Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-28 / 8. szám

4 Békéscsaba, 1909 jan. 28. ítélkezett, ki öt lopási ós négy bünró­szességi esetet ismert be. Ezek a lopá­sok is esetenként egy-két tyúkra, vagy libára terjedtek ki. A törvényszék en­nélfogva két hónapi fogházra itólte. A vádlott megnyugodott az Ítéletben ós igy az jogerőssé vált és Aradi azonnal megkezdette büntetését. KróniKa. Nyugat példája hat reánk Fejlődünk módfelett, Maholnap már a törtetők Között kapunk helyett. Egy hölgy Párisban lett kocsis, — No ugyan nagy eset I — Pesten egy helyre kis leány Borbély segédje lett. fia egy van, jő a többi is, cs nemsokára már Mocolyog a „razőr-szalón" : Ránk lányok keze vár. , De ám nem taslit osztogat. Csak simogatja képünk, Fehér habos, fehér kacsok . Oh jaj, oh jaj minékünk I Mert őnagysága amikor Nevetve, kedvesen Borotvával képünkre mász, Én nem sírok, s te sem. Megvág ? Sikolt: Megvágtam önt ? fiogy vérzik I . , . Istenem I . . , (Jgy-e fáj ?" . . . Mondjuk boldogan, Enyhén suttogva : Nem I . . De ha legény ezt tette volna, — Rz ajkunk igy beszél — Ugy kupán vágtam volna rögtőn Hogy többé föl se kél I De ön aranyos szép kisasszony, Csak vagdaljon, ha tetszik, Nem bánom, ha kicsiny kacsói R torkomat lemetszik! . , . Ő elpirul szemérmesen E bátor vallomásra, Reszket keze és hadonáz És vagdos egyremásra. Csupa seb lesz ábrázalunk, Ugy vérzik drága képünk I Fehér habos, fehér kacsok, Oh jaj, oh jaj minékünk I Oh jaj minékünk, mondhatom, Van itt baj most elég I Csabán a „szép" szinház körül, Lőporral telt a lég. liabitüék veszekszenek : Ki hát a primadonna ? Solti ? Márkus ? vagy Mancika ? Vájjon meg ezt ki mondja ? . . . R Mancika nagy bajba' van S a szinhaz is miatta: Karmesterre a színpadon, Fütyölt a lelkemadta. S fenyeget már a barna rém, R primadonna válság — Igy operettre a jegyet Előre meg ne váltsák I Mert kérem, az megeshetik. Hogy friss zenére vágyva, M függöny felgördültekor Drámát néznek, de fázva fiz ily csalódás szomorú, Remélem, ezt belátják, S ilyeneket idéz elő : Egy primadonna-válság. . . , Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mai jelentése szerint változás nem várható. — Pál napja a megyeházán. A vár­megyeház tisztikara hétfőn, Pál napján, őszinte, meleg ovációban részesítette D ő r y Pált, a megye közszeretetben álló főispánját. A tisztikar Ambrus Sándor alispán vezetósóvel megjelent a főispán lakásán, hogy kifejezze legjobb szerencsekivánatait, melyért az ünnepelt meghatottan mondott köszönetet. — A közmivelödési bizottság előadásai. A közmivelödési bizottság csabai osz­tálya vasárnap délután igen látogatott felolvasást rendezett. Ez alkalommal Laurovics Ferenc gimnáziumi tanár tartott igen érdekes előadást a „Balkán­államokról". Mint egyéves önkéntesnek módjában volt megismerkedni az ottani viszonyokkal s ezért hatott előadása s közvetlenség erejével. A hatást nagy­mértékben növelték a sikerült vetített képek is. — A jövő vasárnap W a 11­f i s c h Ferenc dr. községi orvos fog ugyancsak a városháza nagytermében előadást tartani „Az egészség ápo­lásáról". — A mai választások. Csaba község lakossága körében már napok óta nagy ' készülődés volt tapasztalható a ma I megejtendő közgyám-választásra, vala- ! mint a tanügyi és gyámügyi esküdt­választásokra. A pályázók közül hol az egyik, hol a másik neve került időn­ként forgalomba. A sokféle híresztelés­ből az állapitható meg, hogy a köz­gyámi állás sorsa Németh Lajos ós Hrabovszky Pál között dől el, a tanügyi esküdti állás pedig Szüli­m á n Ákosé lesz. A parasztpárt teg­nap, szerdán délelőtt gyűlést tartott a Nópegylet helyiségében, a jelöltekkel szemben való állásfoglalás tárgyában. Elhatározták, hogy a közgyámi állásnál Hrabovszky Pál, a közgyámi esküdli állásnál Szulimán Ákos, a gyámügyi esküdti állásnál pedig Darabos János érdekében fognak sikra szállani. Hirlik egyébként, hogy ha a közgyámi állás betöltése nem közfelkiáltással iörténik, Hrabovszky Pál érdekében tizen név­szerinti szavazást fognak kérni. — Halálozások. K o 11 a r i t s Károly csabai gőzmalomtulajdonos, a Kollarits ós Böhm gőzmalmi cég egyik tagja, hunyt el hétfőn reggel munkás életé­nek 60-ik évében. A megboldogult ritka szorgalmú férfiú volt. Szorgalmának és takarékosságának gyümölcsét, sajnos, csak rövid ideig élvezhette. ­S t e 11 e r Béla abauj-tornamegyei földbirtokos élte 50-ik ' évében elhunyt Bernátfalván. Az elhunytban S t e 11 e r Árpád, volt csabai járásbiró, testvérét siratja. — A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút vámd :jai. A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasutakon szállított árúk után vámd jat szed a megye. Az igazgatóság ezt indo­kolatlannak találván, folyamodott a tör­vényhatósághoz, hogy utalja vissza neki az eddig szedett vámokat, mivel a tör­vény értelmében csak a vámos-utakon szállított árúk után lehet csak dijakat szedni, a vasúton száliitott árúk pedig nem érintik a vámos-utakat. Az ügy a közigazgatási bíróság elé kerülvén, leg­újabb döntvényében jogosnak mon­dotta ki' a megye vámszedósót, mert mikor még a vasút gróf Almássy bir­tokában volt, a tulajdonos vámszedósi joga elismertetett az által, hogy ki­egyezett a megyével 1200 koronában. Ez a megegyezés lejárt már azóta, de meghosszabbítás nem törtónt, tehát a vámtulajdonjog visszaszállt a megyére. — A közigazgatási biróság e döntvénye nagy megelégedést keltett a megye­házán, mert ellenkező esetben nagyon nagy összeget kellene kifizetni. Almássy Dénes gróf például 4700 korona vissza­térítését kérte — Elbocsátás a honvédség kötelékéből. A honvédelmi miniszter Kiss László tb. főjegyzőt, tartalékos honvódhadna­gyot, miután megkívánt szolgálati ide­jét már eltöltötte, a honvédség kötelé­kéből elbocsátotta. Most érkezett le hozzá a vógelbocsátó irat, mely záradékában kimondja, hogy ezután, ami természe­tes, nem áll jogában az uniformist s a tartatékos hadnagyi cimet viselni. — A vármegyei alkalmazottak előlege. Nincsen olyan, pálya, amelyen ne volna divatban az előleg rendszer az alkalma­zottak örömére ós a munkáltatók bosszú­ságára. Most legalább a megyei alkal­mazottaknál is megszigorítják az elő­legezést. A pénzügyminiszter arról érte­sítette a belügyminisztert, hogy egyes vármegyékben az alkalmazottak előleget vesznek föl az állampénztárból, amely előleg visszafizetése tizenkét hónap alatt egyenlő részletekben történik, s az elő­leg visszafizetése körül több szabály­talanságot követnek el. Igy, amikor az előleg egy részét már letörlesztettók, nem várják be, amig az utolsó részletet is levonják a tizenkettedik hónap else­jén, hanem kifizetik a hátralékot és újra előleget, a hátralóknál jóval nagyobbat vesznek fel. A belügyminiszter most rendeletileg utasította a törvényható­ságok első tisztviselőit, hogy a jövőben est ne engedjék meg. A fizetési előleg törlesztésére szánt tizenkét hónap eltelte előtt ujabb "fizetési előleg még akkor sem adható, ha a korábbi előleg még törlesztetten hátrálókos részleteit egy­szerre vissza is fizeti a tisztviselő. — Népgyűlés Orosházán. Az orosházai szociáldemokrata párt vasárnap, e hó 31-én a függetlenségi és 48-as kör he­lyiségében népgyűlést tart, melynek tárgyai a politikai helyzet és a választói reform lesznek. A gyűlésen a budapesti központ képviseletében Csizmadia Sándor, Orosháza szülötte és hires szo­ciálista költő fog 'enni ós beszólni. — Hatósági husszék, kenyérsütöde és faraktár. Békéscsaba község egyik ré­gebbi közgyűlése elé a tanács azzal a javaslattal járult, hogy a lakosság hely­zetének könnyítése céljából állítson fel hatósági husszóket, kenyérsütődót és faraktárt. Az a tervbe vett hatósági husszók nem lett volna azonos a most már készen álló, de becsukott husszók­kel, mert abban állandóan mérték volna a hust, ebben pedig csak akkor, ha akad olyan marha, melynél kényszer­levágás válik szükségessé. A képviselő­testületi közgyűlés azonban nem talál­ván célszerűnek, leszavazta ugy a hus­szóket, mint a kenyérsütődét s csak a faraktár felállítását látta szükségesnek. Az elöljáróság ekkor segélyért fordult a földmivelésügyi miniszterhez, ki leg­utóbb érkezett leiratában nagyon meg­dicséri ugyan Csabát e humánus gon­dolatért, azonban segélyt nem ad — fedezet hiányában. Nagyon szép volna, — írja a miniszter, — ha Csaba a maga erejéből felállítaná azt a hatósági fa­raktárt. Ezt ugyan a miniszter nélkül is régen tudluk . . . — A Csabai Magántisztviselők és Ke­reskedő Ifjak Egyesületének közgyűlése. A Csabái Magántisztviselők és Kereskedő Ifjak Egyesülete vasárnap tartotta első évi rendes közgyűlését S z e m e r e Kál­mán egyesületi elnök elnöklése alatt. A közgyűlés keretében Temesvári Izidor főtitkár a tagok nevében meleg szavakkal mondott köszönetet az elnök­nek az egyesület alapítása körül szer­zett érdemeiért. A beszódközben arc­képének leleplezésével tisztelte meg az érdemes elnököt a közgyűlés. Az egye­sület pénzügyi bizottsága által a köz­gyűlés elé terjesztett pénztári számadást a mérlegszámlával együtt elfogadták. Az egyesület tiszta vagyona 1030 kor. 41 fillér, ami — tekintve az alig egy­éves fennállást — igen szép eredmény­nek mondható s az egyesületnek szilárd alapokon való állását igazolja. E jelen­tések után a tisztikar választása követ­kezett. Elnökké egyhangúlag újra Sze­mere Kálmán választatott meg. Alel­nökök lettek: Fischer Salamon ós K o h n Sámuel, főtitkár pedig Temes­v á r y Izidor. A többi tisztviselők is a régiek maradtak. Este a „Nádor" étter­mében bankettre gyűltek össze igen szép számmal a tagok, ahol sok felkö­szöntő hangzott el. — Megüresedett hadipródiskolai ala­pítványi hely. A honvédelmi miniszter értesítette a törvényhatóságot, hogy a nagyváradi honvódhadapródiskolánál a vármegye közönsége által létesített ala­pítványi hely megüresedett. Az első évfolyamba még az őszön felvett K ö r­m ö c z k y Károlyt ugyanis az iskola parancsnoksága szülei kérelmére elbo­csátotta az intézetből. Az alapítványi hely csak az 1909-910. iskolai évben fog betöltetni újból. A pályázatot már­cius és április hónapban fogja kiírni a törvényhatóság s a közgyűlés határoz majd afölött, hogy kit ajánljon a jelent­kezők közül a honvédelmi miniszternek, — A kiszolgált baka. Pusztai Pál mezőberónyi legény csak nem régen került haza a katonaságtól. Három évig ette a császár kenyerét, nem csoda te­hát, ha csak ugy dagadt a keble az ön­érzettől. Vasárnap a L i s k a Pálné korcsmájában mulatott. Az anélkül is duhaj természetű legényt a három éves gyöngyélet sem tudta rendhez szoktatni, sőt még duhajabbá tette. Szörnyű lár­mát csinált, mikor egy kissó felöntött a garatia. Szidalmazott mindenkit, kü­lönösen az olyan „cibileket", akik soha­sem szolgáltak a császár regimentjében. A korcsmárosné végre is szükségesnek látta előhivatni V o g e 1 Mihály és V e­res András rendőröket, akik erélye­sen rászólottak a legényre, hogy viselje csendesebben magát. Több se kellett Pusztainak. Felugrott, mint egy sérült vadkan, kirántotta zsebkését ós Vogel feló rohanva, a hasába akarta döfni. A veszedelmes szúrástól a rendőr csak ugy menekült meg, hogy társa még idejekorán félrerántotta. Pusztai még tovább is folytatta a támadást ugy, hogy a rendőrök kénytelenek voltak kardjuk­hoz nyúlni. Össze is vagdalták a duhaj kiszolgált bakát annyira, hogy súlyos sérüléseivel be kellett szállítani a csa­bai kórházba. — Névváltoztatás. Betyár György békéscsabai illetőségű ugyanottani la­kos, valamint Judit ós Ilona nevű gyer­mekei vezetéknevüket belügyminiszteri engedólylyel „B e r é n y i"-re változ­tatták. — Vörheny és difteritisz A szeszélyes ós változékony januári időjárás meg­hozta a maga járványos gyermekbeteg­ségeit. Kótegyházán a vörheny­és difteritiszjárvány oly nagy mérték­ben lépett föl, hogy a hatóság bizony­talan időre kénytelen volt az összes iskolákat becsukatni. — Veszett kutya garázdálkodása. Ifj. Brhlik András csabai gyereket ked­den édesanyja kiküldötte az udvarra, hogy tanítsa rendre a kutyát, mely sza­kadatlanul űzte a tyúkokat A gyerek eleget is tett anyja parancsának és egy nagy husánggal sietett a kutya elzava­rására. A kutya azonban neki rohant és össze-visszamarta, azután kimenekült az udvarból. Az orvosi vizsgálat kide­rítette, hogy a kutya veszett volt s ezért a gyereket felszállították a Pasteur­intézetbe. Ez esetből kifolyólag a ható­ság 40 napos ebzárlatot rendelt el, melyre felhívjuk a csabai közönség fi­gyelmét. — A rendőrség köréből. A tanács leg­utóbbi határozata alapján K o r o s y László főjegyző P o 11 á k Géza díjtalan számgyakornokot dijas gyakornoki mi­nőségben a rendőrséghez helyezte át s egyben megbízta Könyves János jegyzőkönyvvezető helyettesítésével. — Szerencsétlenség a kétegyházai pá­lyaudvaron. Kiss Mihály 30 éves ember a kétegyházai állomáson volt kisegitő fékező. Kedden délután saját vigyázat­lanságából elütötte egy tolatott waggon és olyan szerencsótlenül esett el, hogy a kerekek keresztülmentek jobb boká­ján és összezúzták. Azonnal beszállí­tották a csabai közkórházba, ahol szer­dán délelőtt amputálni kellett a szeren­csétlen munkás jobb lábafejét. Tehát egész életére nyomorék marad. — Tolvaj cigányok. A gyulai országos vásáron újra megjelentek a nagy vásá­rok alakjai: a cigányok. Vagy tiz tagból álló karaván garázdálkodott a vásárban. Loptak, zsebeltek, ahogy alkalom nyilt rá. Szerencsére csak kisebb, néhány koronányi károkat csináltak. A gyulai rendőrség hamarosan összefogdosta őket. Vannak közöttük nők, gyerme­kek, többnyire a hires Lakatos famí­liából. Fáraó enyves kezű ivadékait a rendőrség átadta a bíróságnak. Tarkaságok. Uj regényfrázis. Mikor a honvédtisztek országos hirre vergődött botránya megesett Székesfehér­váron, mindenki arról beszólt mindenütt. A csabai kávéházi publikumnak is ez volt legalább egy hétig a legkedvesebb témája. Egyszer a „Fiume" egyik asztalánál meg-zólal az az ur, akit közveszedelmes egyénnek tart mindenki rossz szóviccei miatt : — Kérem, uraim, ennek a katonai botránynak mégis volt egy haszna. — ? ? — No ne csináljanak a képükből kér­dőjelet ! Igen, haszna volt az, hogy gazda­gította a magyar nyelvet egy uj kifeje­zéssel. - ? ? — Igen, igen. Hát mint azt az urak is olvasták, a tisztek elsősorban papriká­val operáltak. Csak azután folyamodtak a kardhoz. Ebből származott az uj kifejezés. Az ugyanis már elcsépelt frázis, hogy „a hadnagy kirántotta kardját és . . stb. stb. Ezután már igy mondjuk : „Erre a hadnagy elővette a pap­j r i k á j á t. . ." stb. stb. De a satöbbit már az ajtóban mondta s szóviccező ur . . . j A nagy sértés. A gyu'ai rendőrkapitánysághoz beti­pegett a hét egyik napján egy töpörö­dött anyóka. Nagyot sóhajtott ós meg­állott. — No, mi a baja nénémasszony? -­kérdezte a kapitány. — Nagy bajom van nekem, kapi­tány ur. | Mi volna az ? — Hát van nekem egy szép unokám, Mariska. De nagyon szép lány ám ! — Miért volna az nagy baj néném­asszony ? nevetett a kap tány. — Hiszen ez nem is volna baj, ha­nem a tánciskolába jár. — Ezt se látom valami nagy bajnak. — De sokan teszik neki a szépet. — Már ez igy dukál a szép lányoknál. — En se bánom, de különösen egy

Next

/
Thumbnails
Contents