való tekintettel legalább oly mértékben emelje fel fizetésüket, hogy napi 2 koronájuk legyen. A tanács javaslata erre vonatkozólag elutasító volt, mert a hajdúk csak nem régen részesültek elég tetemes fizetésemelésben. Évi fizetésüket ugyanis 540 koronára emelte fel a képviselőtestület még a mult óv őszén, ?zonkivül természetbeni ruhakiszolgáltatást is adott nekik. Ez együttvéve 30 százalékos fizetésemelésnek felel meg. A hajdúk kórelmének pártolására Szeberónyi Zs. Lajos, dr. S a i1 e r Vilmos és Reisz Hermann keltek. Mind a hárman azt hangoztatták, hogy olyan csekély fizetésből, különösen családos embernek, manapság megélni képtelenség és hogy a hajdúk már csak azért is megérdemlik a 720 kor. évi fizetést, mert nekik nincs alkal 'iuk mellékjövedelemre szert tenni, mint más közszolgáknak. Már csak ebből a szempontból is méltányosan kell a kórelmet elintézni. Korosy László főjegyző a tanács javaslata mellett érvel. A hajdúk egy óv alatt 160 koronányi fizetésemelésben részesültek, ami csaknem 40 százaléknak felel meg. Ha a képviselőtestület ezt a kérelmet teljesiti, akkor az az állapot merül fel, hogy folytonosan a szolgák kérelmével kell foglalkoznia a közgyűlésnek, mert vérszemet kapnak és évrőlévre többet követelnek. Különben is, más községekhez viszonyítva, Csabán a hajdúk jelenleg igen jó díjazásban részesülnek. Ma egy éve törtónt fizetésemelés és most, egy év múlva, újból 300 koronás emeléssel előállani, egyáltalán nem tekinthető indokoltnak. A főjegyző érvelései hatottak s a közgyűlés a tanácsi javaslatot fogadta el. A nevelésügyi kiadások tételénél vette a képviselőtestület tárgyalás alá Gyöngyösy Gusztávnak, a Városi Zenede igazgatójának beadványát, melyben 1000 korona évi sególyt kór tiz évre. A tanács a kérelmet egész terjedelmében nem ajánlotta teljesítésre, azonban tekintettel a zenede kulturális fontosságára és arra, hogy a tandij csekély, tehát szegény emberek gyermekei is szert tehetnek az annyira szükséges zenei műveltségre : javasolta, hogy 1910-re 500 korona sególyt su vazzon meg a képviselőtestület. A javaslat csak a parasztpártiaknak nem tetszett, akiknek minden Wagneri muzsikánál többet ér a rezesbanda, azonban a többség hozzájárult a tanácsi javaslathoz. A javaslat 21 szóval győzött 14 ellenében. A költségvetés részletes letárgyalása után Reisz Hermann emelkedett szólásra. Kifogásolta, hogy a költségelőirányzatban nem lát beállítva tételt a Vasut-utca másik felének teljes kikövezésére. A Vasut-utca főútvonala Csaba közlekedésének s igy a kikövezés mindenképpen indokolt és kívánatos. Ezenkívül szükséges a hetipiacok szaporítása is. Szerda és szombat nem elóg arra, hogy a lakosság szükségleteit beszerezhesse. Aztán a piac szótosztására is szüksóg van, mert a Fő-tér Csaba egyes részeitől messzire esik. Nagyon szépen lehetne például piacot tartani a Petőfitéren is. Korosy László főjegyző nem helyesli a felszólalást, mert n9m lát összefüggést közötte ós a költségelőirányzat között. Egyébként Raisz két kifogása ügyében érdemi határozatokat nem is lehet hozni. Az intenciót méltányolja, de a kövezés tulajdonképen nsm is tartozik a költségvetés keretóbe. Annak idején a község 300,000 koronás kölcsönt vett fel a vármegyétől a kövezés céljaira, tehát adóssága van, amely csak 1913-ban egyenlítődik ki. Még 81,000 korona a hátralék. Akkor lehet csak nagyobbarányu kövezéshez fogni ismét. Hogy a hetipiacok száma szaporittassók, ós hogy a piac szétosztassók, annak nincsen semmi akadálya, de sikerrel sem biztat, mert ugy az eladó, mint a vásárló közönség hozzá van már szokva a szerdai ós szombati naphoz. Volt már rá eset, hogy egyes eladók hétfői napon is kiállottak a piacra, de nem vette őket figyelembe senki és szégyenkezve kellett hazavonulniok. A főjegyző válaszát a közgyűlés tudomásul vette. A többi délelőtti tárgyak. Tóth László segédjegyző fizetését — mint már megírtuk — a képviselőtestület 1200 koronával emelte, csakhogy megtartsa Csaba számára. E határozatot a törvényhatóság formai okokból megsemmisítette, amennyiben nem volt az illető közgyülós napirendjére tűzve. Most tehát újból szavazás alá kellett bocsátani. A törvény névszerinti szavazást követel, ami meg is történt. A képviselőtestület nagy többsége — a parasztpártiak kivételével — újból megszavazta Tóth Lászlónak a fizetósi pótlékot s igy az teljesen érvényre emelkedett. Érdekes volt a gyulai m. kir. pónzügyigazgatóság átirata a fogyasztási adók kezelése tárgyában. A fogyasztási adókat Békéscsaba tudvalevőleg bérbe adta. Az erre vonatkozó szerződés 1910. végén jár le. A pénzügyigazgatóság utasította az elöljáróságot, hogy a fogyasztási adók kezelésének mai módját csak a szerződós lejártáig tartsa fenn. Azontúl azonban havi kezelésbe veendő, mert igy a községre nézve is jövedelmezőbb. A megváltási szerződóst csak abban az esetben hagyja jóvá a pónzügyigazgatóság, ha a község havi kezelésbe veszi a fogyasztási adókat. Erre 1910 junius végéig szabályrendeletet kell a községnek alkotnia s azt 1910 szeptember végéig be kell terjesztenie a pénzügyigazgatósághoz. A tanácsi javaslat az volt, hogy a pénzügyigazgatóság rendeletét a közgyűlés vegye tudomásul s a szabályrendelet megalkotására küldjön ki bizottságot. A bizottság tagjai lettek: Szeberónyi Zs. Lajos, dr. S a i 1 e r Vilmos, dr. F á y Samu, H a a n Béla, Reisz Hermann, R o s e n t h a 1 Adolf ós Zsiros András. A tanfelügyelő megkereste a közsóget, hogy a gazdasági ismótlő-iskolában az igazgató számára lakás építéséről gondoskodjék. Ebban az esetben a kultuszminiszter lakpónzt biztosit az igazgató részére. A tanács javaslata az volt, hogy a lakásépítési kérelem fedezet hiányában ne teljesíttessék. Varságh Bála szerint az ügy fölött nem lehet oly könnyen napirendre térni, mint azt a javaslat teszi. Meg kell előbb vizsgálni, hogy a kultuszminiszter lakbórhozzájárulása milyen mértékű s akkor lehetne is lakást építeni. érdemes ezenkívül még áldozatot hozni is az iskoláért, mert az igen hasznos ós áldásos kultúrintézménye Csabának. Korosy László: Az a lakás a szükséges mellékhelyiségekkel 7000 koronába kerülne. Nem hiszi, hogy a miniszter annyi lakbérhozzájárulást adna, amennyi az amortizációs törlesztéshez szükséges. Egyébként as ő nézete is az, hogy tisztázni kell a helyzetet. Ez alapon a közgyűlés megbízta az elöljáróságot, hogy szerezzen részletes tájékozódást. A katonai mozgókonyhák építésének ismeretes ügyében usy határozott a közgyülós, hogy a parancsnokság ide vonatkozó kérelmét a törvényhatósághoz teszi át, mert annak a kötelessége a mozgókonyhákat a katonabeszállásolási alap terhére felépíteni. A főszolgabiró rendeletének végrehajtásaképpen a selejtező bizottság lagjaiul dr. F á y Samu, Zsiros András ós dr. T a r d o s Dezső választattak meg. A községi és árvapánzeknek a csabai három pénzintézetnél történendő elhelyezésére vonatkozó tanácsi javaslathoz a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag hozzájárult. A villamosmű 1910. évi költségelőirányzata 125.000 korona bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet fel. A villamosmű jövedelme a jövő évben növekedni fog Békés villanyvilágításának a telepről történendő ellátása által. Ez maga után fogja természetszerűleg vonni a villamos világítás olcsóbbságát is Az utazási és napidijak méltányosabb megállapítására vonatkozó szabályrendeletet elfogadta a közgyülós. A délutáni ülés. Délután 3 órakor folytatta tanácskozásait a képviselőtestület. Első tárgy a vágóhídi szabályrendelet módosítása volt, melyet a miniszter által alkotott s országos érvényű szabályrendelethez való alkalmazás tett szükségessé. A módosítások mindenben a miniszteri szabályrendelet értelmében történtek. Kiemeljük közülök az uj vágatási dijakat, melyek a rógiekhez képest emelkedést mutatnak. Szarvasmarháért 4 kor., rúgott borjúért 240 kor., szopós borjúért P60 kor., sertésért pedig 3 korona vágatási dijat kell ezután fizetni. E dijakban már a husszemle dijai is benne vannak. A kötelező husvizsgálat érvényre emelkedése miatt méltányossági szempontból javasolta a tanács, hogy az anélkül is csekély fizetésű községi állatorvosok a husvizsgálatórt külön évi 800—800 korona díjazásban részesüljenek. Itt egy kis vita támadt, amennyiben egyesek a dijat 1000 koronára óhajtották felemelni, mások pedig az állatorvosok uj szolgálati beosztását szorgalmazták. A vita azonban elsimult s a tanács javaslata szótöbbséggel keresztül ment. A vandháti iskolatelek ós a gerendási községháza telek ügyében, szabály szerint, 30 nap múlva lesz szavazás. A községi választók összeíró bizottságának tagjaivá dr. F á y Samu, dr. Sailer Vilmos, Zsiros András ós Kovács L. Mihály választattak meg. A'hatósági hússzéket, mely a most épülő Weisz-fóle ház helyén állott, tudvalevőleg beszüntette az elöljáróság. Ezt a törvényhatósági állatorvos nehezményezte s sürgetésére az alispán kötelezőleg elrendelte a hú3szók felállítását. A tanács javaslata az, hogy a hússzók most az Apponyi utca elején, a község tulajdonát kópező házban nyittassék meg. A javaslathoz a közgyülós hozzájárult. A Rudolf-főgimnázium számadása, továbbá a szokásos havi jelentések elfogadásra találtak. Az állatorvosoknak az a kórelme, hogy ők is az elöljáróság tagjai lehessenek, továbbá, hogy évente 6 heti szabadságot kapjanak: nem talált tsljesitósre. Kimondotta azonban a közgyűlés, hogy a törvény értelmében az állatorvosok, mint általában a tisztviselők, a közgyűléseken részt vehetnek, ott fel i is szólalhatnak, csak óppen szavazati joggal n

am birnak. Albrechtovics Gusztávnó óvoda-segély iránti kórelme, sajnos, elutasittatott. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a község módosított szabályrendeletét a belügyminiszter jóváhagyta. Ezzel a közgyülós délután fél 5 órakor véget ért. Oszi és téli idényre férfi-, fiú- és gyermekruhákat, saját készitményü (nem gyári munka) úgyszintén készítek jóminőségü anyagból mérték szerint is, jutányok árban. Vidékre, levélbeli meghívásra, szabászomat mintagyüjteménynyel küldöm. — Tessék próbarendelóst tenni. KLEIN QÉZA Békéscsaba, Vasut-utca, a Rosembaum-féle sirkőraktárral szemben.