Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-08 / 72. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 szept. 16. — Békésmegye részvétele az aradi Kossuth-szobor leleplezésen. Szeptember hó 19-én, vasárnap, Kossuth Lajos szü­letése napján leplezik fényes ünnepség keretében a nagy ember monumentális aradi emlékszobrát. A gyönyörű hazafias ünnepélyen Békésvármegye is impo­záns módon óhajt részt venni. A tör­vényhatóság nagy küldöttséggel képvi­selteti magát és a szoborra koszorút helyez. Ezenkívül F á b r y Károly országgyűlési képviselő agitációjára a gyomai választó kerületnek is igen sok polgára utazik a nevezetes napon Aradra. \ Békéscsaba község elöljárósága hétfői tanácsülésén elhatározta, hogy a lelep­lezési ünnepségen a biróból és a fő­jegyzőből álló küldöttséggel képviselteti \ magát és a szoborra szintén helyez dí­szes koszorút. — Gyula közgyűlése. Gyula város képviselőtestülete kedden délután 3 órakor, dr. B u c s k ó Koriolán h. pol­gármester elnökléséve] közgyűlést tar­tott, melynek egyetlen tárgya a 450.000 koronás nagy kölcsön megszavazása volt. Bucskó dr., helyettes polgármester előadta, hogy ez a nagy összeg tulaj­donképpen nem ujabb kölcsön, nem teher a város vállán, hanem a mostani rövidlejáratú adósságoknak konverzió utján hosszúlejáratú kölcsönné való átváltoztatása, ami még könnyít a város terhein. A meggyőző érvelés hatása alatt a közgyűlés hozzájárult a kölcsön felvételéhez. — Néhai dr. Löwy Lajosné hagyatéka a szegényeknek. A mult év tavaszán el­hunyt, nagyarányú jótékonyságáról bol­dog emlékű dr. Löwy Lajosné, az Izr. Nőegylet elnöknője végrendeletileg 2000 koronát hagyományozott Csaba szegé­nyeinek. A végrendeleti végrehajtó a megboldogult intencióit óhajtotta kö­vetni, midőn ezen összegből 500 koro­nát a csabai Nőegyletnek, 500 koronát az Izr. Nőegyletnek s 1000 koronát Csaba szegényei között való szétosz­tásra szánt. Csaba községe azonban a 2000 koronát a község szegónyalapjá­nak követelte. Ugy a végrendeleti végre­hajtó, mint az örökösök megbízott ügy­védje, dr. F á y Samu a fentemiitett módon való szétosztáshoz ragaszkodott s a csabai járásbíróságnál Domokos István járásbiró ugyan ilyen Ítéletet hozott. Felebbezés folytán a kir. tábla azonban a község javára döntött, mig a Curia az elsőfokú Ítéletet emelte jog­erőre, illetve az örökössel ujabb tár­gyalást rendelt el. Az ujabb tágyalásnál ismét az első megállapodás jutott jog­erőre s igy most a hagyatékból a két Nőegylet 500—500 korona hagyomány­hoz jut, mig a szegények között a téli idő beállta előtt 1000 koronát fog a község elöljárósága szétosztani. — Uj menetrend a motoros vonaton. Emiitettük, hogy az Alföldi Első Gazda­sági Vasút Csaba—vésztői vonalán az igazgáióság a május elsejével beszünte­tett Vésztőről Csabára reggel 9 órakor, innen déli 11 órakor visszainduló vona­tot ismét a menetrendbe állítja s egy­ben a volt megállóhelyek is érvénybe lépnek. E vonatok nem e hó 15-től, hanem csak október 1-től kezdve köz­lekednek majd. — A gyomai főszolgabíró lemondása. R o h o s k a Mihály, a gyomai járás fő­szolgabirája most nyújtotta be lemon­dási kérvényét az alispánhoz. A kér­vényt az alispán kiadta a munkaképte­lenséget megállapító bizottságnak. Most már tehát erre az állásra is kiírható lesz a pályázat. — Hálálozás. Szomorú csapás érte a zenei talentumáról hires szarvasi P1 a c s k ó családot. P1 a c s k ó Emil, tanító és hegedüvirtuoz, Placskó István szarvasi ev. lelkész fia ugyanis vasár- 1 nap reggel 22 év^s korában elhunyt. • A rokonszenves és nagytehetségű fiatal embert hashártyalob pusztította el ha­marosan, három nap alatt. A mélyen sújtott család iránt altalános a részvét, — A hármas-bizottság ülése. Békés- j vármegye hármas-bizottsága hétfőn dél- j után tartotta ülését, melynek tárgya a j fedeztetósi állomásoknak a jövő évre | való megállapítása volt. Az állomások : ugyanazok maradtak, mint a jelen óv- 1 ben. Változás csak annyiban állott be, ! hogy a bizottság a rossz termés miatt j szükségesnek tartotta az illető közsé- I gekben a takarmányárak mérsékelt eme- | lését. — A szinügyi bizottság ülése. A csabai szinügyi bizottság, Haan Béla elnök­lete alatt, ma délután tartja ülését, amelyen határozni fognak, hogy a szinjátszási engedély elnyerésére kiirt pályázatra beérkezett ajánlatok fölött döntsön. A pályázó színigazgatók közül dr. Farkas Ferenc, volt szabadkai színigazgatónak van a legjobban szer­vezett társulata, ügy tudjuk, hogy a szinügyi bizottság tagjai a végleges döntés előtt a pályázó színigazgatók társulatainak egy-egy előadását óhajtják végignézni. — A kerületi munkáspénztárak álla­mositáa. A munkásbiztositási törvénynyel nincs megelégedve sem a munkás, sem a munkaadó. Alig két esztendeje, hogy életbeléptették ezt a szerencsétlen tör­vényt s azóta kifogyhatatlan és kimerít­hetetlen a törvény fogyatékosságai és hiányai ellen felhozott sok panasz és tiltakozás. A. kormány eddig meghallgatta a munkások és munkaadók köréből fel­hangzó jogos panaszokat, rá sem he­derített a panaszos feljajdulásokra, csak akkor érdeklődött a nagyfontosságú kérdés iránt, amikor a parlamentben Nagy Emil és társai követelték az Or­szágos Munkásbiztositó Pénztár auto­nómiájának a konfiskálását. Szterényi államtitkár nyomban megígérte a szeren­csétlen törvény megfejelését, de nem olyan értelemben, amint azt a munkások és munkaadók kérték, hanem olyan szellemben, amint azt Nagy Emilék kö­vetelték. Az uj novella hamarosan el is készült, melynek az a lényege, hogy az Országos Munkásbiztositó Pénztár, ha nem is formailag, de lényegileg el­veszti az autonómiáját Ezt a novellát a kereskedelemügyi kormány az Országos Munkásbiztositó' Pénztár megrendsza­bályozása után — forrásunk szerint — rá akar térni a kerületi munkáspéztárak államosítására Hir szerint a kormány­nak az a terve, hogy államosítsa az ország összes kerületi pénztárát, igy természetesen a budapestit is, egyben eltörli a mostani választási rendszert s tisztniselőkül állami hivatalnokokat ne­vez ki, lehetőleg nem azok sorából, akik most szolgálatában állnak az egyes kerületi pénztárakkal. Állítólag csupán a választott igazgatóságokat fogja meg­hagyni az uj reform. Nem tudjuk, hogy a kormány beváltja-e ezt a tervét, de ha igen, bizonyos, hogy erős agitáció fog ellene megindulni. — Orvosválasztás. Körösladány köz­ség most már másodszor hirdetett pá­lyázatot,j az ügyvezető községi orvosi állásra. Most is csak egy pályázó akadt, dr. Uhlrich Ferenc, a debreceni bá­baképző egyik orvosa személyében. A választás ma lesz. — Polgári iskola Szentandráson. Ör­vendetes dolog, hogy Békésvármegye községei telve vannak lelkesedéssel a kultura iránt és képesek is áldozatokat hozni érette. Csak néhány hete adtunk hirt arról, hogy Szeghalom község el­határozta egy polgári iskola felállítását. Meg is szavazta rá a képviselőtestület a telket és a szükséges összeget. Most má­sik község kezdett hasonló akcióba. Mint ugyanis értesülünk, Bókósszent­andrás község képviselőtestülete elhatá­rozta, hogy polgári iskolát állit fel, amennyiben lakosságának száma erre az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk ér­telmében erre feljogosítja. A képviselő­testület a törvényszal ta feltétek betar­tása mellett az iskola felállítása iránt a szükséges lépéseket már meg is tette. Kíváncsiak vagyunk, hogy a kultusz­miniszter miként fog dönteni mindkét község kulturális mozgalma dolgában. — Sikkasztás egy önképzőkörnél. A Füzesgyarmati Ifjúsági Önképzőkör ve­zetősége a mult héten arra a kellemet­len felfedezésre jutott, hogy a kör pénztárából 240 korona hiányzik. Az esetet azonnal bejelentették a csendőr­ségnek, mely azonnal nyomozáshoz lá­tott. Csakhamar sikerült is kinyomozni a tettest Kiss Imre pénztáros szemé­lyében, ki a hiányzó összeget az egri takarékpénztárhoz küldötte el, ahol 250 koronás váltólejárata volt. A kihallga­táskor a pénztáros töredelmesen be­vallotta tettét, beösmerte, hogy a kör vagyonát a tagok tudta ós beleegyezése nélkül jogtalanul vette el ós használta fel saját céljaira. A csendőrség meg is indította ellene az eljárást. Közben azonban a kör elnöke kijelentette, hogy nem kívánja Kiss megbüntetését. Ily­képen az eljárás valószínűleg meg fog szűnni. — Meghiusult rabbiválasztás. Mint már irtuk, a szarvasi izr. neolog hitközség dr. Drechsler Miksa főrabbi távoz­tával dr. Borsodi Józseffel töltötte be a főrabbi állást, aki a hitközség meghí­vására hajlandónak is mutatkozott azt újból elfoglalni. Jelenlegi állomásán azonban a hívők ragaszkodása személye iránt oly tüntető módon nyilatkozott meg, hogy ez ott maradásra birta, mit a szárvasi hitközségnek már be is je­lentett. — Uj telefon-dijszabás. A kereskede­lemügyi minisztérium kibocsátotta a működéséről szóló jelentését. Ebben a jelentésben van egy törvényjavaslat, mely a távbeszélő-díjak leszállításáról és a távbeszélés megfelelő rendezéséről szól. Ennek értelmében tetemesen ol­! csóbb lenne a telefonbeszélgetések dija. Belföldi távolsági (interurbán) forgalom­ban a tarifa az uj tervezet szerint: I. zóna 25 klmtr. 20 fillér, II. zóna 26—50 klmtr. 80 fillér, III. zóna 51—100 klmtr. 50 fillér, IV. zóna 101—200 klmtr. 1 ko­rona, 200 kilométeren felül V. zóna 2 korona. Tehát ha az uj díjszabás életbe lép, akkor 8 perces időtartamra Buda­pesttel 1 koronáért beszélhetünk, ami még szintén elég drága, de a mai árnál mindenesetre tűrhetőbb. A távolsági for­galomban az éjjeli szolgálatot tartó vá­rosok között esti 6 órától reggeli 9 óráig bárki 80 százalékkal olcsóbban beszél­gethet. — A gróf Wenckheim-féle mezei vasút áthelyezése. Megirtuk már, hogy a gróf Wenckheim-örökösök gyámja, Wenck­heim Dénes gróf az uradalom mezei vasutjának a csorvási állomás egyik ol­daláról a másikra való áthelyezését ké­' relmezte. A közigazgatási bejárás meg­ejtése után az alispán meg is adla az engedélyt. Az áthelyezés már meg is történt. A kereskedelmi miniszternek most érkezett le a leirata, melyben a közigazgatási bejárásról felvett jegyző­könyvet tudomásul veszi és az áthelye­zést jóváhagyta. Gróf Wenckheim Dé­nes most azt kéri a vármegyétől, hogy mivel a termés szállításának ideje már itt van, a vasútvonal mielőbb átadassák a forgalomnak. Az alispán teljesítette is a kérelmet, amennyiben a vonal mü­tanrendőri bejárását szeptember 10 re kitűzte. Ennek végrehajtása után semmi akadálya sem lesz a vonal megnyitá­sának. — Elhalasztott műkedvelő előadás. Csa­' bán, a vasárnap estére tervezett jóté­konycélu műkedvelő előadás: „A titok" népszínmű egyik női főszereplő hirtelen jött megbetegedése folytán elmaradt. Az előadás rendezősége értesiti a közönsé­get, hogy az előadás 11-én, szombaton este okvetlenül meg fog tartatni. Az előre váltott jegyek természetesen azon estén is érvényesek lesznek. — Szerencsétlenül járt kis gyerek. Kaczkó Pál csabai lakos tanyáján halálos szerencsétlenség történt szomba­ton. f tanya udvarán játszadozott két­éves Pali nevű fia. Tipegett erre-arra. Különös kedvteléssel zavarta a libákat, amelyek éles gágogással menekültek előle. Ez nagyon tetszett a kis gyerek­nek és annyira feltüzelte, hogy nem nézett még a lába elé sem. Igy történ­hetett meg, hogy a kut melletti pocso­lyagödörnél, mely az esőzések miatt csaknem színültig volt, megbotlott és fejjel bele bukottá szennyes pocsolyába. Mire szülei észrevették, szegény kis fiu megfuladt. Boncolása hétfő délután tör­tént meg a csabai kórházban. A szülők ellen megindult a vizsgálat abban az irányban, hogy nem terheli-e őket fele­lősség a szerencsétlenségért. — Öngyilkos aggastyán Az öreg T u s z Lajos, 74 éves köröstarcsai parasztember is szenvedett a vén em­bereknek abban a hibájában, hogy összeférhetetlen természetű volt. Még a sajat gyermekeivel se fért össze. Akadékoskodott, veszekedett velük. Fel­nőtt, többnyire családos gyermekei ter­mészetesen nem tűrték el az öreg házsártoskodásait és nem egyszer oda­mondogattak neki. Ekkor Tusz bácsi megharagudott a gyermekeire, meg az egész világra, meghúzódott valami kis szurdékban és remete-életet élt. Dol­gozni már. képtelen lévén, az a vesze­delem fenyegette, hogy éhen pusztul. Gyermekeiben azonban megvolt a kö­telességérzet és ellátták táplálékkal a zord aggastyánt. Ennek azonban nem használt már az sem. Megvolt hasonolva a világgal és vasárnap délelőtt gyufa­oldatot ivott. Még kötele sem volt neki, annyira elszegényedett. Mikor egyik leánya délben megjelent lakásán az ebéddel, már halva találta a világgyülölő öreget. — Segély a „Mensa Academica"-nak. A budapesti szegény egyetemi hallgatók diákasztala, a „Mensa Academica" ré­szére a vármegye még régebben 6000 koronás alapítványi segélyt szavazott meg. A segély kifizetését azonban ak­korra helyezte kilátásba, mikor a köz­művelődési alap fel nem használt kama­taiból a fenti összeg összegyűl. A vár­megyei számvevőség most jelentette, hogy a 6000 korona már együtt van. Ambrus alispán tehát legközelebb ki fogja utalni .a nagylelkű segélyt a jóté­kony egyesületnek. — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének le­velét, melyet a Magyar Tudományos Aka­démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébat-körut 30. Telefon-szám 119.00. Becsapott gyomai gazda. Ügyes szélhámosok. Az országos vásárok legjobb arató­helyei a különféle fajta szélhámosoknak és zsebmetszőknek. Ilyen alkalmakkor mindenfelől özönlenek a vásárokra a vagyonosabbnái-vagyonosabb emberek, hogy vásároljanak vagy eladjanak vala­mit. Egyszóval vásárok alkalmával van pénz, különösen az idegeneknél s a jó falusiak, ezek a gyanútlan, becsületes emberek kitűnő médiumok a gazfickók számára. Furfangos módon csapta be a leg­utolsó gyulai nagyvásár alkalmával is két fiatal szélhámos Biró Mihály jó­módú gyomai gazdát. Biró egy lovat akart vásárolni és azért utazott Gyulára. Mikor Csabán a gyulai vonatra átszál­lott, az egyik harmadik osztályú fülké­ben szembe ült vele egy ravasz arcú fiatalember, aki ide-oda izgett-mozgott, unta magát ós nagyon látszott rajta, hogy beszélhetnékje van. Nem is állotta meg soká, hanem egyszerre odafordult Biró uramhoz és megeresztette az obli­gát vasúti kérdést: — Hova tetszik utazni? — Gyulára. — Talán a nagyvásárra? — Igen. — Persze lovat akar venni ? — Azt szeretnék, ha találnék valami alkalmas jószágot. — Milyen formát szeretne venni ? — Nem valami drágát, csak olyan 60—70 forintosat. — Na, annyi pénzért már lehet venni szí-p lovat. Itt megakadt a beszéd fonala. Egy darabig hallgattak mind a ketten, aztán a fiatalember másra terelte a beszédet. Beszéltek mindenféléről, móg politiká­ról is. Mire Gyulára értek, egészen összebarátkoztak. Gyulán is együtt tar­tottak a lóvásár felé. Mikor közel jártak a vásárhoz, egyszer csak megszólalt a fiatalember: — Tudja, Biró ur, én mondanók magának valamit. — Mit? — Ne tessék menni a lóvásárba. Nekem van itt egy ismerősöm, egy birtokos rokonom. Annak van olyan lova, amilyen Biró urnák kell. Tudom, meg lesz véle elégedve. Menjünk oda. Itt lakik csak, nem messze a várostól. — Hát nem bánom, menjünk. Elindultak szépen sétálva Gyulavári felé. A város végén egyszer csak elé­bük került egy másik fiatal ember. Rájuk nézett, aztán gyors léptekkel el­indult. Mindig előttük ment. Kevós idő múlva látták Biróék, hogy a fiatal em­ber egy nagy pénztárcát elejtett. Biró uram barátja azonnal odaszaladt, fel­emelte a tárcát, zsebre vágta és diadal­mas hangon szólt oda Bíróhoz. — Ezen osztozkodunk. Csak ne szóljon semmit. — Móg Biró is megörült a váratlan szerencsének. | Mikor a szántóföldek közé értek, ahol az ut teljesen néptelen volt, az j előlhaladó fiatal ember idegesen kez­i dett a zsebeihez kapkodni, mintha ke­! resné a pénztárcát. Természetesen nem j találta meg és feldúlt, kétségbeesett ' arccal fordult vissza. Egyenesen neki ! rohant a követőinek. — Ugy e maguk lelték meg a tárcá­| mat? — Mi nem láttuk — felelte közöm­bösen Biró társa. — Dehogy nem. Azt maguknak kellett megtalálni, ne is tagadják ! Hiszen a város végén még a zsebemben volt | és más senki se jött utánam. Adják vissza, benne van minden vagyonom. — Sajnáljuk, nálunk nincs! — fe­lelte a másik. — De igen! Én nem hiszem, akár­mit mondanak! — ordított kétségbe-

Next

/
Thumbnails
Contents