Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-22 / 67. szám

Békéscsaba 1909 aug. 22. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Pör Áchim L. András ellen. Mint már megírtuk, Áchim L András és 26 társa megfelebbezték Csaba képviselő­testületének azt a határozatát, melylyel Tóth László gyulai főszámvevő vissza­szerzése céljából segédjegyzői fizetését 2400 koronára emelte fel. A felebbezés durva támadásokat tartalmaz Tóth László ellen. Inkriminálható kifejezések : „Tóth a felekkel szemben tiszteletlenül, go­rombán viselkedett" ... „Egyéb érdeme nincs, minthogy Korosy hűséges talp­nyalója". . . Tóth László ennélfogva felhatalmazást kért az alispántól arra nézve, hogy Áchim L. András 26 társa ellen hatóság előtt való rá­galmazás és becsületsértés cimén a királyi ügyészségnél megte­hesse a feljelentést. Egyben fegyelmi vizsgálatot is kért maga ellen. Mint ér­tesülünk, az alispán mindkét kérelmet teljesíteni fogja. — A vármegye 1910. évi költségvetése. Békésvármegye 1910. évi költségvetésé­nek összeállítási munkálatai most foly­nak. A számvevőség már összeállította a költségvetést s most az alispáni hiva­tal revideálja. Ez a munka is készen lesz szeptemberre, ugy hogy akkor már az állandó-választmány is letárgyalhatja. Ezután 15 napig közszemlére lesz kitéve s az októberi közgyűlés fog határozni elfogadása, vagy el nem fogadása fölött. — Ujabb államsegély a munkásházak részére. Darányi Ignác földmivelés­ügyi miniszter ismét kimutatta Békésvár­megye iránt érzett jóindulatát. Ugyanis a vármegyei munkásházak telepein levő utak területeinek megszerzése, felosz­tása és parcellázása körül felmerült ki­adások és az építkezés befejeztéig elő­álló kamatveszteségek fedezésére 20.000 korona államsegélyt engedélyezett. — Aratási ünnep. Darányi föld­mivelésügyi miniszter intencióit követte a csabai földmivesiskola igazgatósága, midőn az idei, bár mostoha gazdasági évben is, az iskola növendékei, alkal­mazottai és munkásai részére aratási ünnepet rendezett Szent-István, az ál­lamalkotó fejedelem napjának előesté­jén. Az ünnepen a gazdák közül is töb­ben vettek részt és képviselve volt a gazdasági egylet is. Az egészsége helyre­állítása céljából fürdőn levő K á 1 1 a y igazgató helyett Páll Sándor s. tanár üdvözölte a vendégeket, majd az iskola növendékeit buzdította ernyedetlen mun­kálkodásra, hogy az életben mindazt, mit az intézet falai között tanultak, nem csak a maguk, de a köz javára is ér­tékesítsék. Ezután teritett asztalhoz ül­tek a vendégek, a tanítók és növendé­kek s igazi magyaros vendégszeretetben volt részük. A távollevő szeretett igaz­gatót lelkesen éltették és táviratilag üd­vözölték. — Öreg ember nem vén embír. Érde­kes]öreg ember halt meg pénteken K 1 i­m e n t Z. János csabai földbirtokos ta­nyáján. Az öregnek a neve Kovács György volt ós évtizedekig szolgált a Kiiment családnál, mint juhász. Ezért már kitüntetésben is részesült a föld­mivelósügyi minisztérium részéről. Az öreg Kovács 89 évet élt, ez idő alatt öt­ször házasodott. Legutolsó feleségót 8 évvel ezelőtt, azaz 81 éves korában vette el. Az ötödik asszonyt azonban már nem birta túlélni. Halódása után az fogta le üvegesedő szemeit. Az öreg juhászt, aki becsületben őszült meg, a Kiiment család temettette el. — Távozó segédlelkész. K a r 1 a Ödön gyulai ev. ref. esperességi titkárt, a reformátusok közkedvelt segédlelkészét a Debrecen melletti 3000 református lelket számláló felső- és alsójózsai társ­egyház lelkészévé választotta meg. Az uj lelkész szeptember 5 én tartja be­köszöntőjét. Amikor megválasztásához őszintén gratulálunk, egyszersmind saj­náljuk is a fiatal lelkész távozását. — Az állatorvosok akciója. Egyik régebbi számunkban megemlékeztünk már arról, hogy a békéscsabai községi állatorvosok felebbezést jelentettek be a szabályrendelet ellen, mely akként intézkedik, hogy az állatorvosok nem lehetnek tagjai a képviselőtestületnek. Most más oldalról is megkísérlik a kép­viselőtestületbe való bejutást. Bajcsy Gusztáv, Kökényessy Gyula ós Nagy István állatorvosok ugyanis ujabb kérvényükben egyenesen a kép­viselőtestülethez fordulnak, hogy adja meg nékik a tagsági jogosultságot. A kérvény fölött a legközelebbi közgyű­lés fog érdemlegesen határozni. — A szeghalmi sportegylet alapszabá­lyai. A „Szeghalmi Sportegylet" megala­kult. Alapgzabszabályait most az egylet elnöksége megküldötte az alispánhoz a belügyminiszter elé leendő felterjesztés céljából. Az alispán a felterjesztést pár­tolólag fogja eszközölni. — Kik végezhetik a hüsvizscálatot ? Néhány felmerült esetből kifolyólag Am­brus alispán kérdést intézet a földmi­velósügyi miniszterhez az iránt, hogy oly helységekben, ahol több ember­orvos, de csak egy husvizsgáló állat­orvos van, az emberorvosok is végez­hetnek-e husvizsgálatot ? A földmivelós­ügyi miniszter válasza most érkezett meg. E szerint a husvizsgáló állatorvo­soknak állat egészségügyi szempontból kötelessége a hust megvizsgálni, de a közegészégügy szempontjából a köz­ségi emberorvosok is megtarthatják a vizsgálatot amikor akarják. A miniszter­nek ez a rendelkezése különösen a közegészségügy szempontjából mond­ható igen helyesnek. — MunkAsnyomor. Körösladány köz­ség munkásnépe az idei rossz termés és kevés munkaalkalom miatt nagy nyo­morúságnak néz elé. Ezért az ottani munkás egylet beadványban kórte az alispán közbenjárását ugy az Ivánfe­néki ármentesitő társulatnál, mint a föld­mivelésügyi miniszternél arra nézve, hogy az 1910 évre tervezett s 500,000 koronába kerülő ártéri föld munkálato­kat még az idén kezdessék meg. Ugyan­csak kérik a a Kihi" nevü gátlehordási munkálatoknak is az idén való megkez­dését, mely szintén 1910-re volt rendelve. Az alispán móltányova a kórelem jogos­ságát pártoló felterjesztést tett a föld­mivelósügyi miniszterhez s egyben ha­sonló szelemben megkereste az Ivánfe­nóki Ármentesitő Társulatot is. — Tolvaj cseléd. Pálinkás István gyulai gazdaember nem régen cselédül fogadta meg K i r 1 i k Gábor fekete­bátori illetőségű 17 éves suhancot, aki­nek fiatal kora dacára is sok dolga akadt már a rendőrséggel. Pálinkásnak a fiu zivataros múltjáról sejtelme sem volt, ezért megbízott benne. Szerdán délelőtt feleségével bement a tanyáról Gyulára. A fiu egyedül maradt odakinn. Mikor este felé hazaérkeztek, Kirliknek már hűlt helye volt, eltűnt. De nem egyedül. Eítünt vele az almáriom nyi­tott fiókjából 17 korona készpénz. El­vitte ezenkívül a cselédkönyvót is és egy revolvert. A gyulai rendőrség nyo­moz a jeles fiatal ember után, de mind­ezideig nem tudott nyomára akadni. Pe­dig valószínű, hogy Gyulán vagy a kör­nyékén csavarog. - Egy gyár szubvenciója. A csabai „Játókgyár" tulajdonosa azzal a kére­lemmel fordult az elöljárósághoz, hogy tekintettel a rossz gazdasági viszonyokra és a gyár üzemének csökkenésére: adjon neki évi 4000 korona szubvenciót. Nem igen reméljük, hogy a község ilyen nagyarányú szubvencionálásba bele fog menni. A község úgyis hozott már áldozatot a gyárért, amennyiben működése kezdetén évi 3600 koronával segélyezte. A kérelem fölött egyébként a legközelebbi képviselőtestületi köz­gyűlés fog határozni. — Kinevezés. Ambrus Sándor al­ispán az orosházi járás megüresedett II. osztályú utkaparói állására Török Ist­ván csorvási lakost nevezte ki. — Vigalom a méntelepen. Mig bakáók az ezredgyakorlaton izzadnak, addig a csabai méntelep derék legénysége ré­szére az osztály népszerű ós közkedvelt f >arancsnoka, D ő r y százados Szent­stván napján vigalmat engedélyezett. Hatalmas sátor volt felállítva s igazi huszáros-csinnal díszítve; szólt a zene, a dal, majd táncra perdültek a párok, mert a vigalmon részt vehetett a hu­szárok babái közül is egy-egy, hogy esetleg valamelyes drámai jelenet ne zavarja a víg mulatozást. — Betörés egy gyulai üzletbe. Mosta­nában a bókésmegyei fűszer- és vegyes­kereskedőkre ugyancsak rájár a rud. Csak nem régen adtunk hirt egy békés­csabai, meg egy mezőberónyi kereske­dőhöz történt betörésről s most ismét hasonlóról kell hirt adnunk. Z u z m a n n János gyulai kereskedőnek van egy fióküzlete a törvényszéki palotával szem­ben, melyet L u d v i g Ferenc vezet. Ez üzletbe pénteken éjjel ismeretlen tettesek betörtek és elvittek a pénztárból 50 ko­rona készpénzt, meg körülbelül 30 ko­rona értékű levólbélyeget ós váltóürla­pot. Érdekes, hogy mint a csabai betö­résnél, a rablók nem nyúltak semmiféle áruhoz. Még csak egy szivart sem loptak el. Az ajtókon, ablakokon sem látszik az erőszak nyoma. Ennélfogva nagyon való­színű, hogy a betörést a viszonyokkal ismerős egyén követte el. A rendőrség erélyesen nyomoz a tettes, vagy a tet­tesek után. — Cselédkönyvvei szökő urileány. Sze­gedről irják: Feltűnően szép, tizenhat esztendős leányt talált az egyik szegedi rendőr a Rókus-állomáson minap éj­szaka. A leány egyedül állott ós idege­sen sétálgatott a pénztár előtt. Majd sirni kezdett. — Miért sir kisasszony ? Igazolja magát, — szavakkal szólította meg a ren­dőr. — Én Kis Ágnes vagyok, Hódme­zővásárhelyről jöttem át Szegedre szol­gálni. — Szolgálni ? Hisz uri lány a kis­asszony, — csodálkozott a rendőr. — Dehogy, nem, ón, ón cseléd va­gyok, szobalány, hagyjon békét rendőr bácsi kérem. A rendőr azonban látta, hogy a cse­lédkönyvben a cseléd szemólyleiráea nem vonatkozhatik a tengerkék szemű, kegves, fehér arcú leányra, akit uri le­ánynak nézett, nem tehetett mást, — mert az állomáson mindenki csodájára járt, a ritka szép leánynak — bekísérte a vá­rosházára, az épen éjszakai szolgálatban levő rendbiztos elé. Itt vallatóra fogták. Kezdetben tagadott mindent, erősítette, hogy cselédleány, később pedig a kö­vetkezőket mondta el sirva : — Nem cselédlány vagyok, Kis Ág­nes nálunk volt cseléd. Hódmezővásár­helyen lakunk. Az orosházi határban nagy birtokunk van. Én szerelmes let­tem. Nem árulom el, kibe. Nagyon sze­retem, junius óta. Esküdött, hogy a fe­leségévé tesz. Elhittem. Neki adtam ma­gam, mert a kót barátnőm azt mondta, hogy szabad ezt tenni, hogy ők is igy tettek. Az édesapám nem engedte be a házba Ferit. Tegnap éjszaka kiszöktem a házból, találkoztam a Feketesas előtt Ferivel. Azt mondta, hogy eljövünk Sze­gedre, otthon meg se tudják. Vissza­mentem a szobámba a zsebpénzemért, meg hogy átöltözzek. A népkertnél este tiz orakor vonatba ültem a Ferivel. De sokan szálltunk be a kocsiba. A Feri azt mondta, hogy jobb helyet keres. El­indul; a vonat, azóta nem láttam a Fe­rit, nem tudom, leszállt-e vagy Szegedre jött velem ? Vigyenek vissza, jaj, édes­anyám, jaj, nekem ! Ennyit mondott a szerelmes szivü gyönyörű szép kis leány. Kedden dél­előtt még Szegeden tartották a leányt dél után pedig titkos rendőr ült vele a vonatba és haza vitte a szüleihez Hód­mezővásár helyre. — A rossz cimbora. Tamás József ós N y i r i János kocsisok együtt szol­gáltak egy Puskás nevü gyulai fuva­ros-vállalkozónál. Egészen jó cimborák voltak. Mikor ráértek, együtt jártak mulatozni is. Nyíri azonban csakhamar kimutatta a foga fehérét. Csütörtökön ugyanis ellopta cselédtársának 16 kcrona értékű óráját ós pénztárcáját, melyben 42 fillér volt. Ezután megszökött. A rendőrség azonban hamarosan kézre­keritette. Töredelmesen bevallott min­dent. A tolvaj cimborát a királyi ügyész­ségnél jelentette föl a rendőrség. — Ellopott és visszaadott óra. Melis Pál békéscsabai lakos e hét elején je­lentést tett a csabai csendőrségnél arról, hogy 20 korona értékű tula-ezüst órá­ját valaki ellopta. A csendőrség azonnal nyomozáshoz látott és el is csipte a tettest Seeberger György ujkigyósi illetőségű szabósegéd személyében. — Seeberger a lopás felfedezése után azonnal visszaadta az órát Melisnek. Azonban a csendőrség ennek dacára feljelentette a járásbíróságnál. — „Erzsébethelyi csendélet 1'. Ez alatt a cim alatt egyoldalú információk alap­ján lapunk mult vasárnapi számában egy cikk jelent meg, mely az erzsébet­helyi Bohn-féle téglagyárban dolgozó szerb munkások garázdálkodásaival fog­lalkozik. Többek között szó volt abban a cikkben arról is, hogy H i r s c h­m a n n Ármin odavaló kereskedő leányát és feleségét is meg akarták verni a szerbek. Most Hirschmann ur arról ér­tesít, hogy családja akkor nem forgott veszélyben s hogy az ügy nem • volt egyéb utcai botránynál. Örömmel vesz­szük tudomásul, hogy a nők testi ép­sége nem forgott akkor veszélyben, sőt elhisszük Hirschmann urnák azt az állí­tását is, hogy a hozzá járó szerb és német ajkú mesterek ós munkások mind derék magyar érzelmű polgárok. De hogy értesülésünk azon részének is volt valamelyes alapja, ha egyéb nem, az is bizonyítja, hogy a szerbek mégis utcai botrányt provokáltak. Egyszóval Erzsóbethelyen még sem egészen csön­des az élet, mióta a szerb munkások ott vannak . . . — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének le­velét, melyet a Magyar Tudományos Aka­démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébet-körut 30. Telefon-szám 11900. Tarkaságok. Kiállja a böjtöt. Három kis fiu játszadozott a mult héten a fényesi szölök táján a síneken. A játékba annyira el voltak merülve, hogy észre sem vették a Gyula felöl robogó vo­natot. A mozdonyvezető sipolt, sípolt szám­talanszor, de nem használt semmit. A há­rom gyerek csak nem akart elmozdulni a sínekről, ugy, hogy a mozdonyvezető kény­telen volt megállítani a vonatot, mert kü­lönben menthetetlenül elgázolta volna őket. A kalauz leugrott a vonatról, a há­rom fiatal „kihágó"-t haragosan betusz­kolta egyik kocsiba és behozta őket a csabai vasúti állomásra, hogy megbün­tesse. Az aranygalléros ur előtt szepegve állott mep; a három kis fiu. — Mit csináltatok ti a síneken ? — Játszottunk. — Hát nem tudjátok, hogy ott nem szabad játszani ? — Pista hitt. Azt mondta, hogy ott szép kavicsok vannak. — No, megálljatok. Most becsukatlak benneteket harminc napra. Tudjátok-e mi az ? — Nem tudjuk ! — válaszoltak ^jrva a gyerekek. — Nem kaptok harminc napig sem enni, sem inni. Erre a rettenetes fenyegetésre a kót nagyobb íiuból kitört a bőgés. Csak a legkisebbik jegyezte meg nyugodtan : — Én nem bánom. Ügy se vagyok éhes. Sokat ettem máma otthon . . . A pálinka. A csabai alsóbb néposztályhoz tartozó emberek már faji sajátságaiknál fogva is Békéscsabai Városi Zenede (Főtér) Növendékül felvétetnek fiu- és leánygyermekek, valamint felnőttek, kezdettől a legmagasabb kimüvelödésig. Tanszakok: Zongora, majÉnck, hsyedii, gordonka, cimbalom, fuvola. Melléktanszakok: Hallásképzés, általános zeneelmélet, összhangzattan stb. Tananyag és módszer azonos az Országos M. Kir. Zeneakadémiáéval. TANDÍJ ' Bárme ly hangszerre (heti 3 órával) évi 100 korona, amely összeg havi ' 10 koronás részletekben fizetendő. Magánének (heti 3 órával) évi 160 korona, havi 16 koronás részletekben. Az óneknővandókeknek a zongora — mint melléktauszak —- (heti 2 órával) Ingyenes. Zeneelmélet, heti 1 órával, minden növendéknek Ingyenes. — Szegény és tehetséges növendékeknek — korlátolt szám­ban — fél, illetve egész tandíjmentesség, kottával való segélyezés és kiváló növendékek jutalmazására „Intézeti ösztöndij és segély-alap". Oly növendékek, kiknek hangszerük nincs, az Intézet hangszerein naponta 1 órát gyakorolhatnak. - Felnőtteknek esti tanfolyam. • Belratások augusztus 28-től d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6-ig naponta eszközöltetnek. Beiratási dij 4 korona. Értesitő kívánatra bérmentve küldetik. GYÖNGYÖSI GUSZTÁV, igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents