Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-02 / 70. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­jmás mára változékony, hűvös időt jelez, sok­elyütt csapadékkal. — Ármentesitő tár«ulatok közgyűlése. i magyarországi ármentesitő-társulatok iktóberben, Budapesten, a vármegye­lázában közgyűlést tartanak, amelyen z ország egész árvédelmére nézve ion­os ügyeket tárgyalnak meg és egyide­iileg megalakítják egymás között a rég­óta óhajtott tisza-dunai ármentesitő­ársulatok szövetségét. A társulatok BZÖ­etsége, mely a kormány ós a társulatok ;özött közvetítést lesz hivatva teljesíteni s állandóan eljár a társulatoknnk na­;yon sokféle ügyeiben, képviseli és aegvédi azok érdekeit, régtől fogva zilkség volt, nagy hiányát érezték an­lak állandóan. Magyarországnak vizek­ien gazdag területe a legteljesebb ár édelmi munkálatokat teszi szükségessé. LZ ország legkülönbözőbb részében ma uár hetven ármentesitő- és belvizle­sapoló-társulat teljesít kiválóan fontos Qunkálatot, de ezzel még nincs kime­itve az ország árvédelme, esztendőről­sztendőre uj területek megmentése cél-­iból ármentesitő társulatok támadnak. LZ októberben megtartandó közgyülé­en való részvételót ós az Országos Ta­lácsba való belépését eddig ötvenhat rmentesitő társulat jelentette be Buda­iesten a Szövetség ügyeit előkészítő lizottságnak. Közöttük van az Alsó­i'ehór-Kőrösi Ármentesitő-Társulat is. — A béke i kosárfonó segélye. A bé­:ósi állami kosárfonó intézetnek a vár negye fennállása óta évi 400 korona egélyt utalványozott mindig. A segó­yezós terminusa Jaz idén lejárván, az ntózet igazgatósága folyamodott a se­;élyezós meghosszabbításáért. A tör­ényhatósági bizottság méltányolva a :érelmet ós az intézet közgazdasági je­sntősógét, a 400 korona évi segélyt aég három évre biztosította. A belügy­liniszter most érkezett leiratával ezt a latározatot jóváhagyta. — Egy plébános ajándéka. A bibliai nondás szerint „a jókedvű adakozót zereti az Isten". Ha ez a mondás áll, kkor dr. ü u n a y Alajos, a békés­zentandrási róm. kath. egyház nagy­udásu ós kiváló plébánosa különös ke­gyelmében lehet az Istennek. Nincsen >lyan hazafias, vagy jótékony mozga­om, amelyet ő ugy erkölcsileg, mint myagilag ne támogatna. Legutóbb a elállítandó 6-ik róm. kath. iskola szá­nára vásárolt és adományozott egy 000 korona értékű telket. Ez a nemes­elkü adomány nagymértékben növelte ránta a hivők ragaszkodását. — Rabbiválasztás Szarvason. A szarvasi zr. hitközség augusztus 22-én nagygyü­ést tartott, melynek egyetlen tárgya a negüresedett rabbii állás betöltése 'volt. Jár három pályázó is volt, a gyűlés igyiket sem választotta meg, hanem íagy lelkesedéssel dr. Borsodi Jó­;sef, volt szarvasi rabbi köré csoporto­íult. A megválasztásról dr. Borsodit neleghangu levélben értesítette a hit­:özség. Dr. Borsodi válaszában kijelen­ette, hogy szívesen menne vissza szarvasra. Fizetésre nézve azonban >lyan feltételeket szabott, hogy azt a litközség nem igen tudja teljesíteni. 1 választás tehát valószínűig semmissé rálik. — A gyulai kötögyár szennyvize. A ;yulai kötött- ós szövött-iparárugyár - mint már régebben megírtuk — zennyvizlevezető csatorna engedélye­ósét kérte a vármegyétől. A szenny­rizet a Szent-Pál-árokba akarná vezetni. Lz alispán a csatornát azzal a feltétellel ingedólyezte, hogy ha a szennyvíz köz­igószsógi szempontból veszedelmessé rálik, csak vegyi tisztítás után ereszt­íető le. A gyár igazgatósága ezt a ha­ározatot megfelebbezte a közigazgatási (izottsághoz. A felebbezés legfőbb in­loka az, hogy a Szent-Pál-árokba mások s engednek mindenféle piszokkal teli­ett vizet, amelynél a gyári szennyvíz ninden tekintetben veszélytelenebb. A elebbezés felett a közigazgatási bizott­ág szeptemberi gyűlésén fog határozni. — Az Öcsöd —-mesterszállási ut. Meg­rtuk már, hogy Öcsöd ós Mesterszállás ;özsógek között egy törvényhatósági it kiépítése van tervbe véve. Tekintve ,z ut közlekedésügyi fontosságát, a rármegye a területére eső 1 ;3 kiló­néternyi útrész kiépítésére a szükséges 1.000 koronát megszavazta és Kálmán liklós fólegyházai vállalkozóval a szer­ődóst meg is kötötte. A kereskedelmi niniszter ugy a határozott, hogy a _zerződóst jóváhagyta. A vállalkozó ju­ius 25-ón már hozzá is fogott az Ltópitési munkálatokhoz. — Állások betöltése a vármegyén. A vármegyénél, mint már megírtuk, meg­üresedett lemondás folytán a gyomai főszolgabírói és az orosházai első osz­tályú szolgabírói állás. Ezeken kívül betöltésre vár az újonnan rendszeresí­tett alügyészí állás is. Tekintettel az októberi őszi közgyűlés közeledtére, a pályázati hirdetményt már ki kellene irni. Ennek azonban útjában áll az a körülmény, hogy R o h o s k a Mihály, a gyomai járás volt ós nagybeteg fő­szolgabírója még most sem nyújtotta be nyugdíjazás iránti kérvényét. Addig pedig erre az állásra nem lehet kiirni a pályázatot. — Uj vá lás tanár. Mint már meg­írtuk, az egyházmegyei törvényszék M e­1 i s János szarvasi gimnáziumi vallás tanárt állásából elmozdította. A főgim­názium kis bizottsága ós tanári kara most a megüresedett vallástanári állásra M e nd ö 1 Lajos nagyszénási ág. ev. lel­készt választotta meg egyhangúlag. — Gyoma vámszedési joga. Gyoma község vámszedési joga az idén lejárt Tekintettel arra, hogy a vámszedés Gyo­ménak igen szép jövedelmet hozott, a község kérelmezte a vármegyétől a vám­szedési jog meghosszabbítását s egyben kérte egy 73 kilométernyi uj útrésznek a kiépítését is. A képviselőtestület mind két javaslathoz már előzetesen hozzájá­rult. A szükséges összeget kölcsönkép­pen akarná a község- fölvenni, a tör­lesztési részleteket pedig a vámból be­folyó jövedelemből fedezné. A várme­gye mindkét határozatot jóváhagyta ót, Gyoma vámszedési jogát tíz évvel meg­hosszabbította. — Kinevezések. Az E r d ó 1 y i Gyula elhalálozása folytán megürült szeghalmi járási írnoki állásra Ambrus alispán Oláh József központi Írnokot nevezte ki. Az ilykép megüresedett központi ír­noki állásra pedig Temesk özy Jó­szefet nevezte ki az alispán. — Békés az iparfejlesztésért. Nagyon üdvös határozatott bízott Békés község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlé­sen. Van ott ugyanis egy S i n k a Jó­zsef nevü igen ambiciózus iparos, aki egy régi de mostanában elhanyagolt iparággal a szitakötéssel foglalkozik. Szitakötő Sinka József az iparág fejlesz­tése céljából tanfolyamot akar létesí­teni ós segélyért folyamodott a község­hez. A képviselőtestületi 40,000 darab téglát szavazott meg számára. Egyéb­ként Sinkát a kereskedelmi miniszter is támogatja, amennyiben évi 2000 kor. támogatást helyezett részére kilátásba. — Uj gazdasági tudósító. A földmive­lésügyi miniszter ifj. T o 1 n a y Ferenc bókésszentandrási lakost a szarvasi já­rásra gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. — Összeégett kisleány. A tanyai em­bereknek ebben az időtájban kedves szórakozásuk a tengerisütés. A szóp pi­rosra perzselt gyenge tengeri nem is utolsó csemege. Ez a szórakozás fog­lalta el hétfőn este S i m o n k a Mojsza kétegyházi gazdát is. A vígan lobogó szalmatüztől valami ok miatt el kellett mennie neki is, meg a feleségének is, csak 3 éves kis leánykája maradt ott. A kis gyerek tipegett a tüz körül. Örült neki nagyon. Egyszer azonban megbot­lott a fűben és arccal a parázsba esett. Ruhácskája azonnal lángra lobbant. A kis gyerek oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy néhány óra múlva nagy kinok között meghalt. — Építkezés a csabai laktanyánál. A csabai 101-ik gyalogezred laktanyájában a kocíiszin ós raktárépület már nagyon rozoga állapotban van. Az elöljáróság temesvári hadtestparancsnokság kórel­mére elhatározta az épület kibővítését és kijavítását, amely munkálat 7500 koronába kerül. Ezt az összeget a köz­ség kérelmezte a vármegye alispánjától, azonban az alispán a kérelmet nem teljesítette. Most a község a törvény­hatósági bizottsághoz fordul a kibőví­tési összegnek a katonabeszállásolási alap terhére történendő kiutalványo­zása coljából. A kérelem fölött az őszi közgyűlés fog határozni. — A gyulai törvényszék tárgyalásai. A gyulai törvényszék bűnügyi osztályán p^r hót óta szünetelnek a tárgyalások. A szünetet az tette szükségessé, hogy H u b a y Lajos törvényszéki biró fele­sége tragikusan elhunyt, V. Szakmáry Arisztid padig betegsége miatt nem vé­gezheti hivatalos funkcióit. E két ok miatt nem lehetett eddig a tanácsot meg­alakítani. Ma, csütörtökön azonban kez­detüket veszik a tárgyalások. — Nyugalomüa vonult tanitó. Csonka János, az orosházai tanonc-iskola taní­tója huszonkét esztendei működés után nyugalomba vonult. A jeles tanfórfiu távozását őszintén sajnálja az orosházai társadalom. — Szabadságon. Popovics Vik­tor, tb. főszolgabiró, a szeghal íi járás szolgabirája kedden kezdte meg 4 hétre terjedő szabadságát. — Tolvaj suhanc. Szedő Emil, gyulai nyomdásznál volt alkalmazásban Weinberger Márton, székelyhídi illetőségű 14 éves tanonc. A fiút nagyon bántotta a honvágy. Nem tudta elfelej­teni az anyai csókokat az otthonni leve­gőt. Szive folyton csak vissza-vissza vágyót. Pénze" azonban nem volt arra, hogy ezt a vágyát kielégíthesse. Szómba ton aztán nem tudott magán uralkodni. Gazdája távollétében magához vett öt koronát és megszökött. A hazavágyó inasgyereket Székelynidon elfogta a csendőrség és Gyulára kísérte. — A tízforintosok temetése. Nemré­giben jelent meg az osztrák-magyar bank utolsó hirdetése arról, hogy a tíz­forintos bankjegyek augusztus 31-ón végleg érvényüket veszítik. Ez a hír sokaknál félreértést okozott, azt hívón, hogy a vörös-szinü huszkoronásokról van szó ós kiki igyekezett ilyenfajta pénzén mihamar túladni. Ám ez nem ment olyan simán, mert nem igen akadt vállalkozó, aki ezeket elfogadja, ugy okoskodván, minek szaladgáljon más helyett beváltani az ilyen lejáró bankó­kat, fusson a gazdája maga. Futottak is az ijedősebb természetűek ós sorjában beállítottak a bankokhoz ós az állam­pénztárakhoz. Ottan eleinte magyarázni kezdték, hogy rendes forgalomban levő pénzek még' ezek, amiket szükségtelen beváltani, de később látván az általános félreértést, szó nélkül váltották be a jelentkezők piros huszkoronásait. Pedig jelenleg a régi, kékszínű, osztrák értékű tízforintos temetéséről van szó. Tegnap­előtt még kerek 20 koronát ért belőle egy-egy darab, ma már akár ingyen osztogathatják szót az utcán, egy jó pi­pára való dohányt sem adnak érte. Ma már alig is emlékszik valaki ezekre a kékszínű bankókra, olyan régen kerül­tek ki a forgalomból. Az egész dolog­ból mindenesetre az osztrák-magyar banknak van legtöbb haszna, mert min­den hasonló lejáratkor jelentős össze­get nyer az elkallódott bankjegyek révén,'melyéket soha többé nem köte­les beváltani és igy azok értéke a bank vagyonát szaporítja. — Tolvaj szomszédasszony. Özvegy Miskucza Lajosné gyulai asszonyt kötelességei hónapokra elszólították ha­zulról. Hogy távolléte alatt házánál valami kár ne történjék, az összes kulcsok átadása mellett megkérte szom­szédasszonyát, Pápai Lajosnét, hogy vigyázzon a holmijára. Pápainé vigyá­zott is olyan szépen, hogy mikor Miskuczáné hazaérkezett, megütközéssel tapasztalta, hogy rengeteg sok minden­féle ingósága eltűnt, hiányzik. Az eny­ves kezű szomszédasszony ellen Mis­kuczáné megtette a feljelentést. — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének le­velét, melyet a Magyar Tudományos Aka­démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét dijtala ul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébet-körut 30. Telefon-szám 119 00. — Lépfene Füzesgyarmaton. Füzes­gyarmat községben már másfél hónap­pál ezelőtt jelentkezett a háziálatok ve­szedelmes járványa, a lépfene. A nagy­mértékben belépő járvány miatt a ható­ság zár alá is helyezte Füzesgyarmatot. A zárlat alól csak pár nappal ezelőtt j oldották fel a községet és már ismét megbetegedés történt. A hatóság tehát újból zárlat alá helyezte Füzesgyar­matot. Od»haza már nagy volt a kétségbe­esés. Az anyák nem tudták elgondolni, hová lehettek a gyerekek. Érthető volt tehát az öröm, mikor kettő előkerült. De & kis magyar távolléte mégis aggodalmat okosott. — Biri, hol van Pista ? Kérdezte ag­godalmasan az anya. — Ott hagytuk a Körös parton. — Menjetek azonnal vissza érte ! Az egyik kis lény hajlandó is lett volna az expedícióra, de Birike megkötötte ma­gát. Aggodalmasan nézett bele az esti sö­tétségbe, azután durcásan mondotta : — Nem megyek én ! Örülök, hogy megvagyok, nem vesztem el I . . A lakodalmasdi. Ez is gyermekhistória. Egy vendég­bácsi nagy lármít hallott a gyermekszobá­ban, tehát benyitott. — Mit csináltok gyerekek ? — Lrkadalmasdit játszunk. — Hát hogy megy az ? Erre megszólal egy kis fiu : — En vagyok a férj. Linka meg a feleség. A legkisebbik fiuo-ika a sarokban gubbaszkodott nagy komolyan. — Hát te mi vagy ? Kérdezte tőle a bácsi. — Én vagyok a gyerek. Csakhogy még nem szabad beszélnem, mert nem születtem meg. A babona. Nyáron a veranda* lakásokban gyak­ran felmerül az a kérdés, hogy hol terítse­nek ? Az ebédlöben-é, vagy a verandán ? A cselédek jobban szeretik a verandát, mert az rendesen közelebb van a konyhá­hoz. Azután az ételre sem kell olyan na­gyon vigyázni, mint szőnyeges vagy par­kettes ebédlőben. Az egyik háznál a háziasszony egy este akképen addta ki a rendelkezést Juci szobalánynak, hogy az ebédlőben terítsen. Juoi bámult. — Miért odabenn terítsek ? Hisz eddig mindig kinn vacsoráztak a naccságáék. — De ma nem lehet, Juci, ma eső lesz. Nini mennyire lesülyedt a barométer. — Ej, — válaszolta Juci durcásan — nem hittem volna, hogy a naccsága is olyan babonás ... Tarkaságok. Azok a gyerekek, i Három csabai csöpség a napokban el- j indult csavarogni, mint általában a gyere- i kek szokták, hs hiányzik a mamai felügye- | let. A gyerekek gondatlanul ődörgöttek, j játszadoztak a körösparton s csak akkor í gondoltak már hazamenetele, mikor kez- | dett sötétedni. j A gyerekek közül kettő leány volt, i egy pedig nagy tuskó fejű fiúcska. Pistá­nak hivják. Pista gyerek semmiképen sem akart még hazemenni, annyira izlett neki a mulatság. A két kis lány unszolta egy darabig, aztán ott hagyták faképnél. Rablóvá lett szolgalegény. A rémhistóriák hatása. Kollár János, 17 éves csabai suhanc Hrabovszky Pál gazdánál állott szolgálatban. Elég szorgalmas, derék fiu, volt, csak az volt a baja, hogy nagyon szerette olvasni a rabló­históriákat. Magánkívül volt örömében, mikor kezéhez kaphatta a Rózsa Sán­dorról, Sobri Jóskáró 1, Angyal Bandi­ról, Zöld Marciról, Rinaldó Rinaldiniről szólló zsirpecsétes érzékeny története­ket. Mihelyt más dolga nem akadt, mo­hón falta ezeket a füzeteket. Fiatal lel­két elvarázsolták e hősök csodás kaland­jai, ugy hogy mindig annak képzelte magát akiről olvasott. Ha a ló hátán ült, maga után kézéit mindjárt egy gyolcs inges-gatyás cifra lajbis csapatot, amely fölött ő korlátlan hatalommal uralkodik. Ilyen körülmények között lassankint megérlelődött benne az a gondolat, hogy v is felcsap rablónak, A mult héten te­i jtavalami ürügy a[att hilópett a szolgá­latból. Volt még 25 korona járandósága, vett belőle magának egy revolvert, 60 darab töltést egy hosszú konyhakést ós igy felfegyverkezve neki vágott a csa­bai határnak kaland után lesni. A békési tanyákat választotta mű­ködése első színteréül. Járt kelt össze­vissza. Olyan izgatott volt, mint egy kis bakfis az első bálon. Csak ment mendeget, de nem akadt alkalmas mé­dium, akinek oda döröghette volna azt az obligát a betyárbemutatkozást, hogy : — Pénzt vagy, életet I Rongyos ruháju szegény emberek két elcsontosodott gebe által vont sze­kerek jöttek csak véle szembe. A be­tyárélet első próbája, ugy látszott nem sikerült. Egszer ám felkiáltott Jani gyerek. — Megvan ! — lesz már valami! Az országút melletti réten legeié" szett vagy 70 darab szép, fehér, gágogó liba őrizetlenül. Libapásztornak se hire, se hamva. Jani betyár erre kapta ma­gát és elkezdte szép lassan hajtani

Next

/
Thumbnails
Contents