Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-14 / 82. szám

14 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba , 1909 okt. 10. Dőry Pál főispán előterjesztette a kijelölő-választmány határozatát, mely szerint a gyomai főszolgabírói állásra a pályázókat a következő sorrendben jelölte: Jantyik Mihály, Popovics Viktor, dr. Baross Dezső és dr. Kon­koly Tihamér. Mindegyik jelölt neve után éljenzés hangzott fel. Leghatalma­sabb éljen azonban dr. Konkoly nevét követte, amelyből már előre lehetett következtetést vonni. Ezután kezdetét vette a szavazat­szedő bizottságok működése, mely csak­nem 3 órakor ért véget. Nemcsak a gyomai főszolgabírói, hanem az esetleg megüresedő és az újonnan rendszere­sített állásokra is történtek a szavazá­sok. A választások a következő ered­ménynyel végződtek : Gyomai főszolgabiró lett dr. Konkoly Tihamér 144 szavazattal. Ellenjelöltjei közül Jantyik 74, Popovics 29, Baross pedig 24 szavazatot kapott. Aliigyészszó egyhangúlag dr. Kohn Mór gyulai ügyvédet választották meg. I. osztályú szolgabíró dr. Debre­c z e n i Lajossal szemben Margó­nyay Gyula lett. A Konkoly Tihamér dr. megválasz­tatása folytán megürült második aljegy­zői állás egyhangú határozattal Mol­d o v á n y i János eddigi III. aljegyzőé lett. A III. aljegyzői állásra S z i r b i k Bálint dr. árvaszéki jegyző választa­tott meg. A másodosztályú szolgabírói állás­nál a szavazás V a n g y e 1 Endrével szemben Jeszenszky Károlyra nézve dőlt el kedvezően. A Szirbik Bálint megválasztatása folytán megürült árvaszéki jegyzői ál­lásra V a n g y e 1 Endrét választották meg r ö s Lajossal szemben. Ez az érdekes választási harc kró­nikája. A közéletben, különösen a magyar ipar teremtése, fejlesztése körül sokat fáradt, köztiszteletben és szeretetben állott férfiú hunyt el szerdán reggelre Csabán. Áchim János, a csabai ipartestü­letnek egy emberöltőn át volt jegyzője s e munkakörben nemcsak a testület ügyeit, hanem az ország összes iparosai érdekeit is munkálta. Az országos iparos kongresszusokon, minden egyes alka­lommal a csabai ipartestületi jegyző nagy horderejű ügyeknek volt előadója vagy előterjesztője. Hosszú éveken át az ipartörvény módosítását, újraalkotását nem eredménytelenül szorgalmazta. A csabai ipartestületnél időközi kiállítá­sok rendezésével vitte előre az ipar fejlesztését, megteremtette az elszegé­nyedett ós elaggott iparosok részére a segélyalapot, az iparos ifjúság részére a betegsegélyző-pónztárt, mely az iparos­ság sokkal kevesebb megterhelésével többet nyújtott s jobban virágzott, mint ma az országos pénztár. Áchim János az ország ipartörté­netében elismert nevet és helyet vivott ki magának! Midőn 20 éves jegyzői jubileumát ülte, érdemeit a koronás ki­rály az arany érdemkereszttel tüntette ki s nagy óvációkban részesült a kor­mány, a megyei hatóság, az iparkamara és az országos iparegyesület részéről. Mindenki elismerte iparos ügyekben szaktekintélyét. Nagy munkakörében időt Jszakitott volt a megboldogult, hogy az iparos ifjak művelődési egylete ügyeit A a pol­gári kört, melynek hosszú éveken át alelnöke volt, ritka tudásával előbbre vigye. Nemcsak tudása és kiváló lelki tulaj­donságai miatt tisztelték és szerették minden körben Áchim Jánost, hanem aranyos kedélyéért és humoráért is. Mintegy négy év előtt a sokat fá­radt és munkát biró ipartestületi jegyző életereje hirtelen megroppant s kónyte­lenitve volt annyira szeretett működési körét elhagyni és nyugalomba vonulni. Azonban a nyugalom, melyet annyira megérdemelt, nem lett osztályrésze, ha­nem ehelyett súlyos betegség. Állapota, dacára ritka lelki jóságú felesége ápo­lásának, gyermekei aggódó szeretetének, folyton rosszabbodott, mig szerdán szen­vedéseitől megváltotta a halál. Az ipartestület elnöksége értesülve érdemekben gazdag volt jegyzőjének elhunytáról, kitüzette a gyászlobogót, majd az elöljáróság ülést tartott s tes­tületileg fejezte ki részvétét a gyászoló családnál, gyászjelentést ad ki és ravata­lára díszes koszorút helyezve. Temeté­sén az iparosság testületileg vesz részt. A polgári kör választmánya szintén ily értelemben határozott. Az érdemes férfiú elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Áchim Jánosné, született Ond­roviczky Terézia, mélyen szomorodptt szívvel tudatja a felejthetetlen jó férj, apa, nagyapa, testvér és rokonnak: Áchim János, volt ipartestületi jegyző, a koronás érdemkereszt tulajdonosának munkás élete 72-ik, boldog házasságá­nak 48-ik évében hosszú, súlyos beteg­ség után ma reggel fél 7 órakor be­következett gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványait folyó hó 14-én, délután 3 órakor fogjuk az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint az alvégi temetőben örök nyugalomra he­lyezni. Békéscsaba, 1909 október 13. Nyugodjék békében! Áchim Iiona, férj. Ondroviczky Pálné, Áchim EteJ, férj Littva.y Zsigmondnó leányai; Áchim László fia ; Ondroviczky Pál, Littvay Zsigmond vejei; Áchim Lászlóné, szül. Gajdács Judit menye; Valent Sándor, Ondroviczky László, Mariska, Böske, Littvay Sándor, Pali, Jani, Ilonka, Bel­lus, Áchim Lacika unokái. Az ipartestület gyászjelentése igy hangzik: A békéscsabai Ipartestület Elöljáró­sága a legmélyebb fájdalom érzetével tudatja Áchim János ur, az ipartestület diszjegyzőjének a koronás érdemkereszt tulajdonosának 22 évi nagy buzgalmu, hivatásos ós eredményes működése után folyó hó 13-ikán reggel fél 7 órakor történt elhunytát. A megboldogult hiil} tetemeit a gyászházból folyó hó 14-én, délután 3 órakor kisérjüK örök nyu­galomra. Békéscsaba, 1909. évi októbej 13-án. Áldott emlékét kegyelettel őriz­zük ! Morzsák a megyegyfüesrőL Mikor olyan nagy tumultus van, mint amilyenben hétfőn lehetett gyö­nyörködni Gyulán az öreg vármegye­házán. Mindig történnek érdekes epi­zódok. Ezek nélkül a hasonló alkalma­kat sem lehet képzelni. Néhányat a sok közül sikerült feljegyeznünk. A gyulaiak országgyűlési képvise­lője sok tekintetben Áchim L. Andrást tekinti ideáljának. Szeret ő is nagyokat mondani, mihelyt csak alkalma van reá. Hétfőn még Áchimot is tul akarta li­citálni. Az Orosháziak 50,000 koronás se­gélykérvényéről volt épen szó. Áchim, mint benszülött csabaihoz illik, kemé­nyem nekitámadt Orosházának és nem szavazta számára meg sem a pótadót, sem a segélyt. Hasonló szellemben beszélt termé­szetesen K. S c h r i f f e r t is. A be­széd végén a következő nagy slágert vágta ki: — Nem szavazom meg a pótadót, mert rpsz az esztendő, sok a teher. Hisz az ország most is ezer percentes pót­adóval küzd!.. Ezt talán még Wekerle is megmo­solyogta volna.'Mindenesetre nagy pénz­ügyi ismeretre vall ... Az egyik jegyzői szobában finom snapsz díszelgett az asztalon, körülötte kecses poharakkal. Szorgalmasan is já­rogattak oda a megyeatyák, mert hát közpréda volt. Ihatott belőle boldog, boldogtalan. Az etetés-itatás alkotmá­nyos érzelmű ellenesei folyton kérdez­gették : — Ki hozatta ezt a snapszot ? Me­lyik jelölt itat ? Majd adunk mi annak! Kielégítő feleletet azonban nem kap­kaptak egy darabig. Végre Kiss László tb. főjegyző meg­adta a felvilágosítást: — Én megmondom, ki hozatta. — Ki? — kérdezték kíváncsian. — Kohn Mór! — ? ? — Igen, igen ! — Hisz annak nincs ellenjelöltje. Miért csinál ilyen szamárságot? — Hát ő megtette. — Akkor igyunk! Es az etetés-itatás alkotmányos ér­zelmű ellenségei szürcsölték a Kohn Mór pálinkáját, melyet mellékesen meg­jegyezve, — Kiss László hozatott a saját külön zsebe terhére . . . * Bebizonyított tény, hogy a válasz­tásnál a fiatalok győztek. Minden megüresedett állásra a legfiatalabb pá­lyázó jött be. — Talán nem igy történt volna, — mondják a beavatottak, — ha Jantyik főkortese véletlenül nem katolikus lel­kész. Napirenden volt a hajdumegyei szekularizációs átirat, tehát felekezeti harc hírével volt tele a levegő. Igaza azonban annak van, ki a következő nézetének adott kifejezést : — A fiatalok győzelmét Orosháza ; község főjegyzőjének népszerűsége ered­ményezte. „Csak a máját", fiskális ugyancsak megütközött a fiatalok törtetésén s ezzel vigasztalta lemaradt jelöltjét: — Viktor, a központban kellett volna maradnod s ma már rég fő­szolgabiró lennél, mert a csabai fő­szolgabírót kivéve, a járási főbirák mind onnan kerültek ki. — Eddig az történt, mondotta ké­sőbb elvtársainak, mit ők akartak, de jövőre mi a legfiatalabb közigazgatási gyakornokot — alispánnak választjuk. Ha nyomban megüresedne az al­ispáni állás, akkor K i s László dr.-nak lenne erre a legtöbb jogcíme. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mai jelentése szerint változás nem várható. — Megnyílt a vasúti felüljáró. Régi kívánsága teljesült szerdán reggel a csa­bai közönségnek. Az államvasutak igaz­gatósága ugyanis már több, mint egy éve használatlanul heverő vasúti felül­járót szerdán reggel átadta a forgalom­nak s most már szabadon lehet rajta ugy kocsival, mint gyalogosan közle­kedni. A megnyitás annak a kedvező eredménynek köszönhető, melylyel a legutóbb megejtett teherpróba járt. Az első napon már igen sokan is vették igénybe és megkönnyebbülten néztek a felüljáró melletti undok pocsolyába. — Ötvenéves jubileum. Néhai báró Wenckheim Béla, az ország volt minisz­terelnökénnek két hü szolgája : B a k s a Lajos körösladányi volt Wenckheim kastély felügyelője ós U j h e 1 y i József a miniszterelnök volt kocsisa, kik most mindketten báró Merán János és gróf Wencheim János alkalmazottai ülték meg kedden a család szolgálatában álló ötvenedik évnek jubileumát. Nagy ün­nepség és meleg szeretet vette körül e napon a jubiiálókat. Az uradalom ösz­szes cselédség meglett híva a kastélyba, hol B e n e d i k t y Kálmán uradalmi tiszt üdvözölte az öreg, tisztességben megőszült szolgákat, kiemelve azt is, hogy Újhelyi hűségét a volt minisz­terelnökkel szemben annak idején a ko­ronás király is kitüntette érdemkeresz­tel, majd átnyújtott mindegyiküknek 100-100 kor. jutalmat. Délben a kastély­ban vendégség volt. — Házasságok. Zsadányi és török­szentmiklósi A1 m á s y Dénes gróf, bé­késmegyei nagybirtokos a magyar fő­rendiház örökös tagja, cs. és királyi kamarás, Sarkad örökös ura ós neje, nagykárolyi Károlyi Gabriella grófnő, néhai Erzsébet királyné palotahölgye örömmel jelentik leányuknak, zsadányi és törökszentmiklósi A1 m á s y Emma grófnőnek, buzini Keglevich Miklós gróffal, a II. Vilmos német császár ne­vét viselő 7. cs. és kir. huszárezred tart. hadnagyával, buzini Keglevich Gábor gróf, a magyar főrendiház örökös tagja és neje, ebeczki Blaskovics Clémence fiával f. évi november 4-én Budapesten, az Egyetem-templomban délután 6 óra­kor történendő egybekelését. Hasonló tartalmú jelentést adtak ki a vőlegóny szülei is, P u r c s i Dezső, a hírneves csabai Parcsi zenekar prímása e hó 20-án ol­tárhoz vezeti Nagyváradon özv. K1 e n t s Lajosné leányát, Pepikét. — Kinevezés. Az igazságügyminisz­teriam vezetésével megbízott miniszter­elnök M e c s-B a 1 o g h Sándor, csabai kir. járásbirósági írnokot jelenlegi állo­máshelyén irodatisztté nevezte ki. — Eljegyzés. H ü 11 e r Sándor, a csabai Réthy-fóle cukorkagyár főtiszt­viselője e hó 10 ón eljegyezte Gyulai Erzsikét Szabadkáról. — Magántisztviselők gyűlése. A békés­csabai magántisztviselők ós kereskedő­ifjak egyesülete október hó 16-án, szom­bat este fél 9 órakor rendkívüli köz­gyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. A rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére két tag kijelölése. 2. Titkári jelentés. 3. Indít­ványok, melyek a közgyűlés előtt 48 órával az elnökséghez beadattak. 4. Két titkár, egy háznagy és két könyvtárnok választása. — Szanatóriumi gyűjtés. A József fő­herceg Szanatórium-Egyesület Csabai Fiókja november 1-ón a helybeli teme­tők kapujában urnákat fog felállítani, hogy a kegyeletes szivü társadalom jó­tékony filléreit összegyűjtse és a sze­gény tüdőbetegek javára fordítsa. E szándékát most jelentette be a községi elöljáróságnak, mely bizonyára enge­délyezni fogja a gyűjtést a borongó gyász szelid melankóliáju napján. — Halálozások. K o r o s y Dezső, a központi postaigazgatóság számellenőre szombaton Budapesten, élte 39-ik évé­ben rövid szenvedés után elhalálozott. F i k k e r Antainé, szül. Zsigmond Róza, Fikker Antal csabai asztalosmes­ter felesége szombaton rövid szenvedés után, élte 65-ik, boldog házasságának 42-ik óvóben elhunyt. A férj a legjobb feleséget, gyermekei: Fikker Emilia, férj. König Péternó, Fikker Pál, Antal, Károly, Róza, János, József a jó és gondos anyát siratják. — Rohoska Mihály búcsúja. A gyomai járás nyugalomba vonult érdemes fő­bírája, Rohoska Mihály tiszteletére igen sikerült búcsúlakomát rendezett a járás uri társadalma a kaszinó helyisé­geiben hétfőn este. A lakomán nagyon sokan vettek részt, nemcsak a járás területéről, hanem Szarvasról ós Kon­dorosról is. Számos igen szép felkö­szöntő hangzott el, melyek mind az ősz főbíró érdemeit méltatták, akit könyekig meghatott a vonzalomnak e megnyilvánulása. Először Kovács Lajos, a kaszinó elnöke üdvözölte szép szavakkal Rohoska Mihályt, aki meg­hatottan válaszolt. Felszólaltak ezen­kívül H a v i á r Gyula dr., Z v a r i n y i János és Keviczky László is. A búcsúlakoma csak a kora reggeli órák­ban ért véget. — Egy csabai iparos sikere Egyik törekvő csabai géplakatos, D o r n Jó­zsef nem régen egy igen célszerűen alkalmazható és nagy melegmegtakari­tással járó pótmelegitőt talált fel. A találmányt Csabán és környékén sok helyen alkalmazzák is már. Most a Máv. aradi üzletvezetősége fejezte ki elisme­rését Dorn Józsefnek ós arról értesítette, hogy a pótmelegitőt a vasútállomásokon alkalmazni fogja. Az aradi üzletveze­tőség példáját bizonyára a többi üzlet­vezetőség is követni fogja. — Uj segédorvosok. A vármegyei köz­kórházban ujabban igen sok segédor­vosi állás üresedett meg lemondás foly­tán. Ezek közül kettőt most töltöttek be. D ő r y Pál főispán ugyanis a se­bészeti osztály segódorvosává dr. G a­1 a m b o s Jenőt, az elmekórtani osztály segédorvosává pedig dr. P o 1 i t z e r Hugót nevezte ki. — Anyakönyv gerendáson. A nagygeren­dáspusztai közigaztási kirendeltség ala­kulási aktusa most már teljesan be van fejezve. A belügyminiszter ugyanis most érkezett leiratával engedélyezte Geren­dásnak a C., párhuzamos anyakönyvet. Tehát ezután Csabán három anyaköny­vet vezetnek. Az A., anyakönyv tudva­levőleg a városházán van, a B., pedig Erzsóbetbelyen. — Megfelelt. Egyik csabai tisztviselő­nek kis fia, ki az elemi iskolába jár, oda is az első osztályba, a tanítási óra után gyakran elmaradozott. Tiz és négy óra he­lyett egydarabig tizenkét és hat óra felé ke­rült haza. A szülök néhányszor megintet­ték, hogy jöjjön iskola végeztével haza. A Laci gyerek azonban pajtásaival inkább játszott, minthogy haza jött volna. A szülök nem egyszer izgatottak voltak a fiu elmaradása miatt s igy az apa szi­gorúbb megintésre szánta magát szive ked­vence irányában. Utolsó elmaradáskor, már nádpácával várta a folyosón iskolás fiát. — Hányszor mondtam már kis fiam, hogy az iskolából egyenesen kell haza jönni, szólt az apa s kezével megfogta kis fiát, hogy a sulyossabb érvet is éreztesse. — Jaj, apám, sikoltott a kis fiu, azt hittem, hogy nekem is szabad elmaradnom, merb az édes apám sem jön egyenesen haza a hivatalból. A szigorú lenni akaró apa elámult a feleletre, csak életetársa súgta oda : — Jól megfelelt a fiad 1

Next

/
Thumbnails
Contents