Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-10 / 81. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — Az aradi vértanuk ünnepe. A csaba ág. ev. Rudolf-főgimnázium önképző­köre szombaton délután áldozott az aradi vértanuk emlékezetének. Az ün­nepen Sándor Mihály VIII. o. t. mondott megnyitó-beszédet, Weisz István VII. o. t. a vértanukról emléke­zett meg, R o v á c s István VIII. és H e 11 e r János VII. o t. szavaltak. Vé­gül Bukovszky János igazgató és dr. R e 11 Lajos tanár, az önképzőkör elnöke, szóltak az ifjúsághoz. Az ünne­pet megnyitotta ós befejezte a főgimná­ziumi vegyeskar éneke. — A tífusz. Mintegy két hónapja } hogy Csabán hasihagymázban-több meg­betegedés történt. Szerencsére eddig a tífusz igen enyhe lefolyású volt, mert az augusztus 15-ike óta megbetegedett 23 egyén közül eddig nyolc meggyó­gyult, 13 gyógykezelés alatt áll; két beteg, az utóbbi napokban elhalt. — Az orosházi tanyákon a Pusztafölvár felé eső részen, tífusznak a tanyai lakosság kö­zött már járvány szerű a jellege. Rövid né­hány nap alatt 60 megbetegedés törtónt s két iskolát is bezárattott a hatóság. Itt már nehéz a védekezés, mert a tanya­beliek kútvizet isznak, azt nem forral­ják, sőt még a tejet sem. A tifuszbeteg­séget legnagyobb részt a legyek hur­colják szét. — A csabai közkórházat, ezt a mintasze­rűen berendezett intézetet látogatta és tekintette meg Mezőtúr város képviselő­testülete megbízásából dr. Spett Ernő polgármester és a város főorvosa. Me­zőtúr is közkórházat, elmegyógyinté­zettel kapcsolatosan óhajt állami segély­lyel építeni. A kiküldötteknek nagyon tetszett a csabai kórház építészeti ós be­rendezési szempontból, a tapasztalt rend és mintaszerű vezetés fölött pedig ismé­telten elismerésöket nyilvánították Re­menár Elek főorvosnak. — Elgázolta a vasúti mozdony. Csabán csütörtökön délben R a c s k ó Jánosnó ószöllőbeli lakosnő, nővére fiát, ki ka­tonai szolgálatra vonult be, elkísérte az állomásra. A fiatal legényt már vitte a vonat rendeltetési helyére és két óra felé a 60 éves asszony haza igyekezett. A földmivesiskolához vezető vasúti át­járón akart az asszony áthaladni s nem vette észre, hogy az útját elzáró vonat mozgásban van, a kocsik alatt iparko­dott átjutni. Alig jutott felső testével a kocsi alá, az elütötte és oly szerencsétlen esett a sinekre, hogy jobb lábát a combon felül ós bal karját a waggon levágta. A szegény asszony az esés következté­ben fején is erős sérülést szenvedett. Az állomáson volt akkor R e i s z Miksa dr. községi főorvos, ki a szerencsétlen­nek ideglenes kötéssel nyújtott segélyt, majd beszállították a kórházba, hol a bőrön lógó lábat és kart dr. K o 11 a i eltávolította, uj kötést alkalmazott s gyógykezelés alá vette. Az öreg asszony a nagy vérveszteség következtében nem­sokára agóniába esett és éjfél felé ki­szenvedett. — Csaba egészségügye. Az elmúlt szeptember hónapban valamivel kedve­zőtlenebbek voltak az egészségügyi vi­szonyok ; a halottak száma 8-al több volt, mint az előző hónapban. Nagy volt a halandóság 0-tól 5 éves korig, 71 ; többnyire ebben az időszakban ural­kodó bólhurut áldozatai. A légző szer­vek bántalmaiban 19 halt meg, baleset volt 4, öngyilkos 1. A szaporulat e hó­napban 67. Született összesen 182; fiu 95, leány 87; ezek közt volt halvaszüle­tett 4, törvénytelen 1, ikrek 3 esetben. Házasult 12 pár. Meghalt összesen 115 ; finemü 56, nőnemű 59. Korra nézve: 0-tól 1 évig 48, 1—5-ig 23, 5-lO lg 4, 10—20-ig 2, 20—30-ig 3, 30-40-ig 5, 40—50-ig 3, 50-60 ig 7, 60-70 ig 7, 70—80-ig 7, 80—90-ig 2. A kórnemeket tekintve : agyhártyalob 3, agygutaütés 1, agylágyulás 1, aggkori végelgyengülés 5, bólhurut 37, bélgümőkór 1, belső elvér­zés baleset 1, csonttörést okozta üszkö­södés 1, derme 2, gyermek állgörcse 3, gyomorrák 1, görvélykór 3, gyomor­fekély 1, gümős agyhártyalob, gerince­velőlob 1, halvaszületett 4, heveny gyomorbélhurut 2, húgyhólyagrák i, idült bélhurut 2, idült hörghurut 1, idült veselob 1, öngyilkos lúgkőmórgezéB 1, szervi szívbaj 5, szívszélhűdés 1, sziv­izomlob 1, torokgyik 2, tüdőhurut 8, tüdőgümőkór 9, tiidőlob 5, veleszüle­tett gyengeség 12, vizbefult baleset 2, vizirák 1. Törvényszéki boncolás 3 eset­ben, orvosrendőri hullavizsgálat 2 eset­ben fordult elő. — A községi orvosok fizetése A bel­ügyminiszter bekérte a vármegyétől ama kimutatást, hogy a jővő évre a községi orvosok fizetése mennyire ter­heli az államkincstár által képviselt or­vosi alapot. A kimutatás szerint az ál­lam Bókésmegye községi orvosainak 81 ezer korona javadalmat fog fizetni, 730 koronával többet, mint ez évben. — Pénzjutalom életmentésért. Gyomán a nyáron, fürdós közben a Körösben egy kis leányt elragadott a viz árja. Már a halállal küzdött a szerencsétlen, mert hol fel, hol lebukkant a vizben, mikor az utolsó percben a fuldokló leány után a Körösbe ugrott P i p ó Imre s kimen­tette azt. A hatóság e szép cselekedetéért jutalomra terjesztette Pipót. A belügy­miniszter részére 52 kor. ós 52 fillért utalványoztatott az államkasszából, egy emberélet megmentéseért. — Az Urána-mozgófónyképizlnház ma, vasárnap változatos műsorral tart két előadást és pedig délután 5 ós este fél 9 órakor. A műsoron levő képek mind uj felvételek, igy köztük: Egy francia színházban eljátszott dráma, Egy sze­gény leány regénye, Ünnepi körmenet Párisban. E képeken kivül még számos kacagtató felvételek ós szines képek te­szik változatossá a műsort. — A katonai mozgókonyha A hadse­reg felszereléseinek fejlesztésével, a csa­bai hadkiegészítő kerületnek is több ferő helyiségre van szüksége. A had­sereg most ujabb rendszerű mozgó­konyha felszereléssel lett ellátva s ez nem fór el a hadfelszerelési raktárban, igy a hadtestparancsnokság megkereste Csaba községét, hogy a laktanya udva rán építsen 7500 kor. költséggel alkal­mas helyiséget a mozgókonyhának, 6% kamatot fizetne a befektetett tőke után. A község egyelőre vonakodik az épít­kezéstől, mert azt a vármegye tartozik építeni a katona-beszállásolási alap ter­hére. Kedden ez ügyben egy vegyes bizottság dr. D a i m e 1 Sándor elnökiete alatt ülést tartott s csak annyiban tör­tént megállapodás, hogy a mozgókonyha felszerelést egyelőre vagy az uj polgári fiúiskola tornatermében, vagy az egyik barakban helyezik el, mig Csaba köz­sége és a megye e kórdósben egyez­ségre jut. — Mindnyájunknak kell néha egy erő­sitőszer, mert a folytonos munka fá­rasztó. Kitűnő erősitőszernek bizonyult a „Scott-féle Emuisió", mely főleg csuka­máj-olajból áll, csakhogy igen jó izü .és a leggyengébb gyomor is könnyen emésztheti. A „Scott-fóle Emuisió" min­den gyógyszertárban kapható. — Agyonrugta a ló. Szarvason G o n d a György, 56 éves gazda csütörtökön a tanyáján lovai körül foglalatoskodott. Az egyik ló, mikor gazdája mellette el­haladt, hirtelen kirúgott és oly szeren­csétlenül találta lágyókán a ló rúgása Gondát, hogy eszméletlenül összeesett, s néhány percnyi kínlódás után pedig elhunyt. — Tüz. Krivánszky János szarvasi gazda tanyáján, annak 4 éves unokája nagy tüzveszedelmet okozott csütörtökön. A kis fiu a tanyaházban gyufát kerített s azt a szalmakazal tövé­ben egymásra gyújtogatta. Igy játsza­dozva, egyszerre csak azt vették észre a tanyabeliek, hogy ég a szalmakazal, majd ettől kigyulladt egy másik is. A tüzet csak akkor sikerült eloltani, midőn már a törek és pelyva is égett. A kár 500 kor. s nem térül meg, mert nem volt biztosítva. Megakart halni, mert félt a katonaságtól. Az ország községei, városai, hol katonaság állomásozik, hangos volt a héten a legények elejétől. A vasúti vo­natok nem kevésbé, mert ezek vitték állomáshelyeikre, a beosztott fegyver­nemhez az újoncokat, az öreg bakák szerint a „bundás"-okat. Szarvason is a községháza előtt so­rakoztak csütörtökön délelőtt a besoro­zottak, hogy egyszerre induljanak vas­úton Csabára, a hadkiegészítő kerü­lethez. Borgulya Pál, szarvasi gazda­legény is, vállán a barnára festett ka­tonai ládával ide igyekezett. A szülei házat elhagyva, igaz, kissé kesernyésen dalolta az utcán: Engem rózsára ne sirass, Értem könyet ne hullass. A szarvasi vizitáló terembe' Beírták a nevemet a kis könyvbe. Mindinkább közeledve a községhá­zához, Borgulya nem csak csöndesebb, de elkeseredettebb is lett. Meglátva közös sorsú barátait, nem hogy vigasztalódott volna egy kissé, ellenkezőleg. Letette a ládát, reá ült s lehúzta csizmáját, Majd felállt s észre­vétlenül el akart tűnni. Azt gondolta Borgulya, hogy ez sikerült is neki s a Körösre igyekezett. A legények körül álló L a 1 u s k a rendőrnek feltűnt a gazdátlan pár csizma ós katona-láda. A tulajdonosa után kér­dezősködött s megtudta azt is, hogy az újonc a Körösre ment. Laluska szintén oda sietett s itt egy felöltözött fiatal embert pillantott meg, ki a folyó közepére igyekszik. A rendőr nem gondolkozott sokáig, hanem szin­tén beugrott a Körösbe, sőt segítségül hivta gróf B o 1 z a Pál egyik lovászle­gényét s sikerült a mélyebb vízbe ha­tolni akaró legényt megfogni s a vizből kihúzni. A legény, ki nem volt más, mint Borgulya, az újonc, egyre azt kiabálta: — Hagyjatok, meg akarok halni. A parton aztán bevallotta, hogy azért akart öngyilkos lenni, mert félt a katonaélettől. Borgulya egyelőre az óhajtott halált nem érhette el, de azt igen, hogy fel­ügyelet alatt vonult be katonáókhoz. Tarkaságok. A fogfájás. Hogy hányféle szert használ az ember, mikor a foga fáj, azt C3ak az tudja meg­mondani, aki már szenvedett ebben a nem éppen kellemes bajban. Három hasáb ke­vés lenne felsorolni azokat a különféle javas- és öregasszonyok által ajánlott sze­reket, a miket az Isten mind a fogfájás ellen teremtett, De eddig kevesen jöttek rá arra, hogya a csók egyike a legbizto­sabb fogfájás elleni szereknek, amit kü­lönben az alábbi megtörtónt eset U bi­zonyit. Békésmegyének egyik nagyobb tiszt­viselői karral biró pénzintézet ben gyil­kolni vágyó arccal ütötte már reggel óta agyon az időt az egyik nőtlen tisztviselő. Látva ezt nős kollegája, mindenre elszán­tan, oda megy hozzá is megkérdi: — Mi baja, kollega ur ? — Rettenetesen fáj már tegnap este óta a fogam. Minden elképzelhető szert használtam már, külsőleg is, belsőleg is és egyik sem használt. — Épp ugy voltam én tegnap. En­gem gyötört egész délelőtt a fogfájás, azon­ban, mikor hivatal után hazamentem, meg­ölelt és megcsókolt a feleségem s rögtön megszűnt fájni a fogam. A kolléga kapjb erre a kaltpját és felöltőjét, elibe áll és kérdi: — Mondja, otthon van most a fele­sége? A takarékbetét. Egyik békésmegyei takarékpénztár vas­ajtaját halvány holdvilágfény mellett nyi­togatta egy nem éppen bizalomgerjesstő alak. Nehezen haladt a munkájával s szinte izzadt a nagy munkában, pedig sietős dolga volt. Azonban, valóságos csoda, a rendnek éber őre arrafelé bandukolt s hallva a szokatlan éjjeli zajt, körülnéz, meglátja a betörőt, nyakonragadva, hivatalos komoly­sággal kérdi : — Mit keres maga itt ? i — Semmit, — telelt a betörő angol hidegvérrel. Tegnap betettem öt koronát és miután sürgősen szükségem van rá, ki akarom venni. S ZI ff H AZ A csabai sziniidény megnyitása. N á d a s y József, a soproni szín­ház igazgatója, mint már irtuk, Oroshá­záról, hol színtársulata jelenleg játszik, október 23-án, szombaton nyitja meg a csabai idényt. Az igazgató most bocsáj­totta ki a színházi jelentést és bórlethir­detést. Hogy mely színdarabbal nyitja meg a szezont, azt nem tudatja a je­lentés. Az igazgató 40 előadásra hirdet bór­letet s a sziniidónyben bemutatásra ke­rülnek : Ezredtrombitás, Erdészleány, Színészvér, Fiu vagy leány, Tündér­szerelem, Komódiások, Jókedvű paraszt, Elvált asszony, Vera-Violetta, Gópiró­kisasszony operettek; Gyermek, Szerel­meskedés, Boldogságért, Öngyilkosok klubja szinmü; Hálás utókor, Szerencse fia, Régi jó idők vígjáték; Kutya van a kertben, Keserű mézeshetek, Kék egér bohózat; Tévelygők népszínmű, mind 1 bérletben. A bérletgyüjtóst Sajó Vil­mos színházi titkár eszközli. Nádasy színtársulata művészi erők­| ben és számban is nagy. Örvendeni fogunk, ha az igazgató és nagy társulata ; Csabát nem fogja csak szükségszerű át­• meneti stációnak tekinteni s ugy vóle­j kedni, hogy Csaba közönségének a rende­; zőileg erősen meghúzott, felületesen le­játszott előadás is jó. Őszintén mondva, I mi ettől tartunk, mert a bohém-világ­j ban ilyen szükségszerű állomások, mint most a csabai is, ilyen elbírálásban, illetve elbánásban részesülnek. Ha a közönség ennek ellenkezőjéről fog meg­győződni, ugy a színtársulat nemcsak hathatós támogatásban, de elismerés­ben is fog részesülni. A színtársulat előadói személyzete a következő : Nők: Vida Ilonka operett-soubrett énekesnő, Görög Olga opera és operett énekesnő, Antal Erzsi operett ós nép­színmű énekesnő, Reményi Sári operett énekesnő, Fátyol Heddv operett-soub­rett énekesnő, Albert Gizi operett éne­kesnő, A. Kovács Bella társalgási, Ná­dasynó Jolán komika, Tordai Etel anya és társalgási, Mártonfalvi Amália hősnő, Bene Valéria szende ós társalgási, Bara­nyai Józsika naiva, Baranyai Mariska, Erdei Flóra, Imre Erzsi táncosnők Férfiak: Tompa Kálmán hős ós jel­lem, Szentiványi Lajos lírai szerelmes, Földes Dezső énekes bonvivant, Solti Ernő hőstenór, (a magyar királyi opera ösztöndíjas tagja), Székely Lajos szerel­mes és társalgási, Nagy Dezső apaszi­nész, Szarvassy Jenő bariton énekes, Nádasy József operett-buffó komikus, Sajó Vilmos naturbursch, Rákossy Fe­renc komikus, Bodonyi Béla jellemszi­nósz, Máté Gyula ós' Juhai József ko­mikus. A férfi ós női kar 28, a zenekar dr. B r ó d y Miklós karmester vezetése alatt 12 tagból áll. A 40 előadásos bérletre: páholy 280 kor., páholyülés 64 kor., támlássz'ék 64 kor., zartszók 48 korona. A saját érdekében is helyesen csele­kedne a színigazgató, ha az előadások kezdetét esti 8 órára állapítaná meg. — Hangverseny Csabán. C o 1 b e r t s o n Sasa, a tizenhat éves, már is világhírű orosz hegedűművész szerdán este a csabai színházban tartja hangversenyét. Ahol eddig még a fiatal művész játszott, a hivatásos kritika rendkívüli jelenség­nek tarlja Colbertsont. Tökéletes és káprázatos a technikája. Paganini és Tartini ördöngösségeit még Kubelik, Thomson és más ismert nagy művészek után is feltűnést keltő módon játsza. Sokkal becsesebb az a körülmény, hogy Colbertson Sasának van mély poétikái érzése és temperamentumos előadása. A hangversenyre a páholy 20 kor., pá­holyülós 5 kor., támlásszék 3 kor., ülő­hely 2 kor. diákjegy 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek T e v a n könyv­kereskedésében előre válthatók. Asszonyoknak. A divat. Valóságos elkésett kánikulában van részünk és mégis már az őszi társas össze­jövetelekre, estélyi ruhákra, blúzokra és köpenyekre kell gondolnunk. Hiszen köny­nyen lehet az időjárás oly szeszélyes, mint az idő, meg a nő, hogy mire e sorok nap­világot látnak, őszi szól fú, vagy vigasz­talanul permetezik az őszi eső. Szóljunk hát mindenekelőtt arról, meny­nyire csalódtak azok, akik azt hitték, hogy őszre kizárólag és feltétlenül a külön de­rékkal szabott ruha lesz a divatos. Igaz, hogy délutánra, látogatásra ez is divatos lesz, de a princeswforma csorbittat'anul uralkodik tovább, részben csak oldali öv­részekkel, részben csak jelzett csúcsos derékkal, mely elől ós hátul is egyforma. Igy hát a vona 1 ak a sok mindenféle eltérés mellett sem nyújtanak ujat ós ujabb jelleget csak a színösszeállítás ós a külön­leges kiállítás ad a mostani ruhának. A divatot szövetek közt mindenekelőtt a posztó, kasmir, a finom himalája szövet, melynek valósággal selymes fénye van, érdemel különösebb említést. A színekben óriási a választék: igazi divatszin a „char­treue", amolyan élénk sárgás-zöld szin; ezenkívül van egy fajta szürkés-zöld, mely hat árnyalatban kapható a világos vizszín­től & legsötétebb szürkés-zöldig, melynek időszerű elnevezése az „aeroplane"; díva-

Next

/
Thumbnails
Contents