Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-29 / 69. szám

Békéscsaba, 1909 szept. 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 bői, hanem az egyházi elöljáróink választásánál divó eddigi gyakorlatból következtettem. Az igazgató-lelkésznek a legutóbbi gyűlésen tett nyilatkozata szerint a presbiterek jelölésénél ez nem igy lesz. Továbbá „ferdítés" talán a kővetkező : Miután a felállított négy osztályból csak meghatározott számú presbiter lehet, az e számon fölüliek nem lesznek presbiterekké, móg ha a másik osztály presbitereinól több is volna a szavazatuk. Da ez a szabályrendelet intézkedéseiből következik. A többi „ferdítés" csak abban áll, hogy némely, a szabályrendeletben is kétségtelenül és tagadhatatlanul bennfoglalt dolog, az én ismertetésemben világosabban van kifejezve, — ami talán a „megtévesztésnek" ellenkezője. Korán Pál, lelkész. Gynla anyagi ügyeinek rendezése. 450.000 koronáa kölcsön Nagyon sok cikk szólott már lapunkban arról, hogy Gyula város anyagi viszonyai milyen rossz lábon állanak. Ez a szerencsétlen város a régi vezetőség könnyelmű gazdálkodása folytán már évek óta súlyos terhekkel küzd. Pótadója úgyszólván évről-évre emelkedik s most már olyan magas, hogy Gyula ebben a tekintetben csaknem a vezető szerepet viszi Magyarországon. Hála mostani két ambiciózus fiatal vezetőjének, L o v i c h Ödön dr. polgármester és B u c s k ó Koriolán dr. főjegyző lelkiismeretes buzgólkodásának: most már kezd rendeződni Gyula helyzete is. Nagy hatással volt erre az is, hogy a vármegye alispánja szintén meleg érdeklődést tanusit Gyula város iránt és a mult óv vógón a megyei számvevőség főnökével egy javaslatot, vagy jobban mondva programmot dolgoztatott ki az anyagi viszonyok rendezésére vonatkozólag. E program egyes pontjai már többó-kevósbbé meg is valósultak. A képviselőtestületi közgyűlés ugyanis megszavazta már az italmérési kártalanítási kötvény és a város nyakán csak teherként lógó ingatlanok eladását. E müvelet által Gyula több, mint egymillió koronához fog jutni, amelyből adósságait törlesztheti. Ez a jelentékeny összeg is kevés azonban arra, hogy Gyula összes adósságát kifizethesse. Az az összeg csak a legsürgősebb adósságok fedezésére elégséges. Ezeken kivül marad még fel sok. Többek között a közpónztárnak is tartozik a város 249.000 koronával, a különböző alapokból összesen 84.000 koronát kölcsönzött s ugyancsak 84.000 koronát igényel a tervbe vett munkásházak felépitóse is E három nagy adósság arra indította a város mostani vezetőségét, hogy kísérelje meg egy 450.000 koronás nagy kölcsön felvétele által az adósságok konvertálását A tervhez már az állandó választmány is hozzájárult és Bucskó Koriolán főjegyző, ki most a szabadságon levő polgármestert helyettesíti, már tárgyalásba is bocsáthozott néhány pesti nagy pénzintézettel. A beérkezett ajánlatok közül legelőnyösebbnek a Magyar Jelzálog-Hitelbank ajánlata mutatkozott s a formalitások elintézése már kezdetét is vette. E 450.000 koronányi konverziós kölcsön felvétele, továbbá az ital mérési kártalanítási kötvény, valamint az ingatlanok eladásából eredő jövedelem által Gyula város mintegy másfélmillió koronához jut, amely tekintélyes összeg által anyagi helyzete lényegesen fog javulni a mostanihoz képest. A jövőt össze sem lehet hasonlítani a jelenlegi siralmas helyzettel. Tekintettel arra, hogy már a városok segítésére az állami költségvetésbe felvett 2,000.000 korona aránylagos felosztása is nemsokára napirendre kerül a folytonos sürgetések folytán: remélhetőleg Gyula is fog részesülni belőle és az is hozzá fog járulni helyzetének javításához. Ilyképen Gyula jövője, ha nem is mondható épen vihartalannak, nem tekinthető vigasztalannak sem. Az okos vezetőség és a jótékony állam életet fog lehelni a haldokló testbe . . . Mikor fekszik le a pesti ember? (Külön fővárosi tudósítónktól.) Budapest vendégei, a szolid vidéki magyarok csaknem kivétel nélkül ezzel a kérdéssel fordulnak fővárosi ismerőseikhez. Mikor fekszik le a pesti ember ? Erre egyszerűen igy lehet felelni: A nap minden órájában kelnek éfl feküsznek le a pestiek. Nem lehet határozott terminusokat mondani. Természetesen a munkások ezrei, akiknek pontban reggel hat órakor a gyárban, vagy a műhelyben kell lenniök, egy külön csoportot alkotnak, de semmiesetre se ők teszik a lakosság többségét. A nagy távolságok miatt rendkívül eokan már hajnali négy órakor ébrednek, hogy öt órára elérjék a villamost, vagy a vicinálist, amely munkába viszi őket. Ezek a legkorábban fekvő pestiek. Este kilenc órakor már ágyban vannak. Most vegyük az ellentétes kategóriát. Azokat, akik este ós éjjel dolgoznak. Elég világváros már Budapest ahhoz, hogy a hivatásbeli ójszakázók társadalmát jelentékenynek mondhassuk. Idetartoznak: az újságírók, a betűszedők, a nyomdászok, a pincérek, az éjjel is üzemben lévő gyárak és vállalatok munkásai ós legutolsó a sorban az a sok-sok szerencsétlen leány, aki a nappali emberek mulatozásaiból keresi meg borzasztóan keserű kenyerét. Hogy él egy éjszakai ujságiró ? Este hat órakor megy a szerkesztőségbe ós alig másfél órai megszakítással éjfél után két óráig kell dolgoznia. Emésztő, nehéz szellemi munkát végez, olyan felelősséggel, amilyenről laikusoknak fogalmuk se lehet. Dolga végeztével föllólegzik ós valami szórakozást keres. Vendéglőbe, majd kávéházba, esetleg a népesebb mulatókba megy ós hajnali öt órakor megy csak haza, amikor már sürögnek-forognak a milimárik, a szemetesek, a gyárakba igyekvő munkáscsapatok. Otthon nem fekszik le mindjárt, aminthogy a hivatalnok se esik ágynak délután öt órakor. Olvas, levelet ír, de leginkább kéziratot, mert az éjjeli ujságiró rendszerint valamely más lapnak vagy iro dalmi vállalatnak is munkatársa. Alszik hét órát, amikor más a délutáni ozsonnáját költi el, ő reggelit eszik, lapokat olvas, belehelyezkedik a világszenzációk sodrába, mert egy pillanat elmulasztása egészen megzavarhatja az események kapcsolatának kutatásában. De nemcsak a hivatásos éjjeli újságírók élnek igy. Budapesten sok iró, költő, tudós ós művész van, aki csak éjjel tud dolgozni. A pincérek ezrei éjjel keresik kenyerüket. Este hót órakor veszik át az asztalkendőt és talpon vannak mindaddig, amig egy szál vendég ül a lokalitásban. Munka "után szórakoznak és csak reggel nyolc órakor térnek pihenni. De hány olyan fiatalember és agglegény (persze szalmaözvegyek is) van Budapesten, akik minden kényszerítő ok nélkül hasonló életet élnek. És pedig rendszeresen. Különösen a hivatalnokok közt vannak sokan ezek az önkéntelen ójszakázók. Akik aztán egy-egy újságíróval barátságot kötnek és hűségesen átvirrasztják vele az éjszakát, mintha csak ők is éjfél után két órakor keltek volna föl az Íróasztal mellől. A villamosvasúti kalauzok megint külön csoportba tartoznak. Ezek aszerint, hogy mikor fejeztók be az esti szolgálatot, reggel 3, 4, 5, 6 és 7 órakor ébrednek. Aki este kilenc órakor hazament, annak hajnali négy órakor szolgálatba kell lépni. És rendesen messzi városrészből jönnek, ahol ha van is villamos, de hiszen nélkülük nem közlekedhetik. A kalauzokon és kocsivezetőkön kivül a postásoknak ós vasuta soknak is nagyon korán kell megkezdeniük a munkát. Ezzel ellentótben a sok ezer éjjeli őr, rendőr, utcaseprő, betegápoló néha olyan időben feszik le, amikor már az éjszakai ujságiró is amásodik álmát alussza De vannak olya nok is, akik nem egyfolytában, hanem két részletben alusznak. így például az lanthattam először, öreg, összeroskadt vén asszony ült egy karosszékben : Jane édesanyja. Helyzetem furcsaságára csak most gondoltam először. Erre az idegen aszszonyra, aki lázas álmában rám bizta leghittebb gondolatait és érzéseit. Aztán afórje jutott az eszembe, aki minden pillanatba beléphet s tanuja lehet ennek a rémes jelenetnek. Azt hiszem — gondoltam — nem volna féltékeny. A bánat és gond elr asztaná a féltését, hisz a halál közelódtón megváltozik világnézetünk. A fiatal asszony többször fölriadt álmából s ugy látszott, hogy álmai gyötrik. — Emlékszel móg, mikor nászutunk alkalmával Diepp >be érkeztünk ? Éjjel volt 8 az ablakainkból a partra lehetet látni. Emlékszel móg, hogy kinyitottad az ablakot s hogy a hold éppen az ágyunkra sütött ? Jane kacagott s görcsösen szoiitotta meg a kezemet, mintha e szorítással akart volna rábírni, hogy folytassam visszaemlékezéseit Halk hangon kértem, hogy ne izgassa föl magát s mindenkép azon voltam, hogy a múltról eltereljem gondolatait. Féltem, hogy móg intimebb részleteket tudok meg tőle, hogy felébresztem az anyát s hogy szóttépem minden illúzióját, mellyel pedig megnyugtatták szegényt, élete utolsó perceiben. — Olyan szomorú vagyok —mondotta szegényke utoljára. Fáj, hogy nem marad utánnam semmi, aini mindkettőnké volt. Gyermek... * Gyáva voltam. Ezek a vallomások olyan fájdalommal töltöttek el, hogy szökni szerettem volna erről a hej(yröl. Az órák kétségbeejtő lassúsággal multak s az óra egyhangú ketyegése mlintha megduplázta volna az időt, Ujjaim közt éreztem vére lüktetését, olyan hev^s és lázongó vórhullámokat, majd lassú, elhalló érverést. Ugy ütöttek az erei, mint a kis madár szive üt, mikor az ujjaink között tartjuk. A nagy szomorúság, a vallomások meghatottak. Meghatott a véletlen kényszerítő ereje, amely engem, megcsontosodott agglegényt arra kényszerítőtt, hogy egy távollevő férj tisztét vállaljam magamra, ugy, hogy utoljára magam is ugy éreztem, mintha saját hitvesem életét kellene kiragadni a halál karmai közül Öt óra volt Csapatomhoz kellett mennem. Végtelen óvatossággal vontam ki kezemet az övéből, szótlanul köszöntöttem a két öreget, akik megindultan bólintottak felém. Mikor kiléptem a kapun ... hangos sírásra fakadtam. A szürke, elhagyott utcán vógesvógig zokogtam. A parancs szerint tiz mérföldnyire mentünk Toulból. A hadgyakorlatok után szabadságot kértem s felkerestem azokat, akiknél ilyen véletlenül egy haldoklót csaltam meg. kávésok ós vendéglősök, akiknek a nappali ós az éjjeli személyzettel külön kell elvógezniök a leszámolást. Először hajnali három órakor feküsznek le, másodszor reggel 8—9 órakor. Talpon van délután háromig, amikor este hétig pihenhet. Éjfél után két órakor kelnek föl azok az emberek, akik Budapest gyomráról gondoskodnak. A vásárcsarnokok hajnaltájt már népesednek, hogy reggel hat órakor mindenki a helyén legyen. Ezek az elárusítók jórészt a környékről jönnek. És ne feledkezzünk meg azokról se, akik Budapestet világossággal látják el: a gáz- ós villamossági munkásokról, de a főváros hires lumpjairól se, akiket kitartásban legfőlebb csak a vidékiek múlnak fölül. Körülbelül ezt a statisztikát lehet csinálni Budapest népének alvásáról: ahány ember fölkel, ugyanannyi fekszik le vagy — alszik tovább. Nem számítva ide a gyárak, műhelyek ós irodák munkásait, amennyiben ott csakis nappali munka folyik. És a nap minden percében feküsznek és kelnek a pestiek. Szomorú arccal köszöntem, d j a öreg sugárzóan, boldogan sietett elóm Leánya nem halt meg s kegyes csalá sunkról senki más nem tudott. Jane férje, aki távozásom után érkezett a beteg ágyához. Az asszony sohasem tudott meg semmit. — Nézze csak 1 — mondotta az öreg, miközben a kertre nyiló ablak függönyét felemelte. Rózsaszín ruhában, nyugágyon pihenve élvezte Jane visszatért egészségét. Egy egész, hosszú éjszakán keresztül fogtam a kezét s egyre éreztem a vére lüktetését. Nekem adta utosó csókját, nekem tette le utolsó vallomásait. Egy egész éjjel egymás mellet voltunk, egyesülve, a halál szine előtt... ós most nem ismer ez az asszony 1 Nem ismer ! Arcom nem ébreszt benne emlékeket, egyetlen gondolat sem, amely arra az éjszakára emlékeztetné. Az öreg hozzám fordult: — Jöjjön. Bemutatom önt... i Ugy éreztem, hogy illetlenség volna, 1 ha most, fényes nappal, egeszségesen j beszélne velem ez az asszony, akit szenvedések közt éjszakának idején olyan közelről ismertem meg. Igy szóltam tehát: — Köszönöm, uram! Inkább engedje meg, hogy távozzam. Adieu ! És elmentem. Mlohel Corday. A esabai ártézi kutak vizesökkenése A minisztérium a csökkenés okairól. Kellemetlen tapasztalatra jött rá néhány óv óta Békéscsaba község mérnöki hivatala. A tapasztalat szerint a csabai két ártézi kut vize folytonos ós rohamos csökkenésben van. Tiz óv alatt ez a csökkenés olyan mórvet öltött, hogy a kutak már félannyi vizet sem adnak óvenkint, mint amennyit kezdetben szolgáltattak. Egyszóval a csabai lakosságot az a kellemetlenség fenyegeti, hogy pár óv alatt a kutak teljesen kiapadnak és nélkülözni lesz kénytelen a tiszta, egészséges ártézi vizet. Ez a körülmény indította az elöljáróságot arra, hogy az alispán utján a kut megvizsgálása céljából szakértő kiküldését kérje a földmivelésügyi minisztertől. A miniszter azonban a kórelmet ebben a formában nem teljesítette, hanem megelégedett azzal, hogy kiadta véleményadásra az Országos Vizépitési Igazgatóságnak. Most érkezett meg a vízépítési igazgatóság javaslata. E szerint az ártézi kutak vizmennyiségjesökkenósének három oka lehet, úgymint: először: a vizetadó szakasz eltömődóse ; másodszor: ahol ugyanabban a geológiai rétegben sok az ártézi kút, ott idők folyamán a víz nyomása csökken ; harmadszor: a vizvezető-cső kirozsdásodása folytán a víz elszivárog. Leggyakrabban előforduló eset az igazgatóság véleménye szerint az első. A második eset az Alföldön ritkán fordul elő. A harmadik eset pedig Békéscsabán ki van zárva, mert a vizvezetőcsövek vörös fenyővel vannak bélelve. Az első eset azért fordul elő gyakran, mert a nagy víznyomás a föld alsó, akár homok-, akár sziklarótegeit folytonosan koptatja, rombolja s ezek a homokszemcsók lassankint a cső szájánál összegyülekezve, megakadályozzák a viz felnyomulását. Az igazgató javaslata az, hogy a baj okának biztos megállapithatása céljából alapos tisztítás alá kell venni a kutakat egészen az eredeti mélységig. Aztán erős szivattyúzás által a leülepedett iszapréteg kiemelendő. Ha az első ok, tudniillik az eltömődés áll fenn, akkor a viz a régi erővel újból megindul. De ha a második, tudniillik az egyrótegbeli eok ártézi kút miatt a víznyomás csökkenése áll fenn, akkor le kell mondani az ártézi kútról, mert ezen segíteni semmiképen nem lehet. Kívánatos, hogy az elöljáróság ezt a tisztítási munkálatot mielőbb hajtsa végre már a bizonytalanság megszüntetése ós a közönség megnyugtatása szempontjából is. Pajtás! KLEIN GÉZÁHOZ = BÉKÉSCSABÁN, VASUT-UTCZA 5= ^^Roseibaum sírköteleppel szemben.