Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-04 / 10. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY része közelebbről nem érinti a kereskedő osztályt: az OMKE megindította akciójit az egész reform ellen Az akciónak meg is volt a kivánt eredménye, amenynyiben Wekerle legutóbb tartott nagy beszédében megígérte az OMKE sok kívánalmának teljesítését. A nagyszámú publikum tetszéssel fogadta a beszédet, melynek elhangzása után T a r d o s Dezső dr. a következő határozati javaslatot terjesztett elő: „Az OMKE által Csabán 1909. január 31-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében Békésksaba összes polgárai által tartott népgyűlés tiltakozik az adójavaslatokban az iparosok, kereskedők, kisbirtokosok s általában az egész középosztály érdekei ellen foglalt sérelmekkel szemben. Kimondja a népgyűlés, hogy csatlakozik az OMKE által e kérdésben megindított mozgalomhoz". Végül még üdvözlő táviratot küldöttek S á n d e r Pál és P e t ő Sándor országgyűlési képviselőknek s ezzel a népgyűlés véget ért. Délután 2 órakor a Csirke-piacon T a r c z a i Lajos, a szociáldemokrata párt budapesti kiküldötte beszélt mintegy négyszáz főből álló hallgatóságának általában a politikai helyzetről és az adóreformról. A szociáldemokrata párt ismeretes álláspontját fejtette ki. Tarczai kitűnő szónok ós ami fő, ügyes. Bár erős kifejezéseket használt, mégsem olyanokat, amelyek miatt a hatósági közegnek félbe kellett volna szakítania. A gyűlésen egyébként S e i 1 e r Elek főszolgabíró voft jelen. A csendőrség és rendőrség rendelkezésre álló emberei mind ki voltak vezényelve. Szükség azonban nem volt rájuk, mert a gyűlés a legnagyobb rendben folyt le s a tömeg ugyanagy oszlott szót. Pénzintézeti közgyűlések. Békéscsaba-városi Takarékpénztár. Aradi Ipar és Nipbank. Az ország pénzintézetei most tartják közgyűléseiket, melyen az igazgatóságok beszámolnak az elmúlt év üzleti eredmanyeiröl. A mult év elején uralkodott nehéz pénzügyi helyzet még az év első negyedében jobbra fordulván, illetve a pénz kamatlába olcsóbbodván, a pénzintézetek is a kölcsönök adásásának kedvezőbb álláspontjára helyezkedtek, igy a pénzintézeteknek túlnyomó része kedvező mórleggel, részben nagyobb osztalékkal is kedveskedik a részvényeseknek. Békéscsaba egyik, évszámait tekintve, fiatal, de nagy körültekintéssel vezetett s folyton erősbödő pénzintézete, a Békéscsaba-városi Tarékpénztár, kedden délelőtt tartotta hetedik évi közgyűlését, a részvényesek nagy érdeklődése mellett. szakállas ősz fejét, mintha csak ezt mondaná : — Tesz még Jézus csodát, de velem nem tett 1 Velem nem 1 És mintegy megijedve attól, hogy talán félre talajom érteni ezt a néma kijelentését, hangos, rekedt kacagással rázta megint a fejér, amelyet azonban ugyancsak pirosra futt a fagyos szél: — De ha Jézus nem tett is csodát velem, az nem baj 1 S tompán, szinte lihegve mondta ki, miután abba hagyta a nevetést, ezt a néhány szót: — Een . . . boldog 1 . . Szegény . . . de . . . boldog ! . . . Mert.. . hiszen . . . Nem beszélt többet, ugy látszik, nagyon erős küzdelme lehetett a hangjával. Hanem ezután, hogy : — Mert . . . hiszem ... — a fürge jobb kezét előbb a szivére tette, azulán pedig fölemelte és a keztyüs ujjával, minthogy akkor már kint állottunk az utcán, felmutatott az égre. Elegáns, fölpiperézett dáma töfföött el előttünk, gyönyörű prémbunában a gépkocsiján és ahogyan Hubelka bácsi a menyboltozat felé mutatott, nagy erőlködéssel (aminek különös, megrázó hatása volt reám) ismételve : — Hiszem ... — a fölpiperézett dáma meglepődve kapta a fejét az ég felé, hogy ugyan vájjon mi lehet ott, amire az öreg ugy mutogat ? — Hiszem ... — nyöszörögte ki jóformán fuldokló hangon az ón süketkomám. És ezzel az ő megrendithetetlen hitével, amely még abban a szörnyű némaságban ós ebben a vékony őszi kabátban is derültté, sőt boldoggá tudta tenni, (minek cifrázzam a szót?) az én elfásult fejemnek is mindennél szebben magyarázta, hogy: ^íAhan tesz még Jézus csodát! A közgyűlésen Rosenthal Adolf . igazgató elnökölt, ki bejelentette, hogy 31 részvényes van jelen 714 drb részvényt képviselve, 652 szavazattal birnak. A megjelentek üdvözlése után felkérte dr. F á y Samut és R e i s z Hermannt ; a jegyzőkönyv hitelesítésére. Az igazgatóság évi jelentését, mely | a forgalom folytonos nyagyobbodásáról, a hetibetét-ciklusok prosperálásáról, 42.806 korona 76 fillér tiszta nyereményről, a tartélékalapnak mintegy 80%-kal való dotálásáról számol be, a közgyűlés örömmel vette tudomásul s az igazgatóságnak a felment vényt megadta. Elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak az alapszabályok módosítására vonatkozó azon javaslatát, hogy az igazgatók száma hétről kilencre emeltessék, a vezérigazgatónak az igazgatóság tag- ! jai való fölvételét. Uj igazgatósági tagul megválasztotta dr. S a i 1 e r Vilmos indítványára Ring Gézát, az Aradmegyei Takarókpénztári vezérigazgatót. Megválasztotta a közgyűlés egyhangúlag a felügyelő-bizottság eddigi tagjait : L á n g Gusztáv, Fodor Gyula, T e v a n Adolf, dr. R e 11 Lajost. A részvényesek nevében dr. Fáy Samu mondott köszönetet az igazgatóságnak, a tisztikarnak azért az odaadó ós lelkiismeretes munkáért, melylyel a pénzintézet érdekében működtek. Az Aradi Ipar- és Népbank, melynek Békéscsabán szépen prosperáló fiókintézete van, vasárnap tartotta évi közgyűlését. Ez a szépen fejlődő aradi pénzintézet most is igen eredményes üzleti évről számolt be. Az 1908. évi tiszta nyereség meghaladja a 190 ezer koronát s ebből a részvényesek 40—40 korona osztalékot kaptak. A részvényesek nagy száma előtt nyitotta meg a közgyűlést S z a 1 a y Károly elnök. Rövid elnöki beszámolójában visszapillantást vetett a lefolyt gazdasági évre és örömmel jelentette, hogy a kedvezőtlen üzleti conjukturák dacára is tetemes emelkedést mutat az üzleti nyereség. Az igazgatóság jelentőse szerint a pénzintézet forgalma az elmúlt évben 278,687.229-50 korona volt. A betétek álladéka 1908. óv végén 5,691.088-71 koronára emelkedott. A válióleszámitolási tárca álladéka 8,641.41105 koronára, a hitelegylet álladéka 298 310 korona. A jelzálog-kölcsönök álladéka 480 748 56 korona. A zálogházi kölcsönök álladéka 260.360 korona. M^jd igazgatósági tagságról leköszönt Reicher Ferenc helyébe választott uj tagot a közgyűlés. Szalay Károly elnök Keresztes Ferencet, a békéscsabai fiókintézet vezetőjót ós az intézetnek egyik legnagyobb részvényesét ajánlotta, mire az igazgatóság egyhangúlag Keresztes Ferencet választotta meg igazgatósági tagnak. Herczeg Ferencről. Érdekes aktualitások. - Külön fővárosi tudósítónktól. — Herczeg Ferenc mindig aktuális. Egy-egy népszerű iró körül valóságos legendakör fejlődik ki, amely az iró nagyságával nő és élénkül. A modern heroizmus legszebb nyilvánulása ez, mert a nép szemében az emberi szellem hőseit is felemeli azokba a magasságokba, ahová csak a mesék alakjait és vitézi csaták emlékeit röpítette föl a képzelet. Néhány hónappal ezelőtt, mikor Herczeg Ferenc házassága nyilvánosságra került, napokon és heteken át ez volt a szenzáció, nemcsak a pletykás és rosszmájú zsúrokon, hanem a hófehér leányszobákban is. Akkor sokáig érdekes ós nevezetes volt a koszorús iró, aki mintha belépett volna romantikus regónyhősei közé és tul | akarta volna szárnyalni valamennyit j künn az életben, amelynek fordulatai ' akárhányszor meglepőbbek a fantázia j léghajóján száguldozó regénynél is. Most újra érdekes és izgatottan ! várt esemény az irodalom és művészet | köreiben Herczeg Ferenc. Házassága ! óta szombaton lép először nagyobb I müvei a közönség elé. Akkor mutatja I be a Vígszínház „Kivándorló" cimü uj ! darabját, azzal a mostanában ritka vá] rakozással, hogy erre építheti majd { föl a hátralevő szezont, amely ez idén i egyetlen magyar sikert sem produkált. | Herczeg ezt az uj darabját nem saját| kezűleg irta, hanem diktálta egy igénytelen fiatalembernek, aki csak leirónak kitűnő, mert szépen és olvashatóan tud irni. Herczeg a laikust, a ^közönséget" látta az ifjúban, akinek diktálás közben folyton vizsgálta az arcát, vájjon milyen hatással van rá a darab. Később külön is megkérdezte tőle, mi a véleménye a drámáról, de az ifjú pirulva szerénykedett : — Ugyan kérem, mester, nem értek ón ehhez. Hogyan bírálhatnám ón felül egy Herczeg Ferenc munkáját. Herczeg azonban tovább ís biztatta, mire a derék fiatalember nagy bátortalanul elárulta a nézeteit. Némelyiket még figyelembe is vette az iró, mert hiszen az ő szemében a t. c. közönség nyilatkozott meg. Mikor aztán kész volt a darab, Herczegnek ujabb indítványa volt: — Kétségtelen, - mondta — hogy mi társszerzők vagyunk, hiszen együtt csináltuk a darabot. Az ifjú most még jobban elcsudálkozott és mikor látta, hogy Herczeg ragaszkodik a „társszerzősóg"-hez, nagy kapacitálásra boldogan hozzájárult a nem is álmodott dicsőséghez. A társszerzőség aztán a darab címlapján is kifejezésre jutott ilyenformán: Irta: X. Y. Diktálta: HERCZEG FERENC. Ugyancsak mostanában történt az érdekes eset a tizenkét székkel, amikkel Herczeg megajándékozta legjobb barátait. Nászutja alkalmával Párisban megtetszett Herczegnek egy szék. Karosszék volt, de formálni, hajlítani lehetett tetszés szerint. Akárhogy ült, vagy feküdt benne az ember, mindenképp kényelmes volt. Herczeg mintát kért róla, itthon aztán elhivatott egy asztalost és meghagyta neki, hogy szakasztott olyan karosszéket csináljon neki. Az asztalos vállalta a mnnkát. Nemsokára aztán beállított hozzá egy asszony fekete ruhában. Kiderült, hogy az urát gyászolja, az asztalost, akinél Herczeg Ferenc a széket rendelte. — Instálom, nagyságos uram, — mcndta az özvegy — a székek miatt jöttem. Tessék már átvenni a tizenkét széket, mert meghalt az uram és kellene a pénz. — Én rendeltem ugyan széket, de csak egyet, — válaszolt meglepődve Herczeg. — Tán tévedésből jött hozzám. — Nem, nagyságos ur, — erősködött az asszony, — ugy hagyta vissza az uram, hogy mind a tizenkettőt a nagyságos ur rendelte. Mit tehetett Herczeg, a koronatanú meghalt, megvette hát mind a tizenkét széket, egyet megtartott, a többit szétküldözte barátainak azzal, hogy Párisból való, egy kitűnő mester hagyatékából. A csabai Izr. Nőegylet közgyűlése Elnök-választás. A tagok nagy érdeklődése mellett tartotta szerdán délután a csabai Izr. Nőegylet közgyűlését és annak legfontosabb tárgya volt az elnöki állás betöltése. Az egylet tagjai szerencsésen választottak, mert sikerült e nagy fáradtságot és sok körültekintést igénylő állásra a minden jót és nemeset pártoló és áldozatkészségéről ismert Rosenthal Adolfnét megnyerniök, kit a közgyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel választott meg elnökül. Dr. Fáy Samu üdvözölte a megjelenteket s mielőtt az évi jelentést előterjeszteni, tudatja, hogy az egylet elnöknője elhunyt, igy a közgyűlés első tárgya az elnöki állás betöltése. Fuchs Gyuláné az egylet tagjainak tartott értekezlete megbízásából indítványozta, hogy elnökül Rosenthal Adolfnó választassók meg. Zajos éljen hangzott fel s erre dr. Fáy Samu keresetlen szavakkal üdvözölte az uj elnököt s azon reményének adott kifejezést, hogy a választmánynyal karöltve, Csabának a legrégibb jótékonysági egyesületét a virágzás legmagasabb fokára fogja emelni s a jótékonyságot még hathatósabban fogja gyakorolni. Az uj elnök : Rosenthal Adolf né meghatottan mondott köszönetet a megtiszteltetésért s igyekezni fog feladát lelki ismeretesen teljesíteni. A titkár terjedelmes évi jelentése elsősorban az egyletet ért veszteségrőll dr. Löwy Lajosné, elnök elhunytáról, emlékezett meg. Felsorolja nagy érdemeit, melyet 18 éven át ugy az egylet gyarapítása és a segélyeyüjtés fokozása körül szerzeit. Az egylet tagdíj bevétele meghaladta a másfélezer koronát; nagy volt a bevétel koszorú-megváltás ós egyéb alkalmi adományokból. A rendezett teaestély 903 koronával gyarapította az egylet vagyonát. Tiz uj alapító tagot gyűjtött Lévy Samuné és Fuchs Gyuláné, még pedig Fuchs Gyuláné 200 kor., Lévy Samuné 200 kor., dr. Lőw.v Lajosné 500 kor, dr. Fáy Samuné 200 kor., özvegy Rasofszky Fülöpné 200 kor , Neumann Manóné 200 kor., Weisz Mórné 200 kor., Wallerstein Sámuelné 200'kor., Weisz Éliásnó. 200 kor., Weisz Edéné 200 kor., Budapestről dr. Hollander Lipótné, Fáy Irén 200 kor. lépett be alapító tagul. Haraszti Sándorné beteg gyermekek segélyezésére tett alapítványát ujabb 500 kor. adományozásával gyarapította. Állandó havi segélyben 18 egyént, havi 86 kor. segélyezett s erre a mult évben 972 kor. és egyébb segélyre összesen 1765 kor kiadása volt. A tagok száma 165. Az összbevétel 3393 kor., kiadás 2839 kor., maradvány 1106 kor Az egylet összes vagyona 17.579 kor. A jelentést tudomásul vette a közgyűlés ós rendkívüli segélykép 240 koronát szavazott meg 60 szegény részére. Azonkívül két szegény családnak rendes havi segélyt utalványozott s ezzel befejezést nyert, a közgyűlés, az uj elnöknő azon kérésével, hogy nehéz feladatában támogassák őt az egylet tagjai. Az állathulla-égető kérdéséhez. Körösladányban már van. Mult számunkban a tanácsülésről közölt referádánk sürgette a dögtér el tüntetését és az állat-hullaógető felállítását. Azóta módunkban levén utánn? járni a dolognak, arról értesülönk, hogj Bajcsy Gusztáv vezető állatorvos mái régóta foglalkozik a hullaégető kérdó sével, azonban még eddig neru tudót arra vonatkozólag kielógitő megoldás találni. Az állat-hullaégetők ugyanis ugj Budapesten, mint Kolozsváron célsze rütleneknek bizonyultak. Azokhoz ha sonló rendszerű hullaégető felállítás; tehát Csabán sem vezetne célhoz. Ezen kivül mivel az állati hullák nagy rész a külsőségekről kerül ki, nagy gondc okoz, a döglött állatoknak az égetőhö való szállítási is. Ezért van a kiküldőt bizottság inkább a hullatér kibővítés mellett. Álláspontja különben is a: hogy a föld a legjobb fertőtlenítő. A eltemetett állati hullák bizonyosan ner fognak semmiféle járványt tovább tei jeszteni. Múltkori cikkünkre vonatkozóla tegnap levél érkezett hozzánk Köröí ladányból, Balassa Gyula közsé) állatorvostól, melyből arról értesülüní hogy Körösladányban már van hullt égető, sőt elismerésre méltóan mükc d:k. Á levél a következő : „A Békésmegyei Közlöny" januí 31-iki számában „Állathulla-égetőt hullatér helyett" cikkre vonatkozóig nem lesz Csaba községre érdektele ha Körösladány községben 1905-be amikor éppen itt is uj hullatérről ke lett községünknek gondoskodnia, sz mot vetve a kiadásokkal, a köz- i állategészségügyre háramló előnyö kel, képviselőtestületünk kimondotta ; állathulla-égető felépítését, ami mé abban az esztendőben meg is törtér Tervet és költségvetést ifj. Ferencs Károly körösladányi építőmester kés: tett, amit a képviselőtestület el is f gadott. Állathulla-ógetőnket körmérn künk, Lux Gyula felülvizsgálta s ej kis módosítással megfelelőnek talál Hulla-égetőnkben egyszerre két dar; nagy állat égethető el. Tüzelőül le gyakrabban csutkaszárat (izéket) has nálunk, 10 kötés elég egy nagy áll elégetéséhez. A hulla feldarabolva lesz bedob az égetőbe s 3—4 óra alatt egy na állat hamuvá ég. Azonban nem szab figyelmen kívül hagyni, hogy csak friss hullákról van szó, mert az e° hetes, vagy még több ideig hever hagyott hu,Iának az elégetéséhez jóv több tüzelő kell. Három év óta állathulláinkat égettetjük el. Tekintettel arra a cseké 1 összegre, amelybe hullaógetőnk keri (400 korona) ós a tüzelőanyag csekó.'