Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-05 / 71. szám

Békéscsaba 1909 szept. 5. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 üzdelem, melyet Csaba elöljáróságának s a csabai sajtónak ki kellett fejteniök sorvás ellen Apponyi-Gerendás puszta Iszakadásának meggátlása érdekében. . küzdelem igen erős volt, mert Csorás községnek, amely a hozzá közel ikó gerendásiakat az elszakadásra izatta: hathatós pártfogói voltak ugy a ármegyénél, mint fenn, az illetékes íiniszteriumban. Hála azonban Andissy Gyula gróf belügyminiszter tánjrithatatlan igazságérzetének, az eltakadási törekvés csütörtököt mondott • Gerendás megmaradt továbbra is isaba kötelékében. Az elszakadásig törekvésekkel egylejüleg határozta el Csaba, — amit már égen meg kellett volna tennie, — hogy pponyi-Gerendágon közigazgatási kiendeltséget létesít. Erre szükség is olt, mert a gerendásiaknak az elkapeolás meghiúsulása után egyesek izgaisa folytán az lett a határozott szánékuk, hogy önálló községgé alakulnak t. Ezzel ugyan maguk alatt vágnák a át, de Csabának is meg lenne az a agy vesztesége, hogy Gerendásról rökre le kellene mondania. Ezért helyesnek tartjuk a csabai löljáróságnak azt a szándékát, hogy íost gyorsan, mindjárt a szabályrendeítnek a törvényhatóság által történt iváhagyása után gondoskodni fog a zükséges állások betöltéséről. A pályázat kiírását eddig az a sajtálatos körülmény késleltette, hogy a :özigazgatási kirendeltség számára nem ahetett alkalmas Irodahelyiséget és a egédjegyző számára megfelelő lakást apni. Ametyik alkalmas lett volna, azt ulajdonosa olyan drága áron adta olna bérbe, hogy véle minden további tárgyalást félbe kellett szakitani. legalkalmasabbnak végre a régi kastélypület mutatkozott, mely jelenleg a ómai katholikus egyház tulajdonában an. Az egyházzal aztán sikerült méltályos egyezséget kötni. Csakhogy itt is an egy baj. Az nevezetesen, hogy az rodahelyiségeken kivül nincsen lakás. L segédjegyzőnek tehát hetenként be ;ell néhányszor járnia Csabára, ha saládját megakarja látogatni. Ez ismét ;öltségekkel jár, melyeket természeteen a községnek kell fedeznie. A választás iránt a tisztviselők na;yon érdeklődnek. Tippelik ezt is, ippelik azt is. Az elöljáróság azonban jelölésnél figyelembe fogja venni a gerendásiak óhaját is, melyet már előzőleg megkérdezett. Ugyanez a közgyűlés fogja megtenni a vandháti állami iskola ügyében a minisztériummal történt megállapodás értelmében szükségessé vált intéxkedéseket is. A fényesi vízlevezető csatorna építése alkalmával a kihányt föld a környékbeli szántóföldekből eltakart egy kis darab terményt. Ezért az illető tulajdonosok kártérítést követelnek. A követelés fölött szintén ez a közgyűlés fog határozni. Végül fontos tárgy lesz a csabai <játékgyár» kérelme 4000 korona évi támogatás iránt. Ezt a kérelmet valószínűleg nem fogja a közgyűlés teljesíteni. Válasz az „egy presbyter" nek. Az „egy pre8byter"-nek viselkedésemet a „Békósmegyei Közlöny" 70-ik számában támadó cikkére válaszom: Mindenek előtt csodálom, hogy cikke alá, melyben a közönségre appellál, ő sem irta alá a nevét, holott nálam épen azt kifogásolja. Továbbá kijelentem, hogy én az önkény elbn küzdök, történjék az bárkivel. De Áchimmal nem szövetkeztem se titokban, ee nyíltan és még kevésbé szónokoltam a piacon a 'pártja érdekében s nem is ebédeltem nála se meghivottan, se hívatlanul. Amit nem azért említek, mintha Áchimnak az asztalát szégyenleném, hanem hogy eszébe juttaisam az „egy presbyter" urnák, hogy azzal a bizonyos „szövetséggel" nem tanácsos dobálódznia. Megjegyzem, hogy az eféle kifejezéseket : ^férdit»valótlanságot mond*, mellőzöm. A közönség ugy is tudja, hogy miként szokott az az „egy pvesbyter" mindég igazat mondani és mindég az igaz ügyért küzdeni. Igenis tudok — a „presbyter" ur súgása nélkül is — oly szabályrendeleti szakaszt, amely közgyűlésen készült, illetőleg ott lett elfogadva s az az egyház szabályrendeletének 14-ik §-a, mely igy szól: a békéscsabai ág. h. ev. egyház a zsinati törvény 44-ik § ban kijelölt közgyűlési jogokat a képviseletre ruházza — kivéve ... a képviselőtestület és egyháztanács választását. Da nem is a szabályrendeletnek közgyűlésen való készítéséről, hanem arról van a szó, hogy a közgyűlést szabályozó szabály csak a közgyűlés megbízása folytán készíthető, módosítható s csak a közgyűlés által történt elfogadás után terjeszthető feljebb és léptethető életbe. Hogy az intelligenciának a presbitériumban való képviseltetését akartam, az lváltak egymástól anélkül, hogy haároztak volna valamit. _ És még egy napig, két napig, nyolc lapig hiába tanakodtak. Talán még jobtan érezték a kis c>ca fájdalmát, mint ő naga. És szinte fájdalmas látvány volt lézni, ezt a három mindig boldog, miniig vidám dámát, aki most oly szomorú •olt. Mindenik összeráncolta a szemöltökét és mindeniknek nyugtalanság ült z arcán. A kis cica továbbra is hiven beszállolt mindenről. John ur egyre zavarta, z anyja pedig, akit elhalmozott ajándó:okkal a szabó, buzdította, hogy menjen lőűl Jonhoz : — Ugyan ki látott még iiyen kis istobát, aki visszautasítja az első párisi zabót? Találsz-e valaha ily kérőt ? L iod, ha a kis Bertának, a barátnődnek íjánlotta volna fel kezót John ur, ő igyancsak hamar elfogadta volna ! És a kis cica csak sóhajtozott a háom hölgy előtt : — Mentsenek meg, mentsenek meg... És biztosra vette, hogy el van eszve. IV. Egy reggelen (aznap este kellett 'égleges feleletett adnia John urnák) evelet talált az üzletben, az ő nevére :imezve. A hosszú, szarkaláb-betükről, i lila tintáról mindjár tudta, hogy Marineauné irta. Izgatottan bontotta fel. 3sak ez volt benne: A rue de la Paix 25-ik számú ház>an, a földszinten várom. Ót perc múlva már olt volt a kis cica. Alig kopogott, Martineauné már megjelent az ajtóban otthonosan, kalap nélkül. A fiatal leány csodálkozva állott meg a küszöbön. A szoba éppen olyan volt, mint a John ur szobája; ugyanolyan nagy volt, ugyanolyan kárpit volt a falán, a bútorok, tükrök is meglepően egyeztek. Martineauné megfogta a kezét ós a szalon közepére vezette-: — Érted? A kis cica lehorgasztott fővel felelt: — Nem. Martineauné szeme ragyogott a megelégedéstől a diadaltól. — Látod, kicsikém, a férjhezmeneteled gondolata bántott mindhármunkat. Hogy megmentsünk, ezt találtuk ki számodra. íme, ez a lakás, ez az üzlet a tied. Mi ajándékozzuk neked. Majd szigorúan folytatta : — Most kiadhatod az útját John urnák. Értetted ? — Igen. Most már a mamám sem fog szólni. Aztán később, hogy Mirtineauné eltávozott, a kis üzletből oly boldog arccal, mint aminővel a jótékony emberek járnak az utcán, elbúcsúzott a kis cicától: — A viszontlátásra, kis cica! Es hazafelé ment. Az uton pedig halkan szólt önmagának: — És ha elgondolja az ember, hogy nélkülünk tönkrement volna. Augu>t« G«rmaln«. bizonyos. A jelenlegi „intelligens" presbiterek két harmada is csak azon ellenzék által jutott a képviseletbe, melyhez ón is tartoztam. Ha a jövő presbitériumba annyit ós azokat, ahányat ós akiket megakarnék választatni, esetleg nem sikerül behoznom, ax nemcsak Áchimon fog múlni; nagyobb része lesz abban annak az »egy presbyter"-nek. Az igaz, hogy a csupán polgári iskolát végzett intelligensek száma Csabán még nem nagy. De hát csupán a jövő évi választásra készül-e ez a szabályrendelet? azután meg tényleg mást csinálnak-e ? Téved 3Z HZ D egy presbyter", amidőn azt mondja, hogy a képviselőtestületnek a három segédlelkész is tagja. Egyik se tagja. Ha lesz valaha Csabán „helyettes lelkésa", vagyis adminisztrátor, az a szabályrendelet szerint tagja lesz a presbitériumnak. Cikkem terjesztéséről ugy beszól az az „egy presbyter", mintha a leveleimet fölbontotta volna, — pedig ezt nem teszem fel róla. Vegye tehát tudomásul, hogy — bár cikkemből tiz példányt szándékom volt a jogügyi bizottság világi tagjainak is elküldeni — nem küldöttem nekik egyet sem. Hogy csak tizenkét külön lenyomatot rendeltem és kaptam, azt az „egy prepbyter" megtadhatja, ha akarja, az „Őrálló" szerkesztőjétől. Szintén a levéltitok cime alá tartozólag biztosítom, hogy a felebbezéseket nem „becses nevem" elhallgatásával küldtem meg az illetőknek. Különben elismerem a gúny jogosultságát, illetőleg azt, hogy nevemnek ártottam, ha nem is annyit, mint az az „egy presbyter" a magáénak. Hogy támadom fellebbvalóimat, ahoz (például, ha ezek, mint elnökök, a birák egyhangú Ítéletével szemben, nemcsak egyezer, de némelyikük kétszer is szavaz ; vagy ha a hatóság az általam egyszer már lefizetett jutalmakat, másodszor is le akarja velem fizettetni) jogom van. Támadom a hatóságot gyűléseinken is minden oly alkalommal, amidőn ugy érzem, hogy törvénytelenséget mivel. Teszem azt, mert az ily eljárást bírálni nemcsak papi jogom, de kötelességem is. Az előforduló szabálytalanságokról nyilvánosan és magánérintkezéa alkalmával is informálom azokat, akiket az ügy illet. Teszem ezt azért, hogy a törvénytelenségnek annál inkább gátat vethessek. De ha e küzdelemben magamra maradok, akkor se teszem le a fegyvert. E tekintetben ismer engem az az „egy presbyter." — Aki — bocsássa meg, hogy cikkét „feszegettem." Ügyemet immár bizom a bíróságra és a felettünk ítélkező legfelsőbb Biróra. S miután tapasztaltam, hogy az az „égy presbyter" a tollát nem tentába, hanem epébe mártogatja, igérem, hogy esetleges további cikkeire csakis a legislegvégső esetben válaszolok. Korén Pál, lelkész. Egy orosházai diák merénylete. Rálőtt a tanárjára. A mai idők ultramodern eszméi teremtették meg társadalmunknak egyik igen csúnya betegségét, a tiszteletlenséget. Tekintélyek alig teremnek ma már. A legnagyobb tehetségű irót, vagy művészt is lenézik a fiatal óriások, vagy legalább is annyinak tartják magukat. Egy 14—15 éves suhanc már szembe siáll szüleivel, vagy ha iskolába jár, tanítóival ós tanáraival is. Természetesen nagyréeze van ebben a jó és szigorú nevelés hiányának is, de azért elsősorban mégis az ultramodern szociális eszmék rovására ijható. Most, a szeptemberi beiratkozások alkalmával, aktuálissá teszi eit a kérdést egy szomorú eset, mely Orosházán történt csütörtökön. Egy P a 1 i n i Lajos nevű, orosházai illetőségű diák rálőtt Szász Gyula lippai felső kereskedelmi iskolai tanárra, mert megbukI tatta a ssámtanból. Érthető a diák elkeseredése, de a tanár eljárása is. Szász tanár megbuktatta Palinit, mert nem 1 tud számolni. Már pedig, aki könyvelői híva ásra vágyik, annak kisujjában kell lenni a mathematika minden ördöngös csinjabinjának. — Palini életpályájának kettészakadását látta a bukásban és természetszerűleg Szász tanárt okolta. Szerencsére nem történt semmi baj. A professzor ugyanis,, mikor Palini az első lövést tette, azonnal hirtelen rávetette magát volt tanítványára és rövid tusakodás után kiragadta kezéből a revolvert. Szász Gyula egyéniségéről kapott értesüléseink egyébként nem valami kedvező színben tüntetik fel a fiatal professzort ós ez nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy növelje iránta tanítványai gyűlöletét. Hogy nagy talentum, az köztudomású. Mindössze huszonnégy éves és már két év óta tanár ós már könyvet is irt. Az iskoláit pedig fényes eredménnyel végezte. De ez is fiatal professzor, amikor a katedrára lép, teljesen átváltozik. Rideg ós könyörtelen. Csak teljes ós föltétlen tudás menti meg nála a diákot a szekundától. És ebben van a túlzás. Nem okvetlenül szükséges, hogy minden diák lángeszű matematikus legyen ós mégis boldogulhat. Az élet éppenséggel nem kívánja meg a magasabb matematikát. A négy alapmüvelettel és s tizedes törtek ismeretével akár az Osztrák-Magyar Bank főkönyvelője is lehet az ember. Szász Gyula csupa Szász Gyulát akart a diákjaiból csiszolni, pedig tudhatná, hogy mint tanárnak is csak elemi ismeretekre van szüksége. A tanár művészete abban rejlik, hogy az elemi dolgokat át is tudja tölcsérezni és hogy okos mértéket tartson. Bármilyen fiatal ember ós fiatal tanár, már is múltja van, amely a bölcsessége ellen tanúskodik. Az olvasó még bizonyára emlékszik a lippai diákok mult évi lázadására. A lázadás oka Szász Gyula mértéktelen szigora volt. Már pedig a tanár kiválóságának nem az a mértéke, hogy fellázítsa az osztályait. Szász Gyula mérséklete ellen vall az is, hogy a folyó évben már nem tanit Lippán. Más iutézethez ment s eb ben bizonyára része van annak a belátásnak is, hogy a fiatal tanár tulment a szigor kívánatos mórtékén. A reája irányzott revolvergolyó bizonyára gondolkozóvá teszi. A kultura a katedrán nem kiván megalkuvást nem türö lovagokat. Oda okos, méltányos emberek kellenek, akik a tanári tekintély mellett a szivüket is elviszik az iskolába. Nem tudjuk, mennyiben volt jogos Palini megbuktatása, csak azt tudjuk, hogy Szász Gyula mórtéke nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek. Erre maga is rájön. Siessen egy kissé megöregedni ós uj állomásán ne kívánjon maga körül csupa Szász Gyulákat, csupa matematikai kitűnőséget. Ezek nélkül is boldogul a kettős könyvvitel. Tanácsülés Békéscsabán. A vasúti felüljáró ügye. — Uj kút Erzsébethelyen — A hatósági hússzék helye. — A polgári leányiskola segélye. — Kisebb ügyek. Békéscsaba pénteki tanácsülése érdekes tárgyakban elég gazdagnak volt mondható. Szőnyegre került végre valahára a vasúti felüljáró dolga is> ami már valósággal tengeri kígyójává lett Csabának. Lapunk utóbbi időkben igen gyakran foglalkozott a felüljáróval. Mert az már valósággal tűrhetetlen eljárás az államvasutak igazgatóságától, hogy a felüljárót még most sem akarja átadni a forgalomnak azok miatt a differenciák miatt, közötte és az építési vállalkozó között felmerültek. A csabai gazdák ily módon kénytelenek még most is azon az infámisan komisz uton közlekedni, amely a felüljáró két oldalán elvezet. Ezen az uton esős időkben kerékagyig ér a sár, száraz időkben ugyancsak kerékagyig ér a por. Az elöljárósághoz az érkelt közönség részéről nagyon sok panasz érJUREXA AXf AL Budapest, VII., Hársfa-utca 31/a ez. templomfestő és oltárépitő Elvállalja bármely stylusban épült templom díszítő, feskó, oltárkép festését, mindennemű márványozási munkálatait; templomok teljes berendezését, szobrok felállítását. Épít: oltárt, szószéket, keresztelő kutat. 1 Ugyanezeket - régieket újjáalakítja és aranyozza. Ajánl: remek fából faragott, művészies kidolgozású, függő feszületeket, fényes és matt beosztással valódi 22 karátos arannyal aranyozva. 54 cm. magas * feszület valódi aranyozással K 12. 41 cm. magas feszület valódi aranyozással K 9. 5 drb vételnél bérmentve, IC darab vételénéi egy darab ingyen adatik és franko szallittatik. *