Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-08 / 72. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 szept. 16. — Békésmegye részvétele az aradi Kossuth-szobor leleplezésen. Szeptember hó 19-én, vasárnap, Kossuth Lajos születése napján leplezik fényes ünnepség keretében a nagy ember monumentális aradi emlékszobrát. A gyönyörű hazafias ünnepélyen Békésvármegye is impozáns módon óhajt részt venni. A törvényhatóság nagy küldöttséggel képviselteti magát és a szoborra koszorút helyez. Ezenkívül F á b r y Károly országgyűlési képviselő agitációjára a gyomai választó kerületnek is igen sok polgára utazik a nevezetes napon Aradra. \ Békéscsaba község elöljárósága hétfői tanácsülésén elhatározta, hogy a leleplezési ünnepségen a biróból és a főjegyzőből álló küldöttséggel képviselteti \ magát és a szoborra szintén helyez díszes koszorút. — Gyula közgyűlése. Gyula város képviselőtestülete kedden délután 3 órakor, dr. B u c s k ó Koriolán h. polgármester elnökléséve] közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya a 450.000 koronás nagy kölcsön megszavazása volt. Bucskó dr., helyettes polgármester előadta, hogy ez a nagy összeg tulajdonképpen nem ujabb kölcsön, nem teher a város vállán, hanem a mostani rövidlejáratú adósságoknak konverzió utján hosszúlejáratú kölcsönné való átváltoztatása, ami még könnyít a város terhein. A meggyőző érvelés hatása alatt a közgyűlés hozzájárult a kölcsön felvételéhez. — Néhai dr. Löwy Lajosné hagyatéka a szegényeknek. A mult év tavaszán elhunyt, nagyarányú jótékonyságáról boldog emlékű dr. Löwy Lajosné, az Izr. Nőegylet elnöknője végrendeletileg 2000 koronát hagyományozott Csaba szegényeinek. A végrendeleti végrehajtó a megboldogult intencióit óhajtotta követni, midőn ezen összegből 500 koronát a csabai Nőegyletnek, 500 koronát az Izr. Nőegyletnek s 1000 koronát Csaba szegényei között való szétosztásra szánt. Csaba községe azonban a 2000 koronát a község szegónyalapjának követelte. Ugy a végrendeleti végrehajtó, mint az örökösök megbízott ügyvédje, dr. F á y Samu a fentemiitett módon való szétosztáshoz ragaszkodott s a csabai járásbíróságnál Domokos István járásbiró ugyan ilyen Ítéletet hozott. Felebbezés folytán a kir. tábla azonban a község javára döntött, mig a Curia az elsőfokú Ítéletet emelte jogerőre, illetve az örökössel ujabb tárgyalást rendelt el. Az ujabb tágyalásnál ismét az első megállapodás jutott jogerőre s igy most a hagyatékból a két Nőegylet 500—500 korona hagyományhoz jut, mig a szegények között a téli idő beállta előtt 1000 koronát fog a község elöljárósága szétosztani. — Uj menetrend a motoros vonaton. Emiitettük, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasút Csaba—vésztői vonalán az igazgáióság a május elsejével beszüntetett Vésztőről Csabára reggel 9 órakor, innen déli 11 órakor visszainduló vonatot ismét a menetrendbe állítja s egyben a volt megállóhelyek is érvénybe lépnek. E vonatok nem e hó 15-től, hanem csak október 1-től kezdve közlekednek majd. — A gyomai főszolgabíró lemondása. R o h o s k a Mihály, a gyomai járás főszolgabirája most nyújtotta be lemondási kérvényét az alispánhoz. A kérvényt az alispán kiadta a munkaképtelenséget megállapító bizottságnak. Most már tehát erre az állásra is kiírható lesz a pályázat. — Hálálozás. Szomorú csapás érte a zenei talentumáról hires szarvasi P1 a c s k ó családot. P1 a c s k ó Emil, tanító és hegedüvirtuoz, Placskó István szarvasi ev. lelkész fia ugyanis vasár- 1 nap reggel 22 év^s korában elhunyt. • A rokonszenves és nagytehetségű fiatal embert hashártyalob pusztította el hamarosan, három nap alatt. A mélyen sújtott család iránt altalános a részvét, — A hármas-bizottság ülése. Békés- j vármegye hármas-bizottsága hétfőn dél- j után tartotta ülését, melynek tárgya a j fedeztetósi állomásoknak a jövő évre | való megállapítása volt. Az állomások : ugyanazok maradtak, mint a jelen óv- 1 ben. Változás csak annyiban állott be, ! hogy a bizottság a rossz termés miatt j szükségesnek tartotta az illető közsé- I gekben a takarmányárak mérsékelt eme- | lését. — A szinügyi bizottság ülése. A csabai szinügyi bizottság, Haan Béla elnöklete alatt, ma délután tartja ülését, amelyen határozni fognak, hogy a szinjátszási engedély elnyerésére kiirt pályázatra beérkezett ajánlatok fölött döntsön. A pályázó színigazgatók közül dr. Farkas Ferenc, volt szabadkai színigazgatónak van a legjobban szervezett társulata, ügy tudjuk, hogy a szinügyi bizottság tagjai a végleges döntés előtt a pályázó színigazgatók társulatainak egy-egy előadását óhajtják végignézni. — A kerületi munkáspénztárak államositáa. A munkásbiztositási törvénynyel nincs megelégedve sem a munkás, sem a munkaadó. Alig két esztendeje, hogy életbeléptették ezt a szerencsétlen törvényt s azóta kifogyhatatlan és kimeríthetetlen a törvény fogyatékosságai és hiányai ellen felhozott sok panasz és tiltakozás. A. kormány eddig meghallgatta a munkások és munkaadók köréből felhangzó jogos panaszokat, rá sem hederített a panaszos feljajdulásokra, csak akkor érdeklődött a nagyfontosságú kérdés iránt, amikor a parlamentben Nagy Emil és társai követelték az Országos Munkásbiztositó Pénztár autonómiájának a konfiskálását. Szterényi államtitkár nyomban megígérte a szerencsétlen törvény megfejelését, de nem olyan értelemben, amint azt a munkások és munkaadók kérték, hanem olyan szellemben, amint azt Nagy Emilék követelték. Az uj novella hamarosan el is készült, melynek az a lényege, hogy az Országos Munkásbiztositó Pénztár, ha nem is formailag, de lényegileg elveszti az autonómiáját Ezt a novellát a kereskedelemügyi kormány az Országos Munkásbiztositó' Pénztár megrendszabályozása után — forrásunk szerint — rá akar térni a kerületi munkáspéztárak államosítására Hir szerint a kormánynak az a terve, hogy államosítsa az ország összes kerületi pénztárát, igy természetesen a budapestit is, egyben eltörli a mostani választási rendszert s tisztniselőkül állami hivatalnokokat nevez ki, lehetőleg nem azok sorából, akik most szolgálatában állnak az egyes kerületi pénztárakkal. Állítólag csupán a választott igazgatóságokat fogja meghagyni az uj reform. Nem tudjuk, hogy a kormány beváltja-e ezt a tervét, de ha igen, bizonyos, hogy erős agitáció fog ellene megindulni. — Orvosválasztás. Körösladány község most már másodszor hirdetett pályázatot,j az ügyvezető községi orvosi állásra. Most is csak egy pályázó akadt, dr. Uhlrich Ferenc, a debreceni bábaképző egyik orvosa személyében. A választás ma lesz. — Polgári iskola Szentandráson. Örvendetes dolog, hogy Békésvármegye községei telve vannak lelkesedéssel a kultura iránt és képesek is áldozatokat hozni érette. Csak néhány hete adtunk hirt arról, hogy Szeghalom község elhatározta egy polgári iskola felállítását. Meg is szavazta rá a képviselőtestület a telket és a szükséges összeget. Most másik község kezdett hasonló akcióba. Mint ugyanis értesülünk, Bókósszentandrás község képviselőtestülete elhatározta, hogy polgári iskolát állit fel, amennyiben lakosságának száma erre az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk értelmében erre feljogosítja. A képviselőtestület a törvényszal ta feltétek betartása mellett az iskola felállítása iránt a szükséges lépéseket már meg is tette. Kíváncsiak vagyunk, hogy a kultuszminiszter miként fog dönteni mindkét község kulturális mozgalma dolgában. — Sikkasztás egy önképzőkörnél. A Füzesgyarmati Ifjúsági Önképzőkör vezetősége a mult héten arra a kellemetlen felfedezésre jutott, hogy a kör pénztárából 240 korona hiányzik. Az esetet azonnal bejelentették a csendőrségnek, mely azonnal nyomozáshoz látott. Csakhamar sikerült is kinyomozni a tettest Kiss Imre pénztáros személyében, ki a hiányzó összeget az egri takarékpénztárhoz küldötte el, ahol 250 koronás váltólejárata volt. A kihallgatáskor a pénztáros töredelmesen bevallotta tettét, beösmerte, hogy a kör vagyonát a tagok tudta ós beleegyezése nélkül jogtalanul vette el ós használta fel saját céljaira. A csendőrség meg is indította ellene az eljárást. Közben azonban a kör elnöke kijelentette, hogy nem kívánja Kiss megbüntetését. Ilyképen az eljárás valószínűleg meg fog szűnni. — Meghiusult rabbiválasztás. Mint már irtuk, a szarvasi izr. neolog hitközség dr. Drechsler Miksa főrabbi távoztával dr. Borsodi Józseffel töltötte be a főrabbi állást, aki a hitközség meghívására hajlandónak is mutatkozott azt újból elfoglalni. Jelenlegi állomásán azonban a hívők ragaszkodása személye iránt oly tüntető módon nyilatkozott meg, hogy ez ott maradásra birta, mit a szárvasi hitközségnek már be is jelentett. — Uj telefon-dijszabás. A kereskedelemügyi minisztérium kibocsátotta a működéséről szóló jelentését. Ebben a jelentésben van egy törvényjavaslat, mely a távbeszélő-díjak leszállításáról és a távbeszélés megfelelő rendezéséről szól. Ennek értelmében tetemesen ol! csóbb lenne a telefonbeszélgetések dija. Belföldi távolsági (interurbán) forgalomban a tarifa az uj tervezet szerint: I. zóna 25 klmtr. 20 fillér, II. zóna 26—50 klmtr. 80 fillér, III. zóna 51—100 klmtr. 50 fillér, IV. zóna 101—200 klmtr. 1 korona, 200 kilométeren felül V. zóna 2 korona. Tehát ha az uj díjszabás életbe lép, akkor 8 perces időtartamra Budapesttel 1 koronáért beszélhetünk, ami még szintén elég drága, de a mai árnál mindenesetre tűrhetőbb. A távolsági forgalomban az éjjeli szolgálatot tartó városok között esti 6 órától reggeli 9 óráig bárki 80 százalékkal olcsóbban beszélgethet. — A gróf Wenckheim-féle mezei vasút áthelyezése. Megirtuk már, hogy a gróf Wenckheim-örökösök gyámja, Wenckheim Dénes gróf az uradalom mezei vasutjának a csorvási állomás egyik oldaláról a másikra való áthelyezését ké' relmezte. A közigazgatási bejárás megejtése után az alispán meg is adla az engedélyt. Az áthelyezés már meg is történt. A kereskedelmi miniszternek most érkezett le a leirata, melyben a közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvet tudomásul veszi és az áthelyezést jóváhagyta. Gróf Wenckheim Dénes most azt kéri a vármegyétől, hogy mivel a termés szállításának ideje már itt van, a vasútvonal mielőbb átadassák a forgalomnak. Az alispán teljesítette is a kérelmet, amennyiben a vonal mütanrendőri bejárását szeptember 10 re kitűzte. Ennek végrehajtása után semmi akadálya sem lesz a vonal megnyitásának. — Elhalasztott műkedvelő előadás. Csa' bán, a vasárnap estére tervezett jótékonycélu műkedvelő előadás: „A titok" népszínmű egyik női főszereplő hirtelen jött megbetegedése folytán elmaradt. Az előadás rendezősége értesiti a közönséget, hogy az előadás 11-én, szombaton este okvetlenül meg fog tartatni. Az előre váltott jegyek természetesen azon estén is érvényesek lesznek. — Szerencsétlenül járt kis gyerek. Kaczkó Pál csabai lakos tanyáján halálos szerencsétlenség történt szombaton. f tanya udvarán játszadozott kétéves Pali nevű fia. Tipegett erre-arra. Különös kedvteléssel zavarta a libákat, amelyek éles gágogással menekültek előle. Ez nagyon tetszett a kis gyereknek és annyira feltüzelte, hogy nem nézett még a lába elé sem. Igy történhetett meg, hogy a kut melletti pocsolyagödörnél, mely az esőzések miatt csaknem színültig volt, megbotlott és fejjel bele bukottá szennyes pocsolyába. Mire szülei észrevették, szegény kis fiu megfuladt. Boncolása hétfő délután történt meg a csabai kórházban. A szülők ellen megindult a vizsgálat abban az irányban, hogy nem terheli-e őket felelősség a szerencsétlenségért. — Öngyilkos aggastyán Az öreg T u s z Lajos, 74 éves köröstarcsai parasztember is szenvedett a vén embereknek abban a hibájában, hogy összeférhetetlen természetű volt. Még a sajat gyermekeivel se fért össze. Akadékoskodott, veszekedett velük. Felnőtt, többnyire családos gyermekei természetesen nem tűrték el az öreg házsártoskodásait és nem egyszer odamondogattak neki. Ekkor Tusz bácsi megharagudott a gyermekeire, meg az egész világra, meghúzódott valami kis szurdékban és remete-életet élt. Dolgozni már. képtelen lévén, az a veszedelem fenyegette, hogy éhen pusztul. Gyermekeiben azonban megvolt a kötelességérzet és ellátták táplálékkal a zord aggastyánt. Ennek azonban nem használt már az sem. Megvolt hasonolva a világgal és vasárnap délelőtt gyufaoldatot ivott. Még kötele sem volt neki, annyira elszegényedett. Mikor egyik leánya délben megjelent lakásán az ebéddel, már halva találta a világgyülölő öreget. — Segély a „Mensa Academica"-nak. A budapesti szegény egyetemi hallgatók diákasztala, a „Mensa Academica" részére a vármegye még régebben 6000 koronás alapítványi segélyt szavazott meg. A segély kifizetését azonban akkorra helyezte kilátásba, mikor a közművelődési alap fel nem használt kamataiból a fenti összeg összegyűl. A vármegyei számvevőség most jelentette, hogy a 6000 korona már együtt van. Ambrus alispán tehát legközelebb ki fogja utalni .a nagylelkű segélyt a jótékony egyesületnek. — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébat-körut 30. Telefon-szám 119.00. Becsapott gyomai gazda. Ügyes szélhámosok. Az országos vásárok legjobb aratóhelyei a különféle fajta szélhámosoknak és zsebmetszőknek. Ilyen alkalmakkor mindenfelől özönlenek a vásárokra a vagyonosabbnái-vagyonosabb emberek, hogy vásároljanak vagy eladjanak valamit. Egyszóval vásárok alkalmával van pénz, különösen az idegeneknél s a jó falusiak, ezek a gyanútlan, becsületes emberek kitűnő médiumok a gazfickók számára. Furfangos módon csapta be a legutolsó gyulai nagyvásár alkalmával is két fiatal szélhámos Biró Mihály jómódú gyomai gazdát. Biró egy lovat akart vásárolni és azért utazott Gyulára. Mikor Csabán a gyulai vonatra átszállott, az egyik harmadik osztályú fülkében szembe ült vele egy ravasz arcú fiatalember, aki ide-oda izgett-mozgott, unta magát ós nagyon látszott rajta, hogy beszélhetnékje van. Nem is állotta meg soká, hanem egyszerre odafordult Biró uramhoz és megeresztette az obligát vasúti kérdést: — Hova tetszik utazni? — Gyulára. — Talán a nagyvásárra? — Igen. — Persze lovat akar venni ? — Azt szeretnék, ha találnék valami alkalmas jószágot. — Milyen formát szeretne venni ? — Nem valami drágát, csak olyan 60—70 forintosat. — Na, annyi pénzért már lehet venni szí-p lovat. Itt megakadt a beszéd fonala. Egy darabig hallgattak mind a ketten, aztán a fiatalember másra terelte a beszédet. Beszéltek mindenféléről, móg politikáról is. Mire Gyulára értek, egészen összebarátkoztak. Gyulán is együtt tartottak a lóvásár felé. Mikor közel jártak a vásárhoz, egyszer csak megszólalt a fiatalember: — Tudja, Biró ur, én mondanók magának valamit. — Mit? — Ne tessék menni a lóvásárba. Nekem van itt egy ismerősöm, egy birtokos rokonom. Annak van olyan lova, amilyen Biró urnák kell. Tudom, meg lesz véle elégedve. Menjünk oda. Itt lakik csak, nem messze a várostól. — Hát nem bánom, menjünk. Elindultak szépen sétálva Gyulavári felé. A város végén egyszer csak elébük került egy másik fiatal ember. Rájuk nézett, aztán gyors léptekkel elindult. Mindig előttük ment. Kevós idő múlva látták Biróék, hogy a fiatal ember egy nagy pénztárcát elejtett. Biró uram barátja azonnal odaszaladt, felemelte a tárcát, zsebre vágta és diadalmas hangon szólt oda Bíróhoz. — Ezen osztozkodunk. Csak ne szóljon semmit. — Móg Biró is megörült a váratlan szerencsének. | Mikor a szántóföldek közé értek, ahol az ut teljesen néptelen volt, az j előlhaladó fiatal ember idegesen kezi dett a zsebeihez kapkodni, mintha ke! resné a pénztárcát. Természetesen nem j találta meg és feldúlt, kétségbeesett ' arccal fordult vissza. Egyenesen neki ! rohant a követőinek. — Ugy e maguk lelték meg a tárcá| mat? — Mi nem láttuk — felelte közömbösen Biró társa. — Dehogy nem. Azt maguknak kellett megtalálni, ne is tagadják ! Hiszen a város végén még a zsebemben volt | és más senki se jött utánam. Adják vissza, benne van minden vagyonom. — Sajnáljuk, nálunk nincs! — felelte a másik. — De igen! Én nem hiszem, akármit mondanak! — ordított kétségbe-