Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-22 / 67. szám

Békéscsaba 1909 julius 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 gyermekeinek arcképei és Erzsébet két barátnőjének, a román királynénak és Trauni grófnénak arcképei díszítik a szobát. A villa első emeletén van a kápolna, benne az a kis párna, amelyen a királyné örökre lehunyta szemeit. A kristály-szekrényben, amely a párnát befödi, egy kereszt van, rajta ez a fölirat: 1898 szeptember 10. A párnára van helyezve a genfi hatóság halotti értesítése több aláírással. Az irat fekete selyemszalaggal van átkötözve. A szekrényke egy kis talapzaton az o'.tár baloldalán van Valéria főhercegnő gyermekeinek játékszobája egyáltalán nincs messze a királyi nagyapa lakosztályától, mert őfelsége naponta számtalanszor keresi föl kis unokáit. Ha saját jószántából nem megy, akkor az apróságok küldöttségileg jelennek meg nála és magukkal viszik, hogy a játékban ő is részt vegyen. A király a leggyöngédebb nagyapa. Ha a gyermekek közt háborúság tör ki, ő simítja el az ellenléteket, ami saját szavai szerint sokszor nagyobb fáradságába kerül, mint akár a magyar, akár a cseh-német kérdés megoldása. Vadászataira a kastélyból indul a király. A villa folyosóin mindenfelé vadásztrofeumok, gyönyörű agancsok láthatók. Számra csaknem háromezer, időrendben ethelyezve, köztük néhány egészen ritka példány. Vadászember napokig tudna elböngészgetni közöttük. Az ischli birtok bejáratánál úszóiskola van, két szalonnal. Azelőtt itt szokta elkölteni a király reggelijét. Ezt azórt tette, hogy a felesége hajnali álmát ne zavarja. A királyné túlzásnak tartotta ezt a gyöngédséget s kérte is urát, hogy otthon reggelizzen, de az 1 uralkodó ragaszkodott a szokáshoz. — A lombos fasor végén, a csodaszép park magasabb részén emelkedik az ugyne vezett Cottage, ahol a királyné nagy előszeretettel időzött. Innét messzire el lehet látni s megcsillan Salzkammergut gyönyörű képe is. Egyébként a király épp ugy ól tschlben, mint akár Bécsben, vagy Budapesten. Csaknem egész nap dolgozik. Szórakozása a vadászaton és sétán kivül a szinházbajárás. A király Bécsben nem nézi meg a színházi újdonságokat, ellenben itt sorra látogatja az előadásokat. Különösen szereti az operettet. Sóta közben boldogan nézi a gyermekeket, akik üde hangon köszöntik a királyt. N igyon sokszor meg is szólítja őket. Este korán fekszik és mélyen alszik az uralkodó. Teljes egészségben, frissen ébred, mintha nem nyomná a vállát hetvenkilenc súlyos esztendő. A csabai ipartestület köréből. Előljárósági ülés. A békéscsabai ipartestület elöljárósága május óta csütörtökön délután tartott először ülést. Az ülés iránt a tagok szép érdeklődést tanúsítottak, amennyiben csaknem teljes számban megjelentek. Az érdeklődést meg is érdemelte az ülés, mert a folyó ügyeken kivül számos érdekes tárgy szerepelt rajta, [lyen volt többek közt a Bókésmegyei Gazdasági Egyesület fennállásának negyvenéves jubileuma alkalmával 1910-ben rendezendő nagy iparkiállitás ügye, melyre vonatkozólag szeptember havában a két egyesület közös értekezletet fog tartani. A gyűlés végén parázs vita keletkezett, afölött, hogy miért vállalnak el ipari munkát kereskedők is. Ezsel külön cikkben foglalkozunk lapunk más helyén. Az ülés lefolyása egyébkén' a köpelkező volt: Jelen voltak Wagner József elaöklete alatt: Zlehovszky János I alelnök, Horváth Mihály jegyző, ! [J h r i n András pénztáros, továbbá j 3orn József, Matulay Ferenc, Nyemetz ! Lajos, Papp Sándor, Márton József, j Timkó András, Petrányi Gyula, Fikker • \.ntal, Thiesz János, Hricsovinyi Sámuel, Jelemen János, Vlcskó Lajos, Csjernyik Fános, Dubraucsik János, Valentinyi András és Mihály előljárósági tagok. Wagner Józsaf elnök a tagok idvözlése után megnyitván az ülést, Horváth Mihály jegyző felolvasta a őrlésre ajánlott ós tagd'ijkátralékos tesületi tagok névsorát, melyet négy kitételével el is fogadott az elöljáróság. Disztl Mihály szolga jelenlegi 350 coronányi fizetésének felemelósóért foyamodott A gazdabizottság, tekintettel irra, hogy a szolga teendői ujabb időben lényegesen kevesbedtek, a kórelem elutasítását javasolta. Többek hozzászólása után a javaslat elfogadásra talált. A május havi ülés határozatából kifolyólag az ipartestület megkereste a gazdaság iegyesületet a jövő évben rendezendő jubiláris gazdasági ós ipari kiállítás ügyében. Az egyesület válaszában kijelentette, hogy a kiállítást 1910-ben föltétlenül meg fogja tartani és nagyon örvend, ha azt a testülettel karöltve rendezheti. E tágyban szeptemberben közös értekezlet lesz. Horváth Mihály jegyző hivatkozva arra az érdektelenségre, mely a legutóbb rendezett tanonckiállitás iránt megnyilvánult, kérte az előljárósági tagokat, hogy mindnyájan karolják fel a kiállítás ügyét, mely a csabai iparosságnak erkölcsi érdeke. Ezért indítványozta, hogy a megtartandó értekezleten ne csak bizottsággal képviseltesse magát a testület, hanem vegyen részt rajta teljes számban az elöljáróság. Z 1 eh o v s z k y alelnök és W a g n e r elnök pártoló felszólalásai után az elöljáróság ilyen értelemben határozott. Jelentések és egyebek. U h r i n András pénztáros felolvasta jelentését a testületi pénztár ju-^ nius ós julius havi forgalmáról. Május végi maradvány 332 korona volt; beíratásokból befolyt 1202 kor., tagsági dijakból 150 kor., a munkásbiztositó dija 200 kor., egyebekből 188 kor. Az összes bevétel 10F9 42 korona volt, kiadás pedig 1039*31 kor. A marádvány tehát julius végén 40' 11 korona. A tanonckiállitásra 140 koronányi fedezet volt, melyből 130 korona a jutalmazásokra, 7 korona 40 fitt. pedig a rendezésre fordíttatott. A maradvány itten tehát 2 60 korona. Horváth Mihály jegyző a tagforgalmi jelentést olvasta föl. E szerint a tagok száma május vége óta hárommal szaporodott. A taglótszám julius végén 741 volt. Iparigazolványt nyertek : R o v o Imre mázoló, Gajdács András csizmadia, Csáki János és S z a b ó Etek asztalosok, P a t a j György és Kristóf András, Gajdács János kőmivesek, P 1 á g e r M -né ós L á n c z i Frimel sütők, Mutnyánszky Dániel mázoló, Cselovszky Mátyás kőmive3, Farkas János kőmives és Marik Pál cipész. Töröltettek: Sipiczki Mátyás csizmadia, Klein Rudolf cipész, Gruber Sámuel órás ós Hricsovinyi Pál hentes. Tanonc szerződtetett 30, felszabadult 18, szerződés felbontatott 8. A tanonc létszám julius végén 741 volt. A jelentések meghallgatása ós tudomásul vétele után Horváth Mihály felolvasta az állami munkásbiztositó hivatal leiratát a feloszlott ipartestületi betegsególyző pénztár mintegy 6293 koronát kitevő vagyonának hövaforditása ügyében. A vagyon eleinte az ipartestületnél volt elhelyezve azzal a rendeltetéssel, hogy belőle iparossegódeket segélyezzenek. Ez ellen a gyulai munkásbiztositó pénztár felebbezéssel élt az állami munkásbiztositó hivatalhoz. A hivatal a törvény értelmében akként rendelkezett, hogy az összeget külön elszámolás kötelezettsége mellett a munkásbiztositó pénztárnak kell kezelnie, azonban a segélyezéseknél előnyben kell részesítenie azokat, akik a régi ipartestületi betegsegélyző pénztárnak tagjai voltak, tehát a fenti összeg gyarapodásához hozzájárultak. A gyul/.i munkásbiztositó pénztár értesítette az ipartestületet, hogy a jegyzőnek a pénztár pénzeinek kezeléséért járó eddigi 400 koronányi dijat 800 koronára emeli. Egyben utasította a testületet, hogy amennyiben a testületi jegyző, pénztáros és szolga a testülettől kapott fizetésből élnek : biztosítás céljából visszamenőleg működésűk kezdetóig: bejelentendők. Horváth Mihály jegyző tájékozásul megjegyzi, hogy tisztviselők biztosítása minden ipartestületnél szokásban vun Azonban itt nem tartja helyesnek a pénztári vezetőségnek azt a rendelkezését, hogy oly messze visszamenőleg történjék a biztosítás. Neki és a pénztárosnak csak április l-től kezdve van magasabb fizetósök, azóta csak fő kereseti forrásuk a tisztviselősködés. Kéri az elnököt, hasson oda, hogy csak 1909. április l-ig visszamenőleg legyen kötelező a biztosítás. Márton József ezt a rendelkezést seftelésnek tartja a pénztár részéJ ről. Most^ felemelte a jegyző kezelési diját s ez uton akar belőle visszahará; csolni valamit. Wagner elnök: A biztosítási dijat muszáj fizetni, mert azt a törvény rendeli el. Az elöljáróság Horváth jegyző felszólalása értelmében határozott. Átíratok. Indítványok. Ezután az ország különböző hatá' rozatainak és testületeinek iratait vagy jelentéseit ismertette röviden a jegyző. ! Az érdekesebbek közé tartozott a kereskedelmi miniszter leirata, mely arról az örvendetes tényről értesítette j a testületet, hogy ezután az ipartestülei tek meghívói, hivatalos levelei ós nyomtatványai ugy a helyi, mint a városközi postaforgalomban portómentesen szállíttatnak. A miniszteri leirat örvendetes tudomásul szolgált. Az ipolysági ipartestület október hóban egy monstre iparos-küldöttséget • akar vezetni a miniszterelnökhöz az önálló banknak 1911-ben történendő ; felállítása érdekében. E célból később meghatározandó időben országos értekezletet szeretne tartani az ipartestüle tek kiküldötteiből. Kéri akciójához a testület támogatását. D o r n József minden erejével támogatja az ipolyságiak kérelmét. Ha rajta állana, ő mindennap menne a miniszterhez veszekedni az önálló bankért. Többen ellenzik a kiküldött megválasztását, mivel az költséges dolog. Vita után az elöljáróság Wagner elnök közvetítő indítványát fogadta el, mely szerint mo3t nem választ az előértekezlelre kiküldöttet, hanem átiratilag értesíti az ipolysági ipartestületet, hogy mozgalmához lelkesen csatlakozik, azonban a monstre-küldöttsógben v ló részvételre nézve csak későbben határoz. Fikker Antal panaszt emelt Disztl Mihály szolga ellen tiszteletlen viselkedése miatt. Wagner elnök kijelentette, hogy a szolgát meg fogja dorgálni. Ezek után az előljárósági ülést az elnök berekesztette. Izgatás a csabai ág. ev. egyház ellen Az egyháztanács-választó szabályrendelet miatt. A „vezér" ós presbiter hisrei Már hosszú évek óta ismeretlen valami a béke a csabai ág. ev. egyház kebelében, az ország eme legnagyobb ev. egyházában. Megzavarta a békét az igazgató-lelkészek és az egyházi felügyelő között való torzsalkodás s ebből kifolyólag a presbitériumnak olyképeni felhasználása, hogy azzal nem a béke útjára jutott az egyház ügye és érdeke, hanem arról mindinkább eltávolodott s gyorsan haladt a személyes gyűlölet visszataszító fertőjébe. Még jobban elmérgesitette a szánandó helyzetet az, hogy a torzsalkodás, gyűlölködés közé bevette magát a demagógia, amely rombolni kezdte azt a még meglévő kisfokú egyéni tiszteletet s az egyház ügyei iránti szeretetet is. Ma már ott tartunk, hogy a demagógia részéről, ösztökélve bizonyos irányból, izzó harc folyik, személyi súlyos sértegetésekkel fűszerezve — a hatalomért. Arra azonban a küzdő felek és tá boraik nagyon keveset gondolnak, hogy a harcból vesztes félként csak az egyház kerül ki. Tehát elkeseredett harc folyik a hatalomért. Az eddig csak egyes presbiteriumi üléseken folytatott csatározást a demagógia kivitte a piacra. Most már: Olvasd ! Add tovább ! szennyröpiratok ezreivel van elárasztva Csaba lakossága, hogy tudomást szerezzen mindenki arról, mily szabályrendelet alapján — amelyet a presbitérium és az esperessógi gyűlés is elfogadott — fogják a csabai ág. ev. egyház 150 tagból álló tanácsát a jövő évben megválasztani. Az egyháztanács tagjainak választását szabályozó szabályrendeletet, az egyháztanács által kiküldött bizottság módosította, illetve ujraalkotta, ama cél által vezetve, hogy ne érje ismét gáncs az egyház vezetőségét azért, mert a presbitériumban csak egy osztály és pedig csak a gazdaosztály van képviselve, hanem lélekszámához arányosítva, helyet foglaljon abban az intelligencia és az iparos-osztály is 15—15 taggal ós a gazdaosztályból 60 olyan, kinek 28 holdnál több ós 60 olyan egyén, ki napszámos, vagy 28 holdnál kevesebb földdel bir. Szavazati joga csak annak lehet, ki a választás megkezdéséig mult évi adóhátrálókát lefizette. A választás csak egy napig tart, nem mint azelőtt 6 napig s csak abban a kerületben szavazhat az illető, amelyben lakik. Választani csak a hívek által választott jelölő-bizottság által jelölt 450 egyén közül lehet. A szabályrendeletnek ez a lényeges intézkedése. Az egyháztanács ugyanis megakadályozni akarta azt az abusust, hogy akár egyesek, (mint a múltban ezt néhai Povázsay Máté meg is cselekedte) csekély pénzzel és itallal, ugy választották össze az egyháztanácsot, ahogyan akarták, akár pedig hogy a demagógia politikai ós pártfrázisokkal választhasson E szabályrendelet, no meg hogy A c h i m L Andrást nem jelölték egyházfelügyelőül, szította a vezér ós vezérkarában magasra a szenvedélyt az igazgató-lelkész : Szeberényi Lajos ellen s fokozta ezt az „Őrálló"-ban, az egyházi lapban megjelent szabályrendelet ama téves közlése is, hogy a szegény és napszámos ember ki lenne rekesztve az egyház kormányzatából. A lapból a szabályrendeletet különlenyomatban osztogattak a parasztpárt hivei között. Mult szerdán délután azt jelentette egyik egyházi előljáró Szeberényi Lajos igazgató-lelkésznek, hogy Áchim L. András mintegy negyven tagú párthivóvel, küldöttségként jelent meg az egyház tanácstermében. Az igazgató-lelkész a gondnok ós elöljárókkal fogadta a „küldöttséget". Ekkor előállott Áchim, kezében egy ívvel s kijelentette, „hogy az ott aláirt 40 egyén viselt presbiteri állásáról ezennel ós visszavonhatatlanul lemond". Indokolják ezen lemondásukat azzal, hogy nincs ós nem is lehet reményük, sajnálatos tapasztalatok után arra, hogy a jelenlegi kormányzat alatt egyházuk ügyét lelkiismeretesen szolgálhassák és előmozdíthassák. Mert mostan törvénytelenség jegyében folyik a békéscsabai dg. hitv. ev. egyház kormányzata. Ugy pedig nem akarnak presbiterek lenni, hogy eskükkel szemben egyházuk ártalmára működjenek. Átengedik helyüket azoknak, akiknek lelkiösmerete megtud nvugodni a jelenlegi törvénytelen kormányzatban is." Szeberényi Lajos átvette az irást s egyben kijelentette, hogy a néppel megjelent Áchim L. András ós Uhiin Pál presbyterek lemondását elfogadja, mert kétséges, hogy a többi aláírók tudják-e, mit írtak alá. Lemondanak, folyt az eszmecsere tovább, mert a néppel jogfosztás történt. Csak az választható ós szavazhat, ki földdel bir. Az egyház lelkésze jogfosztásokat követ el, pedig ő a nép szolgája, mert az fizeti, elfeledte mondani a szónok : „Keserves filléreiből". Szeberényi Lajos a jegyzőkönyv és a jóváhagyott szabályrendelet alapján bebizonyította az ott levő munkásnépnek, hogy akár 60 napszámos presbytert is választhatnak, amit ezek meglepetve hallgattak s elhitték az ellenkezőjét, mert mint mondották, nyomtatásban olvasták az egyik lelkész által közölt cikkből. Arra nem kér kioktatást, hogy ő a hivek szolgája, az£ tudja és cselekszi is, de kérdi, mikor tett Áchim valamit ingyen a népért. A „kedélyes" eszmecsere azzal ért véget, hogy a vezér hangoztatta: „Kilépünk az egyházból is !

u Azóta a lemondást aláirt presbyteri tagok közül többen kijelentették, hogy félre vezették őket a szabályrendelet téves közlése által. A parasztpárti vezér pedig röpiratot nyomatott, „Igazolás" cimunel, amelyben Szenvedélyének ós gyűlöletének oly tobzódása van lenyomatva, hogy párthívei is sokalják. Igy minden egyes ujabb szerepléséből telj jesen kezdik megismerni a — „vezért", j de azért dul a veszély az egyház kebe; lében is ós azon kivül. Bár jönne, ki felvilágosítaná az elméket !