Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-09-19 / 75. szám
6 — Engedélyezési tárgyalás. A csabai t selyemfonoda vízmüvei ügyében a végleges engedélyezési tárgyalást e hónap 30.-ára tűzte ki az alispán. Mint már irtuk, az ideiglenes engedélyezési tárgyálás még a nyár elején megtörtént. Annak alapján már a vízmüvek is elkészültek teljesen. — Ujabb államsegély. A földmivelésügyi miniszter értesítette a vármegyét, hogy ÍOUO koronát bocsájtrendelkezósóre a tél folyamán. Ez összeget 44 gazdasági szakelőadás jutalmazására kell fordítani. Kikötötte azonban a miniszter, hogy az előadóknak csak a megállapított összeget, 80 koronát, lehet kiutalni. Annál többet nem. — Halalos szerencsétien-ég. Martin y e c z András 10 éves kanászgyerek j Yrbovszky András, csabai gazdánál szolgált. Pénteken délután pajkosságból telugrott egy tengerszállitó szekérre, de visszaesett és olyan szerencsétlenül, hogy a szekér kereke keresztül ment a hasán. A kis fiu oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy szombaton délután meghalt. — Dr. Schüpfer Károly állapota. Dr. Schüpfer Károly szarvasi járási számvevő, ki szerdán hajnalban öngyilkossági szándékból kétszer magára lőtt: elég jól érzi magát. Állapota folyton javul és orvosai remélik, hogy nemsokára gyógyultan fogja elhagyni a gyulai közkórkázat. — Csőd Csabán. Grün Lajos ellen, ki csak egy év előtt nyitott a Vasututcán füszerkereskedést, a gyulai kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Tömeggondnok dr. Vértes Andor. — Egy csabai galambtenyésztó síkere. Könyves János csabai katonai nyilvántartó, aki szenvedélyes galambtenyésztő, ismét szép sikert aratott fajgalambjaival. A siker annál értékesebb, mert nemzetközi kiállításon történt. A most Bécsben tartott IX. nemzetközi madárkiállitáson ugyanis a második nagy állami dijat nyerte el fajgalambjaival. — Egö szivar a zsebben. Mult vasárnap délután egy Adorján Sándor nevü 61 éves öreg Aradról kocsin Gyulára igyekezett. Útközben rágyújtott egy szivarra. Mikor már Gyulához közel járt, hirtelen nagymérvű álmosság lepte meg. El is aludt hamarosan, az égő szivart pedig önkónytelen mozdulattal a kabátja zsebébe csúsztatta. Az égő szivar természetesen azonnal meggyújtotta a kabátot s a tűz lassan terjedt tovább. Egyszerre csak rettenetes fájdalmakra ébredt fel az öreg ember. Akkor már lángra lobbant az egész ruhája. Kétségbeesetten kiabálni kezdett és szaggatta le magáról ruhadarabokat. Egy közeli tanyából csakhamar segítség érkezett. A tüzet sikerült is eloltani, de a szerencsétlen ember oly súlyos égési sebeket szenvedet, hogy csütörtökön a gyulai kórházban nagy kínok közt meghalt. — Kellemetlen vendégek. Csütörtökön este Povázsay Gusztávnak a Szarvasiuton levő korcsmájába betért Nádas Ignác és Rafai András, mindketten csabacsüdi kocsisok. A vendéglőst felkérték, hogy mig ők a korcsmában mulatnak, engedje meg lovaik etetését és itatását az udvarban. A vendéglős készséggel beleegyezett, mert az ipsék jó vendégeknek Ígérkeztek. És csakugyan, szürcsölgették szépen a bort. Késő este aztán Povázsai kérelmükre megengedte azt is, hogy megháljanak az udvaron. Éjjel a rendőrőrjarat azon csípte rajta a két kocsist, hogy egy csomó székkel megrakodva szökni akarnak. Azonnal lefülelték tehát ós bekísérték őket. A rendőrség jelentést tett ellenük a járásbíróságnál. — Örült csavargó. Pénteken egy ismeretlen, rongyos ruhába öltözött csavargó járta sorba a csabai házakat. Köszönés nélkül beállított ós a lakosokat ki akarta zavarni: — Ez a ház az enyém ! Mit keresnek maguk itt ? Takarodjanak ki! Felmondtam a lakást! Ilyen és ehhez hasonló szavakat ' kiabált. És alig lehetett kitessékelni. Verekedett, dulakodott, de távozni sehogysem akart, ugy hogy be kellett zárni előle az utcaajtókat. Ekkor meg káromkodott, dühöngött, hogv őt ki merik zárni a saját házából. Végre is fülöncsipte két rendőr ós bekísérte a városházára. Ott csak annyit tudtak meg róla, hogy Adolf Mátyásnak hívják. Mint közveszélyes egyént, a rendőrség átadta a szolgabiróságnak. — Tüz Csabán. Csütörtökön délután félrevert harangok zúgása riasztotta meg Csabán az embereket. A tüz a negyedik kerületbeli Sánc-utcában támadt, N i gr i n y i Jánosnó házában. A pusztító lángnyelvek elhamvasztották a ház tetőzetét. A kár mintegy 800—1000 korona, mely azonban biztosítás folytán megtérül. A tüz valószínűleg vigyázatlanság folytán keletkezett. — Köszönet nyilvánítás. A csabai műkedvelői előadás jövedelméből a szegény iskolások részére adományozott 60 koronáért a rendezőségnek hálás köszönetet mond a nőegylet elnöksége. — Leégett istálló. K o c s o r János, békési gazda kamuti tanyáján levő istállója, melyben nagymennyiségű takarmány is volt felhalmozva, pénteken délután kigyulladt és leégett. Alig lehetett valamit megmenteni. A kár 1500 korona, mely biztosítás utján megtérül. — Magyar feltalálok olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelet, ruelyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII.' Erzsébet-körut 30. Teleíon-szám 119.00. Meglékelt koponyák. A gyulavári legények sem maradnak hátra virtuskodás dolgában a többi alföldi falubeli legényektől. A magyar tüzes vér ott is dolgozik, különösen, mikor egy kis itóka lángra lobbantja. Ott is vannak „nagytermószetü" légó nyék, akiknek családi címerükön az a kurucos kérdés biggyeszkedik lángvörös betűkkel, hogy: „ki a legény a a csárdában?" Aki nem ismeri a nép gyermekeit, nem is gondolhatja, hogy milyen szörnyű nagy probléma ez. Á repülőgép, meg a kormányozható léghajó hozzá képest kismiska. Mert a repülőgép problémájába legfeljebb belebolondulhatnak a man :ákus aviatikusok, de a „ki a legény a csárdában ?" problémája botokkal, bicskákkal, vérrel, bezúzott koponyákkal van összefüggésben. Ez a probléma izgatta vasárnap délután a gyulavári legényeket is. Szokás szerint összegyűltek egyik csárdában és — söröztek. Még ez a keserű árpáié is harcias hangulatot csepegtetett beléjük, hát még ha bort ittak volna! Akkor talán országra szóló ribilliót is rögtönöztek volna hirtelenéb ^n Két szomszédos asztalnál ült két régi ellenfél, Kun Albert ós Horváth Lajos. Valami leány-ügy volt a dologban, azért haragudtak egymásra. Mikor a negyedik-ötödik üveg sör bennük volt, már kezdtek farkasszemet nézni. A többieknek sem kellett egyéb. Heccelődtek, uszították egymás ellen a két legényt, akik közül Kun Berci volt a tüzesebb. Egyszerre Kun nem birta tovább. Kiugrott a piacra: — Gyere ki, te nyavalyás, lássuk, ki a legény ? — kiáltott Horváthra. Horváth még nem volt egészen „felhúzva", nem is ment ki, csak megvetőleg szólt oda Kunnak: — Jobb lessz, ha leülsz, hiszen ha felállók, megeszlek. Nem szoktam ón kutyakölykökkel birkózni. — Mit, én kutyakölyök vagyok ? — ordított Kun vadul. Rettenetes káromkodások szaladtak ki egymás után a szájából. Aztán felkapott egy éppen a kezeügyébe eső tele sörös üveget ós teljes erejéből Horváth fejéhez vágta. Az ütés oly erős volt, hogy az üveg eltört, Horváth pedig véres fejjel, elszédülve esett szomszéd pajtása karjai közé. Ekkor keletkezett aztán a haddel; hadd Horváth pajtásai megakarták verni Kunt, akinek szintén akadtak vódel1 mezői. A két tábor összement és álta; lános püffölés, verekedés támadt. Közben azonban a ravasz Kun kisurrant az utcára és haza menekült. Horváthot is haza vitték. A verekedésnek a csendI őrök vetettek véget. Da még itt nincs vége a históriának. Estefelé Kun Berci megint visszafelé igyekezett a korcsmába, Bánszky Lajos nevü barátjával. Amint a korcsma elé érnek, egyszerre kinyilik az ajtó és kilép rajta Gyulavári legerősebb legénye, a megvert Horváth bátyja, István. — Mért törted be az öcsém fejét? — rivallt fogcsikorgatva a meglepett Kunra. Bánszki mentegetni próbálta Kunt, de hiába. A szóváltás egyre hevesebb és hevesebb lett. Egyszerre Horváth István felemelte ólmosvógü botját ós hirtelen mozdulattal két ütéssel ugy vágta fejbe Kunt ós Bánszkit, hogy azok eszméletlenül terültek el a földön. Azután, mint aki jól végezte dolgát, haza ment. A vizsgálat megállapitatta, hogy mind a három legény sérülése súlyos, sőt veszélyes természetű A csendőrség ezért jelentést tett az esetről a királyi ügyészsógnek. Irodalom. * „Egy pár szál virág", V a r s á g h János uj költemény-kötete. Tizenkét év előtt, a ma már elismert, mélyen érző szivü költőnek első költeménye lapunkban jelent meg. Most az „Uj idők", „Vasárnapi Újság" szívesen közlik mindig gondolat-gazdag költeményeit. A jövő hó közepe táján újra egy kötet költeményt ad ki Varságh János s egy pár szál virágot tesz az olvasó elé. Csak szabad mezőkön, falusi kertekben gyüj* tögette, éppen azért nem pompájukkal, csak üdeségükkel kiván hatni. Kéri az olvasót, fogadja őket szívesen. A könyv a Franklin-Társulat kiadásában jelenik meg. Ára két korona lesz ós akik előfizetőket gyűjtenek, öt példány után tiszteletpéldányt kapnak. Yas Sándor ós a „Corvinád-könyvkereskedés szívesen fogad előfizetéseket. — A „Zenélő Magyarország" közkedvelt zongora és hegedt! zenemüfolyóirat most megjelent füzete újra a legjobb és legkedveltebb zene újdonságokat köeli és pedig H a u b n e r Károly „Megátkoztál, kitagadtál" magyar dalt. M o r s e Th „Norvégiában" mazurkát. Hettényi Albert ) ;Ninon" gyönyörű kabaretté számot a „Bonbouiére" kabaretté müsorír^l. Szinte ajándékszámba menő jutányosán jut a zeneértő közönség; & ff Zenélő Magyarország" minden egyes számához, mert ennyi péuzért 12 korona évi előfizetésért külön kiadásban csak 2-3 kottát kapna ; itt mintegy. 120 darabot kap az előfizető a nevezetesebb hazai és külföldi zene szerzők legszebb müveiből Félévi előfizetés 6 K. Ezért kap az előfizető 11 füzetet s kar osonykor egy 45-50 oldal terjedelmű gyön}örü Karácsonyi zene albumot. Előfizethetni lehet a most tolyó második félévre, a a Zenélő Magyarország" Klöckner Ede zeneiiü kiadóhivatalában Budapest, VIII. József körút 11 sz. Az Emuisió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét - a halaszt - kérjük figyelembe venni. A csalogató vetések alkalmazása abból áll, hogy a birtok vagy ínég jobb, ha a határ több pontján egy-két ekeuyom szélességben korai vetést eszközlünk, hogy az aug., szép, október közepéig rajzó légy a csalogató vetéseken kivül más zöld vetéseket ne találjon, s ide rakja le a petéit, hogy ezen vetések késő őszi alászántásával, a peték illetve az álbábok megsemmisitessenek. A heszszeni légy pusztításának ez a legjobb ós legbistosabb módja. Kártételének elkerülésére a késői vetést alkalmazzunk. Október 10-ón tul már nem rajzik a hesseni légy, s ha elő fordul még itt ott-egy néhány, számottevő kárt már nem fog tenni. Ez idén tehát, amikor kétségen kivül nagyon sok a hesszeni légy, a késői vetést inkább lehet ajánlani, mint máskor, s csak saját érdekében jár el az, aki buzavetését október 10-ike utánra hagyja. Nem szenved kétséget, a késői vetésnek is megvannak a maga hátrányai, amelyek főleg abban nyilvánulnulnak meg hogy a tél beálltáig kevés fejlődési ideje van a növénynek, holott mennél jobban van kifejlődve a tél beálltáig, annál jobb kilátás van nagyobb termésre. Oda kell tehát törekednünk, hogy a növények a hátra levő rövid tenyész idő alatt is sokat fejlődhessen, amit az által érhetünk el, ha rendkívül jól elkészített és könnyen oldható tápláló anyagokban bővelkedő talajba vetjük el a magot, mert természetes, hogy minél több benne a könnyen oldató tápláló anyag, annál jobban fejlődhetik a növény is. Ha valamikor, tehát most lesz helyén való a könnyen oldható szuperfoszfáttal ellátni vető szántás előtt a talajt, amelyből 120—150 kg -ot lesz célszerű magyar holdanként adni. Meg kell ezt tennünk annyival is inkább, mert a szupsrfoszfát bebizonyított rendkívül nagytermós fokozó hatását most a magas gabona árak mellett amúgy is okszerű dolog használni. Ilyen eljárás mellett nincs okunk a késői vetés hátrányai miatt aggódni, amelynek segélyével a hesszeni légy kártóteleit mindenesetre elkerüljük A LEGMAKACSABB KÖHÖGÉS ugy fiataloknál, mint öregeknél, valamint egyéb mellbántalinak, gyorsan megenyhülnek a ScotMéle csukamájolaj Emuisió által. Néhány kevés adag teljes megelégedésére fogja ezt Önnek is bizonyítani. A SCOTT-féle EMULSIÓ utolérhetetlen hatása alkatrészeinek világhírű tisztaságán és erején alapszik, és a SCOTT-féle tökéletesített eljárás által ez a leggyengébb gyomorra nézve is megemészthetővé tétetik. A SCOTT-féle EMULSIÓ a leokiválúbb. Egy eredeti üveg ára 2. K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. A hesszeni légy és a vetés ideje. Régen nem tett már a hesszeni légy olyan nagy károkat mint az idón, anélkül azonban, hogy a legtöbb gazda tudta, vagy gyanította volna, hogy hanyatlásnak indult búzáját a hesszeni légy bántja. Pedig bántotta ós tönkretette éppen azokat a vetéseket, melyek tavaly korán lettek vetve, szép fejlődésnek indultak, s a folyó tavaszai messze túlszárnyalták a késői vetéseket, amelyek inkább csak tavasszal eredtek meg, s lassú fejlődóst mutattak. S ennek dacára ezek a késői vetések folytonosan gyarapodtak, s többnyire jobb termést adtak, mint a korai vetésüek, amelyek májusig szépen fejlődtek, ugyan akkor azonban hanyatlásnak indultak úgyannyira, hogy a gyom túlszárnyalta a búzát, amely termést alig adott. Ennek a körülménynek egyedüli oka a hosszeni légy, meiy a tavalyi korai vetésben rakta le petéit, de a korán bálloít tél miatt őszi kártételét nem fejthette ki, annál rohamossabban fejtett azt azonban ki a folyó tavaszszal. A hesszeni légy nagymérvbeni pusztítását a folyó május és junius hónapokban az orsz. rovartani állomás az ország számos vidékein konstatálta, nem szenved tehát kétséget, hogy a rendkívül szapora légy a folyó ősszel, illetőleg a jövő tavasszal még sokkalta nagyobb károkat fog okozni, ha csak a legerólyesebben nem védekezünk ellene. Az a kérdés tehát, lehet e a hesszeni légy ellen sikeresen védekezni. E kérdésre határozottan igennel lehet felelni. Lehet védekezni csalogató vetésekkel egyrészt, másrészt pedig a késői vetéssel" Messaline Rádium Louisine Taffet és „Hennebcrg"-se!yem l-o5 K feljebb bérmen' e és vámmp tesen Minta pos* rdultával. Megrendelések bármely nyelven intezendők : an Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich TÖRVÉNYKEZÉS. § Beperelt városok. Az aradi tövényszók polgái iktatójába nem mindennapi kereset érkezett. A gyulavidéki helyiérdekű vasút részvénytársaság indított keresetet két aradmegyei község: Zimonyfalva és Nagyzerind ellen 25.000, illetve 20.000 korona erejéig. A társaság elmondja keresetében, hogy még a vasútépítés megkezdése előtt Simonyifalva 25.000 xkorona, Nagyzerind pedig 20.000 körona hozzájáulási költséget szavazott meg a vasútépítés költségeihez. Amikor a vasút elkészült, a két község megtagadta a hozzájárulási költség megfizetését ós igy a társaság per utján kéri most erre kényszeríteni. § A konyak ára. Marton János, kondorosi kereskedő 1907. év nyarán a kecskeméti „Alföldi" konyakgyártól 746 korona 58 fillér értékű árut vett át bizományba. Az áru el is kelt. Mikor azonban a gyár igazgatósága felszólította Martont az elszámolásra, Marton ezt nem tette meg annál az egyszerű oknál fogva, hogy elköltötte a pénzt. A gyulai kir. törvényszék még régebben 1 hónapi fogházra itélte Martont sikkasztás vétsége miatt. Marton nem nyugodott meg az ítéletben, hanem felebbezett. De hiába tette, mert a tábla helybenhagyta az ítéletet s igy az jogerőre emelkedett. § A libatolvaj. Csak nemrégen emlékeztünk meg lapunkban Kollár György, 18 éves vállalkozó szellemű és kalandos természetű legényről, aki a mult hónap 27-ón P a v 1 i k János békési lakos fa darab libáját elhajtotta a tanyáról. A reményteljes ifjút azonban az éppen szembe jövő csendőrök lefülelték. Kollár azelőtt egyszer már megpróbálta elhajtani a libákat, de a kutyák nagyon ugattak és nem merte végrehajtani tervét. Másodszor már revolvert vitt magával azzal a feltett szándókkal, hogy lelövi a kutyákat, ha ugatni merészelnek, mikor ő lopni akar. A naiv ifjú nem gondolt arra, hogy a lövésekkel nrég inkább magára vonta volna a figyelmet. Másodszor aztán nem ugattak a kutyák és félig sikerült is a manőver. Azért félig, mert elcsípték Kollár Gyurkát. A gyulai törvényszék csütörtökön, tekintettel fiatal korára, a lopást csak vétségnek minősítette és 4 hónapi fogházra itélte érte.