Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-04 / 10. szám

Békéscsabi, 1909. jan. 4. BÉKÉSMEGYEI KÖZIÖNT — Mitől támadt hát a lövési seb? — A kekas sebezhette meg. — A csendőrség előtt maga azt vallotta, hogy előre megfontolt szándékkal lőtt Kajlára. — E-;zem ágában sem volt nekem. — Hát akkor miért hordta magával a pisztolyt ? — Hát csak a zsebemben volt véletlenül. Hubay elnök felolvasta Binges Jánosnak a csendőrök előtt tett vallomását, mely egészen másképpen szól, mint ahogy a főtárgyaláson beszélt. Kajla István, á sértett, a vádlottakkal ellentétben azt állította, hogy ők támadták meg az ő truppját. Binges István nem is ököllel ütötte meg őt, hanem késsel szúrt a szeme alá, János pedig hátulról lőtt rá. A többire nem emlékszik, mert elesett. — Binges István azt mondja, hogy nem használt kést. — De igen, én láttam nála kést! — Miért haragudtak maguk egy másra ? - — Én jó komájuk voltam Bingeséknek mindig. De egyszer karácsonykor egyik jó cimborámmal összeveszett és megkéselték Jánost. Azóta haragszik rám. Azt mondja, nem vagyok igaz komája, mert nem mentem akkor segítségére. Tanút ezek után szembesítették a vádlottakkal. De nem mert a szemükbe nézni, ami hangos derültséget keltett a hallgatóság körében. Még vagy hét tanú kihallgatása következett, amely után a vád

: és védőbeszédekre került a sor. dr. K o n r á d Ernő és dr. B erényi Ármin fényes dialektikával fejtették ki álláspontjukat a vádlottak ellen, illetve érdekükkben. Az esküdtek verdiktjüket csak a késő esti órákban hozhatták meg. SZÍNHÁZ * A nagymama. Egy kedvesen és kellemesen eltöltött este emlékével távozhattak azok, akik szombaton és vasárnap este a színházban voltak. A társulat „A nagymamá"-t, Csiky Gergely bájos jiumorú zenés vígjátékát adta- elő, melyhez két nagy művésznőnk: P r i e 1 e Kornélia és B 1 a h a Lujza halhatatlan sikereinek emlékei fűződnek. Maga az előadás határozottan a jobbak közé tartozott. A címszerepet Solti Vilm t adta. Kissé nehezen ment neki öreg asszonynak lenni, de szép hansrja és játéka nem tévesztették el hatásukat. Gáspár Jenő és P a p p Erzsébet két öreg szerelmes szerepében kabinetalakítást mutattak be. A közönség hangos kacagása állandóan betöltötte a színházat, mikor ők a színpadon voltak. Jók voltak rajtuk kivül még Vándory Géza, Spóner Ilonka, Márkus Angéla és Derenghy. A sikerült előadást telt ház nézte mindkét este végig. Vasárnap délután a régi fajta népszínművek egyik legsikerültebbje: „A piros bugyelláris" került -szinre. Hétfőn Heltai Jenő bohózatán: a „Naftalin"-on mulatott harsogó nevetéssel a közönség. Kedden ismét két előadás volt. Délután H >rczeg Ferenc „Ocskay brigadéros"-a, este pedig Gyulai Zsiga búcsúfelléptéül a „Tatárjárás" ment. Szerdán este Földes Imre nagy sikert aratott színmüvét : „A császár katonái".-t mutatták be. A dobozi apagyilkos. Esküdtszéki tárgyalás Gyulán. A mai társadalmi élet zivatarral, szomorú tragédiákkal teli mélységeibe engedett bepillantást a gyulai esküdtszék hétfői tárgyalása. Egy életerőst szimpatikus arcú, fiatal parasztlegény állott a bíróság előtt, aki a mult év október 4-én Dobozon nehéz sulyokkal agyonverte az apját. Két hatalmas ütéssel örökre elnémította azt a rabiátus, bivalyerejü embert, aki harminc éven keresztül alig adott mást a családjának a keserűségen, a szenvedésen kivül. Feleségét, gyermekeit ütötte, verte. Elüldözte őket halálos fenyegetésekkel a háztól. Egyszóval az indulat, a gyűlölet együtt nőtt a gyermekekkel. A mult év október 4-én aztán csordultig telt a pohár. Juhász András, a meggyilkolt kést emelt feleségére és fiatalabb fiára s az anélkül is elkeseredett Mátyás fiu két szörnyű ütéssel szétrepesztette az apja koponyáját. . A tárgyalást váradi Szakmáry Arisztid kir. táblai biró, esküdtszékí elnök vezette. Szavazó-birákként H ub a y Lajos és Tóth Ferenc törvényszéki bírák szerepeltek. A vádat dr. Konrád Ernő kir. ügyész, a védelmet pedig D u 11 k a y Béla gyulai ügyvéd képviselték Az esküdtszék megalakulása után egy szuronyos börtönőr bekísérte a tárgyalóterembe a vádlottat: Juhász Mátyást, aki lecsüggesztett fővel állott meg az elnök előtt. Középtermetű, kerek arcú fiatal legény, akinek arcáról az egészség pirját elvette a fogház levegője. Október 11-ike óta van vizsgálati fogságban. Az általános kérdések után Szathmáry elnök felszólította, a vádlottat, hogy mondja el az esetet. Megjegyezte előzetesen, hogy lehetőleg a kihallgatása alkalmával mondottakhoz ragaszkodjék. A vádlott értelmesen, kerek, befejezett mondatokkal beszélt. Elismerte, hogy megölte az apját, azonban most már, annyi idő multán másképen emlékezik a bűntett lefolyására, mint a hogy első kihallgatása alkalmával vallotta. Akkor a felindulás hatása alatt úgyszólván azt sem tudta, mit beszélt. — Apám nagyon szigorú ember volt, — mondotta. Nem maradhattunk tőle a házban sem akkor nap, mikor a szerencsétlenség tőrtént. Felkelt még hajnalban. Azt mondta, hogy megy Dobozra, másik helyet keresni. Káromkodott, szidta az egész családot és fenyegetett bennünket, hogy mire visszajön, ne találjon ott egyikünket sem, mert , baj lesz. Anyámat meg elküldte Gyulára pálinkáért. Én tudtam, hogy az apám milyen erőszakos ember és féltem a hazajövetelétől. Felkészültem tehát, hogy elutazom Pestre munkát keresni. De csak az erdőig tudtam elmenni. Ounan az Isten tudja miért, visszafdrdultam és hazamentem. Már akkor otthon volt az apám és vacsorázott. Haragos volt az arca, mert nem kapott más helyet. Folyton veszekedett. Az anyám egy párszor visszafelelt neki, mire olyan dühbe jött, hogy felkelt az asztaltól, elővette a kést, öcsémet és anyámat az ajtóhoz vágta ... Azt hittem, le akarta őket szúrni, amit különben többször emlegetett. Erre erőt vett rajtam valami különös indulat, felemeltem a sulykot . . . aztán nem emlékszem semmire. Csak akkor ocsúdtam fel, mikor már hanyat feküdt a padlón holtan. Elnök: Hogy tartotta apja a kést ? Vádlott: Szúrásra, kérem szépen. — Mi volt a célja, mikor elővette a sulykot? — Nem tudom én. Csak annyit tudok. hogy nagyon megijedtem, mert feltettem az anyámat, meg az öcsémet. Az ütéssel csak el akartam szédíteni az öreget addig, mig kimenekülhetünk a szobából. A mit tettem, ijjedtségből tettem. — Igy hát nem volt szándékában megölni az apját? — Eszem ágában sem volt ilyesmi, kérem aláson. — Konstatálni kívánom tehát, hogy vádlott a szándékosságot nem ismeri be. A vádlottnak egyéb mondanivalója nem lévén, a tanuk kihallgatására került a sor. Elsőnek a vádlott édesanyja : Juhász Andrásné jött a terembe. Alacsony termetű parasztasszony, akinek arcán nagyon sok szenvedés nyomai látszanak. Kesergő, siró hangon beszélte el az ő harminc éves kálváriáját. Az ura folyton ütötte verte, üldözte gyermekeivel együtt. A gyilkosság napján is vasvillát vágott utána. A gyilkosság körülményeit egyébként fiához hasonlóan adja elő. — Nagyou meg voltam ón akkor rémülve, tekintetes biró ur, móg most is szívdobogásom van miatta. Szegény fiam nem akarta megölni az apját. Csak meg akart védelmezni bennünket. Ügyész: Szerette az ura az italt ? — Mikor egy szabadnapra tett szert, sohasem volt józan, kérem alásan. Olyankor aztán még nagyobb mérgü volt. Védő kívánságára a tanút megeskette a törvényszók. Utána ilj. Juhász Pétert, a meggyilkolt kisebbik fiát, Zsíros Mihálynét, B a u k ó Mátyás pusztagazdát ós ifj. B a u k ó Mátyást hallgatták ki, akik mindnyájan a vádlott előnyére vallottak. Dr. F e 1 d m a n n Ignác és dr. Széli Imre kórházi főorvosok, kik orvosszakórtőkként szerepeltek, előadták, hogy a fiu mindkét ütése halalos volt. Az egyik ütés nyakszirten, a másik homlokon érte Juhász Andrást. A két hatalmas ütés helyeit a koponyacsonton keresztül tátongó repedés köj tötte össze. A halál közvetlen oka a koponyarepedés folytán beállott agyrázkódás volt. Az orvosszakértők véleményének meghallgatása után elnök felfüggesztette a tárgyalást. A bíróság megállapította a kérdósóket. A szünet leteltével Konrád Ernő királyi ügyész érvekben gazdag vádbeszédet mondott, melyben a vádlottat szándékos emberölés bűntettéért kérte szigorúan megbüntetni. D u t t k a y Béla védőügyvéd pedig hirteleni felindulásba elkövetett halált okozó súlyos testisértés megállapítása mellett szállott síkra. A vád ós védelem meghallgatása után az esküdtbirák bűnösnek mondták ki Juhász Mátyást az apagyilkosság bűntettében, de a számos enyhitő körülmény figyelembe vételével a bíróság csak két évi fegyházra ítélte, melyből három hónapot a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vett. Angol-kór. Ama kiváló és koncentrált táplálék, amely a SCOTT-féle Emulsio-ban foglaltatik, táplálja a csontokat s azokat keményekké és egyenesekké teszi. E szer hatása alatt a csontokat körülvevő ha egészséges és szilárd lesz. Az általános egészség a SCOTT-féle EMULSIO hatása alatt, rohamosan javul és az angol-kóros gyermekek ép oly rózsás és viruló arcszint kapnak, mint az egészségesek. Az orv">««ok állandóan ajánlják a SCOTT-féle EMULSIO használatát. Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT-féle mídszer védjegyét - a halászt - kérjük fijyalembe venni. Eoy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. ® SS Felhívás ® $ vasvályu szállításra. A csabai felsővégi tehénlegeltető: társulat legelőjére szükséges : két drb vasvályu. A vályú hossza 10 méter, szléesége 660 mm., mélysége 320 mm. legyen. Két felső szólén kívül-belül mázolva. A lemez vastagsága 4 mm., hossza 1 vagy 2 méter. A vályú április hó l-ig szállítandó s az ajánlatok vasarnapig (február hó 7-ig) HANÓ PÁL elnökhöz nyújtandók be. TORVENYKEZES. § Sajtóper. P e r é n y i Zsigmond báró, Máramarosmegye főispánja sajtópert indított az azóta megszűnt „Radikális újság" ellen, amely őt korrupcióval, hazaárulással ós basáskodással vádolta. A cikkelyért Németh István csabai hirlapiró vállalta el a felelősséget. A sajtópert a budapesti esküdtszék tárgyalta. Az esküdtek bűnösnek mondották ki Németh István vádlottat a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás sajtóvótségében és ezért a bíróság 1800 korona fő- ós 600 kvrona mellékbüntetésre, nem fizetés esetén 60 és 30, összesen 90 napi fogházra itólte. Kimondotta a bíróság, hogy a kiszabott pénzbüntetés első sorban a lap óvadékát terheli. Az Ítélet ellen az ügyész a 92 ik enyhitő szakasz alkalmazása miatt a vádlott terhére a büntetés súlyosbítása céljából felebbezést jelentett be, de felebbezett a vádlott és védője is. KUZGAZDASAG. Gabona ápak. Békéscsaba, febr. 3 A budapesti gabonatőzsde irányzata némileg szilárdult. A csabai hetipiacon is meglehetős volt a hvzatal, Uj-buza 23.60—25'— Tengeri, morzsolt, uj . . 12.40—12 60 Budapest, február 3. Készbuza 10 fillérrel magasabb ; áprilisi buza 22 26, októberi buza 2158, tengeri 14 55. Szt-Gjörgy napra keresek egy szép szobás lakást mellékhelyiségekkel, lehetőleg- közel a Tárosban. Bővebbet megtudni Ormai-cégnél. Egy jóforgalmu külső csárda hat hald földdel haszonbérbe kiadó. Cim a kiadóhivatalban. Több évi gyakorlattal biró fiatalember ügyvédi irodában Cziin: GY. K Kastóly-utoza 34. A magysr királyi államvasutak aradi üzletvezetősége nyilvános Írásbeli egységáras versenytárgyalást hirdet a Békéscsaba állomásán létesítendő árúraktárnak két részben történendő előállítási munkálataira. Az építéshez szükséges anyagok közül ki nem rostált homokot és szónsalakot a magyar királyi államvasutak aradi üzletvezetősége adja, illetve bocsátja a vállalkozó rendelkezésáre, a többi épitési anyagot pedig elsőrendű minőségben a vállalkozó köteles adni. A pályázati feltételek, a szerződéstervezet, az ajánlati minta és a költségszámítás a magyar királyi államvasutak aradi üzletvezetősége pályafentartási osztályában (II. oszt.) 3 korona lefizetése mellett, e hivatalos órák alatt: délelőtt 8 órától délután 2 óráig bármikor beszerezhetők, vagy Írásbeli megkeresés mellett, a megfelelő bélyegjegyek előzetes megküldése után, királyi postán is megkaphatok. Az épitmény tervei a pályafentartási osztálynál megtekinthetők. Ugyancsak az emiitett hivatalnál megtekinthetők : a munkák és szállítások kiadására vonatkozó feltétfüzet általános határozatai, az államvasutak vonalain előállítandó épületek leírása és feltétfüzetek részletes határozatai is, melyek _ a magyar királyi államvasutak igazgatóságának budapesti nyomtatványtárából megszerezhetők. Az ajánlatot 1 koronás magyar okmánybélyeggel, az ajánlat mellékleteit, úgymint: a pályázati feltételeket, szerződés-tervezetet és költségszámítást ivenkint 30 filléres magyar okmánybólyeggel ellátva és az ajánlathoz fűzve, lepecsételt boritókban a következő felirattal: „Ajánlat az 1766/909. sz. versenytárgyalási.hirdetés alapján a magyar királyi államvasutak Békéscsaba állomáson létesítendő árúraktár előállítási munkálataira" kell benyújtani, vagy postán bekü'deni és pedig legkesőbb 1909 március 2-án, déli 12 úrálg az aradi üzletvezetöség általános osztalyának (I. oszt. főnökéhez) Aradi ós Csanádi Egyesült Vasutak palotája, I-ső emelet, 13 ajtószám. _ Az ajánlatok a benyújtásra kitözött határidő leteltével a magyar királyi államvasutak aradi üzletvezetősége I-ső osztályában azonnal felbontatnak, mely alkalommal az ajáulattevők, vagy azok igazolt képviselői is jelen lehetnek. Az ajánlatok benyújtását megelőző napon, vagyis 1909 ltlárClUS 1-én, déli 12 úrálg a pá yázón»k 35UO, azaz háromezer ötszáz kor. bánatpénz a m. királyi államvasutak aradi üzletvezetőségónek gyűjtőpénztáránál, hivatkozással a hirdetett versenytárgyalás számára, akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni, mely bánatpénz esetleg posta utján is beküldhető. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felüli számításba nem vétetnek. Azon felek, kik a postatakarékpénztár cheque-forgalmában bent vannak, a bánatpé z letételének megtörténte megemlítendő ugyan, de erről nyert letéti jegy nem csatolandó. A bánatpénzt az ajánlathoz csatolni nem szabad, mert az ilyen csatolt összeg bánatpénzül el nem fogadható. Az itt felsorolt feltételektől eltérő, szabálytalanul kiállított, az ajánlattevő, vagy meghatalmazottja által alá nem irt, javított, vakart szövegű, pecséttel le nem zárt, sértett borítékba helyezett, a kitűzött határidő után érkezett, a pótlólag, vagy esetleg táviratilag tett és oly ajánlatok, melyekre nézve az előirt bánatpénz előlegesen le nem tétetett, figyelembe nem vétetnek. Oly ajánlattevők, kik a pályázat tárgyát képező munkák teljesítésére törvényes képesítéssel nem bírnak, kötelesek ajánlataikban ily kspesitóssel biró megbízottat megnevezni ós annak kép3sitósét igazolni. Aradon, 1909. évi február hó. Az üzletvezetöség.