Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-26 / 77. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — Gyomán ki lesz főszolgabiró? Ezt kérdezik az ifjak, vének. És a fórumon megjelennek Izlésnélkuli pampfletek, fi stíljük szép : „eztet", „a.maztat", Bennük csak ugy kerengenek. De igy volt ez minden időben. A kortesek nem válogatnak, fi cél a fő, az eszköz semmi, Ha tőle bárhogy undorodnak. Nagytüdejü kortesek nélkiíl fi közügy ma meg nem lehet, Kicsiny, nagy, mind csak arra számit, Hogy dolgoznak a kortesek ? Hogy helyi dolgokról ez egyszer Krónikámban nem énekeltem, Bocsássák meg, daloltam volna : De nincs mit, Isten látja lelkem, figgasztó csönd van, nem mozognak, Plusznak nappal, éjjelen, Nem bántom őket, elvonulok, Mint szellő, szépen, csöndesen , . . CSuy. A gyomai főszolgabírói állás. — Levél a szerkesztőhöz — Igen tisztelt szerkesztő ur! Mióta Rohoska Mihály, a gyomai járás főszolgabirájabeadta nyugdíjaztatási kór­vényét, azóta a „Békésmegyei Közlöny"­ben nem egy cikket olvastam már ar­ról, hogy ki lenne legméltóbb ez eléggé exponált állás betöltésére. Amint észre­vettem, e lap egószerejéval dr. Kon­koly Tihamér vármegyei Il-od aljegyző pártjára állott. Helyes. Nem szólok ellene semmit, mivel tisztelem mindenki meg­győződését. Magam is aláírom azokat, amiket szerkesztő ur dr. Konkolyról irt. Ő tényleg fiatal, modern, ambiciózus ember, aki a központban többször adta már tanujeleit közigazgatási jártasságá­nak és tudásának. Azt is elhiszem, hogy a gyomai járás csak nyerne vele. Azonban minthogy a „Közlöny" a vármegye legnagyobb és legelterjedtebb lapja s igy szava mindenesetre irányító befolyással bír, különösen ilyen esetek­ben: engedje meg, hogy én is szóhoz juthassak benne és pár vonással jelle­mezzem a többi pályázót is, akikről a „Közlöny" csak néhány szóval emlék­szik meg és bizony némelyikről nem a legHzelgőbben. Az én jellemzésem már úgysem árt dr. Konkoly Tihamérnak, (aki legfiata­labb a pályázók között) mert az ő meg­választása bizonyosra vehető. Lególel­mesebb volt, legelőször kezdett akcióba és vonzó egyéniségével csakhamar meg tudta maga számára nyerni a bizottsági tagok többségét. A többiek alig mozog­tag valamicskét. Kezdem mindjárt a legidősebben, J a n t y i k Mihályon. Jantyik immár 24 évet töltött a vármegyei közigazga­tás szolgálatában. Mint gyomai szolga­bíró, 20 óv óta működik. Vezető állás­ban baj a tulszigoruság, de talán nagyobb baj a túlságos enyhesóg. Jan­tyik a kót véglet között a középutat választotta s talán ezért érte őt a felek részéről gáncs, amelynek túlzott kifeje­zése az a meglehetősen ízléstelen pam­flet, amely a napokban jelent meg el­lene Gyomán s amelyet minden komoly ember hibáztat. Ilyen kortesfegyvereket használni mégsem járja. Szolgálatidőre Jantyik után mind­járt Popovics Viktor szeghalmi szolgabíró következik. Popovicsnak van egy hibája. Az, hogy túlságosan sze­rény. Elbújt oda, a szeghalmi járásba, ahonnan alig mozdul ki. Természetesen igy alig ismerik a járásán kivül. Ennek tulaj donitható többszöri mellőzése á fő­szolgabírói állásoknál. Egyébként fe­lebbvalói véleménye szerint kitűnő munkaerő, aki ellen 21 évi működése alatt nem merült fel panasz soha sem a felek, sem felebbvalói részéről. Da­cára fent említett tulajdonságai miatt megy most is kevés reménységgel belé a választási küzdelembe. Dr. Baross Dezső békési szolga­bíró is keveset beszéltet magáról. Róla köztudomásu, hogy tetőtől talpig uri gavallér, modora szives, előzékeny, igen kötelességtudó és jeles közigazgatási erő s e tulajdonságai miatt a békési já­rás lakossága igen kedveli. Ezek a jelöltek pár vonással oda­vetett jellemkópei. Remélem, helyet ad közleményemnek szerkesztő ur, mert szerintem ez nem ellenkezik azzal a meggyőződéssel, hogy ön dr. Konkoly Tihamér hive. Egy megyebizottsági tag. * Jantyik Mihály szolgabíró a követ­kező nyilatkozatot küldötte be hozzánk : Nyilatkozat. „Nyílt levél mólt. dr. Dó'ry Pál fő­ispán úrhoz" cím alatt e napokban Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos elmé­jének egy ujabb torzsziilötte látott nap­világot s forog közkézen az illustris (?) szerző jóvoltából. Tekintélyem ós hivatalos állásom 1 ellen vétenék, ha a küszöbön levő gyomai főszolgabírói választás alkalmá­ból a nyilt levélben foglalt értelmetlen, alacsony ós inkább — a szerzőt is te­kintve — komikus-számba menő támadá­sok felett hirlapi polémiát kezdenék; kötelességemnek tartom azonban a kö­vetkezők kijelentését: 1. Hivatali működésemre vonatkozó támadások miatt — mai napon magam ellen — felettes hatóságomnál vizsgála­tot kértem. 2. A támadás indoka Kner Izidor­nak velem szemben egyéni ellenszenve s a reá nézve nem mindig eredményes hivatalos ténykedésem miatt táplált boszu érzete, miként ez a nyilt levélből is ki­tűnik. 3. Hivatalos működésem birája a gyomai járás egész közönsége — birája felettes hatóságom, — 24 éve szolgálom tisztességes munkával, becsülettel me­gyémet s 4 hónapja immár, hogy egye­dül látom el a gyomai szolgabírói hiva­talnál kót tisztviselőnek (főszolgabiró és szolgabíró) terhes hivatalát a közönség ós felebbvalóim teljes megelégedésére. 4. Kner Izidor ellen a röpiratban foglalt alaptalan és rosszhiszemű táma­dások miatt a sajtópert megindítom. Tisztelt barátaimat, jó ismerőseimet, a vármegyének nagyrabecsült közönsé­gét pedig kérem, tartsanak meg továbbra is szives jóindulatukban ós függesszék fel rólam, illetve hivatali működésem teljes correktségóre vonatkozó ítéletü­ket s folyamatba teendő vizsgálat, illetve sajtóper jogerős befejezésóig. Gyoma, 1909. szept. 23-án. Jantyik Mihály, tb. főszolgabiró. Érdekes esetek. (Külön fővárosi tudósítónktól.) (Fabricius özvegye). Eltemették a sze­rencsétlen Fabriciust, akinek nevét oly szomorúan emlékezetessé tette a pariá­ment szuronyos szétkergetése. Eltemet­ték talán épen azon a napon és abban az órában, amikor Bécs uj alkotmány­ellenes merényletre szánta el magát. Szegény Fabricius! Életével fizetett azért a lelketlen parancsért, amely oda­vezényelte a törvényhozás szuverén há­zába. Akik ismerték, tudták, hogy február 19-ónek áldozata az ezredes. A táma­dások, amelyek záporként zuhogtak fe­jére, előbb a nyugalmát dúlták föl, majd az idegeit roncsolták szót. Bizalmas kör­ben sokszor emlegette, hogy ha már a parlament erőszakos szétverésére ha­tározta el magát az udvar, találhatott volna erre a célra nem magyar katonát is. Bajtársai azzal vigasztalták, amit ilyenkor a katonák mondani szoktak: — Parancs — parancs. Fabricius meg volt győződve róla, hogy pozsonyi dandárparancsnokká való kinevezését nemsokára követni fogja a vezérőrnagyi előléptetés. Ez azonban elmaradt. Most novemberben lett volna generális, ha közbe nem szól a kímé­letlen Mors. A királyt, mint legfelsőbb katonai körökben beszélik, nagyon meg­hatotta Fabricius tragikus sorsa. Őfel­! sége intézkedett, hogy az ezredes öz­vegye a tábornoki fizetésnek megfelelő nyugdijat kapjon. A halottat már nem lehet előléptetni, legalább a hitvesével szemben igyekszik jóvátenni az osztrák szellem azt, amit az élő ezredes iránt vétett. * {Két állás). Felszámol a koalíciós kormány, ami annyit is jelent, hogy az üresedósben levő nagyobb állásokat most töltik be. Az államvasutak elnök­igazgatói állása az egyik. Ide a legna­gyobb valószinüsóg szerint Marx János helyettes elnökigazgató kerül. Szterényi József számára a munkásbiztositó hiva­tal elnöki állását tartották nyitva. A szociális ügyeknek nincs ma tényleg kiválóbb ismerője a mostani kereske­delmi államtitkárnál, aki alapvető mun­kát végzett a munkásbiztositás terén. Hogy Szterényi valóban elfoglalja-e az elnöki állást, ez még a politikai helyzet alakulásától függ. Mert békés megoldás esetén nem hagyja ott jelenlegi hivatalát. * (Még nincs átirva !) Az aurániai per­jelség birtokeladása szokatlanul nagy izgalomba ejtette a politikusokat ós a közgazdákat, eltekintve az érdekeltség­től, amelynek van oka félni attól, hogy nem sikerül a vásár. Tudvalevőleg a szárcsái birtokról van szó, amelyet Récsey Ede kálai ügyvéd vezetésével alakult csoport vett meg. A kultusz­miniszter már hozzájárult, sőt a király, mint legfőbb kegyúr is a beleegyezését adta. És csodálatos: a birtok mindmáig az aurániai perjelség kezén van. A mó­dosi járásbíróságnál, mint telekkönyv­vezetői hivatalnál, ugyanis mindeddig nem irták át a szárcsái birtokot. Valahol tehát újra megfeneklett a vásár. DJ most már igazán nem lehet tudni, hogy hol. * (Hamis festmények) Egy fiatal buda­pesti rajzoló, Z, O., akinek számos karri­katurája jelent már meg különféle ólc­lapokban, a képhamisitásnak egy egé­szen különös fajtájára vetemedett. Parl­mütter, Fényes és Kernstock nevei alatt arcképet, tájképet hozott forgalomba ós elég jól el is adta a festményeket. A három kiváló művésznek egy ecsetvo­nása sincs a nevükkel szereplő képeken. A fiatal rajzoló ellen nem tettek följe­lentést, de most már szemmel tartják műveit. Még képes rá — és a saját ne­vén adja ki festményeit. Ami már csak­ugyan vakmerőség. A vasutasok árvaMza. Humánus akció Békéscsabán. A haiadó korral egyenes arányban szaporodnak a humanitárius intézmé­nyek is. Minél magasabb fokon áll a műveltség, annál jobban kifejlődik a szociális érzék, mely magával szokta hozni mindig és mindenütt azt az ideá­lis törekvórt, hogy a szegényeken és elesett nyomorultakon segítsünk. Ná­lunk is csak pár évre kell visszatekin­tenünk. Ez idő alatt az országos érdekű humánus szociális intézmények egész sora alakult meg ugy az állam, mint a társadalom bőkezű támogatásával. Elég csak rámutatnunk a Gyermekvédő-Liga működésére, telepeire, a József főher­ceg Szanatórium-Egyesület modern kór­házaira, az állami gyermekmenhelyekre, a szeretetházakra és a különböző árva­házakra, hogy a fenti állitásunk beiga­zolódjon. Minden társadalmi frakció igyek­szik az általános érdeken kivül a maga érdekeit is istápolni, a maga szegényein ós nyomorultjain segíteni. Ez egészen természetes. Különösen szép és dicsé­retes törekvés az egyes frakciók részé­ről az, hogy árván maradt gyermekek neveléséről, tanításáról és elhelyezésé­ről gondoskodik mindaddig, mig a ma­guk lábán is megállhatnak. Ezt a ne­mes célt szolgálják az árvaházak. Tud­tunkkal ilyen árvaházai vannak már a tanítóknak és a postásoknak is. Most egy igen tekintélyes, nagy­fontosságú szerepet betöltő és az össz­társadalom által is megérdemelt becsü­lósben részesülő osztály, a magyar vasutasok indítottak akciót egy árvaház létesítése érdekében. Ezen árvaházban nevelnék a szegónysorsban elhalt vas­utasok gyermekeit. A törekvést a kor­mány is méltányolta, amennyiben a kereskedelmi ós belügyminiszter enge- I délyt adott arra, hogy a „Vasutas Szö­vetség" az árvaház javára szeptember 30-án és október 1-én országos gyűjtést indíthasson. j A gyűjtésből kifogja venni részét többek között a környék legnagyobb j vasúti állomása, a békéscsabai is. A ' mozgalom élén Szemere Kálmán főellenőr, az állomás főnöke áll, aki lelkes hangú felhívást bocsátott ki a csabai vasutasok nejeihez és leányaihoz, hogy a gyűjtés munkájában teljes ere- , jükkel részt vegyenek. Ma, szeptember 26-án délután 4 órakor értekezlet lesz a vasúti állomás egyik termében, me­lyen a hölgybizottságot fogják meg­alakítani. A jelzett kót napon gyüjtőperselyek lesznek felállítva a MÁV. állomáson, az AEGV. állomáson, a „Fiume" előtt, Vasut-utcán a „Nádor" előtt és Erzsé­bethelyen a gyógyszertár előtt. Reméljük, hogy a nagyközönség nem fogja sajnálni adományait a vas­utasoktól, hiszen megfeszített, fáradtsá­gos munkájukkal csakis a közönség érdekeit szolgálják. Illő dolog tehát, hogy a közönség is viszonozza ezeket a nagy szolgálatokat némiképpen. Jl JiUnuii Közlöny" táviratai. A kormány nem mondott le. A pénteki minisztertanácsról szál­longó hirek között legjobban tartotta magát az, hogy Wekerle a szombati kihallgatására már magával fogja vinni a kormány lemondási okmányát is és azzal a kérelemmel fogja átnyújtani Őfelségének, hogy fogadja el minden áron, mert ők nem akarnak tovább pozíciójukban megmaradni. Szombaton délelőtt 10 órakor csak­ugyan megjelent a Burgban, ahol Őfelségénél több, mint egy óra hosz­száig tartózkodott. Távozása után a Burg előtt várakozó újságíróknak a következő szenzációs kijelentést tette : — Jtfég ne m mondottunk le, de szeptember 28-áig okvetlenül le fogunk mondani. Mai kihallgatásomnak egyet­len tárgya az volt, hogy előterjesztést tettem Őfelségének a politikai hely­zetről és tudomására hoztam a kor­mány ujabb javaslatait a válság meg­oldására nézve. Őfelsége pozitív vá­laszt még nem adott, de ha a javas­latokat elfogadja, a válság rövid idő alatt befejezést nyer. Ha nem, akkor végképen távozunk. Kossuth kihallgatása. Bécsből jelentik : A király a na­pokban Kossuth Ferencet is kihallga­táson fogja fogadni. A kihallgatás szoros összefüggésben áll a politikai helyzettel és a válság megoldásával. A lemondási okmány. Welcerle szombati kihallgatásán már csak azért sem terjeszthette elő a kormány lemondási okmányát, mert egyik .liíniszter sem irta alá A minisztertanács csupán elhatá­lOzta a végleges, lemondást, de vég­hezvitelét a kftaly mostani elhatározá­sától és a kihallgatások eredményétől teszi függővé. Vihar a tisztviselők kongresszusán. Az állami tisztviselők kongresszusa szombaton nyilt meg Kolozsváron. A gyűlés elején vehemens, sértő ki­fakadásokkal illették az elnöklő gróf Batthyány Tivadart. A vihar hullámai csak dél felé simultak el, amikor a sértéseket sikerült kimagyarázni és Batthyány grófnak a megbántásokért elégtételt szolgáltatni. Nem engedélyezett tüntetés. A budapesti nemzetközi szociális­ták az általános, titkos választói jog érdekében hétfőn tüntető körmenetet akartak rendezni, de ezt a főkapitány nem engedélyezte. ÚJDONSÁGOK. Békéscsaba virilisei. Csaba nagyközség legtöbb adót fi­zető polgárainak névjegyzékét az adó­hivatal kimutatása alapján most állította egybe S e i 1 e r Elek főszolgabiró. A névjegyzék nyolc napi közszemlére van kitéve s csak ez idő alatt adható be ellene felebbezés. A legtöbb adót fizetők a következők. Rendes tagok: Szalay József 10264 69 Gróf Hoyos Miksa 8650 84 Rosenthal Adolf 8280 88=*

Next

/
Thumbnails
Contents