Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-12 / 73. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 szept. 8. gadták. Ilyképen remény is van arra, hogy a felső kereskedelmi iskola pár éven belül létesülni fog Csabán. Dr. Osváth igazgatónak az a terve, hogy ugy a polgári, mint a felső kereskedelmi iskolát internatussal köti össze. Erre a eétra ki is lett már szemelve a Mübutorgyár épülete, melynél alkalmasabbat kellő átalakítás után keresve sem lehet találni. Mindenképen kívánatos volna, hogy a dr. Osváth által megkezdett akció sikerrel járjon. Erre azonban egy ember ereje kevés. Sorompóba kell lépnie elsősorban a község képviselőtestületének, azután az egész kereskedőtársadalomnak is. De a pénzintézeteknek és a szomszédos községeknek sem szabad elmaradniok. Az ő érdekük elsősorban, hogy a csabai felső kereskedelmi iskola mielőbb létebüljön. Az élelmesebb Orosháza már határozott ebben a kérdésben. Vigyázni kell, mert különben kiveszi Csaba szájából a sült galambot ! . . . A szinügyi-bizottság ülése. Nádasy az uj csabai direktor. A magyar szinügyi viszonyok meglehetős ziláltságáról tanúskodik az a körülmény, hogy még olyan kis színházért is, mint a csabai és az itt szokásban levőikét hónapos sziniszezonért is valóságos versengés folyt a direktorok között. Előkelő, nagy színházak direktorai valóságos búcsújárást rendeztek Csabára a nyáron, hogy a szinügyi bizottság és a sajtó támogatását maguk számára kikérjék. Elsőrangú, nagy társulatokat fenyeget az a veszedelem, hogy állomáshely nélkül maradnak. Ennek oka főképen abban keresendő, hogy ujabb időben nálunk gombamódra szaporodnak a színtársulatok. Ha egyik tönkremegy, 3—4 uj alakul helyébe

j Minden, valamelyes vagyonnal rendelkező ós vállalkozó szellemű színésznek az egyik főambiciója, hogy minél előbb direktor lehessen és társulatot vezethessen. Pedig Magyarország kulturális tekintetben még nem áll azon a fokon, hogy ily sok színtársulatot képes legyen pártfogolni ős a művészetet megérteni Vannak nagy népes városok, amelyek ben úgyszólván éhenhalással kell küzdeniök a színészeknek. Ilyen körülmények között égés zen természetes, hogy minden megüresedő állomáshelyre, amelynek csak valamenynyire jó híre van: valóságos hajtóvadászatot rendeznek a színigazgatók. A csabai színháznak, ugy látszik, elég jó hire van szinészkörökben, mert mihe lyest a Mezey színtársulat feloszlott egyszerre négy direktor is akcióba lépett elnyerése érdekében. Pályáztak P a 1 á s t h y Sándor, dr. Farkas Ferenc, Nádasy József és M i k 1 ó s s y Gábor. Valamennyien jónevü vidéki igazgatók. Különösen kiválik azonban közülök dr. Farkas Ferenc, ki az ország nagyságra nézve harmadik városában Szabadkán működött éveken keresztül. A szinügyi-bizottság szerdán délelőtt 11 órakor tartott ülést a pályáza

t ügyében. Az ülésen jelen voltak H a a n Béla elnöklete alatt: VarsághBéla dr. F á y Samu, Wagner József, dr Debreceni Lajos bizottsági tagok és dr. K o c i s z k y Iván titkár, jegy zőkönyvvezető. Elnök az ülés megnyitása után részletesen ismertette a beérkezett pályázatokat. Leghosszabban foglalkozott N ád a s y Józseffel, a soproni színház igazgatójával, aki jelenleg Orosházán működik társulatával. Jelentette, hogy dr. K o c i s z k y Iván titkár megtekintette a társulat egyik előadását és igen jó véleményt alkotott róla. A Nádasy társulata mindenesetre sokkal jobb a i Mezeiénél. Ezek alapján azt javasolta, I hogy a bizottság Nádasynak ítélje oda a színházat, amely javaslat egyhangúlag elfogadásra is talált. Nádasy november és december hónapokban fog Csabán tartózkodni társulatával. A feltételek a következők: 1. Meg kell maradni a régi helyáraknak. 2. Olyan napokon, amelyeken két előadás van, az igazgató tartozik az egyik előadásért 10 koronát a bizottság pénztárába befizetni. 3. A szokásos szinházfütési kedvezményben ez az igazgató is részesül. 4. Az előadandó darabok irányításával az elnök van megbízva. Ez ügy letárgyalása után néhány kisebb ügyet intézett el a bizottság. Darabos Lajos hódmezővásárhelyi kántornak abbeli kérelme, hogy a tavaszon tartott hangverseny alkalmával a színház átengedéseért kért 30 korona elengedtessék: elutasításra talált. Dr. F á y Samu pénztáros jelentése, mely szerint a szinügyi alap, 5506 korona, tudomásul szolgált. Ezzel aztán a bizottsági ülés befejezést nyert. A kisiparosság helyzete. Szabó-iparosok tömörülése. Értekezlet Csabán. A kisiparosság helyzete, ha ugyan helyzetnek nevezhető ez a mai ferde viszonyok között levő tengődés, hazánkban a legrosszabb. A nagy üzemek, a technika legújabb vivmányaival felszerelve, az anyagi erőkkel csaknem korlátlanul rendelkezve, mindig kisebb ^s kisebb térre szorítják a kisiparos működését s mindig nehezebbé teszik azok megélhetését. Azonkívül a munkásjólétet célzó intézkedések terhei is nagyban sújtják a kisiparost; amely terhek, habár kicsinynek látszanak, mégis a más államfentartó terhekkel együtt egyre nehezebbé teszik a kisiparos életét. Igaz, hogy a mai kormány, belátva a kisipar pusztulásának nemzetkárositó voltát, minden módot felhasznál, hogy anyagi erejéhez mérten, ugy a szakoktatás fejlesztése, mint ipari gépek adományozása által a kisiparost a gyáriparral szemben versenyképessé tegye. A következmények azonban azt bizonyították be, hogy az egyes emberek, lettek légyen azok kitűnő képzettségű és szorgalommal biró iparosok, a támogatás dacára is csak elvétve értek el olyan sikert, ami által lényegesen hozzájárultak volna hazánk gazdagságának az idegen áruk kiszorítása által való növeléséhez. Mi lenne más a tanulság ebből, ha nem az, hogy a mit egyes emberek nem birnak elérni, azt többen összefogva vállvetett küzdelemmel próbálják meg. Vagyis az egymással való szövetkezés az, mely képessé fogja tenni a kisembereket arra, hogy a nagy külföldi gyárosok tőkéi ellen tőkét, gyáraik ellen pedig gyárakat állítsanak fel. De amint az egyes helyeken lakó kisiparosoknak, ha célt akarnak érni, szövetséget kell alkotniok: az egyes szövetségeknek is ujabb szövetségbe kell tömörülniök, vagyis a szövetkezést országossá kell tenni szakonkénti központtal, honnan a kellő tehetséggel megáldott szakemberek vezessék és irányítsák a mai kor kereskedelmi szelleme szerint, az így feltétlenül hatalmassá fejlődő s idegen gyáripart legyőző szövetségeket. Az ilyen áldásthozó szövetségekre leginkább szükség van a szabóiparban, ahol napról-napra jobban tengődik a kisiparos, akinek szájából mind inkább kiveszik a kenyeret, az anyagi erővel, üzleti szellemmel, ízléssel és tagadhatatlan nagy kereskedelmi érzékkel biró osztrák és cseh ruhagyárosok. Hitelviszonyaink rosszak, a kis iparosnak nincs tökéje, móg hitele sem, vagy ha hitelt élvez, azt nagyon meg keli fizetnie ugy, hogy végeredményében a pusztulás vár reá. Tehát éppen a 12-ik órában vagyunk. Ugy a kis iparosságnak, mint az államnak be kell látniok azt, hogy végét kell vetni nyomorúságos állapotainknak ; a kereskedelmi minisztérium ugyan a legmesszebb menő erkölcsi ós anyagi ! támogatást biztosította arra az esetre, ha az ország kisiparosai egy táborban egyesülve, kérik támogatását. A szabó iparosság országos szervezése érdekében fáradhatatlanul küzd Vikár Béla, budapeóti előkelő szabó iparos, aki mindent elkövet arra, hogy szabó kisiparosait boldogulni lássa s ezáltal a nemzetnek magának is, nagy szolgálatot tegyen. Vikár meg van győződve arról, hogy a szaktudásban, fegyelmezettségben és takarékosságban elmaradt magyar iparos, csak ugy veheti fel a versenyt a külföldi iparral s csak ugy teljesítheti társadalmi kötelezettségeit, ha egymással szövetkezve, megteremti a tőkét, mely az ipar fejlődésót ós jólétét szolgálva, vissza fogja hódítani az ország piacát a hazai terméknek, meghozza a vállalkozási kedvet s a pontosságot szerető becsületességet. A békéscsabai szabóiparosság is megértve a kor szavát, szerdán délután körülijeiül hatvan tag jelenlétében az ipartestületben értekezletet tartott, melynek különösebb nyomatékot adott Bálint országos szakoktatási eilenőr és U 11m a n n lapszerkesztő jelenléte, kik az ipartestület áldozatkész és fáradhatatlan elnöke kíséretében jelentek meg, hogy szép ós tanulságos beszédben jelezzék a szabóiparosságot érintő bajokat s ismertették azokat a módokat, melyek felhasználásával a bajokon segíteni lehet, amire törekedni minden szabóiparosnak ugy a maga, mint a családja ós hazája érdekében kötelessége. Reámutattak a budapesti szabóiparosok szövetkezete által elért fényes eredményre, hol a kezdő év csekély forgalma után rohamos emelkedés van, ugy hogy már az 1907. évben négy és félmilliót tett ki az üzleti forgalom, 120 ezer koronát fizetett ki tagjainak munkadijakban s 370 ezer korona áru hazai szövetet ós bélést dolgoztak föl; azonkívül tagjainak olcsó kölcsönöket adott, hogy a szükséges nyers anyagokat készpénzen vásárolhassák, mikorís az elért árkülömbözetben az általuk fizetett kamat tízszeresét is megnyerték ; számláikat leszámítolja, azok behajtását eszközli, szóval el sem sorolható előnyöket nyújt tagjainak. Most, mikor az ország szabóiparosainak szervezés confectio- (készáru) ipar meghonosítása által a külföldről behozott kész ruhák kiszorítására törekszenek, elvárják, hogy minden szabóiparos mellettük legyen. Békéscsaba szabóiparossága lelkesen hatáiozattá emelte, hogy az országositás nagy munkájában részt vesz. a szervezés fáradhatatlan apostolát, V ik á r Bélát táviratban üdvözli. A tanulságos értekezlet d. u. 4 órától este 7-ig tartott. Azután a megjelentek legnagyobb része a „Fíume"-ban vacsorára jött össze, hol móg számos szakkórdós kerülvén szőnyegre, a jövőbe vetett reménynyel oszlottak szót a résztvevők. Könyves T. Kálmán. gók. Ez azonban meg nem törtónt ós igy a vasnt\közegeinek vétkes gondatlanságára lóvén visszavezethető, a vasút az okozott kárt megtériteni tartozik. § A kereskedősegéd fogalma. A kereskedösegéd a legvitásabb jogi fogalmak egyike és ez a biionytalanság már számos haszontalan pernek volt a szülő oka. Tudvalevő, hogy a kereskedősegédnek munkaadója elleni igényét első sorban az iparhatóságnál kell érvényesítenie és csak az iparhatóság határozatával meg nem elégedő fól fordulhat a bírósághoz. A legfelsőbb bíróság az e téren uralkodó fonákságnak véget vetendő, következetesen azt a felfogást juttatja érvényre, hogy a kereskedő üzemében állandóan alkalmazott személy, ki összes tevékenységét egy munkaadós nak szenteli, kereskedősegédnek tekintendő. Ez alapon az üzletvezetőt épp ugy kereskedőnek minősítette, mint egy banknak vezérigazgatóját és ugy ezek az urak is, ha legfőbb principálisukkal bajba keverednek, az iparhatóságnál kénytelenek orvoslást keresni. § Lehet-e egyesületet megsérttni? A gyulai törvényszék ezt a kórdóst semlegesen döntötte el ós vádlottat, ki egy olvasókör cimtábláját, ennek feliratát gúnyolva, sárral megdobálta, azzal a megokolással mentette fel, hogy vádlott cselekményével sem az egyesületet, sem az egyesület tagjait becsületükben nem sértette. A koronaügyész a Curia elé vitte a kérdést, mely kimondta, hogy a felmentő ítélettel meg lett sértve a törvény, mert a becsületsértés nemcsak gyalázó kifejezés használatával, hanem oly cselekménnyel is követhető el, mely akár egyes személy, akár egyesület irányában a megvetés, vagy kisebbítés kifejezésére alkalmas. Dr. H -g H-k. Érdekes ítéletek. in. § A Mdv. mint alperes. A Máv. a legszerencsésebb alperes a világon. Annyiféle szabályzata, pót- és mellékhatárózmánya, pontja és alpontja van ennek az intézménynek, hogy még a szakember is csak nehezen igazódík el a szakaszok labyrinthusában. Hát még a laikus. Próbálja csak meg valaki egy per indítását a Máv. ellen ; a t. alperes mindjárt annyi kifogással hozakodik elő, hogy a felperesnek megíájdul tőle a feje és inkább leteszi a pert, semhogy ily rizikóval járó vállalkozásba belemenjen. Csakhogy szemesnek áll a világ. Vannak, kik még az üzletszabályzat elől sem retirálnak és bíznak a bíróság igazságosságában, pártatlanságában és méltányosságában. És a legtöbb esetben sikert is érnek. Igy járt nemrég egy földbirtokos, kinek a vasút cséplőgépet szállított. A cséplőgép megrongálódott és hasznavehetetlenné vált azáltal, hogy egy állomáson beleütközött az úgynevezett rakmintába. Az árú ber;:ktározásánál ügyelnie kell a feladónak arra, hogy a vasúti rakomány ne haladja tul a megengedett magasságot, azaz, hogy a sinek felett elhelyezett rakminta alatt akadálytalanul átmehessan. Igy szól az üzletszabályzat. Igen ám, de a Curia kimondta, hogy ez csak az esetre áll, ha a feladó kellő gondossággal előre tudhatta a rakminta magassagát. Ha ezt nem tudhatta, akkor a vasúti közegek kötelessége, hogy a feladót erre figyelmeztesVidám esetek. - Külön fővárosi tudósítónktól. [Imaház R.-T.) Zsidó vallású felebarátaink most készülődnek az őszi nagy ünnepekre. Budapesten, ahol az ország zsidóságának körülbelül kéttizedrésze van együtt, a templomok nem tudják magukba fogadni az ájtatoskodókat s ezért úgynevezett pótimaházakat állítanak föl. Volt eset rá, hogy vendéglőket ós kávéházakat alakítottak át hevenyészett templomokká, amelyekben mellüket bűnbánóan veregetve böjtöltek a hívek. Az ilyen topográfiái kapcsolatok révén esztendőről-esztendőre megterem a pesti humor. Az idén egészen különös módon helyeztek el egy lipótvárosi imaházat. Először is tudni kell, hogy a Valuta Bank Részvénytársaság, amelynek a Váczi-körut 48. számú házban van az üzlete, felszámolt. A felszámolást az Altalános Bank végzi, amely a zsidő hitközségnek adta bérbe a Valuta Bank helyiségeit. A hitközség csakhamar imaházat csinált belőle, kitette a cégért, de ott maradt a régi is, ugy hogy most ekként fest a fiók-templom : IMAHÁZ VALUTA BANK A FŐÜNNEPEKRE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ezen a nyomon tovább haladva, a jövő évben talán eljutunk a pótimaház M. Sz.-ig. • (A Vajda meséje.) Balatonszemesen mesélte a Vajda az Abbázia-kávéházból lerándult híveinek : Volt egyszer egy jómódú paraszt| ember, annak volt egy egyetlen fia. Gondolt egyet a jó ember: minek legyen a Jancsiból paraszt, aki élete fogytáig túrja a földet? Kapja hát magát és a nagyiskolába küldi a fiát. Jancsi neki is feküdt a tanulásnak. Vagy tizenhét iskolát tanult végig nagy buzgósággal. Ki is tanulta a doktorságot, , kapott is róla nagy pecsétes levelet. I Akkor hazament a szülőfalujába. Látja ; ám, hogy az apja gazdasága nagyon l megcsappant, mert bizony az iskoláztatás sok pénzbe került. Kérdi az öreg : — Tudsz-e gyógyítani, fiam ? — Tudok bizony, édes apám. — Nohát akkor gyógyíts ki engem a bajomból. Nagyot sóhajt a Jancsi doktor: — Az ilyen bajra nincs orvosság a patikában. Hanem törje el egyszer, édesapám, a kezit-lábát, majd meglátja, | JIJMEUÍA AUTTAfj Budapest, VII., Hársfa-utca 31/a. sz. kim templomfestő és oltárépiti Elvállalja bármely stylusban épült templom díszítő, feskó, oltárkép festését, mindennemű márványozási munkálatait; templomok teljes berendezését, szobrok felállítását. Epit: oltárt, szószéket, keresztelő kutat. I Ugyanezeket - régieket - újjáalakítja és aranyozza. Ajánl: remek fából faragott, művészies kidolgozású, függő feszületeket, fényes és matt beosztással valódi 22 karátos arannyal aranyozva. 54 cm. magas * feszület valódi aranyozással K 12. 41 cm. magas feszület valódi aranyozással K 9. 5 drb vételnél bérmentve, IC darab vételénél egy darab ingyen adatik és frankó szállittatik. *