Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-03 / 79. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY után 12 fillérrel magasabb pótadó fize­tendő. Ha most már e számításba sem jö­hető emelkedést összehasonlítjuk azzal az óriási haladással, melynek fejében Békéscsaba községe a jövőben dicse­kedhetik, hozzátéve még azt a hatalmas kulturális ós gazdasági előnyöket, me­lyeket ezek által nyer, hisszük, hogy a község érdekeit igazán szivén viselő ember örömmel hozzájárul a fent rész­letesen tárgyalt költségvetés minden tételéhez. A költségvetést az e hóban tartandó közgyűlés fogja tárgyalni. KróniKa. Eljött az ősz észrevétlen, Vége van a nyárnak, fiz emberek lassan, lassan Felöltőben járnak, fi vérszegény dideregve Mondja minden este, Hogy hideg van, hogy ez az ősz Lesz majd az ő veszte. Segíteni ezen most már Nem tudunk mi, kérem Viseljük a felöltőnket Éjjel-nappal szépen. Közben vágyva nézünk vissza R jó meleg nyárra, Mikor jobban érzi magát R szegény, az árva, fiz árvákról jut eszembe, Hogy Csabán a héten Szép szirének üldögéltek Néhány utca-végen. Vadászgattak a — zsebünkre És áldozni kellett, Nem mehettünk szépen, simán El az urna mellett, i Vasutasok árváiért Szálltak sokan sikra, j Ezért volt az utcasarkon fi sok persely nyitva. Ezért tudtak könyörögni fi nők olyan szépen, Hogy egy zseb sem maradhatott Miattok meg épen. Minálunk a gyűjtéseknek Se szeri, se száma. Ha tegnap még nem gyűjtöttek, Gyűjtenek majd máma. Gyermek-nap, meg vasutas-nap Egymás után jönnek, S mindegyikért könyörögnek R jószIVü hölgyek. Pedig hát itt az volna a Dolgok igaz rendje, Hogy az állam lépjen fel, ha firva regementje, fiz a tisztelt nagyközönség Megvan ugy is nyúzva, Elmondhatni egész bátran, fíogy az ág is húzza, Másokat is huz most az ág : Haldoklik a kormány, Qyászfekete zászló lebeg fi parlament ormán, fi bécsi Burg csak nem enged, Huncut is a német I Elébe áll a magyarság Minden reményének. Bécs felől csak hűvös szél fuj, Vagy ha meleg : perzsel, ártalmunkról gondolkozik, Ha fekszik, ha felkel, Hej, ha egyszer leszakadna Ez az ősi járom, Boldog lenne minden ember Szép Magyarországon ! Dehát erre remény nincsen, Tovább kell még tűrni, S a remények bokrétáját Napról-napra fűzni. Sok bokrétát, szép bokrétát Szétszórtak már Bécsben. Ha elvesznénk, beh' sok osztrák Lenne temetésen I . . . Szidom most a bécsi Burgot Mert haragszom rája : Nemsokára leszek én is Császár katonája. Megjött már a hivő szózat, — Egye meg a fránya I Három hétig gyötrődnöm kell Benn a kaszárnyába' I Mikor megyek, húzassák meg Majd a nagy harangot, fikkor mégis szivesebben Rázom majd a rongyot. Elkísér a harang szava — S nem leszek oly árva —• Debreceni sokablaku Sárga kaszárnyába ! . . . Guy. Tanácsülés Békéscsabán. A marharakodó áthelyezése. — A had­sereg mozgókonyhái. — Van már község­háza Gerendáson — Bérkocsi-reform az állomásnál. — Kisebb ügyek. Békéscsaba pénteki tanácsülésének tárgysorozatán volt néhány fontos tárgy, amelyek a nagyközönséget igen közel­ről érdekelhetik. Ilyen többek közt az állomáson levő marharakodónak cél­szerűbb elhelyezése, mely az elöljáró­ság sürgetése folytán nemsokára meg is fog történni. Ugyancsak a MÁV. igazgatóságától érkezett egy másik ér­dekes átirat is. Az átirat annak a tolon­gásnak a megszüntetését célozza, amely mindennap előszokott fordulni a na­gyobb állomásokon a bérkocsik miatt. Ezzel bővebben alább foglalkozunk. A tanácsülésen egyébként a követ­kező tárgyak szerepeltek: A nagyállomáson ujabban történt építkezések és átalakítások folytán a marharakodó na yon kényelmetlenül közelíthető meg. Ezért számos panasz hangzott fel már a gazdaközönség ré­széről. A községi elöljáróság a fel­hangzott panaszok folytán átiratban kereste meg a MÁV. aradi üzletveze­tőségét, hogy a marharakodó célszerűbb elhelyezéséről gondoskodjék. Az üzlet­vezetőség az átirat kapcsán most érte­sítette az elöljáróságot, hogy a rakodó elhelyezése már régen tervbe van véve és mihelyt a költségvetés erre megfelelő hitelt nyújt, az áthelyezést azonnal végre fogják hajtani. Ebbe azonban beletelik egy-két év is és a gazdaközön­ségnek addig tűrnie kell a mostani mizerábilis állapotokat. Elrendelte a tanács a kémények összeírását ós osztályozását is, melyet A vasutasok árvaháza. j A „Gyermekvédő Liga" eredményes agitációján felbuzdulva, az ország vas­utasai is „árva-napot" rendeztek csü­törtökön ós pénteken, hogy lehetsé­gessé váljon a vasutasok nagyszámú árvái részére egy árvaház létesítése. Az ország közönsége méltányolta is a vasutasok humanitárius és ember­baráti törekvését, mert a „vasutas-nap" gyűjtés-eredménye fényes s e 1 s ő alap­tőkének tekintélyes. Az államnak min­denképen kötelessége szintén, hogy az oly fáradságos, sőt életveszedelemmel is járó pályán működő tisztviselőinek és alkalmazottainak, az árvaház létesí­tésére irányuló törekvését magévá tegye, a nemescélu intézmény megvalósításá­ról és fenntartásáról gondoskodjék. És tennie kell ezt annál is inkább, mert hiszen az államvasutak forgalma ered­ményezi az állam egyik legnagyobb be­vételét. A csabai vasutas-nap csütörtök és péntekre volt tervezve, azonban már az első nap oly fényes eredménynyel járt, Csaba közönségének áldozatkészsége folytán, hogy a rendezőség a második nap megtartásától elállott. Hogy a vasutas-nap oly gazdag anyagi eredményben, az a közönség támogatásán kivül, a helyi-bizottságnak köszönhető, melynek ólén Szemere Kál mán főellenőr-állomásfőnök, Kirschbaum Manó és Plesch főtisztek állottak. A gyüjtőbizottság elnöke Szemere Kálmánné társelnökök dr. Vas Vilmosné és Kirschbaum Manóné, pénztárnok dr. Szamek Ignácné volt, mig a Fiume, a drogéria, a kisvasút ós az állomáson felállított urnáknál Horváth Emilia, Ke­leti Teréz, Mehrhaft Józsefné, Horváth Mihályné, Székely Mihályné, Kocsis Irén, Kocsis Annus, Straub nővérek, Melzcer Lajosnó, Uzsuk Nándorné, Szamek Irén és Szemere Viola fáradoztak. Különösen az utóbbi az érkező és induló vonatok közönségétől nagy sikerrel gyűjtött. A vasutas árvák érdekében Balla Sándor, az Uránia-szinház tulajdonosa, csütörtökön délután és este jótékony­célú előadást rendezett zsúfolt ház mel­lett s annak tiszta jövedelme az árvaház alapját gyarapította. Az urnákban adakozás folytán ösz­szegyült 412 K 65 fill., gyüjtőiveken 207 K 84 fill. Eddig tehát 620 49 K gyűlt össze Csabán a nemes célra. egy régebbi határozat folytán most már a tűzoltók fognak eszközölni. Magyar Mihály rendőr sikerrel elvégezvén a három hónapi próbaszol­gálatot, a tanács állásában véglegesí­tette. A csabai 101-ik gyalogezred pa­rancsnoksága megkereste az elöljáró­ságot, hogy a hadseregi mozgókonyhák ós a gépfegyver elhelyezésére egy szint építsen. A kérelem fölött egy vegyes bizottság fog határozni, mely ülését ok­tóber 5-én tartja. A nagygerendáspusztai kirendelt­ségnél eddig az volt a baj, hogy nem volt sem megfelelő irodai helyiség, sem jegyzői lakás. Az elöljáróság nem tu­dott egyezséget kötni az ottani tulajdo­nosokkal, mert méreg drága bérért akarták kiadni a házaikat. Hosszas tár­gyalás után végre sikerült egyezséget kötni Csicsely K. Pál odavaló bir­tokossal, aki házát hajlandó elég meg­felelő áron: 600 koronáért bérbe adni. Y a n t a r a Mihály kőmivest aki eddig a községi kőmives-munkákat vé­gezte: a tanács felmentette mebizatásá­tól s a községi kőmives munkákat P a­t a j és Kristóf kőmives vállalko­zóknak adta ki. Nagyobb városok forgalmas állo­másain valóságos tülekedés folyik néha a bérkocsikért. A MÁV. igazgatósága ezt az állapotot meg akarja szüntetni, ezért átiratban kereste meg a nagyobb városokat, közöttük Cáabát is, hogy nyilvánítsanak véleményt, nem volna-e célszerűbb egy külföldi szokást meg­honosítani. Külföldön ugyanis az a szo­kás, hogy az állomási rendőrnél min­dig van egy tábla, melyen a bérkocsik számai vannak feljegyezve s az utas egyenesen a rendőrhöz fordul. A rendőr odaadja az utasoknak a kocsi számát s a kocsis csak e bárca előmutatóját engedheti fel kocsijára. Igy elejét lehet venni a tolongásnak. A tanács a MÁV. megkeresését javaslattételre kiadta a rendőrségnek. A városháza udvarán levő hídmér­leg elárverezését elhatározta a tanács. Néhány segélyezési ügy elintézése után a tan; csillés Véget ért. B) Nyugati és magyarfajta szarvasmarhákra I. Sikerült csikóval bemutatott anya­kancákra : I. államdij 100K II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 90 „ 80 „ 70 „ 60 „ 50 „ 30 „ 20 „ Összesen: 500 K III. 2 éves kanca­csikókra, melyek jó tenyészanyagnak ígérkeznek: I. államdij 80 K II. „ 60 „ III. „ 40 „ IV. „ 30 „ V. „ 20 „ Összesen: 230 K II. III. IV. V. VI. VII. I. Tehenekre: Kisborjas, vagy fe­jőstehenek, melyek a tenyészkövetel­ményeknek jelleg­zetességük és bő tejelékenységükkel leginkább megfe­lelnek : I. államdij SOK II. Üszőkre: 2—3 éves üszőkre, melyek jó tenyész­anyagnak Ígérkez­nek : I. államdij 100 K II. » 70 „ III. JJ 60 „ IV. ?> 50 „ V. » 40 „ VI. W 40 „ VII. II 30 „ VIII. » 20 „ IX. n 10 „ Összesen : 400 K II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 90 „ 80 „ 70 „ 60 „ 50 „ 40 „ 30 „ 30 „ 20 „ 20 „ 10 „ Ló- és szarvasmarhadijazás. A Gazdasági Egyesület közgyűlése Gyomán. A Békésvármegyei Gazdasági Egye­sület szokásos évi állatdijazását ez év­ben, mint tudva van, Gyomán rendezi és azt, az évi közgyűléssel kapcsolatosan vasárnap tartja meg. Az állatdijazásra, melynek célja a vármegye állattenyésztésének fejlesztése, mintegy száz egyleti tag jelentette be, részben Gyoma elöljáróságánál, rész­ben az egylet titkári hivatalában, hogy tulajdonát képező lovát, csikaját, vala­mint szarvasmarháját bemutatja. Az ál­latdijazás mindenesetre igen látogatott, de egyben tanulságos is lesz. Az állatdijazás reggel 9 órakor ve­szi kezdetét, mig az egyleti közgyűlés a községháza nagytermébe délután há­rom órára van összehiva. A közgyűlés tárgysorozata : 1. Az egyesület 1910. évi munka­programmja. 2. Az 1910. évi költségelőirányzatá­nak bemutatása. 3. Esetleges indítványok. Az állatdijazásra a következő dijak lettek kitűzve: A) Lovakra: II. 3 éves kancacsi­kókra, melyek ki­váló formát mutat­nak és jó tenyész­anyagnak ígérkez­nek : I. államdij 80 K II „ 60' „ III. „ 40 „ IV. „ 30 , V. „ 20 „ Összesen: 230 K IV. 1 éves kanca­csikókra, melyek jó tenyészanyagnak ígérkeznek: I. álamdij 70 K Összesen: 600 K Ugy a lovak, valamint a szarvas­marhákra kitűzött dijakon kivül az egye­sület dijaz a szükséghez képest arany, ezüst- és bronzoklevelekkel, valamint ezüst- és bronzérmekkel, mely esetben mindegyik osztálynál az I. egyleti díj aranyoklevél, a IÍ. egyleti dij ezüstérem, a III egyleti dij ezüstoklevél, a IY. díj bronzérem, az V. dij bronzoklevél. Pénzdíjra csakis kisgazdák számit­hatnak ; uradalmak, nagy- ós középbir­tokosok állatai csakis oklevéllel, vagy éremmel tüntethetők ki. * Vető- és mütrágyaszóró-gép bemutatása. A Békésvármegyei Gazdasági Egye­sület 1909 október 7-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor K o v á t s L. Mihály ur gerendási birtokán bemutatja a m. kir. államvasutak gépgyárának legújabb szerkezetű műtrágya-szóróval kombinált vetőgépét. Ezen bemutatásra tisztelettel hivja meg az érdeklődő gazdaközön­séget az elnökség. A Jétemepi Közlöny" táviratai. Kossuth audienciája. Kossuth Ferenc, a függetlenségi párt vezére, szombaton délután 1 óra­kor jelent meg Őfelségénél kihallga­táson. A nagy érdeklődéssel kisért kihallgatás egészen 3 óráig eltartott. Kossuth 3 órakor távozott el a Burg­ból. A Burg ajtaja előtt tartózkodó újságíróknak a következőket mondta : — Uraim, csak röviden nyilatkoz­hatom. Őfelségénél csaknem két óra hosszáig tartózkodtam. Mondhatom, nagyon kegyesen fogadott Őfelsége, kikérdezett a magyar politikai hely­zetről, meghallgatta előterjesztéseimet, azonban elhatározását még nem kö­zölte velem. Kossuth a Burgból a magyar házba, onnan pedig Aerenthal báró külügy­miniszterhez ment, akivel sokáig ta­nácskozott. Kossuth Bécsből délután 4 óra 55 perckor induló vonattal még aznap hazautazott Budapestre. A Ház keddi ülése. A képviselőház keddi ülése az elő­jelek szerint viharos lesz. Okvetlenül konfliktus fog kitörni a néppárt és függetlenségi párt között. A néppárt ugyanis nagyon harrgszik Justh Gyula házelnökre, amiért Rakovszky és Ná­vay alelnökök példáját nem követte s nem hagyta oda elnöki állását. Ne­heztelésének a néppárt valamelyes for­! mában kifejezést is fog adni a keddi I ülésen. -50 „ 40 „ 35 „ 25 „ 15 „ 10 „ Összesen: 240 K Nagy vasúti szerencsétlenség Olaszországban. Nagy vasúti szerencsétlenség hire érkezik Olaszországból. Brescia mel­lett ugyanis egy teljes erővel robogó gyorsvonat és egy tehervonat hibás ' váltóállítás következtében összeütközött. : A gyorsvonat utasai közül húszan meghaltak és igen sokan megsebesül­tek. Közelebbi adatok még nem ér­keztek.

Next

/
Thumbnails
Contents